Új Néplap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-28 / 99. szám

1998. április 28., kedd Megyei Körkép 7. oldal Értelmi fogyatékosok programjai Helyet keresnek a tábornak Az idén is megrendezi tavalyi sikeres programjait a „Ké­zenfogva” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Értelmi Fogyaté­kosok Érdekvédelmi Egyesülete. Az egyesület szombaton köz­gyűlést hirdetett tagjainak, melynek helyszíne a szolnoki Fiumei úti iskola volt. Mint a megyetitkár, Hofgart Györgyné beszámolójából ki­derült, tavaly egymillió 298 ezer forintból gazdálkodhatott az egyesület, amely állami támogatásból, pályázatokból és az adó 1 százalékának fel­ajánlásaiból jött össze. Az idei évet 120 ezer forint maradvánnyal kezdték. Sze­rencsére ebben az évben ide­jében megkapták működé­sükhöz a pénzt, így jobban tudnak tervezni, mint tavaly. Ebben az esztendőben is ren­deznek gyermeknapot, amelyre gyömrői sorstársak hívják meg a szolnokiakat vendégségbe. Az iskolákban is folytatják a tájékoztató előadásokat a fogyatékosságról, a másság­ról. Az idén is terveznek csa­ládos üdülést a Balatonon, jó­tékony célú bált a Tisza Szál­lóban. Gondot jelent a nyári, fogyatékos és egészséges gyermekek közös tábora, melyhez egyelőre nem talál­nak helyet Szolnokon. A „Kézenfogva” ÉFÉE ve­zetőségébe új tagot választot­tak, Török Andrást, a török­szentmiklósi Kézenfogva ala­pítvány kuratóriumának elnö­két. A József Attila szavalóverseny győztese Nem csak verset mond, énekel is A Szolnokon rende­zett József Attila szavalóversenyt a szolnoki Varga Ka­talin Gimnázium ta­nulója, Parti Csilla nyerte. A versmon­dásról és terveiről kérdeztük. Parti Csillát a ver­senyre Molnárné Büttner Mária készí­tette föl. A felkészítés igen jól sikerült, mert a másodi­kos Csilla megnyerte a versenyt. Persze nem ez az első szép eredménye, jeleskedett már a Petőfi-szavalóversenyen, ahol különdíjat kapott, a finn szava­lóversenyen 3. lett, nem be­szélve a suligáláról, ahol, mint mások mondták, tomboló sikert aratott. Sőt, már általános isko­lás korában, Abonyban is ért el jó eredményeket, például városi első helyezett volt. A Varga Katalin Gimnázi­umban egy kis versmondó kör működik, 10-12 taggal, így egymást is inspirálják a jobb szereplésre. Valószínűleg ez is hozzájárni, a jó felkészítésen kí­vül, hogy a kör tagjai rendszerint sikeresen szere­pelnek országos versenyeken, te­hát nem Csilla az egyetlen jó vers­mondó az iskolá­ban. Mint megtud­tuk, Csilla első­sorban a régebbi költők verseit szereti, kedvence József Attila, Tóth Árpád, de mondott már Madách-verset is, ami manapság nem gyakran tör­ténik meg a szavalóversenye­ken. Molnárné Büttner Mária mindehhez hozzátette, hogy Csilla előszeretettel tanul meg hosszú verseket, ami szintén nem gyakori a mai versmondók körében. A versmondás mellett az éneklést is szereti, szépen énekel, így járhatott Finnor­szágban az iskola kórusával. Tervei között megemlítette, hogy vonzza a színészi pálya, ám a szülei inkább a reálisabb­nak tűnő tervek felé próbálják irányítani. Hogy melyik valósul meg, az majd kiderül. Idő még van a döntésig. B. A. A népszerű magyar zenekar, a Republic koncer­tezett a hét végén az Abony Városi Sportcsarnokban, ahol Cipő becenévre hallgató énekesük (képünkön jobbra) előadott néhány számot a hamarosan megjelenő új lemezükről. fotó: illyés Infarktus után küzdelmét És mégis van feltámadás? című könyvében írta meg Több napig volt az élet mezsgyéjén, de végül legyőzte a halált Noha a Szolnokon élő dr. Dajka Miklós mindössze 65 éves, elmondhatja magáról, ez a hat és fél évtized meglehető­sen változatosan, események­ben gazdagon telt el, hiszen megjárta az eget és a poklot is. Szó ami szó, korábban az italt sem vetette meg, talán emiatt is megérintette a halál szele. Oly­annyira, hogy a mezsgyéig jutott: vagy erre, vagy arra visz az útja. Néhány nap elteltével visszafelé, az élet irányába kanyarodott. Tudta, ezt az ütközetet meg­nyerte, ugyanakkor tisztában volt vele, hogy változtatni kell az életmódján, ha élni szeretne. És ő szeretett, sőt akart élni. Bár korábban dolgozott gépál­lomásokon is, az élete a pedagó­giához kapcsolódott. Tanított is­kolákban, volt művelődési osz­tályvezető, a megyei pedagógiai intézet helyettes igazgatója, megbízott vezetője. Jó néhány fő­iskolai, egyetemi diploma tulaj­donosa, és az is tény, összesen 254 vizsgát teljesített, amikor már 52 évesen doktori címhez ju­tott. Időközben pedig úgy alakult az élete, hogy tizenhárom eszten­deig a moziüzemi vállalat igazga­tója is volt. Mit ad az ég, 1989. július 16- án beütött a baj. A fiukat műtöt­ték, hozzá indultak látogatóba, amikor már nagyon fájt a bal karja. így azután gyorsan kide­rült: a látogatás helyett az inten­zív osztály várt Dajka Miklósra. Három napig tulajdonképpen az volt a tét: innen végül is me­lyik világba kerül. À lentibe, vagy vissza, ahonnan érkezett. Végül az utóbbiba került. Gyó­gyulgatott, erősödött, aztán 1990- ben leszázalékolták. Új életet kezdett a szó igazi ér­telmében. Először is búcsút intett mindenféle jó és még jobb dóká­nak. így maradt a víz meg a ros­tos gyümölcslé. Azután nem egé­szen fél év alatt a közel száz kiló­jából 67-re fogyott. Voltak, akik már a koszorúvé- telt fontolgatták, de ő csak neve­tett. A napot sétával, futással kezdi, és hadat üzent a zsíros éte­leknek. Megjelent a könyve: És mégis van feltámadás? címmel, amelyben korábbi életét, kálvári­áját, az infarktusa, cukorbaja utáni megváltozott mindennapjait örökíti meg. Azóta rengeteget dolgozik: a filmterjesztők országos szerveze­tének titkára, a mozisok országos szövetségének titkára, a cukorbe­tegek megyei egyesületének el­nöke, a szív- és érrendszeri bete­gek városi szervezete ügyvezető elnöke, a Magyar Szív Egyesület országos elnöke, a Filmszínháza­kért Alapítvány megyei titkára, és még sorolhatnánk. Főállásban - ahogy mondja - szíves, és hob­biként maradt a mozi. Mindezek­ben a felesége - aki nyugdíjas ta­nárnő - segíti, támogatja. Reggel hat körül kel: sétál, fut, csak zsírszegény ételeket eszik, és amikor tehetik, utaznak. Jósze­rével erre költik a pénzüket, in­kább a koszton spórolnak. Két gyereket neveltek: a fiuk főorvos, a lányuk jogász, és már négy unokával is dicsekedhetnek. Dr. Dajka Miklós élete példa lehet arra, hogy az embernek régi, olykor hibákkal, rossz szo­kásokkal is tarkított életén soha nem késő változtatni. Még ötve- nen túl sem annak, aki élni akar és szeretne. Esetleg másképpen, egészségesebben, mint eddig. Dajka tanár úr esete mutatja: ki­tartással, a család segítségével ez is sikerülhet... D. Szabó Miklós Beszélgetés Kulka Jánossal színházról és másról „Az éneklést nem kell játszanom” A Szomszédok népszerű Mágenheim doktora, Kulka János színművész volt a vendége a minap a karcagi Déryné Művelő­dési Központ Kávéházi esték rendezvényének. Az év énekes - Emerton-díjas - színészével ez alkalommal beszélgettünk.- Önt sokan csak a Szomszé­dokból ismerik, pedig több da­rabban is játszik. Zavarja-e a beskatulyázás?- Ma már nem. Régebben is csak bizonyos időszakokban, amikor kevesebbet játszottam színházban, s akkor úgy éreztem, nem mutathatom meg, hogy tu­dok más szerepet is játszani. Bi­zonyos szempontból azonban jó is, hogy egy szerepből beazonosí­tanak.- Milyen darabokban játszik most?- A Radnótiban a Ványa bá­csiban, a Nyolcadik Henrikben, az Agóniában, a Háztűznézőben, az Operettszínházban a Valahol Európában, a Bárka Színházban pedig a Szentivánéji álomban, így panaszra semmi okom.- Kacérkodott-e már a ren­dezés gondolatával?- Nem, mert úgy is olyan da­rabot rendeznék, amiben nekem van egy jó szerepem.