Új Néplap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-14 / 112. szám
« 04 NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK » ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUN A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK « ÚJ NÉPLAP * & KUNSÁGBAN JÁRTUNK » ÚJ NÉPLAP » A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLA Karcag Könyvéből 120 iskolában tanulnak Három évtizedes nyelvtanári pályafutása alatt Baja Sándor többször tapasztalta, hogy hiányoznak bizonyos nyelvi segédkönyvek. Ennek a pótlására született meg első könyve. Baja Sándor 1970 óta tanít a Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola és Gimnáziumban oroszt és franciát. Volt szakfelügyelő, igazgató, jelenleg szaktanár és szaktanácsadó, részt vesz az OKTV orosz nyelvi zsűrijében, benne van a vizsgáztatói és szaktanácsadói névjegyzékben is. Az iskola ’89-ben a megyei önkormányzat nemzetközi kapcsolatok referensének, Báli Istvánnak a segítségével felvette a kapcsolatot a franciaországi Amiens melletti mezőgazdasági líceummal. Azóta több mint száz diák volt kint gyakorlaton, s ők is jönnek Karcagra. Az Agrya megyei szervezete révén Baja Sándor kapcsolatba került a francia SESAME irodával, mely az ottani mezőgazdasági minisztérium mellett működik. A kölcsönös szerződés alapján szervezi a francia mezőgazdászok magyarországi, illetve a magyar diákok franciaországi tanulmányútjait. Jelenleg is van gyakorlaton Karcagon egy francia diák. Oktatómunkája során többször tapasztalta, hogy hiányoznak bizonyos nyelvi segédkönyvek. így született meg saját kiadásban a szóbeli érettségire és a Baja Sándor középfokú nyelvvizsgára felkészítő franciakönyve, melyet 1996-ban a minisztérium segédkönyvként elfogadott. Már 120 középiskolában használják. Ennek sikere újabb könyvek írására ösztönözte, így a hazánkba látogató franciák számára magyar kiejtési szabályokat tartalmazó zsebkönyv, franciaországi útikönyv, orosz nyelvi szöveggyűjtemény fémjelzi nevét, a napokban jelenik meg svájci útikönyve. A nemzetközi nyelvvizsga követelményeihez igazodó segédkönyv megírását is tervezi. Bepillantás a tűzoltás mindennapjaiba A városi önkormányzat hivatásos tűzoltósága igyekszik munkájával megismertetni a lakosságot, így rendszeresen tartanak nagyszabású tűzoltási bemutatókat. Legutóbb a kunhegyesiek ismerkedhettek meg az új Mercedes tűzoltó-gépjárműfecskendővel. Ezen a napon szerencsére csak a tűzoltók raktak tüzet; a hatalmas égő farakást és a meggyújtott autót hamar eloltották a lánglova-Munkában a lánglovagok gok, akik bemutatták, hogyan szabadítják ki a sérülteket a gépjárműből. A karcagi tűzoltóságon az elmúlt héten pedig tűzoltónapot tartottak a családtagoknak. Rajzverseny, asztalitenisz, puttonyfecskendős célba lövés, tömlőteke és városnézés is szerepelt a programban, melyet most nem gyalogszerrel, hanem szirénázó tűzoltóautóval tehettek meg a gyerekek. A verseny díjait, valamint a legjobb tűzoltóknak járó elismerést Lévai Kálmán alezredes adta át. Egy hete dolgozik az európai színvonalú üzem Munkahely „jött” Debrecenből Javítás után szerelik a fogyasztásmérőket A Titász Rt. április tizenötödikével, karcagi telephellyel megalapította a Fogyasztásmérő Javító Hitelesítő Kft.-t. Az üzemet Debrecenből, az rt. központjából telepítették át a cég helyi üzemvezetőségének épületébe. A tervekről Csajbók Józsefet, az rt. műszaki igazgatóját kérdeztük.-Miért telepítették át Karcagra az üzemet?- Az rt. az utóbbi időben lényegesen nagyobb feladatot szabott a debreceni központjára, több munkát kellett végezni, mely többletlétszámot is igényelt, így új helyet kellett keresni a Debrecenben működő fogyasztásmérő-hitelesítő üzemnek. Karcagon, a Madarasi úton négy éve megszűnt az üzletigazgatóság, csak üzemvezetőség maradt, azóta a hatalmas épület egy része üresen állt. Miután ezt a jelentős vagyontárgyat hasznosítanunk kellett, ezért döntött úgy az rt. vezetősége, hogy áttelepíti az üzemet.- Úgy tudni, hogy a hitelesítóuzem már évtizedek óta Debrecenben működött. Mennyibe került az áttelepítése, és kik dolgoznak itt?-Az üzem ’59 óta működött Debrecenben, s most az épület átalakítása, az üzem áttelepítése az rt.-nek 70 millió forintjába került.- A dolgozói létszám 42 volt Debrecenben, akik közül 12-en vállalták az átjárást, átköltözést. Az elmúlt héten megkezdődött a termelés, jelenleg rajtuk kívül 30 karcagit foglalkoztatunk, akik között van hat korábbi titászos, pénzbeszedő, adminisztrátor is. A helyi munkavállalók közül igyekeztünk olyanokat felvenni, akik már rendelkeztek villamos képzettséggel - villanyszerelő, rádiószerelő -, mert az ő kezükben már „áll a csavarhúzó”, nem ismeretlen számukra az ilyen finom, műszerészi munka. Több mint tízen azonban még nem végeztek ilyen munkát, ők a három hónapos betanítási idő alatt a debreceni kollégáktól sajátítják el a munka fortélyait, és onnantól teljes kapacitással dolgozhat az üzem.- Korábban szó volt arról, hogy összeszerelést és bérmunkát is vállal majd az üzem a többi áramszolgáltatónak, külsó' megbízónak.- Amikor az rt.—tői kiszervezték a hitelesítőüzemi tevékenységet, azzal egy időben meghirdettük azt eladásra is. A pályázat június végén jár le, akkor dől el, hogy ki lesz a kft. új tulajdonosa, s lesz-e fogyasztásmérő-gyártás, -összeszerelés is az üzemben, melynek kapacitása lényegesen nagyobb, mint a mostani kihasználtsága, s veszünk-e fel még dolgozókat.- Miután minden áramszolgáltató rt.-nek van hitelesítőüzeme, az ELMŰ-nek Budapesten, az Édásznak Győrben, az Emásznak Hatvanban, a Démásznak Szegeden, a Dédásznak Pécsett, így egyéb társaságoknak csak kivételes esetben tudunk hitelesítési munkát végezni. Biztos kezekben a vadászkürt Kedvenc darabja nincs, leginkább azokat szereti, amelyekben szólót is játszik. Általában napi két órát fújja a kürtöt, ha van ideje, s szabadidejében keresztapja, Nagy András lövészszakkörébe jár, valamint tánciskolába, ahol rokizni és keringőzni is megtanul. Ha teheti, görkorizik, a tévében pedig a krimiket és az akciófilmeket nézi szívesen. Az iskolában kedvence az ének, a magyar, a matematikához tanára, Pardy Károlyné szerint is van tehetsége, így tanév végéig csak történelemből kell ráhajtania. Nyaranta részt vesz zenei táborokban, és szünetben barátaival vagy édesanyjával naponta kijár Berekfürdőbe úszni. Édesanyja óvónő, és ott van fia minden koncertjén. Ha éppen abba akarta hagyni Tibor a zeneiskolát, mindig biztatta a folytatásra. így nyolcadik után Pengő Tibor zenei pályára készül. A Györffy István Általános Iskola 7. c osztályába jár Pengő Tibor, aki a zeneiskolában vadászkürtön tanul, s már több országos versenyen - legutóbb Debrecenben - is eredményesen szerepelt. Rögtönzött bemutató az iskola aulájában Tibor édesanyja biztatására kezdett zeneiskolába járni; tanára Szálkai János. Játszik a fúvószenekarban is Hídi János vezetésével, így már több városi rendezvényen is fellépett. Véget ért a szakköri év Ünnepélyes évzáróval ért véget a Gyermekek Házában az idei szakköri év, az intézmény azonban nyáron is várja a fiatalokat. A tizenkilenc szakkör munkájában több száz diák vett részt. Népszerű volt a számítástechnika-, a fazekas-, a modellező-, a mazsorett- és a sakkszakkör, a felnőttek szabás-varrás, nőitoma-foglalkozáson, a fiatalok pedig táncházakon vehettek részt. Az évzárón a legjobbak könyvjutalmat kaptak Tankóné Kovács Ágnes intézményvezetőtől. A foglalkozások a gyerekek számára ugyan befejeződtek, de a Gyermekek Háza több rendezvénnyel várja még a tanév végéig a gyerekeket, sőt már a nyári táboraikra is lehet jelentkezni. így június 15-től augusztus 15-ig tart a Szünidödö nyári napközis tábor, melynek keretében több kirándulást is szerveznek majd a pedagógusok. Július 16—12. között a berekfürdői ifjúsági táborban tehetséggondozó tábort szerveznek, melyre már lehet jelentkezni. A tábor neve: szövetségi köztársaság a XXI. században. Sikeres a Barbaricum A Barbaricum Irodalmi Művészeti Egyesület két éve alakult, céljai között szerepel a keleti országrész értékeinek a felkutatása, a rokon népek irodalmának, kultúrájának a bemutatása, kiadása. Eddig tizenhat kötetet adott ki az egyesület, s több kötetük van nyomdában - tudtuk meg. így Bényi Árpád Ecset és stafeláj című tanulmánykötete. Készül dr. Örsi Julianna A Nagykunság 1848-49-ben című könyve - kiadását az Új Néplap is támogatta -, ami az egyesület nemrég megjelent hasonló témájú Elek Györgykötetével eljut a környék általános és középiskoláiba és közkönyvtáraiba, hogy a Nat.hoz kapcsolódóan a diákok is tanulmányozhassák a 150 évvel ezelőtt történteket. Az egyesület idei tervei között szerepel még három 1848-cal foglalkozó kiskönyv - Bartha Júlia, Vadász István és dr. Fazekas Mihály tollából - kiadása, melyet szintén megkapnak majd a környező iskolák. Hamarosan megjelenik Körmendi Lajos riportkönyve, a Robinson az árokparton, várható még Az alfa elkísér, avagy Bőd László világjárásai és hazatalálásai című kötet. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotók: Csabai István és Bartha László A kecsketartás avatott ismerője harmadik évfolyamát, jelenleg Londonban baby-sitterként dolgozik egy háromgyermekes családnál, s nemzetközi nyelviskolában tanul. A gyerekek, ha itthon vannak, részt vesznek a ház körüli munkában, s mint édesapjuk elárulta, versenyt kaszálnak, ha a kecskék takarmányáról van szó. A Bartha családba az első kecskepár Péter névnapjára érkezett, a bátyjától kapta ajándékba. Most négy kecske van a portán. A fiúk is nagyon szeretik reggelire a kakaót kecsketejből, de gomolyát is készítenek. Az édesapa több kecsketenyésztésről szóló könyvet áttanulmányozott, hogy a lehető legjobb ellátást kapják a család kedvencei. Bartha Ferenc számára az állatok ellátása kikapcsolódást jelent, és így azt is érzi, hogy leszázalékolt nyugdíjasként is szükség van rá. Akinek egy keresetből és rokkantnyugdíjból kell két gyermeket felnevelnie, az minden spórolási lehetőséget megragad. így van ez Bartha Ferencéknél is, aki maga termeli meg a családnak szükséges zöldséget, gyümölcsöt. Csilla, Picur és Pitti Bartha Ferenccel Most már értik a jelbeszédet A vizsgán Bende Lajos jeltolmács, Konkoly Sándor és Nyíró Zsolt előtt kellett jelelni A Vakok, Gyengénlátók, Hallássérültek Kunsági Egyesülete alap- és középfokú siketnémajelnyelv-tanfolyamot szervezett karcagi és vidéki halló érdeklődőknek. Mint Harsányi Istvánné elnöktől megtudtuk, alapfokú tanfolyamot már másodszor, középfokút először indított az egyesület. A cél az volt, hogy ne csak a sorstársakkal való kommunikációs gondokat oldják így meg, hanem segítsék a velük foglalkozó közintézmények, hivatalok munkatársainak a munkáját is olyan esetekben, amikor siketnémákkal kell tárgyalniuk, ügyet intézniük. Eddig csak az egyesület vezetője rendelkezett középfokú siketnémajelnyelv-vizsgával, most azonban az alapfokot és a középfokot is heten-heten végezték el eredményesen. Kezdetben igen nagy volt az érdeklődés, ennek ellenére kevesen vállalkoztak arra, hogy eleget tegyenek-a kihívásnak, s elsajátítsák a siketnémák jelnyelvét, mely - mint azt e sorok írója is bizonyíthatja - csöppet sem könnyű. A hallgatókat -egészségügyi dolgozók, kereskedő, munkanélküli, óvónő, középiskolás diák, szociális gondozó, közalkalmazott, újságíró - a debreceni siketnéma tanárnő, Kádárné Gerber Klára tanította meg a jelekre. Mint a családfőtől megtudtuk, kisebbik fia a szolnoki Verseghy gimnázium harmadikosa, kedvence a biológia, a nagyobbik fiú befejezte a gödöllői agrártudományi egyetem
