Új Néplap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-27 / 98. szám

Férfi kosárlabda elődöntő, első mérkőzés Nem tűnik lehetetlennek a döntőbejutás AlbaComp-SZÜV-Szolnoki Olaj KK 58-55 (32-20) Labdarúgás, NB I/B, 31. forduló Arcpirító játékkal újabb fiaskó Szolnoki MÁV-Neusiedler-Érdi VSE 0-1 (0-1) Szolnoki MÁV - Edző: Rubold Péter Géléi 0 Szalai 5 Antal 5 Fehér 6 Kohári 5 Szecsei 6 Major S. 5 Luca 4 Horváth Cs. 4 Fedor 4 Csikós 4 Dukon 6 Süveges 5 Somogyi 6 Vanczó 6 Bernáth 6 Bagi 5 Máté 7 Tolnai 6 Jakab 6 Horváth S. 6 Elbert 6 Érdi VSE - Edző: Kozma Mihály Székesfehérvár, 1500 n., v.: Szamos , dr. Valovics. AlbaComp: Matus 2, Shannon 7/3, Blanks 7/3, Dá­vid 8, Góbi 2. Csere: Bodrogi 10/3, Sajni 2, Halm 18, Ba­umgartner, Gémes 2. Edző: Farkas Sándor, Tóth Attila. Olaj KK: Balogh, Mérész 14, Alexe 7, Stan 8, Ivkovics 12, Csere: Boldizsár 11, Ta­kács, Lakatos 3/3, Bódi. Edző: Goran Miljkovics, Tóth Zoltán. Kipontozódott: Alexe a 26., Ivkovics a 28., Dávid a 40. percben. Az eredmény alakulása: 5. p.: 9-6, 10. p.: 16-11, 15. p.: 25- 14, 25. p.: 35-31, 30. p.: 46-43, 35. p.: 52-47. A tétnek megfelelő ideges­séggel kezdtek a csapatok. Négy percig csupán Dávid és Ivkovics talált a gyűrűbe. Saj­nos a hazaiak kapták el hama­rabb a fonalat, és Bodrogi, va­lamint Blanks tripláinak kö­szönhetően megugrottak. A vendégek sorra hibázták el a Szolnok, Olaj-csarnok, 500 n. Vezette: Cserepes, Jancsó. Töröksientmiklósj KÖ­TELES - Borda 1, SZLOSKA 10, Danyi 1, Patocskai 1, Gu­lyás 7, Baranyi 4. Csere: Tóth (kapus), Medgyessy, Takács 1, Florin 2, Bukta 3., Szu- romi. Edző: Kovács Béla. A kövidinka hazájából érke­zett vendégek nem ijedtek meg a dobogóra törő miklósiaktól, bátor támadójátékuk eredmé­nyeként hamarosan négygólos vezetést szereztek, 4-8. Kovács mester időkérése megnyugtatta Danyiékat, akik szemvillanás alatt kiegyenlítették hátrányu­kat. Ezután sokan arra számítot­tak, hogy összeomlik a vendég­gárda, ez azonban nem követ­kezett be. Éppen az ellenkezője történt, mutatós találatokkal Takács és Bodrogi (sötét­ben) párharca sem ért még véget büntetőket, így sehogyan sem sikerült faragni a hátrányból, sőt a félidő végére tetemes kü­lönbség mutatkozott a felek kö­zött. Jobban kezdte a második félidőt a vendéggárda, és játék­vezetők ide vagy oda, a 25. percben egy pontra apadt a hát­újra a maguk javára fordították az állást a majsaiak. Fordulás után szóhoz jutott a sokak által hiányolt Bukta Csaba is, vele együtt egyenlített a TSE, sőt egyre növelte előnyét, majd a hajrában olykor már látványos játékkal szórakoztatta lelkes szurkolótáborát. Kovács Béla: - Magunknak tettük nehézzé a meccset. Edzőváltás Földváron Nem múlt el következmény nélkül az a súlyos vereség, amelyet az elmúlt héten szen­vedtek Csutiék Újkígyóson. A bajnokesélyes tiszaföldvári klub vezetői és Bozsó Béla edző a múlt héten közös meg­egyezéssel elváltak egymástól, a szakmai munkát egyelőre Fe­jes László irányítja. (vécsé) rány (35-34). Ekkor azonban Alexe, majd két perc múlva Iv­kovics is kipontozódott. Eldőlni látszott a mérkőzés, de a cserék nem adták könnyen a bőrüket, és hiába dobott Halm nyolc büntetőt zsinórban, a vendégek rendre duplákkal válaszoltak. A fiatalok teljesítményét az is di­cséri, hogy nagy hírű ellenfelük 20 másodperccel a vége előtt csak egy ponttal tudott vezetni. Ekkor azonban egy szándékos­nak ítélt szabálytalansággal el­dőlt a mérkőzés. Összességé­ben valamennyi pályára lépő já­tékosról csak felsőfokon lehet beszélni, hiszen minden külső tényező ellenére végig kétsé­gessé tudták tenni a mérkőzést. Ez valamennyi játékost, vezetőt és szurkolót kellő optimizmus­sal tölthet el. Farkas Sándor: - Győz­tünk, és ez a lényeg, de úgy ér­zem, még nem dőlt el a páros mérkőzés. Goran Miljkovics: - Mit le­het mondani? Majdnem sikerült a bravúr. Női kosárlabda NB I. MAFC-Sz. MÁV 67-61 (32-27) Budapest, 100 néző, vezette: Kovács, Varga. MÁV: Kormány 7, Mere- cicki 15, Janik 2, Sajti 7, Tóth 22. Csere: Horváth 6/3, Arlett 2, Csabai, Cseh, Zavadovics. Edző: Tóth Attila. A B-csoport 9-12. helyéért fo­lyó mérkőzésnek különösebb tétje már nem volt, hiszen a szol­nokiaknak majd a záróforduló­ban, a székesfehérváriak elleni mérkőzés eredményétől függ, hogy hányadik helyen végeznek csoportjukban. A találkozón mindkét csapat végig sok hibával játszott, a hajrában a valamivel egységesebb egyetemisták előnyt szereztek, amit a lefújásig megtartottak. A következő for­dulóban Tóth Katáék Debrecen­ben játszanak, ahol a sereghajtó ESC Vadkakasokkal szemben lépnek pályára. Női röplabda NB I. Búcsú vereséggel Atlant ADRC­Jászberényi RK 3:1(5,4,-6,9) Budapest, 150 n., v.: Ko­vács, Karádi. Jászberényi RK: Sápi, Illésné, Hallgat, Meskova, Pesti, Glavatskih. Csere: Búcs, Nagy, Karakas. Edző. Szőke Péter. A két együttes már tét nélküli mérkőzést vívott; a 9-10. hely sorsa egy héttel korábban Jászberényben el­dőlt. Akkor a jászságiak könnyedén, magabiztos já­tékkal verték 3:0-ra angyal­földi ellenfelüket. Ezt a nyolcvanperces mérkőzést megérdemelten nyerte meg a sokkal lelke­sebben és jobban is játszó angyalföldi csapat. A jász­berényieket az sem moti­válta eléggé, hogy a ráját­szást veretlenül zárhatták volna. Ami pedig ennél sokkal szomorúbb, hogy ez­úttal is, csakúgy, mint a baj­nokságban több esetben, gyengébb csapattól szenve­dett vereséget a JRK. Ez eredményezte, hogy az együttes, csalódást okozva, kiesett az Extra-ligából, s csak a 9. helyet tudta meg­szerezni az 1997/98-as baj­nokságban. Szántai Szolnok, 1000 néző, vezette: Sápi (8) (Birincsik, Jenei). Csere: Csikós h. Draskóczi (5) a szünetben, Horváth Cs. h. Ludasi (5) az 55., Luca h. Konka a 75., Süveges h. Ócsai a 77., Bagi h. Bodzsár a 86., Dukon h. Nastai a 89. percben. Sárga lap: Luca a 25., Antal a 27., Jakab a 36., Major S. a 60., Szecsei a 71., Horváth S. a 74., Kohári a 89. percben. 1. perc: Dukon végzett el jobb oldalról szögletet, ballal élesen kapu elé kanyarított lab­dáját a nagy lendülettel felugró Horváth Sándor a védők közül hat méterről védhetetlenül fe­jelte a léc alá, 0-1. 14. perc: Jobbról Major Sándor ívelte be a szögletet, Ja­kab rövid fejesére Kohári le­csapott, de a 18 méteres lövése egy méterrel fölé szállt. 30. perc: Major S. sarokrú­gását Tolnai röviden kifejelte Szalai elé, a szolnoki középpá­lyás 17 méteres lövését Elbert a léc alól tenyerelte fölé. 31. perc: Horváth Cs. meg­iramodott a bal szélen, a tizen­hatoson belül visszavette a lab­dát, majd középre passzolta, ahol a berobbanó Fedor a felső lécre vágta. 63. perc: Szecsei átadásával Major S. az alapvonalig vere- kedte magát, visszagurítását a merészen kivetődő Elbert men­tette Ludasi elől az ötösön. Persze a futball-labda mellett más látnivaló is akadt a Véső ut­cában, hiszen a Banzai KKK ki­sebb, nagyobb karatékái mellett az Ulviczki-Kövér duó „erős- ember”-bemutatója is méltán aratott vastapsot. Természetesen azért a foci volt a középpontban. Még akkor is, amikor a kézilab- dás Felber Ági a kosaras Tóth Katát és a röplabdás Mohai Pi­roskát oktatta ballábas bombái­val. Bár a kapuban a Szpari ké­ziportása, Bozsó Kati kispárgá­zott néhányat bemelegítésként délutáni bajnokija előtt. A ven­dég férfisportolókat Bendó Csaba és a pólós Pintér Zoltán képviselte. Lövéseik hárításával alaposan meggyűlt a baja Bics­kei Bercinek. A nap sztárjai kétségkívül a hosszú idő után ismét szolnoki pályán szereplő Csábi József és Csató János voltak. Tizenegyes­párbajuk döntőbírójának a Hon­véd válogatott kerettag kapusát. Vezér Ádámot szemelték ki ma­guknak a rendezők. A játékosok rúghattak akár az erősebbik, akár a gyengébbik lábukkal - sőt még beálltak Vezér Ádám tizen­egyesét is hárítani -, mégsem tudták eldönteni a győztes kilé­tét, így végül békés eldöntetlen­ben egyeztek meg. 90. perc: Kohári rövid pasz- szát Bodzsár elcsente, majd el­húzott a rátámadó Antal mel­lett, de a kifutó Géléi alatt sem tudott a kapuba gurítani. Még be sem fejezte közön­sége köszöntését a Szolnok, máris gólt kapott. Horváth Sándor, söprögető létére vette be túl korán a pályaválasztó hálóját, ami még jobban ki­domborította azt: a kék-sár­gáknál a vártnál nagyobb baj van. Hetek óta frissebbek, energikusabbak az ellenfelek, futballtudásban messze töb­bet mutatnak a Tisza-parti- aknál. A futómennyiségük pedig csaknem többszöröse a MÁV-énak. Bizonyára a fel­készítésbeli különbségek mu­A 100.000 forintos fődíjért négy, illetve öt kört kellett nyerni. A sok „amatőr” mellett néhány „profi” is megmérte ma­gát. A kapusok közt - kilencen indultak - sokáig úgy tűnt, hogy a játékvezető Kiss Zoltán lesz a legnagyobb ellenfele Bicskei­nek, végül a Nefag portása, Gál Tibor jutott a MÁV portása mel­lett a fináléba. A győztes Bicske­inek 93 büntetőből 36-ot(!) sike­rült hatástalanítania, s ezzel ha csak hajszállal is, de ő jutott a fővárosi döntőbe. Külön meg tatkoznak meg ilyenkor, de az is feltűnő már, hogy szerkeze­tileg sem „kompatibilis” a mieink összetétele. A kezdő­csapatban túl sok hátvéd „torlódott” fel. Olyan játéko­sok - Luca, Szalai, Kohári, Szecsei, Fehér, Antal -, akik jobbára a rombolás avatott­jai. Major Sanyi középpályán szerepeltetése sem mondható ideális húzásnak, hiszen az ő felépítése nem alkalmas arra, hogy a középpályán ide-oda robotoljon, ráadásul jól fejelő játékosként rendre ő rúgja be a szögleteket. Úgy véljük, nem szerencse, inkább jó szem és biztos kéz kellene a posztok betöltéséhez azon túl, hogy a kollektiven letompított játékosokat mielőbb fel kell pörgetni. Különben már nem sok sót esznek meg ezen a ta­vaszon a MÁV futballistái. Rubold Péter: - Meccsek óta becsületesen kúszunk-má- szunk, de a szerencse rendre el­kerül bennünket. Kozma Mihály: - Volt ben­nem némi bizonytalanság, mert három kezdőjátékosomra nem számíthattam. Örömömre a he­lyettesek nagyszerűen helytáll­tak a többiekkel együtt, s im­máron a tizedik találkozónkon tartottuk meg veretlenségünket. néder kell említeni a fegyvemeki Fa­ragó Zsoltot, aki a megyei első osztályban csatárként keseríti a portások életét, most mégis mint kapus parádézott. A rúgok közt a pillanatnyi idegállapot döntött. Időnként a nyolcadik, kilencedik rúgásig viaskodtak a párok. A fináléban aztán Major Sándor koncentrált jobban, a tét a jelek szerint az addig alig hibázó Mi­hályi Lászlót nyomta jobban. Á díjakat Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés elnöke adta át az élen végzetteknek: 1. Major Sándor, 2. Mihályi László, 3. Horváth Csaba (ők az országos döntőbe jutottak), 4. Csutár Endre, 5. Czapkó Róbert, 6. Ecseki István, 7. Selmeczi Sán­dor, 8. Adamecz József. (GJ) Bírókra keltek a fiatalok. Szolnokon, a Véső úti sportcsarnokban bonyolították le a grundbirkózó-diákolim- pia megyei fináléját, amelyben négy általános iskola csa­pata volt érdekelt. Három szolnoki suli, a Herman, a Belvá­rosi, a Kertvárosi és a jászberényi Gróf Apponyi Albert Álta­lános Iskola küzdelmét a kertvárosiak nyerték veretlenül a herényi nebulók előtt. Az utóbbi két gárda kvalifikálta ma­gát a május 9-i területi döntőbe. fotó: illyés csaba Akik az országos döntőben képviselik megyénket (balról): Mihályi László, Major Sándor, a kapus Bicskei Bertalan és Horváth Csaba FOTÓ: ILLYÉS Férfi kézilabda NB I/B Önveszélyes első félidő Alföldi Gabona-TSE-Kiskunmajsa 30-25 (14-16) Fehér (sötétben) lefejeli Süvegest Csábi és Csató ellenfélként a Véső úton Nem akármilyen tétért, kerek 100.000 forintért indultak hárcba - a kapusok 35.000-ért - azok a bátor jelentkezők, akik benevez­tek az országos tizenegyesrúgó bajnokság szolnoki selejtezőjébe. A nevezők száma végül meghaladta a hatvanat, így kerek öt órán át viaskodtak a játékosok, míg kialakult a döntő párosítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom