Új Néplap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-08 / 83. szám

1998. április 8., szerda Hazai Tükör 5. oldal VÁLASZTÁSI HÍREK Rokkantnyugdíj helyett járadék A tervezet ősszel kerül az Országgyűlés elé A csökkent munkaképességűek és a rokkantak ellátásának új, tervezett rendszeréről tárgyalt tegnap az Országházban az Idősügyi Tanács. Az elképzelések szerint a jövő évtől az úgynevezett III., legenyhébb fokozatba sorolt rokkantak nem nyugdíjat, hanem járadékot kapnának. Négyszázezer ember sorsáról tárgyaltak FOTÓ: feb/DIósi imre Horn Gyula miniszterelnök, a tanács elnöke az ülést köve­tően hangsúlyozta: a kormány az újraszabályozással a támo­gatás rendszerét kívánja erősí­teni. Nagyobb szerephez jutna a rehabilitáció is. Kökény Mihály népjóléti miniszter elmondta, hogy a részletes tervezetet - miután a kormány áttekintette - az ér­dek-képviseleti szervezetek rendelkezésére, szakmai-tár­sadalmi vitára bocsátják. A ja­vaslatról várhatóan ősszel tár­gyal majd az Országgyűlés. Az Idősügyi Tanács tagjai egyetértéssel fogadták a do­kumentumot. Ügy vélték, hogy az a fő teendőket magá­ban foglalja. Az új törvényter­vezet mintegy 400 ezer ember sorsát befolyásolja, ezért fon­tos, hogy véleményt mondja­nak róla az érintettek is. Kell a segítség a kistelepüléseknek Az idén nem szegényednek tovább az önkormányzatok Nehéz körülményeik ellenére az utóbbi négy évben kiegyen­súlyozottan gazdálkodtak az önkormányzatok - jelentette ki Kuncze Gábor tegnap egy budapesti konferencián. A Magyar Demokrata Fórum azért kezdeményezte korábban a lelkiismereti és vallásszabad­ságról szóló törvény módosítá­sát, hogy az európai gyakorlat­hoz igazítsa a magyarországi szekták működését - jelentette be Semjén Zsolt, az MDF kép­viselője. Szerinte a demokrata fórum nem a vallásszabadságot akarja korlátozni, hanem az az­zal való visszaélést kívánja megszüntetni. * Törvénysértést követett el Kó- ródi Mária, az Országgyűlés SZDSZ-es alelnöke, amikor az Országgyűlés fejléces levélpa­pírján, hivatalából küldött meghívót a választási program­jának részét képező Teleház akcióról szóló tanácskozásra, amelyet parlamenti dolgozó- szobájában tartottak - állapí­totta meg az Országos Válasz­tási Bizottság hétfőn, az éjsza­kai órákban véget ért ülésén. * A Magyarországi Zsidó Hit­községek Szövetsége „tévesnek és elfogadhatatlannak” tartja az Országos Választási Bizottság hétfői döntését, amellyel a vá­lasztásokra jelölő szervezetként nyilvántartásba vette a Szabó Albert nevével fémjelzett Ma­gyar Népjóléti Szövetséget. A Mazsihisz vezetői azt kérik Kukorelli Istvántól, az OVB el­nökétől: az általa vezetett testü­let akadályozza meg, hogy a jogszabályok formális alkalma­zásával olyan antidemokratikus erők indulhassanak a választá­sokon, mint az MNSZ. A do­kumentum szerint az MNSZ „fasiszta jellegű szervezet, amely tagadja az emberi egyen­lőség eszméjét, folyamatosan olyan nézeteket hangoztat, amelyek alkalmasak a zsidó­sággal szembeni ellenérzés fel­Egészséget és mindezen felül utazást, pénzt is nyerhetnek azok a dohányosok, akik má­jus 2-től legalább négy hétig nem gyújtanak rá. Ez a lé­nyege az Egészségügyi Világ- szervezet legújabb leszoktató kampányának. A világszervezet az idén immár harmadik alkalommal kíséreli meg a szinte lehetetlent - több mint 50 országban, szakembe­rek segítségével. Nem is lehet feladni a célt, becslések szerint ugyanis mint­egy 1,1 milliárd ember dohány­zik a Földön. Magyarországon a lakosság 35 százaléka hódol e káros szenvedélynek, és nálunk fejenként kétszer annyi ciga­keltésére, és mint arra a vezető­jük ellen meghozott jogerős bí­rósági ítélet is rámutat, uszít a zsidó nép ellen, gyűlöletet kelt”. * Eddig 19 párt 1260 jelöltje, va­lamint 28 független szerezte meg a májusi parlamenti vá­lasztáson való indulás jogát a 176 egyéni választókerületben - derül ki a Belügyminiszté­rium Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalának kedd déli internetes adataiból. Esze­rint az SZDSZ 175, az MSZP 171, a Fidesz 169, a Kisgazda- párt 169, az MDF 159, a MIÉP 153, a Munkáspárt 119 regiszt­ráltjelölttel rendelkezik. * Kampánypénzek. Az Együtt Magyarországért Unió ötven­millió, a Munkáspárt negyven-, a Magyar Igazság és Élet Pártja mintegy harmincmillió forintos költségvetéssel készül a májusi országgyűlési választásokat megelőző kampányra. A Mun­káspárt főképp az állam támo­gatásából fedezi költségeit, ezt csupán a tagok és szimpatizán­sok adományaiból létrehozott „választási alap” egészíti ki. Egyéni jelöltjeiktől nem kérnek hozzájárulást. Számukra a köz­ponti és az egyéni szóróanyagot is a párt biztosítja - mondta el Zinner György szóvivő. A MIÉP a négy évvel ezelőttihez hasonlóan mintegy harmincmil­liós kampánybüdzsével számol, ám igyekeznek a feladatokat minél olcsóbban és szervezet­tebben megoldani - nyilatkozta Papolczy Gizella kampányfő­nök. Mintegy tízmillió forintot az állami támogatás első öt hó­napra eső részéből fizetnek, a fennmaradó hányadot adomá­nyokból és vállalkozói felaján­lásokból finanszírozzák. retta fogy, mint Nyugat-Euró- pában. Nemzetközi felmérések szerint ugyanakkor a dohányo­sok fele-háromnegyede sze­retne leszokni káros szenvedé­lyéről, de ösztönzés nélkül erre képtelen. A májusban kezdődő kam­pány felnőtt résztvevői között egy 500 ezer forintos, a 14-18 éves fiatalok körében pedig két, egyenként 100 ezer forint ér­tékű utazást és számos nyere­ménytárgyat sorsolnak ki. 1994-ben már több mint 7 ezer, két évvel később pedig 10 ezernél is több résztvevője volt nálunk a kampánynak. Ötven százalékuk legalább egy hóna­pig, 20 százalékuk egy évig nem gyújtott rá. A helyhatóságok pénzügyi helyzetének változását érzé­keltetve a belügyminiszter el­mondta, hogy azok idei része­sedése az állami költségvetés­ből 1185 milliárd forint, ami 64 százalékkal több, mint amennyi négy éve volt. A ’90-es évek gazdasági át­alakulásai következtében egymástól meglehetősen el­térő helyzetbe kerültek az ön- kormányzatok is. A munka- nélküliséggel küszködő terüle­teken például alig van adóbe­vételük, míg másutt ez szá­mottevő összeget jelent. Ugyancsak nem lehet azo­nossági jelet tenni a külön­böző nagyságú települések között. Mintegy 900 helység­ben nem haladja meg például az ötszázat, 1700-ban pedig az ezret a lakosok száma. Ezeken a településeken csak központi költségvetési segítséggel old­ható meg az intézmények mű­ködtetése. Az 1995. évi 35 százalékkal szemben ma már a személyi jövedelemadó 40 százaléka marad az önkormányzatoknál - mondta ezután a miniszter. Igaz, ennek csak a felét adja vissza a központi költségvetés közvetlenül, a másik 20 száza­lékot újraosztja, a kistelepülé­sek javára. A költségvetési úgynevezett normatív támogatásokból és a visszaosztott személyi jövede­lemadóból átlagosan 14 száza­lékkal nő az idén az önkor­mányzatok bevétele, ami - a miniszter szerint - reálérték­ben megfelel a tavalyinak. Fizet az APEH. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elfogadja a Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának hétfői ülésén hozott döntését az alapítványi és szövetkezeti be­fektetések ügyében - közölte tegnap az APEH. Vámosi-Nagy Szabolcs elnökhelyettes szerint a jogos visszaigénylők csak több hónap elteltével jutnak majd pénzükhöz. Kónya nem enged. Az adat­védelmi biztos állásfoglalását követően Kónya Imre újra ösz- szehívja az Országgyűlés Nem­zetbiztonsági Bizottságát, s re­méli, hogy addigra Nikolits Ist­ván is megváltoztatja álláspont­ját - közölte kedden a testület elnöke. Mint ismeretes, a mo­biltelefonok lehallgatásának körülményeit vizsgáló bizott­sági ülésen nem jelent meg Ni­kolits István, a polgári titkos- szolgálatokat felügyelő tárca­nélküli miniszter. Alhír a receptdíj. Nem felel meg a valóságnak az, hogy a Népjóléti Minisztérium recept­díj bevezetését tervezné, s hogy a betegeknek alkalmanként legalább száz forintot kellene fizetniük a vény felírásáért - közölte a tárca sajtóirodája, az elterjedt álhírekre reagálva. A gyógyszer-támogatási rendszer átalakítását a minisztérium úgy készíti elő, hogy ne hárítson többletterheket a lakosságra - áll a közleményben. Sulinet: túl a félidőn. Az is­kolarendszernek fel kell készí­teni a tanulókat a hamarosan beköszöntő információs szá­zadra, amelyben a számítógé­pes ismeretek hiánya jelenti majd az analfabetizmust - je­lentette ki Szabó Zoltán állam­titkár abból az alkalomból, hogy félidejéhez érkezett a Su- linet-program: immár több mint 700 középiskola rendelkezik ingyenes Internet-eléréssel. CORA: négy rabló. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai őrizetbe vették azt a három fiatalembert, akiket a szombati CORA-rablással gya­núsítanak - közölte Komoróczy Iván szóvivő. S. Károly 24, Sz. János 22 és K. Imre 24 éves biatorbágyi lakosokat először tanúként hallgatták ki, majd őrizetbe vették őket. Negyedik társuk a 122 millió forinttal szökésben van: Varga Tibor 26 éves budapesti lakos ellen kö­rözést adtak ki. Kihallgatások Körmenden. Egy hete folyik a nyomozás a körmendi kislány gyilkosának kézre kerítése érdekében. A Vas Megyei Rendőr-főkapi­tányság szóvivője szerint senki sincs őrizetben vagy előzetes letartóztatásban, de folynak a tanúkihallgatások, s ellenőrzik az előadott alibiket. MVSZ: Határozatba nem is foglalt gondolat volt a kettős állampolgárság Csúsztatás vagy félreértés? A Magyarok Világszövetségének hétvégi választmányi ülé­sén semmiféle határozat nem született a határon túl élő ma­gyarok számára esetlegesen alanyi jogon adandó állámpol- gársággal kapcsolatban - válaszolt érdeklődésünkre Por- dány László, az MVSZ külügyi titkára, aki szerint félreértés gerjesztette az elmúlt napok nyilatkozatviharát. A kemény kritikákat is kiváltó javaslat korántsem kiérlelt, hi­vatalos formában vetődött föl - mondja Pordány. A három­napos tanácskozáson ugyanis tucatnyi napirend került terí­tékre. S miközben számos idő­szerű, feszítő gondról beszél­gettek, többen felvetették: módot kellene találni azoknak a hátrányoknak a megszünte­tésére, amelyek a békeszerző­dések nyomán a magyar kö­zösségeket sújtják. A határon túli magyarság körében máris nagy riadalmat keltett az a veszély, hogy a schengeni egyezmény érvé­nyesítése gátakat emelhet a határok két oldalán élő ma­gyarok közé. Hogy mit lehetne tenni, ar­ról többen többféleképpen vé­lekedtek. A felvetődött javas­latok egyike valóban az alanyi jogon járó állampolgárság megadása volt. A sajtó által kiragadott, több csúsztatással megfejelt információ aztán úgy terjedt el, mintha erről szólt volna az MVSZ választ­mányi ülése, ami nem igaz - tette hozzá a külügyi titkár. Ahogy Pordány fogalma­zott: mivel a javaslatot nem foglalták határozatba, vasár­nap óta - félreértésből vagy egyesek rossz lelkiismerete miatt - olyasmiről mondtak felháborodott véleményt bizo­nyos pártok, illetve politiku­sok, ami nincs is. Takács Mariann Májusban: leszoktató akció nyereményekkel Lepipálhatjuk a Nyugatot Még rendezhető a mükincsvita A magyar fél budapesti tárgyalásra invitálja az orosz partnereket Goya A karnevál című festményéért a gyűjtők bármikor meg­adnának 3-4 millió dollárt. De roppant értéket - s szinte fölbe- csülhetetlen eszmei értéket - képviselnek Monet, Caravaggio, Brueghel, Velasquez vagy Mányoki Ádám, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály képei is. E műkincsekre - sok más, a máso­dik világháború alatt és után a Szovjetunióba hurcolt művé­szeti alkotással, relikviával együtt - hazánk a nemzeti vagyon részeként igényt tart. Az orosz alkotmánybíróság kö­telezte Jelcin elnököt, hogy írja alá a restitúciós törvényt, amely orosz tulajdonnak minősíti a zsákmányolt értékeket. Az elnök ugyan kijelentette, hogy a döntés „a civilizált nemzetközi gyakorlattal ellen­tétes” és azt meg is támadta, de nem lehet tudni, mi lesz a vég­kifejlet. Csupán az bizonyos, hogy Magyarország fenntartja igényét a legalább 15 milliárd forint értékű, már azonosított műkincsre - nyilatkozta a Fe- renczy Europressnek Rónai Iván, a művelődési tárca kultu­rális örökség főosztályának ve­zetője. — Ha az orosz törvény ha­tályba lépne, akkor lemonáhat- nánk az elhurcolt értékekről?- Nem, de előírása szerint minden visszaigényelt mű­kincs, illetve kollekció ügyében külön bizottság hozna állásfog­lalást, amelyet törvényterve­zetként nyújtana be. Az orosz parlament mondaná tehát ki a végső szót, hogy visszaadják-e vagy sem az adott műtárgyakat. Ez hosszú évekre is lelassít­hatná a rendezést, s persze kér­dőjelessé tenné minden műkin­csünk sorsát.- Tervezi-e a magyar fél, hogy nemzetközi bíróság elé vi­szi az ügyet?-Ez egyelőre nem vetődött föl, mert lehetségesnek tartjuk az egymás közötti megegye­zést. A következő hetekben Budapesten szeretnénk foly­tatni a tárgyalásokat. Szakem­bereink kidolgozták a magyar álláspont jogi érvrendszerét, ezt rövidesen eljuttatjuk az orosz félhez. Szalóky Eszter Llosa az írószövetségben. A Magyar írószövetségbe látogatott tegnap Mario Vargas Llosa, a Londonban élő világhírű perui író, aki legújabb könyve megjelenése alkalmából tar­tózkodik hazánkban. A vendéget Pomogáts Béla elnök köszöntötte. fotó: feb/diósi imre ■ -1 // // Előfizetők Vásárlói Klubja

Next

/
Oldalképek
Tartalom