Új Néplap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-20 / 117. szám

1998. május 20., szerda Megyei Körkép 3. oldal Szakmai társulások a településekért Középszinten űrt töltenek be A rendszerváltás után jelentős változások következtek be a köz­­igazgatásban. A korábbi „erős megye” hatásköre szűkült Marad­tak azonban olyan feladatok, amelyeket a települések helyben nem tudtak megfelelő szinten ellátni. A keletkezett űr betöltésére ala­kultak meg a kilencvenes évek elején a szakmai társulások. A megyei önkormányzatok a fo­lyamatot messzemenően támo­gatták. Erre az önkormányzati törvény jó lehetőséget is adott, de ilyen módon a települési önkor­mányzatok megsegítése mellett a náluk felhalmozódott szakmai kapacitást is jól föl lehetett hasz­nálni. A legfontosabb feladatkö­rök a következők voltak: a terü­letfejlesztés középszintű koordi­nációjának továbbvitele, a tér­ségi infrastrukturális fejlesztési programok koordinációja, a kis­térségi együttműködési formák ösztönzése, a helyi önkormány­zatok tevékenységének szakmai segítése, közcélú alapítványok létrehozása, gazdaság- és befek­tetésélénkítési tevékenységi formák kialakítása, a regionális és idegenforgalmi marketing megújítása, a civil szerveződések létrehozásának segítése. Megyénkben a szakmai társu­lások megalakulása 1991-92- ben kezdődött, a következő alap­elvek szerint: egyes, más szervek által el nem látott szakmai felada­tok továbbvitelének biztosítása, a megyei önkormányzat és a helyi önkormányzatok együttműkö­dési formáinak erősítése, intéz­ményesítése és legalizálása, az összehangolt területfejlesztés biztosítása, a tervezés és az infra­struktúra fejlesztésének ösztön­zése, új típusú, az önkormányzati hivatalokban el nem látható fel­adatokhoz igazodó szervezeti struktúra kialakítása. Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében öt megyei szintű szakmai társulás jött létre: a Település­­rendezési és Műszaki Társulás, amelyhez 32 település csatlako­zott, a Jász-Nagykun Területfej­lesztési és Kistérségi Együttmű­ködési Társulás (29 résztvevő), a Jász-Nagykun-Szolnok Idegen­­forgalmi Társulás (15 részt­­veyő), a fén^ügy^ Gazdasági, Tanácsadó Társulás (17 részt­vevő). A megye 78 településéből 59 vesz részt valamelyik társulás­ban, de van olyan község, főleg a kisebbek között (például Mester­­szállás, Tomajmonostora, Jász­­ivány, Jászágó, Tiszatenyő), amelyik négy-öt társulásnak is tagja. A szakmai társulások mun­kája jelentős megtakarítást-hoz a részt vevő településeknek, hi­szen nem kell, esetenként nem is tudnának olyan apparátust létre­hozni és gazdaságosan működ­tetni, amely a társulásokban ren­delkezésükre áll a tagsági díjért, vagy elviselhető térítésért. A társulások segítséget nyúj­tanak többek között település­­rendezési tervek készítésében, pályázatok előkészítésében és benyújtásában (útépítésre, hulla­dék- és szennyvízkezelésre stb.), a kivitelezői munkák bonyolítá­sában, önkormányzatok és in­tézmények gazdasági ellenőrzé­sében, kistérségi gazdaságfej­lesztési programok kidolgoztatá­sában, vidéki Tourinform-irodák hálózatának kialakításában, ide­genforgalmi kiadványok készíté­sében és még sok egyéb terüle­ten. A felsorolt tevékenységek egy része hatósági jogkört érint, ezt azonban a települések nem ruházták át a társulásokra, a dön­tés megmaradt az önkormányza­tok kezében. A szakmai társulások a me­gyei önkormányzat számára spontán módon széles körű kap­csolatrendszert biztosítanak. Ez az együttműködési forma a me­gyében különösen fejlett, hozzá hasonló csak Somogy és Bara­nya megyében bontakozott ki. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a települési önkor­mányzatok igényük a kapcsola­toknak ezt a nagy szabadságot biztosító, nem alárendeltséget ki­fejező formáját. A viszonylag ritka kilépések oka nem a csaló­dottság, hanem az anyagiak hiá­nya. azaz van ^telepüjés^mely nem tudja megfizetni az alap­szolgáltatások díját sem, illetve előfordul, hogy időközben vala­mely tevékenységre szakembert állítanak be. B. A. A Munkáspárt szavazásra buzdít A Munkáspárt tegnap Szol­nokon sajtótájékoztatót tar­tott, amelyen Kántor István, a párt megyei elnöke ismertette a megyei elnökség közlemé­nyét és a Központi Bizottság határozatát a választásokról. A megyei elnökség többek között megállapítja, hogy a párt a megyei 7-es és 8-as vá­lasztókerületben érdekelt a választás második fordulójá­ban, és fokozza erőfeszítését, hogy képviselőjelöltjei minél jobb eredményt érjenek el. A közlemény hangsúlyozza, hogy a választások első fordu­lója után átrendeződtek a poli­tikai erőviszonyok, előretört a jobboldal és a szélsőjobbol­dal, frontális támadást indított a baloldal, különösen a Mun­káspárt és szimpatizánsai el­len. A párt nem érdekelt a jobb­oldal és a szélsőjobboldal győzelmében, a megyei el­nökség azt javasolja a válasz­tópolgároknak, hogy menje­nek el szavazni, és lelkiisme­retük, legjobb meggyőződé­sük szerint adják le szavaza­tukat. Végezetül a közlemény felhívja a figyelmet, hogy a szélsőjobboldal megnyilatko­zásaival félelmet kelt, ami előrevetíti, hogy hatalomra jutása esetén mit várhat tőle a magyar munkások többsége. A Munkáspárt Központi Bizottsága határozatában töb­bek között megállapítja, hogy a párt a korábbiakhoz képest előrelépett a parlamenti vá­lasztásokon. Köszönetét mond a párt tagjainak, szer­vezeteinek az elvégzett mun­káért, szimpatizánsainak a támogatásért. Sajnálattal ve­szi tudomásul, hogy az MSZP elutasította a Munkáspárt együttműködési javaslatát, és végezetül kijelenti, hogy a párt nem támogat más párto­kat a választásokon. MEGHÍVÓ!? Barátaink, szeretteink, sorstársak és ismerősök, megyénk választópolgárai! Szeretettel és tisztelettel hívjuk és várjuk kedves mindnyájukat sorsfordító szavazásunk második fordulójára. Eleddig közösen elégedetlenked(t)ünk a jelenlegi kormány szakértelmetlenkedő, be nem teljesülő „ígéreteivel" szemben, adjuk tehát MOST támogató szavazatainkat a hiteltelenné vált koalíció leváltására! „Mottónk: ROSZTOV helyett OXFORD. ” Szolnok, 1998. május 17-e, vasárnapján Benson Vilmos, tanár Guth Sándor, gazdálkodó Lipták Sándor, portás j dr. Póta Sándor, fogorvos POLITIKAI HIRDETÉS Csala Sándor építész Juhász István szakmunkás Megyes László Vendel grafikus dr. Somodi László ügyvéd Tóth István népművelő Deák András nyugdíjas Libor Dezső földművelő Posta Zsolt mérnök Stork Sándor méhész Falugondnoki hálózat Tiszaburán? Egy, a Népjóléti Minisztériumhoz benyújtandó pályázat határ­ideje miatt tegnap délután rendkívüli ülést tartott Tiszabura képviselő-testülete. Mint kiderült, a kilenc képviselő egyhangú­lag támogatta a falugondnoki hálózat kialakítását Tiszaburán és a közigazgatásilag hozzátartozó Pusztataskonyban. Azt, hogy Tiszabura céltudatosan tervezte ezen szolgáltatás - gyógyszerbeszerzés, esetleges betegszállítás, szociálisan indo­kolt utaztatás, kereskedelmi ellá­tás stb. - kialakítását, jelzi, hogy a képviselők korábbi üléseiken Karcagi tanácskozásunk célja az volt, nogy a közalkalmazotti tanácsban dolgozó tisztségvise­lőinknek segítsünk abban, hogy úgy tudják támogatni munkálta­tóikat, hogy közben figyelembe veszik az ápolás érdekeit is - fejtette ki érdeklődésünkre Mucha Márkné egyesületi el­nök, a Népjóléti Minisztérium (Folytatás az 1. oldalról) Hasonlóképp elsőséget élvez a meglévő állattartó telepek fel­újítása, korszerűsítése, mely­nek minőségjavulást kell eredményeznie. Ezt követi a sorrendben a terményszárítók létesítése, hiszen a csapadékos időjárás miatt igen fontos az, hogy a betakarított termék el­adható, tárolható legyen. A terménytárolók létesítése került az utolsó helyre, mert az elmúlt három évben már tör­már előzetesen támogatták a rendszer bevezetését. A község vezetői személyen is megtekin­tették azt a Nissan kombi gép­járművet, amely falugondnok so­főrjével teljesítene szolgálatot a jövőben: meghatározott feltételek ápolási szakértője. A MÁJÉ ki­lenc éve alakult, kivette részét az érdekvédelemből, az egész­ségügyi törvény véleményezé­séből is. Sokat tettek az egész­ségügyi szakképzés, tovább­képzés előmozdításáért. Az el­nök asszony terveikről szólva elmondta: szeretnének egy do­hányzást megelőző kampányt tént e területen fejlesztés. Ezért elképzelhető, hogy for­ráshiány miatt a terménytáro­lókra vonatkozó pályázók igé­nyeit nem tudják kielégíteni. A támogatási pályázatok fe­lülvizsgálata folyamatos, je­lenleg mintegy 60 százalékát tekintette át a bizottság. A döntéshez szakértőket is igénybe vesz a hivatal, egyes esetekben ugyanis irreális a költségvetés. Példaként Gom­bár Mihály egy lóistálló építé­mellett, Pusztataskonyban és Ti­szaburán egyaránt. Ehhez most már csak az kell, hogy a Népjóléti Minisztérium biztosítsa azt a kö­rülbelül 2,3 millió forintot, amit tegnap délutáni ülésén a község testületé pályázatában igényelt, a 20 százalékos saját erő jóváha­gyása mellett. A testület abban is egyetértett, hogy saját erőből, belső átszervezéssel az önkor­mányzat hosszú távon biztosítja a működtetés további feltételeit. elindítani az ápolási személy­zet körében, hiszen az ápoló nagy hatással van a környeze­tére is.- A két nap alatt áttekintet­tük a MÁÉ feladatát a közal­kalmazotti tanácsban, megtár­gyaltuk az erre vonatkozó tör­vényt, valamint a júliusban ha­tályban lépő egészségügyi tör­vény is téma volt. Az is kide­rült, hogy a nővérek is megta­nultak érvelni, kiállni saját igazukért, egyre jobban és fel­készültebben hallatják hangju­kat - foglalta össze tapasztala­tait Dongó Istvánné alelnök. sét említette: itt a pályázó 80- 100 ezer (!) forintos négyzet­méterenkénti árat határozott meg. Az efféle aránytalanságokat nem tudják, s nem is akarják támogatni. Ehhez hasonló az, amikor karbantartásra igényel­tek támogatást, minőségjavu­lást pedig nem hoz a beruhá­zás. Ez sem kerülhet a támoga­tottak körébe, ugyanis fejlesz­tési programnak kell megvaló­sulnia. Einvág Konferencia Szolnokon Új utak a szakképzésben A MÁV Rt. Személyügyi Fő­osztály Oktatási Osztálya má­jus 18. és 20. között konferen­ciát rendezett Szolnokon a MÁV Járműjavító tiszaligeti üdülőjében. A résztvevők a szakképzés helyzetéről, kilá­tásairól, napirenden lévő vál­tozásairól tanácskoztak. A résztvevők zömmel MÁV- tanműhelyvezetők voltak, az előadók között pedig a MÁV tisztviselői mellett kamarai szakemberek, illetve szakkö­zépiskolai igazgatók voltak. Az előadásokban szó volt az európai uniós csatlakozás okta­tási feltételeiről, s bemutatták a szolnoki Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakképző Isko­lát, illetve az újszászi Gimná­zium és Szakképző Iskolát. Előadás hangzott el a kamarák­nak a szakképzésben játszott szerepéről, a MÁV keretében folyó szakképzés lehetőségeiről és céljairól, a szakképzési alap felhasználásáról és az iskola­­rendszeren kívüli szakképzés időszerű feladatairól. Kozma József, a járműjavító tanműhelyének vezetője, a ta­nácskozás tegnapi elnöke kér­désünkre elmondta, hogy ősszel elkezdődik az Országos Kép­zési Jegyzék szerinti képzés, ez jelentős változásokat hoz. A konferencia célja a felkészülés az újabb feladatokra, az elmé­leti és a gyakorlati képzés har­móniájának megteremtése az új szerkezetben, a módszertani el­képzelések összehangolása. A konferencia ma délelőtt a MÁV Rt. Szolnoki Tanműhe­lyének megtekintésével és az ott folyó munka megismerésé­vel folytatódik, illetve fejező­dik be. Mézesmadzag volt a támogatás? (Folytatás az 1. oldalról) A kedvezménnyel a dolgozók csak akkor élhetnek, ha a ma­ximum 10 ezer forintos támo­gatás mellé leteszik a másik 10 ezret. Ha például valaki 30 ez­ret kapna a háromtagú család­jának, nem mondhatja azt, hogy ők csak olyan üdülésre mennek el, ami 30 ezerbe kerül, hanem le kell tenni a támogatás mellé személyenként 10 ezer forintot, így 60 ezer forintos üdülést ve­hetnek igénybe. Itt ér véget a tündérmese, mert a dolgozók nem tudják ki­fizetni ezeket az összegeket. Sokan érdeklődtek már az alap­szervezetnél a csekkek iránt, de egyetlenegy dolgozó sem fize­tett még. Május 31-ig kellene összeszedni a pénzt a csekkek­hez, ám erre nem látnak re­ményt. Bögre Attila már a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-nél is járt, de az üdülési csekkekkel kapcsolatos sza­bályzat köti őket, így a kft. sem tudott más alternatívát kínálni a vasutasoknak. P. E. Az ápoló hatással van környezetére Az intézeti közalkalmazotti tanácsok munkájáról, az egészség­ügy törvényi szabályozásáról, az érdek-képviseleti feladatok el­látásról is szó volt a Magyar Ápolási Egyesület (MÁÉ) Karca­gon tartott továbbképzésén. A szakemberek Mészárosné Haku­­csák Erika ápolási igazgató kalauzolásával a Kátai Gábor Kór­ház munkájával is megismerkedtek. ültetvénytelepítésben a szőlő a sláger Ne csak nézzék! A GATE Mezőtúri Mezőgaz­dasági Főiskolai Karának vég­zősei a hagyományos valéta rendezvénysorozattal búcsúz­tak az intézménytől, a várostól. A programot a megválasztott diákigazgató, Orbán Miklós ve­zényelte le, mondhatni igen si­keresen. Mint elmondta, úgy tudott győzni, hogy a kampá­nya sikeresebb volt a direktori székre pályázó többi jelölténél, akik szerinte nem megfelelően szervezték korteskedésüket. A legnehezebbnek a diákság összefogását érezte a kétnapos eseménysorozat idejére. A legjobb érzés számára az volt, hogy mindenki elfogadta vezetőként. Dr. Patay István fő­igazgató csakúgy partnere volt, mint a tanárok és az oktatók.- Mit üzennél a következő évek valétázóinak?- Ne csak nézők legyenek a műsorokban, hanem tevékeny résztvevők. Hiszen ez a túri fő­iskolások ünnepe! -scs-Az egy fóré jutó árbevétel az alkalmazottat foglalkoztatóknál a legmagasabb Maguknak adnak munkát a vállalkozók A megyében működő egyéni vállalkozások döntő része, több mint 80 százaléka önfoglalkoztató vállalkozás. Ez azt jelenti, hogy igazából a mikrovállalkozói kategóriát sem érik el, s az adóhivatalnak bevallott árbevételük alig fele a már munkavállalót is foglalkoztató vállalkozókénak. A megyében egyébként mindössze egyetlen egyéni vállalkozó éri el a középvállalkozói „besorolást”. A vállalkozásokat differenci­áló szempontok között a leg­fontosabbnak a létszámot le­het tekinteni. Az Európai Unió definíciója alapján így mikro vállalkozás a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató, kisvállalkozásnak tekinthető a 10-49 közötti alkalmazottat, míg közepesnek az 50-249 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás. Az ismertetett besorolás alapján megyénk­ben az egyéni vállalkozóknak 99,4 százaléka mikrovállal­­kozás, mindössze 81 tekint­hető kisvállalkozásnak, míg egy éri el a „középkategória” szintjét. Az adatokat vizsgálva, melyet a megyei adóhatóság készített, a mikrovállalko­­zásokon belül az önfoglal­koztató egyéni vállalkozás a jellemző. Arányuk az ösz­­szes egyéni vállalkozáson belül több mint 80 százalé­kot tesz ki. Az alkalmazottal bíró „egyéniek” - melyek száma 2734 - a hivatalos adatok sze­rint magukon kívül még 6573 embernek adnak munkát, ami vállalkozásonként átlagban nem éri el a három alkalma­zottat. Érdemes megjegyezni, hogy az önfoglalkoztató egyéni vállalkozások lényege­sen alacsonyabb árbevételt ér­tek el, mint idegen munkát is igénybe vevő társaik. Az átla­gos, egy főre jutó árbevétel ugyanis az 1997-es évben az önfoglalkoztató egyéni vállal­kozóknál alig haladta meg az 1,5 miihó forintot, míg az al­kalmazottat foglalkoztató mikro- és kisvállalkozások esetében ugyanez a szám jóval meghaladta a 3,3 milliót. Az APEH által megalkotott táblázatból szinte egyértel­műen kiolvasható: egy vállal­kozásnak ahhoz, hogy alkal­mazottat foglalkoztasson - al­kalmazottra és a munkaadóra is vonatkozóan - az egy főre jutó árbevételének el kell érnie a hárommillió forintot. E. Z. Patkós Győző művész tanár tűzzománc-kiállítása látható a hónap végéig az abonyi Falumúzeumban. A művész alkotásai ismertek hazánkon kívül Erdélyben, Hollandiában, Svédországban és Ausztriában is. fotó: cs. i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom