Új Néplap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-28 / 99. szám
1998. április 28., kedd Hazai Tükör 5. oldal VÁLASZTÁSI HÍREK Magyar Bálint szabaddemokrata ügyvivő, művelődési és közoktatási miniszter szerint az MSZP és az SZDSZ többséget szerez a májusi országgyűlési választásokon, és így az elkövetkező négy évben is a jelenlegi koalíció kormányozza majd az országot. A politikus az ügyvivői testület tegnapi ülése után leszögezte: azzal, hogy Csurka István, a MIÉP elnöke támogatásáról biztosította az ellenzéki összefogást, egyre inkább teljessé válik a jobboldali egység. * Pokomi Zoltán, a Fidesz- Magyar Polgári Párt alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy az országos médiában zajló úgynevezett csendes kampánynak köszönhetően az idei országgyűlési választáson magasabb részvételi arány várható, mint a négy, illetve a nyolc évvel ezelőtti voksolásokon. Az acsarkodó, címkéző, ideologizáló politizálás riasztóan hat az emberekre. Pokomi hangsúlyosan szólt arról: pártja kívánatosnak tartja, hogy a következő tanév megkezdésétől, azaz 1998 szeptemberétől az első diplomájukat szerző hallgatók tandíjmentesen végezhessék tanulmányaikat az állami finanszírozású intézményekben, függetlenül attól, hogy milyen a képzés formája és típusa. Boross Péter, az MDF alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján egyebek közt kifejtette: a Magyar Demokrata Fómm megkezdte a határon túli magyarok különleges státusának kidolgozását, hogy a magyar törvényhozás még a schengeni egyezményt megelőzően rendelkezhessen a határon túl élők utazásáról. * MOSZ-vélemény. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöksége kibővített elnökségi ülésen tájékozódott tegnap a négy legnagyobb parlamenti párt, az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz-MPP és az FKGP választási programjának a vidék- fejlesztésre és a mezőgazdaságra vonatkozó kitételeiről. Erre azért volt szükség, mert - véleményük szerint - az ágazat problémái szinte valamennyi párt programjában háttérbe szorultak. * Fenyegetőző aktivista. Robbantással fenyegetőző kisgazda-aktivista ellen indított eljárást a rendőrség Mátészalkán. Z. B. helyi lakos telefonon közölte az FKGP kampányirodájával, hogy bombát helyezett el az utcán és felrobbantja. A gyanúsított elmondta: többször is összeveszett az FKGP helyi választási kampányfőnökével. Hamisítás ellen: láthatatlan feliratok Nyomják a szavazólapokat Az Állami Nyomda Rt. mára virradó éjjel megkezdte a május 10-ei országgyűlési választásokhoz szükséges mintegy 18 millió, fele-fele arányban, egyéni, illetve pártlistás szavazólap gyártását - tudtuk meg az Országos Választási Iroda illetékesétől. A speciális nyomtatványok egységdobozokba kerülnek, majd jövő hétfőtől kamionokban indulnak útnak a megyékbe. Az Állami Nyomda, teljes kapacitását bevetve, 3-4 nap alatt készíti el az egyéni jelöltek nevét, illetve a szervezetek szimbólumát is tartalmazó pártlistás szavazólapokat - mondta érdeklődésünkre Szabó Lászlóné, az OVI osztályvezetője. A 8 millió 41 ezer választópolgárt figyelembe véve, némi biztonsági tartalékot is bekalkulálva, mindkét nyomtatványfajtából 8,5-9 millió fut le a gépekről. A nem mindennapi munkát különös gonddal végzik. A szavazólapok gyártásánál használt, láthatatlan adatokkal, illetve szöveggel ellátott papír szinte lehetetlenné teszi a hamisítást. Központi színhelyen, az Állami Nyomdában állítják össze az ország 11 ezer szavazókörébe eljuttatandó egységcsomagokat. A gondosan lezárt dobozok mindegyikébe - a helyi szava- -zópolgárök létszámától" függően - 1000-1200 egyéni és ugyanennyi listás szavazólap kerül. Hozzájuk való borítékok, kisebb dobozok, zsinórok, a szavazatszámláló bizottságok munkájához szükséges nyomtatványok, tájékoztatók és jegyzőkönyvek egészítik ki az egységcsomagokat, amelyekből nem felejtik ki az első voksolóknak járó tollakat és okleveleket sem. A tartalékkal együtt 13 ezer dobozt rejtő kamionok szigorú biztonsági őrizet mellett legkésőbb hétfőn indulnak útnak Budapestről a megyeközpontokba. A különleges „árut” itt szortírozzák, majd küldik tovább a településekre. Urnákról most nem kell gondoskodni, azok ugyanis a november 30-ai népszavazás után a helyszíneken maradtak. (takács) • • Hol vagyon az EBO-vagyon? Szabálytalanságok, rossz döntések és vagyonvesztés jellemezte az Egészségbiztosítási Önkormányzat (EBÖ) 1997-es vagyongazdálkodását az Állami Számvevőszék nyilvánosságra még nem hozott vizsgálati jelentése szerint. A kormányfő felkérésére indított revízió ugyanakkor megállapította, hogy az EBÖ-nek vagyongazdálkodását a költségvetési törvény teljesítésének kellett alárendelnie, ami részben vagyonfeléléshez, részben a portfolió romlásához vezetett. A tavaly befejeződött ingyenes vagyonjuttatás révén az egészségbiztosító 28,8 milliárd forint értékű vagyont kapott. A költségvetési, illetve a pótköltségvetési törvényben előírt vagyonhasznosítás miatt, valamint annak következtében, hogy a Wesselényi utcai székházért a növekvő árfolyamú OTP-részvényekkel fizetett, az Egészségbiztosítási Alap vagyonállománya tavaly év végén már csak 18 milliárd forint volt. Az ÁSZ-jelentés szerint az előző önkormányzat saját vagyonkezelési és befektetési szabályzatától eltérően készítette elő a döntéseket, és több alkalommal is előfordult, hogy a közgyűlés megkérdezése nélkül az elnökség vagy az al- elnök döntött önkormányzati jóváhagyást igénylő vagyon- ügyekben. A közgyűlések a tartósan az alap tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatos határozataikat a gazdaságosság és a célszerűség vizsgálata nélkül hozták meg - mutatnak rá a számvevők. A jelentés arra is kitér, hogy az EBÖ tulajdoni hányada a legtöbb gazdasági társaságban csökkent, és - a tőkeemelésben való részvétel miatt - csak a Postabankban nőtt. A számvevőszék a további problémák és visszásságok elkerülése érdekében fontosnak tartja, hogy az Országgyűlés kötelezze a kormányt a vagyongazdálkodási törvény benyújtására. A kabinetnek az ÁSZ szerint meg kell határoznia a vagyon hasznosítására vonatkozó álláspontját, az EBÖ-nek pedig gazdálkodási szabályzatot kell alkotnia. Kétmilliárd a hátralékban lévőknek Mintegy 200 ezer család szorul gyors segítségre Várhatóan még a héten megtárgyalja a kormány a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterheinek enyhítéséről és lakhatási kedvezményeiről szóló rendelettervezetet. A kabinet az idén 2, jövőre 5 milliárd forintot szán erre a célra. A Szociális Tanács tegnapi ülését követően Vadász János, a testület elnöke elmondta: a készülő kormányrendelet alapvető célja, hogy segítséget nyújtson annak a mintegy 200 ezer családnak, amely hat hónapnál régebbi közüzemi díjjal tartozik, illetve nem képes fizetni az évek során többszörösére növekedett lakáshitelkamatokat. Az érintett családok az elképzelések szerint hosszú lejáratú kamatmentes kölcsönhöz, illetve vissza nem térítendő támogatáshoz jutnának, díjhátralékuk csökkentése érdekében. A támogatás feltétele, hogy az önkormányzatok maguk is hozzájáruljanak a településen élők adósságának rendezéséhez. A helyhatóságok természetesen szabadon dönthetnek, részt vesznek-e az adósság- rendezésben, a Szociális Tanács azonban ezt fontosnak tartaná, mert ismeretei szerint nincs olyan település, ahol ne lennének díjhátralékkal küzdő családok. A megelőzés jegyében a rendelettervezet legfeljebb 800 ezer forint lakásvásárlási támogatást irányoz elő az állami gondozásból kikerülő fiatalok számára. Az idősek lakhatási terheinek enyhítése érdekében pedig életjáradéki szerződések megkötését szorgalmazza a kabinet elé kerülő előterjesztés. Annak érdekében, hogy e szerződések jogszerűek legyenek, a tervezet szerint a kormány esetenként 40 ezer forinttal járulna hozzá az ügyvédi költségekhez. Jótékonysági ebéd. Képviselő- és miniszterfeleségek, ismert közéleti személyiségek hozzátartozói készítették el tegnap annak a jótékonysági ebédnek a menüjét, amelynek bevételét a fogyatékos gyermekek sportolásának segítésére ajánlották fel. fotó: feb/diósi imre Kisebbségkutató műhely. Három évre szóló kisebbségkutatási programot indít májustól a Magyar Tudományos Akadémia. Az Akadémiai Kisebbségkutató Műhely tegnapi megnyitóján elmondták: a társadalomtudományi intézetek közös tudományos munkája a határon túli magyarok, a nálunk élő kisebbségek és a cigánykutatás témakörére terjed ki. Aláírás a díszkönyvben. Horn Gyula miniszterelnök tegnap ellátta kézjegyével azt a díszkönyvet, amellyel az Amnesty International az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata aláírásának 50. évfordulójára emlékezik. Magyarországon kívül még a világ 150 országában erősítik meg aláírásukkal politikusok, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában felsoroltak valóra váltásáért. Szigorítások. Szigorúbb feltételekhez kell igazodniuk március óta a magán-munkaközvetítőknek - hangzott el tegnap egy tájékoztatón. A kormány- rendelet értelmében csak megfelelő irodával, szakképzett dolgozóval rendelkező bejegyzett cégek, vállalkozók végezhetnek ilyen tevékenységet, és be kell jegyeztetni magukat a helyi munkaügyi központnál. Elkelt a NAPI Gazdaság. Ötvenkétmilliós induló ár után 270 millió forintért kelt el a tegnapi árverésen a NAPI Gazdaság Kiadó Kft., az azonos nevű gazdasági napilap kiadója. A nyertes kiléte egyelőre ismeretlen. Információk szerint 12 pályázó versengett a kiadóért, illetve a lapért. Diáksziget augusztusban. Augusztus 5-én kezdődik a Hajógyári szigeten a hagyományos diákprogram - jelentették be tegnap a szervezők. Egy nagy és kilenc kisebb zenei 'színpadon több mint kétszázötven zenekar lép fel az egy hét alatt, és több világsztárt is várnak Budapestre. Fegyveres rablás. Fegyveres rablás történt tegnap reggel 9 óra után néhány perccel a főváros XIV. kerületében, a Róna utca és a Bánki Donát utca sarkán. Egy 20 év körüli férfi egy idősebb hölgytől akarta elrabolni kézitáskáját, de az áldozat ellenállt, ezért tarkón lőtte. Az asszony a kórházban belehalt sérülésébe. Teherautó a Dunában. Budapesten, a Kvassai zsilipnél tegnap délelőtt egy teherautó a Dunába esett. A kivonult tűzoltók személyeket már nem találtak a kocsifülkében, mert őket időközben kimentették és kórházba szállították. Mit tennének a bűnözés ellen? A bűnözés megfékezését célzó tervek a választási kampány egyik központi témájává váltak. Munkatársaink ezért ezúttal azt kérdezték több párt illetékesétől: kormányzati pozícióba kerülve mit tennének a szilárdabb közbiztonságért? Sz.őlló'sy György (Együtt Magyarországért Unió):- A polgárőrség bevonásával a közbiztonságra vigyázok számát 30 százalékkal növelnénk. A fegyveres testület tagjainak - hatékony munkájukért - fizetésemelés járna, s munka- körülményeiken is javítani kell. Az önkormányzatok által beszedett helyi adókból és a személyi jövedelemadóból a rendőrségnek juttatott támogatás is hozzájárulna a polgárok nyugalmának biztosításához. Áder János (Fidesz-MPP):- A Fidesz kíméletlen harcot hirdet az immár roppant méreteket öltött bűnözés ellen. A megelőzést valamennyi állami szerv feladatává tennénk, szigorítanánk a határőrizetet, gátat szabva az illegális bevándorlásnak. Szorosabbá tennénk az e téren elengedhetetlen nemzetközi együttműködést, növelnénk a titkosszolgálati felderítés lehetőségét. A fegyvertartás szabályainak gyökeres átalakítására és ellenőrzésére is nagy szükség volna. Bánk Attila (FKGP):- A milliárdokat felemésztő új rendőrségi palota csak egy példa a testületen belüli pazarlásra, aminek véget kell vetni. A kisgazdapárt belső átcsoportosítással, a megelőző és felderítő munka egységes irányításával, a büntető eljárások gyorsításával és a kiemelkedően súlyos cselekmények esetében a halálbüntetés átmeneti visszaállításával tenne rendet. A fenti intézkedéseket egyszerre, a kormányváltás után azonnal kellene meghozni. Mándoki Andor (KDNP):- A közbiztonság helyreállítására csak méltóan megfizetett és korszerűen felszerelt rendőrséggel van mód. Emellett nem halasztható a polgári és büntető perrendtartás, valamint az államigazgatási törvények korszerűsítése sem. Olyan jogbiztonságot hirdetünk, amely nemcsak papíron, hanem a mindennapok gyakorlatában is létezik. Gémesi György (MDF):-Ma, amikor hazánkban 68 másodpercenként követnek el egy-egy bűncselekményt, igazat kell adnunk a miniszterelnöknek: ebben az országban nincs közbiztonság. Az MDF legalább 20 milliárd forintos költségvetési támogatást biztosítana a testület létszámfeltölté- sére, műszaki és technikai fejlesztésére. Azonnal hozzálátnánk az illegálisan tartott fegyverek felméréséhez és begyűjtéséhez. 30 napot biztosítva az önkéntes leadásra, s ha valakinél ezután is fegyvert találnánk, azt szigorúan megbüntetnénk. Kónya Imre (MDNP):- A rendcsinálást a többi párttól eltérően mi felülről, a politika és a bűnözés szétválasztásával kezdenénk, majd a jog- és létbiztonság feltételeinek megteremtésével folytatnák. A közbiztonság erősítése komplex intézkedéseket igényel, közöttük is kiemelt fontosságú a rendőrség anyagi, szakmai és erkölcsi elismerésének javítása. A belső korrupció felszámolása és a kirívóan súlyos bűncselekmények esetében az eddiginél szigorúbb felelősségre vonás. Vancsik Zoltán (MSZP): • -A határozott, eredményes és kulturált rendőrség létének alapfeltétele, hogy az állam biztosítsa a testület működéséhez szükséges jogi, pénzügyi és erkölcsi támogatást. A törvény- tisztelő polgárok érdekeit a bűnelkövetők jogvédelme elé kell helyeznünk. Az emberek biztonságérzetét erősítené az is, ha sikerülne következetesebbé tennünk és gyorsítanunk az igazságszolgáltatást. A rendvédelmi szerveknél dolgozók szakmai továbbképzésének finanszírozása is szerepel terveinkben. Hack Péter (SZDSZ):- A megkezdett igazságszolgáltatási reformokat következetesen végig kell vinnünk, az ügyészséget a kormány felügyelete alá kell helyeznünk, mert csak így valósulhat meg tevékenységének társadalmi kontrollja. Mivel a bűnözés megállítása nem csak rendőri feladat, adókedvezményben részesítenénk az otthonukban biztonsági berendezéseket felszerelő polgárokat. A gépjármű- lopások csökkentésére technikai lépéseket tennénk, bevezetnénk az úgynevezett gépjárműkísérő lapokat és szigorítanánk a büntetéseket. FEB
