Új Néplap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-02 / 78. szám

1998. április 2., csütörtök 13. oldal SZÍNES OL Gépszerelőből lett juhász Hogy mi mindent tanul az ember és végül is hol, mi­lyen szakmában, területen helyezkedik el, ez a két do­log olykor összetartozik, máskor az egyikből még vé­letlenül sem következik a másik. Bizony, előfordul, hogy a kisbolt pultja mögött szabó szakmunkás szolgálja ki a betérőt, máshol pedig a piaci gyümölcsárus eredeti szakmája villanyszerelő. A végtelen kevi határban mi is találtunk egy huszonkét éves fiatalembert, Sárkány Sándort, aki egy kevi kft. ju- haira vigyáz, azokat gondoz­za. A szemünk sem rebbent, amikor Sándor kijelentette, eredetileg Kisújon, a szak­munkásképzőben végzett N gépszerelőként. Egy esztendeje mégis ju­hász lett. Miért, miért? A vá­lasztásban biztosan közreját­szott, hogy olyan családban nőtt fel, ahol a nagyszülők, de a szülők is a jószágtartással foglalkoztak, amelybe a gyapjasok is beletartoztak. Rendszerint reggel hattól fél tizenkettőig teszi a dolgát, majd hazakerekezik Kevibe, ebédelni. A gyors falatozás után ismét irány a hodály: etetés, gondozás, szóval min­dig akad mit tenni. Ottjár- tunkkor éppen a birkákat kör­möké. Napközben általában a ka­rámban tartózkodnak, szal­mán járnak, így nem kopik, csak nő a körmük. Évente egyszer levágja a felesleget. Bár minden egyes gyapjast megismer, azért festékkel je­löli meg mindegyiknek a fe­jét, amelyik az apró manikű- rözésen átesett. Várja az iga­zi tavaszt, a jó időt, mert olyankor övék a túrkevi ha­tárból rengeteg hektár. Há­romszázhetven állatot is terel, és ebben hű társa Bogár, aki négyéves, „érti” a szavakat, Sárkány Sándor „manikűrözés” közben. Évente éles késsel vág­ja le a birkák hosszúra nőtt körmeit fotó: m j. és ha a gazda kiadja a paran­csot, a távoli rekettyésből is visszatereli a tekergőket. Egyébként Sándor kisúji, de ide nősült, Kevibe. Azóta már héthónapos a kisfiúk, Sanyi- ka. Hogy ő belőle mi lesz, ez még a jövő zenéje. Ami az if­jú apuka kedvenc ételét illeti, a kakaspörkölt kerül az első helyre. Utána viszont a bége­tőké az érdem, hiszen szereti őket etetni, legeltetni, kör- mölni, és nem utolsó sorban akkor is, ha gyapjúktól meg­fosztva, feldarabolva Totyog­nak a tűz felett az üstben. Ter­mészetesen egy kis erős pap­rikával megszédítve, mert a nélkül mit sem ér a finomra főtt kunsági birkapörkölt. D. Sz. M. Hagyományos módon pácolt HÚSVÉTI füstöltáruinkban megtalálja a klasszikus ízeket! edves vásárlóinknak! __________________.j H ÚSVÉT A SOLAMML! Három hónaposán agyvérzés érte Mintha sűrű szitán át nézne Rengeteget hallgat rádiót - így ismeri a külvilágot A most 29 éves karcagi Örlős Sándorhoz születésekor kegyes volt a sors. Szép családba érkezett, dédapja Kossuth-díjas mester volt, az édesapja remek futballista, akit játékáért, vi­selkedéséért nagyon sokan szerettek városszerte. Azután be­ütött a baj: a kis Sándor három hónapos korában agyvérzést kapott. Hogy miért, erre mindenkit megnyugtató, kielégítő válasz aligha adható. Elég az hozzá, megvakult a csöppség, hiszen észrevették, a tárgyak után később sem nyúlt. A baj nem jár egyedül: pár éves a kisfiú, amikor balesetben elve­szíti az édesapját is. A rádión kívül Csepregi Éva is sztár a 29 esztendős karcagi Örlős Sándor szívében. fotó: m. j. Közben telt-múlt az idő, Sán­dornak javult az állapota. Most úgy lát, mintha egy sűrű szitán keresztül nézne. Noha óvodában, iskolában egyetlen percig sem koptatta a padokat, fogadtak mellé egy nevelőt, aki tanította számolni, az óri­ásira rajzolt betűket nézegetni, olvasgatni. Sándornak, mint minden tel­jesen vagy majdnem teljesen vak embernek a rádió az iste­ne. Mégpedig a Karaván, ami egy színes, zenés belgrádi mű­sor, tele érdekességekkel. Ezt 1993. januárjában Szentan- nai Ferenc, négy társával megalapította az AERO- MESTER Komplex Keres­kedelmi és Szolgáltató Kft-t. A vállalkozásban Lendvai Róbert, Marton Lajos, Papp Tibor és Tengeri László egyenjogú üzleti partner­ként és dolgozóként teszi a dolgát.- Időközben Egyed Kun Péter és Takács István repülő­gépszerelőkkel erősítettünk és terveink szerint még az idén egy pilótát is felveszünk - tá­jékoztatott bennünket Szent- annai Ferenc ügyvezető.- Ezek szerint egyre több a tennivalójuk?- Nem panaszkodhatunk, van munkánk bőven. Jelenleg a Szolnok - Kunszentmárton - Öcsöd - Mezőtúr - Mezőhék - Törökszentmiklós körzetében dolgozunk, üzleti partnereink zöme is itt található. A műtrá­délután egy és háromnegyed három között mindig végig­hallgatja, el sem lehetne von­szolni a rádiókészülék elől. Meg még esetleg a Kossuthon a Déli krónikát figyeli. Sajnos, olvasni nem bír, a te­levízióval sem boldogul, nem látja ugyanis a képeket. Azért sok minden érdekli ezt az egy híján harmincéves fia­talembert. Leginkább az ufók. Róluk az égvilágon mindent meghallgat, ami a rádióban el­hangzik. Járni, az utcára kimenni nem gyázást, a gyomirtást, kárte­vők elleni védekezést magá­ban foglaló munkánkkal ta­valy már összesen mintegy 65 ezer hektár területet művel­tünk meg. Egyebek mellett kö­zel 1000 vagon műtrágyát terí­tettünk, a repülési naplónk pe­dig több mint 3500 felszállást rögzített.- Milyen árakkal dolgoz­nak?- Mindenekelőtt itt engedjen meg egy összehasonlítást. An­nak ellenére, hogy a földi gé­pes technológia is fejlődött, mi tartjuk az előnyünket, mert megrendeléseinket rövidebb idő alatt olcsóbban és hatéko­nyabban tudjuk elvégezni. Fo­rintosítva, az 1500-1600 Ft/hektáronkénti földi - gépi megmunkálással szemben mi 900-1200 Ft hektáronkénti költséggel számlázunk. Hoz­záteszem, nagy előnyünk a mozgékonyságunk, hiszen a napi megrendeléseket már szokott: fél, hogy nem veszi észre a közeledő veszélyt, ezért valaki nekimegy, esetleg elgázolja. Bár néhány rokon­hoz szívesen el-ellátogat: ha a nevelőapja, avagy az anyja kocsival elviszi. Két, eddig be nem teljese­dett kívánságot ottjártunkkor is hordozott magában. Szeret­ne kapni, gyűjteni vul­káni eredetű köveket: te­nyérnyi nagy­ságúak megfe­lelnének, ha valaki segíte­ne rajta, na­gyon megkö­szönné. A má­sik az, hogy megromlott lá­tása miatt a rá­dió, a rádiók szerelmese. Hallott róla, hogy Kunhe­gyesen létezik egy olyan gyűjtő, aki év­tizedek szor­gos munkájá­val több ezer darabot, típust, fajtát szedett össze, vásárolt meg. Oda hamarosan el sze­retne jutni, mert neki eddig még csak néhány volt. Pár el­romlott, de akad közöttük egy hosszúkás, asztali rádió, amely hűséggel szolgálja. Szóval így, messziről el sem tudja képzelni, miképpen le­het elhelyezni, tárolni, cso­portosítani egyszerre több ezer rádiót. Ezért akar minél hamarabb eljutni Hegyesre Csete Lukács Mátéhoz, mint­hogy róla van szó, ő a rádió­gyűjtő. D. Szabó Miklós másnap ki tudjuk elégíteni. Optimális körülmények között repülőgépeink egy napi telje­sítménye pl. műtrágyaszórás­nál 500-600 hektár, növényvé­delemnél 800-900 hektár. Eb­ből adódóan elsősorban a 10 hektár fölötti nagyságú földte­rülettel rendelkezők megren­deléseire számítunk, de a 2-3 hektáros földtulajdonnal ren­delkezők is keressenek ben­nünket, mert nem a terület nagysága, hanem a ráfordított légióra az alapja az elszámo­lásnak.- Igazán impozáns a gép­parkjuk...- Megalakulásunk óta meg­határozó fontosságúnak tart­juk a technikánk fejlesztését, ennek érdekében az éves nye­reségeink döntő arányát visz- szaforgatjuk. Mint láthatja, önerőből idáig jutottunk. In­duláskor 2 db AN-2-es gépünk volt, időközben vásároltunk 1 db korszerű hajtóműves-lég- csavaros repülőgépet, sőt, Ta­kács Miklós barátom által ve­zetett AEROTECHNIKAI Kft. bevonásával újabb 2 db Z-137-T típussal tudtuk növel­ni gépparkunkat.- Uj üzleti partnereik hol ta­lálják meg Önöket?- Napközben a legerősebb partnerünk, az ALCSI Rt. Héki kerületében lévő központi bázi­sunkon, esti órákban Kendere­sen, a Petőfi út 8/a. alatt. Telefonjaink: 59/328-275,06- 30/355-572,06-30/437-253,06- 60/355-572. (PR) B.L. Munkára készen &zîiïiiyülü saulgáltiriásj

Next

/
Oldalképek
Tartalom