Új Néplap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-27 / 98. szám
1998. április 27., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Remekeltek a mezőtúri diákok A közelmúltban tartották Mezőtúron, a Szegedi Kis István Református Gimnázium és Szakközépiskolában az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV) mezőgazdasági gépészek számára megrendezett országos döntőjét. A házigazdák nem voltak előzékenyek, hiszen az első 10 helyből hármat Mezőtúron tartottak. Szűcs Imre az első, Fodor Péter a második, míg Nagy Gábor a nyolcadik helyen végzett a megmérettetésen, ők a technikus képesítővizsgán valamennyi szakmai elméleti tárgyból jeles minősítést kapnak, és az elért eredmény alapján előnyt élvezhetnek felsőoktatási intézménybe jelentkezéskor is. ses Az orvos helyett a beteg utazik (Folytatás az I. oldalról) Ám a háziorvosok is filléreket kapnak ezekért a feladatokért, nem beszélve arról, hogy mit ér a terhesgondozás nőgyógyászati, ultrahangvizsgálat nélkül? A tiszajenői polgármester szerint ez az intézkedés is éppen a gyerekeseket, a családokat sújtja, akikre így is számtalan teher nehezedik. A községben keresik a megoldást, ha másképp nem megy, térségi szinten. Tiszavárkonyban annyival jobb a helyzet, hogy a tószegi gyermekorvos ellátja a várko- nyi gyerekeket. Annak idején tiltakoztak a kórháznál a szakrendelések megszüntetése ellen, de hiába. Szerintük a kismamák, a gyermekesek Szolnokra utazása többe kerül a társadalombiztosításnak, mint ha kijárna egy orvos. P. E. Hiányzik a tisztánlátás (Folytatás az 1. oldalról) „A kiskirályokat kellene kirobbantani helyükről a választások során, hogy Magyarországon valóban európai demokrácia legyen!” - fogalmazott az elnök, utalva arra, amikor az elmúlt évben Jászberény önkormányzata nem engedélyezte, hogy az augusztus 20-i városi ünnepségen felszólaljon. A közbiztonságról szólva rámutatott, a mostani vezetés csak akkor jelentette ki, hogy nem jó a közbiztonság, amikor egy milliárdost lőttek le. Amíg a kisembereket gyilkolták, a hatalom szerint nem volt rossz a közbiztonság. A gyűlés befejezéseként Szádvári Gábor, a KDNP felsőjászsági jelelöltje értékelte az elmúlt időszakban Jászberény önkormányzatában, illetve a megyei önkormányzatban végzett tevékenységét. bcs A Martfűi Városi Művelődési Központ adott otthont a III. Vass Lajos népzenei verseny elődöntőjének, amelyre az ország különböző területeiről érkeztek versenyzők. Felvételünkön a Karcagi Népdalkor látható. fotó: i. cs. A Szolnoki Galériában nyílt meg a hét végén a Chef D’Oeuvre Remekművek-főművek a kortárs magyar képző- művészetből című kiállítás a Körmendi-Csák gyűjteményből. A tárlat május 31-ig tekinthető meg, hétfő kivételével, 9-től 17 óráig. FOTÓ: i. cs. Bensőséges ünnepség színhelye volt szombatom délután a Tiszavárkonyi Általános Iskola: 40 éves osztálytalálkozóra jött el tizenhat volt diák, hogy köszöntse tanárait, közöttük Fehérvári Miklósné Tinka nénit, aki 65 éve kapta meg oklevelét. A 28 éve nyugdíjas tanárnőnek ez alkalommal adták át a vasdiplomáját. fotó: esi Szent György-napi vigasságok Jászalsószentgyörgyön A jó ötlet hagyománnyá vált A színes és színvonalas programokkal fűszerezett, tegnap megrendezett Szent György-napi vigasságok idén mintegy 2500 látogatót vonzottak Jászalsószentgyörgyre. Az ötödik alkalommal megtartott „vigassághoz” minden együtt volt. Könnyűzenei koncert, lovasfelvonulás, fúvószenekar és mazso- rettek műsora adta meg az alaphangulatot. Kínálták portékáikat a vásározók, a lacikonyhában sült a pecsenye. Volt jóféle csapolt sör, de nem csak ez segíthetett a „földtől való elszakadásban”, a hőlégballon kosarából bárki fölülről tekinthetett a szentgyörgyi Vadas-kertre. Többek között fellépett a Szentpéterfáról érkezett Gardis- tye horvát nemzetiségi együttes, a martfűi Pöttöm Ponpon tánc- együttes és a szintén Martfűről érkezett kötélugró lányok. A szolnoki Varga Katalin Gimnázium diákjai a Hair című musicalből adtak elő részleteket, de a társastánc sem hiányozhatott. A műsor részeként Dr. Tóth János polgármester, a rendező Szent-György Alapítvány kuratóriumának elnöke dr. Csala László főorvosnak adta át az alapítvány által létrehozott életműdíjat, az önkormányzat által létrehozott Alsószentgyörgyért díjat pedig Simon Károlyné nyugdíjas tanítónő vehette át. Nincsen Szent György-napi vigasság politikusok nélkül. Idén sem volt ez másként. Az estébe nyúló programsorban hazánk különböző politikai pártjainak képviselői léptek a színpadra, hogy néhány percben összefoglalják pártjuk törekvéseit. Szekeres Imre az MSZP részéről legfontosabb célként jelölte meg az Alsó-Jászságban a munkahelyteremtést. Ezen a téren is előrelépést jelenthet a kistérségnek a közeljövőben megépülő zöldségszárító és -feldolgozó üzem. Farkas Gabriella (MDNP) legfontosabb feladatként a családok támogatását jelölte meg, hogy megállíthassuk a nemzet vészes fogyását. A KDNP-t képviselő Mizsei Zsuzsanna szintén a család fontosságáról beszélt. Hatalomra kerülésük esetén ezért nyomban visz- szaállítanák azokat a támogatási formákat, melyeket a jelenlegi kormány megszüntetett, megnyirbált. -bankaMinimumtagdíjat is meghatároz a törvény Köztartozás a kamarai tagdíj A kamarai törvény idén életbe lépett módosítása immár minimumtagdíjat is meghatároz, méghozzá összegszerűen. Mértéke háromezer forint, tehát ezt az összeget minden kamarai tagnak meg kell fizetnie árbevételétől függetlenül. Egyúttal maximalizálták is a tagdíj mértékét - meglehetősen magasan, 10 millión „áll a léc”. A rendelkezések szerint a tagdíj mértékét a kamara az iparűzési adó maximum 25 százalékában állapíthatja meg. A törvénymódosítás kimondja azt is: a kamarai tagdíj köztartozás, így azon vállalkozás, amely nem fizetett valamely gazdasági kamarának tagdíjat, gyakorlatilag köztartozást halmozott fel. Az egyes kamarák eltérően határozzák meg a tagdíjelmaradásra, a vállalkozók be nem jelentkezésére vonatkozó lépéseiket. Az azonban várható, hogy egy-két hónapon belül valamennyi egyéni vállalkozásnak színt kell vallani, mert az engedélyezési eljárás - benne a vállalkozói igazolvánnyal - a kamarák kezébe kerül, így a regisztráció is megtörténik. ein Foglalkoztatási támogatás közhasznú szervezeteknek Rövidesen megjelenik az a pályázat, melyre közhasznú szervezetek nyújthatják be foglalkoztatási támogatási kérelmeiket, ugyanis pénteken a megyei munkaügyi tanács elfogadta a pályáztatás feltételrendszerét, irányelveit. A tanács több beszámolót is meghallgatott, ezek közül két terület jelent meg hangsúlyosan: egyrészt a pályakezdők érdekében végzett cselekvési program, másrészt a tartósan munka nélküliek munkába állítása került napirendre. Juhász Évától, a megyei munkaügyi központ osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy egy nemrég megjelent kormányrendelet szerint bővült a munkába járás támogatási rendszere. Az eszköztárba került a csoportos munkába szállítás költségeinek támogatása is, valamint a munkaerő-toborzás. E. Z. Megyei néptáncegyüttesek találkoztak Jászberényben Fontos a múlt örökségének ápolása Közalapítvány) ezt választották a találkozó címéül. Megyénkből kilenc néptáncegyüttes, előadó, népdalkor mutatta be legújabb műsorait az értő szakmai közönség előtt. A Kárpát-medence népdal-, népmese- és természetesen néptánckincsének egyfajta metszetét bemutató műsor igazi csemegéül szolgálhatott az érdeklődőknek. Csasztvan András, a Martin György Néptáncszövetség elnökségi tagja megnyitójában hangsúlyozta: fontos küldetés olyan közösségeket teremteni - ezeket megőrizni, együtt tartani -, amelyek felkutatják, ápolják és az utókornak átadják múltunkat, hagyományainkat. Ez volt az egyik legfontosabb üzenete a szombat esti találkozónak is. B. Cs. Daban horz! - hangzott a köszöntés Jászberényben a Jászság Népi Együttes házában szombat este a Jász-Nagykun- Szolnok megyei néptáncegyüttesek IV. találkozóján. A daban horz köszöntés jelentése: jó napot! Az 1422-ből ránk maradt jász nyelvemlékben bukkantak a kifejezésre, és a szervezők (a Jászság Népi Együttes, a Folklór Kulturális Késő estébe nyúlt a bemutató és az azt követő táncmulatság Huszonöt éves a Jász Kertbarát Klub Huszonöt évvel ezelőtt alakult meg Jászberényben a Jász Kertbarát Klub. E jeles alkalomból tartottak vacsorával egybekötött jubileumi megemlékezést szombaton este. A herényi kertbarátok öt másik klub tagjait, összesen százharminc embert láttak vendégül a jászberényi DMK Ifjúsági Házában. hérborok között Erdész Imre jászberényi kertbarát nedűje, a vörösborok közül Pádár Miklós jászárokszállási kertbarát bemutatott bora nyerte el az első helyezést. -bankaA kertbarát klub tagjai állítják, hogy őket a közös érdeklődés, a természet szeretete, az emberi barátság köti össze, mely az eltelt 25 év tanúsága szerint jó kötőanyagnak” bizonyult. 1973-ban tizennégyen alapították a klubot, jelenleg pedig már közel százan tartoznak a közösséghez. Mindig követték elődeik jó példáját annak reményében, hogy ezt az utódok is megtartják. Ennek jegyében telt a szombat este. A programot színesítette a megyei kertbarát köröknek meghirdetett borverseny is. Az idei versenyen tizennyolc jóféle alföldi bor versengett a zsűri és a klubtársak elismeréséért. A feErdész Imre fehérbora nem talált legyőzőre A költözés legfóbb oka a munkahiány Sokan mennének el a túl szegény a szomszéd mellől Egy település fejlődésére vagy hanyatlására következtethetünk abból is, hogy az ott élők milyen arányban költöznek el onnan. A lakók nagyobb arányú elköltözése viszonylag megbízhatóan jelzi egy környék leromlását, vonzerejének csökkenését. A kérdés azért némileg óvatosan kezelendő, hiszen az elköltözések általában mások odaköltözésével párosulnak. A Szonda Ipsos kutatási összefoglalója szerint (melyből lapunkban már többször közöltünk részleteket, s amelyet a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium megbízásából végzett) az általuk felsorolt nyolc okból (túl drága volt az élet; nem volt megfelelő munka; magas lakásrezsi; rossz állapotú lakóház; nem megfelelő közbiztonság; túl szegény szomszédok; túl gazdag szomszédok; megvásárolt, jól értéke- síthetővé vált bérlakás) megyénkben ötöt a karcag-kun- szentmártoni összevont kistérség költözni vágyói jelöltek meg a legnagyobb arányban. Ezek között iá - a jászberényi, illetve a szolnoki kistérséghez képest - kiemelkedően magas arányban választották a nem megfelelő munkalehetőségeket (48,5 százalék), és azt, hogy környékükön a szomszédok túl szegények (22,5 százalék). A szolnoki kistérségben élők egynegyede jelölte meg a túl drága életet, a rossz állapotú lakóházat és a magas lakásrezsit, és egyötöde a nem megfelelő munka- lehetőségeket. A jászberényi kistérségben élők több mint egyharmada jelölte meg a nem megfelelő munkalehetőségeket (37,8 százalék), 28,6 százalékuk a lakóház rossz állapotát, és megközelítőleg hetede a magas lakásrezsit, a nem megfelelő közbiztonságot és a túl szegény szomszédokat. Megyénkben a költözni szándékozók több mint egyharmada (35 százalék) az elköltözés okaként a megfelelő munkalehetőségek hiányát jelölte meg. Ezt követte a lakóház rossz állapota (27,3 százalék), a magas lakásrezsi (24,4 százalék), az általánosságban vett túl drága élet (19,7 százalék), a túl szegény emberek szomszédsága (14,3 százalék) és a nem megfelelő közbiztonság (13,2 százalék). A költözni vágyók 7,3 százaléka említette még, hogy olyan bérlakása van, melynek megvásárlásával jobb anyag lehetősége lesz arra, hogy más hová költözzön. (bgy)