- Előadás közben említette, hogy a színpadon babonás. Es az életben?- Mint mindenki más, én sem szeretem a fekete macskát, de más babonám nincs, inkább rigo­lyáim vannak. Előre kiszámo­lom, hogy például mikorra érek oda egy koncertre, és ha ez va­lami miatt felborul, akkor nagyon ideges vagyok.- Műsorában francia és ma­gyar sanzonok hangzottak el. Vannak-e visszajelzései a kö­zönségtől arról, hogy színész­ként vagy énekesként szeretik-e jobban ?- Nem tartom magam igazi énekesnek. Négy évvel ezelőtt kezdtem el énekelni. Mikes Lilla, a Korona Pódium művészeti ve­zetője vett rá, hogy álljak ki az emberek elé, és énekeljek. Em­lékszem. az első fellépésemen remegett a lábam, és leültem egy székre, hogy ne látszódjék, mennyire izgulok. Azóta is szíve­sen énekelek, mert az is egyfajta szerep, azt kell elhitetnem, hogy énekes vagyok. Szerencsére azonban ezt nem kell .játsza­nom”, az éneklés nekem iszo­nyúan jólesik, sokkal szabadabb­nak érzem magam a színpadon. Úgy gondolom: mindkét szere­pemben elfogadott a közönség.- Fontos-e, hogy a szerzők Önnek írják a dalt?- Természetesen az lenne, de én nem olyan alkat vagyok, aki hetekig könyörög egy szerzőnek egy dalért. Abban hiszek, hogy ha a szerző arra érdemesnek tart, akkor biztos ír nekem is egy slá­gert. Saját dalszöveg írását sem tervezem, mert annyi jó dal van a világban, hogy abból bőven lehet választani.- Készül-e már az új lemeze ?- Az egyik kiadó felkérésére egy olyan lemezt szeretnék meg­jelentetni, amelyen a ’40-es, ’50- es évek dalait énekelném, mert ezek a régi kincsek mára fele­désbe merültek. Én még apám­tól, anyámtól hallottam őket, de a mai fiatalok már nem ismerik például a Szomorú vasárna­pot. Daróczi Erzsébet Hulladékból varrt művészet Az elmúlt hét szerdáján ér­dekes és felettébb szép kiál­lítás nyílt a Tiszafüredi Mű­velődési Házban: szükség­ből lett ez a szépség - mondhatnánk, hiszen Dolá- nyi Anna iparművész kiállí­tott tárgyait foltmozaikvar- rással készítette. Szépen, esztétikusán, klasszikus mo­tívumokkal, de egyéni kife­jező erővel, ami ezt azt úgy­nevezett folton-folt techni­kát igazán művészi igényes- ségűvé teszi. Azzal elsősor­ban, hogy a legkisebb hulla­dékdarab is része lesz az egésznek, azaz a textilmo- zaik-kompozícióknák. így lehet az egyébként egyszerű eszközökkel készí­tett mű nagyszerű. Ami egyébként arra is ösztönöz­heti a kiállításra látogatót, hogy maga is kipróbálja ott­hon ezt az évezredes talál­mányt, s maga készítsen a textilhulladékokból olyan folton-foltokat, amelyekben örömét leli. Főleg azzal, hogy à semmiből teremtett használható szépet. Dolányi Anna alkotásai ugyanis ilyen, funkcionálisan érté­kes művészeti remekek. Er­ről az érdeklődők május 8-ig győződhetnek meg Ti­szafüreden. -p­Közösségi ház lesz Zagyvarékas hovatovább két részből áll. A régi köz­ségből, azután a hozzáépí­tett új házsorokból, illetve egy másik területből, amely a Jászberénybe vivő műúton túl kezdődött, és Vasúti újtelep néven isme­rik. Szebbnél szebb házak „nőnek ki” errefelé a föld­ből, hiszen napjainkban már 530 rékasi itt, ezen a területen él. Közülük kilencvennégyen óvodások, általános iskolá­sok, vagy egészen kicsik, szóval tizennégy év alattiak. Éppen ezért ezen a község­részen is égetően szükség volt egy afféle házra, ha úgy tetszik, épületre, ame­lyik alkalmasnak látszott a félezernél is nagyobb lé- lekszám összejöveteleire, rendezvényeire. így vásá­rolt az önkormányzat 2,4 millióért egy épületet. Az­óta belülről helyrepofozták, kifestették a szobákat, he­lyiségeket, és a külső tata­rozás, rendbetétel követke­zik. A létesítmény a közös­ségi ház nevet viseli, és al­kalmasnak tűnik falugyűlé­sek, nyugdíjas-találkozók, rendezvények, esetleg bi­zonyos orvosi vizsgálatok lebonyolítására is. Az elképzelések szerint a kívül-belül felújított, telje­sen berendezett közösségi épületet István király napja körül, augusztus 20-a táján adják át az itt lakóknak. D. Sz. M. Sokszor az ideggondozó jelenti az egyre több problémás gyerek számára a végállomást A körömrágástól az öngyilkossági szándékig Tavaly 670 gyereket gondoz­tak a Hetényi kórház gyer­mek-ideggondozójában, 421 esetben hátrányos helyzetben lévő gyermekről van szó. A Szolnokon megrendezett gyermekneurológiai, -pszichi­átriai és -idegsebészeti kong­resszuson dr. Balázs János fő­orvos és Berkiné Szebenyi Er­zsébet pszichológus számolt be az ideggondozó munkájáról. Mint előadásukból kiderült, a gondozót felkereső gyermekek között nagyon sok a hátrányos helyzetű, és az esetek 42 száza­lékában a szülők munkanélkü­lisége áll a háttérben. Magas a válási ok is (19 százalék). A szülő(k) alkoholizmusa 3,3 százalékban játszik szerepet abban, hogy a gyerekeknek gondozásra van szüksége, 2,4 százalékban pedig az egyik szülő elmebetegsége. Az intézmény munkatársai úgy tapasztalják, hogy egyre több a problémás gyerek. Sok­szor a gondozó jelenti szá­mukra a végállomást, itt keres­nek utolsó segítséget. Nemcsak Szolnokról jönnek, hanem kistelepülésekről is. Az ott élőknek sokszor még az uta­zás is gondot jelent. Ezen a mozgó logopédusszolgálatuk enyhít valamelyest. A szolgálat kijár a megye településeire, a családgondozó pedig a problé­más családokat látogatja meg. Miért szaporodik a problé­más gyermekek száma? A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a családok az értékátrendező­dés idejét élik. A szülő keveset van otthon, nem tud eleget fog­lalkozni a gyerekkel. Az sem mindegy, hogy a tévé milyen értékeket közvetít az óvodá­soknak, iskolásoknak, akiknek figyelmét sok esetben naponta több órára is leköti a képernyő. A gyermek-ideggondozóba legtöbbször az iskola, az óvoda vagy a háziorvos küldi a kis pá­cienst, vagy pedig maga a szülő kér segítséget. Szeretnék erősí­teni a védőnői hálózattal is a kapcsolatot, hogy még inkább fény derüljön a veszélyeztetet­tekre. Lehet a probléma bármilyen jellegű, ha a kis beteg rendsze­resen jár gondozásra - amely­nek időtartama fél évtől több évig terjedhet -, akkor lehet rajta segíteni. A módszerek változatosak: pszichológiai, gyermekpszichiátriai, pszicho­terápiás kezelés, családterápia, logopédiai segítség. A leggya­koribb panaszok, amelyekkel a gondozóba fordulnak: tanu­lási, magatartási zavar, köröm­rágás, hajtépés, beszédzavar, bepisilés, de előfordul a dep­resszió, az öngyilkossági szándék is. A gyermek-ideggondozónak vannak betöltetlen állásai, egy pszichológust és egy orvost várnak. Ám a növekvő beteg­szám miatt a jelenlegi létszám fejlesztése is indokolt lenne, hiszen egy-másfél hónapos előjegyzéssel dolgoznak. Paulina Éva A KALOCSAI KIHÍVÁS JÁSZBERÉNYIEK, FIGYELEM! NEMES VERSENGÉSRE HÍVUNK 19 MAGYAR VÁROST, KÖZTÜK AZ ÖNÖK VÁROSÁT IS. Keressük azt a magyar várost, ahol a „Hagyd abba és nyersz" versenyben a legnagyobb a dohányzásról leszokottak aránya! Mi a cél? Aki indul, május 2-áig le kell tennie a cigarettát! Ezt a jelentkezési lapon is be kell jelentenie. Mit lehet nyerni? Az egyéni versenyben 500.000 Ft a fődíj. (Lásd a plakátokon meghirdetett feltételeket.) A kollektív versenybenjászberényé lehet Kalocsa város különdíja. Ki nyerhet? Akinél május végén bebizonyosodik, hogy egy hónapig nem gyújtott rá. Jelentkezési lapok: a gyógyszertárakban, ÁNTSZ irodákban, és az orvosi rendelőkben. Eredményhirdetés: június 6-án, A verseny állásáról folyamatosan beszámolunk. JÁSZBERÉNYIEK HAJRÁ! Török Gusztáv Andor Dr. Városi Zsuzsa Kalocsa város polgármestere R}shegyj júija Kalocsa város tisztifőorvosa „Együtt egészségesen" program vezetője Dr. Dajka Miklós egy Ausztráliából való kalapban FOTÓ: M. .1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom