Új Néplap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-22 / 94. szám

ul^NEPLA^^TURO^INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP » TÚROM INNEN ■í^^bmbbbbbwhmbhihbbíbbmbbbihbbmbbbpmmi «■■■■ lllllllllllll !M|§Éplͧ II m ­TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL " UJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * UJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KI .....a....Ili I TÚL * VJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÜJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL Versparádé Túrkeve. Az Egressy Béni Zeneiskola dísztermében a látássérültek megyei szer­vezetének helyi csoportja és a Túrke véért Alapítvány irodalmi délutánt rendezett, ahol megzenésített költe­ményeket szavaltak a Bu­dapestről, Szolnokról, Debrecenből, Mátészalká­ról érkezett előadók. A köl­tészet napi versparádét harmadszor tartották meg, ami azt mutatja, sikerült hagyományt teremteni a nagy költőink emléke előtt is tisztelgő rendezvénnyel. FOTÓ: FORGÁCS A saját földön való építkezést lehetetlen megtiltani - mondja a főépítész A „bazár” is megérett a felújításra Hétévnyi kitérőt nem számítva, Guba Béla, Mezőtúr főépítésze éppen 30 éve dolgozik a városházán. A családi hagyományt kö­vetve - mivel nagyapja útkaparó hajdúként, édesapja 1913-tól ’51-ig köztisztviselőként, a bátyja városi mérnökként kereste kenyerét - az öt év műegyetem után 1968 nyarán városrendező csoportvezető főmérnökként állt közszolgálatba. Guba Béla- Édesapám még díj nélküli díjnokként kezdett 1913- ban a városházán - kalan­dozik el a család múltjába a főépítész -, ’45-ben már „golyófogóként” járt be dolgozni a mai Kiima Hotel pincéjébe leköltözött vá­rosházára, mivel a közin­tézmény éppen fogolytá­borként funkcionált fegyve­res őrökkel.- Min dolgozik jelenleg?- A képviselő-testület tavaly tavasszal úgy dön­tött, nem csak módosítja a város ’92-ben elkészített ál­talános rendezési tervét, hanem újat készíttet az idő­közben életbe lépett törvé­nyi változásoknak megfele­lően. E munka szerkezeti terve ez év szeptember 30- ig elkészül, a teljes szabályozás pedig ’99. március végére.- A változtatás a város teljes közigazgatási területét érinti?- Igen. ’92-ben a kárpótlás miatt még rendezetlenek voltak a tulajdonviszonyok, ezért az ak­kori szabályozással a külterüle­teket nem tudtuk teljesen lefedni. Egy város építésigazgatása „ha­lálra van ítélve”, ha csak azt tudja megmondani, mit nem le­het. Arra kell választ adnunk a polgároknak, hol, milyen módon lehet építeni.- A tanyákon például mit le­het?- Korábban a tanyabokros, dűlős építkezést szorgalmazták, azonban ez nem vált be. Úgy gondolkoztak az emberek, akkor inkább a városban maradnak. Annak lehetett engedélyt kiadni, aki bizonyította, hogy magán- gazdálkodó. A saját földön való építkezést azonban lehetetlen megtiltani. A legfontosabb: ne legyen vízjárta terület, ne essen országos közmű nyomvonalába az építésre kiszemelt földrész. És fontos: tájba illő legyen az épít­mény.-Mezőtúrnak igen nagy a közigazgatási területe.- Valóban hatalmas a határ. A történelmi Magyarországon az első tíz legnagyobb földterületű városok között volt. Eredetileg 74 ezer hold földje volt Mező­túrnak. Ez Debrecen, Kecskemét területével vetekedett. ’45 után több 10 ezer holdat lecsatoltak, de még így is maradt bőven. Ré­gebben a külterületen élt a né­pesség 20-30 százaléka, ma is laknak kint több százan.- Milyennek ítéli meg Mező­túr rendezettségét?- Már a ’92-es terv deklarálta, hogy az értékes, régi városszer­kezetet, utcákat, tereket, házakat korhű felújítással kötelességünk megóvni. Ez nem azt jelenti, hogy szabadtéri múzeumot kívá­nunk berendezni a város jelentős részén, csupán a polgári és népi ihletésű házakat, az Alsórész zegzugos utcaszerkezetét igyek­szünk megtartani. Kiemelten ke­zeljük a műemléki és helyi vé­dettségű épületek ügyét. A mű­emléki törvény új besorolásba helyezte az épületeket. Az I-es, legvédettebb kategóriába tartozik például a református nagytemp­lom. Ilyen jellegű épület rombo­lása esetén 20 milliós büntetés is kiszabható. Il-es kategóriájú épü­let Túron a zsinagóga. Végül a Ill-asba a helyi védettséget él­vező építmények tartoznak.- Mennyi van ezekből?- A képviselő-testület ’95-ben a korábbi kilenccel szemben IS épületnek adta meg a városköz­pontban a helyi védettséget. A főtér is műemléki környezetként van számon tartva, ahol egymás után szépülnek meg az épületek. Egyre sürgetőbb az 1884-85-ben emelt úgynevezett „bazárház” - ahol a posta és az áfész boltja működik - és a városháza felújí­tása. Utóbbi homlokzatát az ónos esők már nagyon tönkretették. A tér túloldalán, a tűzoltólaktanya melletti „lordok háza” is hom­lokzati, illetve tetőrehabilitációra szorulna. Az a gond ennél az épületegyüttesnél, hogy ekkora munkához nincs tőkéjük a lakás- tulajdonosoknak.-Építési ügyekben szabály­tisztelők a mezőtúriak?- Nagyon kirívó eset nincs. Mivel a hatalmas külterületet nehéz bejárnunk, előfordulhat engedély nélküli építkezés. Meggondolandó azonban bele­vágni, mivel megszigorították a büntetéseket. A visszabontási kötelezettség mellett a kivitele­zési költség 50-100 százaléká­nak mértékéig építészrendé­szeti bírsággal sújtható - a ko­rábbi szabálysértés helyett - az ilyen cselekmény. Guba Béla az urbanisztikai társaság megyei szervezetének tagjaként diavetítéses előadá­sokat is tartott már Mezőtúr műemlékeiről. A főépítész a város imázsát ily módon is építi. A társadalomkutatók szerint: „a rendszerváltás vesztese” Mezőtúr Sötét kép a legnagyobb kisvárosról A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Rt. Szolnoki Területi Iro­dájának megbízásából Ladosné Varjú Irén és Szoboszlai Zsolt szociológusok a Nagykunság komplex kistérségi gazdaságfej­lesztési programja keretében elkészítették a térség humán inf­rastruktúrájának értékelését. A térséget alkotó hét település (Berekfürdő, Karcag, Kende­res, Kisújszállás, Kunmadaras, Mezőtúr, Túrkeve) közül ezút­tal a tanulmány Mezőtúr város­sal kapcsolatos megállapításait tesszük közzé. Csökkenő népességgel kisvárossá vált Mezőtúr a megye legnagyobb kisvárosa, 1997. január 1-jén 19 ezer 492 lakossal. Karcag után a kistérség második legna­gyobb települése. A „rendszer- váltás vesztese”, 1990 és 1996 között 5,4 százalékos népes­ségcsökkenéssel lakossága húszezer alá csökkent, s ezzel középvárosból kisváros lett. A ’60-as évektől Mezőtúr lakos­sága csökken vagy stagnál; 1980 és 1996 között 2532 la­kost vesztett a város. Oka a természetes fogyás és az elván­dorlás együttes kedvezőtlen ha­tása. Mezőtúr az egyetlen város a kistérségben, amelyben már a ’80-as évek elején jelentősen meghaladta a halálozások száma a születésekét. A város elöregedési indexe a legmaga­sabb a kistérségben. Napjaink­hoz közeledve nő a természetes fogyásból adódó népességvesz­tés, s az 1996-os évben a termé­szetes fogyás miatti lakosság­vesztés meghaladta a vándor­lási veszteséget. Kevés a vállalkozó A gazdaságilag aktív népesség száma 1996-ban 7551. Az ezer lakosra jutó ipari alkalmazottak száma 73, az ország hasonló nagyságú városainál alacso­nyabb. Az ipari alkalmazottak száma az 1992. évihez képest 86 százalékra csökkent. Nőtt az ipartelepek száma ( 114,3 száza­lékra), hasonló mértékben az ipar tárgyieszköz-értéke. Az ezer főre jutó vállalkozások száma 49, jelentősen elmarad az ország hasonló városainak átla­gától. Legjelentősebb ipari ága­zatok a ruházati és bőrtermék­gyártás, valamint a gépipar. A városban a mezőgazdasági szer­vezetek dolgozói létszáma az ipari alkalmazottak egyötöde, ez térségi viszonylatban alacsony. Az 1994-es mezőgazdasági ösz- szeírás adatai alapján ezer la­kosból 358 végez a háztartásá­ban mezőgazdasági munkát. Esély nélküli leszakadó réteg A munkanélküliek száma évek óta magas, alig csökken. A munkanélküliségi ráta folyama­tosan meghaladja 1-2 százalék­kal a megyeit. A munkanélkü­liek 60 százaléka tartósan - legalább 180 napja - nem dol­gozik. Az ellátásra jogosultak száma 1997 szeptemberében 288 fő, a szociális támogatot­také 649. A társadalomban ér­zékelhetően kialakult egy le­szakadó réteg, amelyiknek már nincs esélye a munkához jutás­hoz. E csoport, illetve családja, valamint a növekvő számú időskorúak jelentik a szociális ellátórendszer számára a legna­gyobb feladatot. A bölcsődei, óvodai férőhe­lyek lakosságarányos száma megyei városi szinten átlagos­nak mondható, kihasználtságuk 100 százaléknál magasabb. Magas a gyermekintézmények­ben a nem étkező óvodások és iskolások aránya, ez gyermek- védelmi szempontból nem ked­vező. A város tartós bentlaká­sos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthona a hasonló nagy­ságú városok országos átlagá­nak kétszeresét nyújtja férőhe­lyekben. Kiépített az idősek szociális ellátását szolgáló ellá­tórendszer is. Van szociális ott­hon, több idősek klubja. A vá­rosi kórház főként Mezőtúr és néhány közeli kisebb település alapellátását biztosítja. Az ezer lakosra jutó szakrendelési idő Karcag után a második legma­gasabb, de annak csupán fele. Klasszikus iskolaváros A kistérségben Mezőtúr lakos­sága rendelkezik a legmaga­sabb iskolai végzettséggel. Klasszikus iskolaváros. Főisko­lája, a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kara, 800 hallgatót fogad. Hat általános iskolájából kettő, négy középiskolájából egy egyházi fenntartású. A vá­rosban nyolc kutatóhely műkö­dik, ebből hét a főiskolán. Az önkormányzati könyvtárakban az ezer lakosra jutó könyvtári dokumentumok száma alacso­nyabb a megyei városok ará­nyánál, és sajnálatos módon a az utóbbi hat évben a könyvtári állomány csökkent. Borús kilátások A városban a következő öt év­ben a népesség 2-4 százalék kö­rüli fogyása prognosztizálható. Az óvodások 20, az általános iskolások 10 százalékos csök­kenése várható. Mindez a pe­dagógusok létszámcsökkenté­sét hozhatja magával. Az aktív népesség aránya kisebb, a nyugdíjasoké nagyobb lesz. A munkanélküliség magas szintje mellett nő a perifériára sodró- dottak száma. Az idős korosz­tály a jelenleginél is jobban ter­heli majd a szociális ellátórend­szert. A veszélyeztetett fiatalok aránya magas marad, esetleg nő. A munkanélküliség csök­kentése érdekében minden esz­közzel segíteni szükséges a vál­lalkozások letelepedését. (Következő térségi oldalunk­ban a Túrkevére vonatkozó elemzést ismertetjük.) Amerika fotósszemmel Túrkeve. E hónap végéig látható az a kiállítás, mely a Korda Filmszínházban került falra Nagy László szolnoki amatőr fotós ké­peiből. A kiállított fotók a szerző Amerikában élő fiánál tett látogatása so­rán készültek. Az érdek­lődők megismerhetik a tengeren túli kontinens jellemző tájegységeit, épületeit, és ízelítőt kap­hatnak változatos nö­vényvilágából. FOTÓ: FORGÁCS Hárommillió liter évente ötszázötven tehéntől Az extra a finom, a többi csak fehér víz Öt éve lesz májusban, hogy bérüzemeltetésre a Belán- Alcsired Kft. átvette a Mező­túri Magyar Mongol Barát­ság Mezőgazdasági Szövet­kezettől a tehenészeti telep üzemeltetését. Azóta hol több, hol kevesebb ered­ményt produkáltak évente. Nagy Péter, a cég ügyvezetője az öt évről szólva elmondta, ki­hívás volt számára a társaságnál végzett munka. Úgy kellett üzemeltetni egy telepet, hogy ne csak talpon maradjon, hanem nyereséget is termeljen. S hogy termelt, azt mi sem mutatja meggyőzőbben, két évvel ez­előtt új hűtőberendezést vásárol­tak, folyamatosan korszerűsítet­ték a kiszolgáló gépeket. A telep 28 dolgozónak ad munkát, a tel­jes rendszert számítógép fel­ügyeli. Az ügyvezető úgy érzi, amit vállaltak, azt tel­jesítették. 1983-ban 420 te­jelő tehenet vettek át, ma ez a szám 130-cal több. A fe­kete-fehér holstein-frízek évente 3 millió liter extra minőségű tejet adnak. - Szerintem csak az „extra” a jó tej - véli az ügyvezető -, a többi csak fehér víz. Bár ennek költsége nagyobb, eredményt csak ezzel lehet elérni. Ugyan értékesítési gond­jaik nem voltak, a partner fizetési hajlandóságával annál több. Nem könnyű úgy dolgozni, hogy míg vá­sárláskor azonnali fizetést kémek, addig a tej ellenér­tékére sokszor 30-40 napig is várni kell. A tavalyi év a várt­nál jobban alakult. Végre jelen­FOTÓ: TAKÁCS bői adódóan csökkentek a ta­karmányárak. Csábítja az első osztály Túrkevét Valószínűleg az országban egyedülálló sorozatot mond­hat magáénak Túrkeve me­gyei H. osztályú ifjúsági foci­csapata, hiszen 1996 óta nem találtak legyőzőre. A felnőtt­csapat is sikeres, a tabellán je­lenleg a második. Dr. Vajda István, a labdarúgó­szakosztály vezetője elmondta, a sikerekben nagy szerepe volt annak, hogy anyagi helyzetüket sikerült stabilizálni. Ebben igen nagy feladatot vállalt magára a Túrkevei Labdarúgó Csapat Fő Támogatóinak Köre, mely lehe­tővé tette, hogy az évek során más településekre eltávozott já­tékosokat visszacsábítsák. A lehetőségekhez mérten az ön- kormányzat is juttat forintokat a szakosztálynak. A támogatók segítségével a város általános iskolái számára 120-120 ezer forintot biztosíthatnak iskolai focicsapat működtetésére, baj­nokság szervezésére. Ezzel megvalósult az ificsapat után­pótlása is. A szakosztályvezető büszke arra, hogy mind a fel­nőtt-, mind az ifjúsági csapat­ban saját nevelésű játékosok kergetik a labdát, nem kis siker­rel. Az ifi 1996 ősze óta 40 mérkőzésen maradt veretlen, a fővárosi ifiválogatottal is meg­ütköztek. A felnőttcsapat fo­lyamatos jó játékkal jelenleg a tabella második helyén áll, re­mény van a magasabb osz­tályba lépésre. Az sem mellé­kes, hogy egyedüli megyei H. osztályú csapatként bejutottak a Magyar Kupa negyedik fordu­lójába. Az oldalt írta: Simon Cs. József Egyre nagyobb a tehénállomány tősebb mértékben emelkedtek a felvásárlási árak, és a jó termés-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom