Új Néplap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-20 / 92. szám
1998. április 20., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Folytatódik a táj rehabilitáció Abádszalókon A külcsín is fontos A szakemberek mennyiségi és minőségi javulást szeretnének Támogatás állattartóknak A Földművelésügyi Minisztérium több mint 20 milliárd forinttal kívánja támogatni az idén a hazai állattartást annak érdekében, hogy megálljon az állatok számának csökkenése. Aki Tiszaderzs felől közelíti meg a Tisza-tó egyre népszerűbb üdülőközségét, Abádszalókot, már érzékelheti a változást: az úgynevezett Fecske-part, melynek falában szívesen raknak védendő fészket villás farkú költözőmadaraink, nem csak kész, de már arra vár, hogy kizöldüljenek az oda telepített növények. Az úgynevezett keserűtavakra sem ismerne rá az, aki régen járt Abádszalókon: a munkagépek itt igazi kul- túrkömyezetté formálták a tájat, ami az őszi növénytelepítés után nyeri el igazi arculatát. A lényeg talán mégis az: látszik, hogy jó helyre került a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium pályázati támogatása - megközelítően 84 millió forintos környezetvédelmi projektről van szó -, hiszen ez az esztétikusabb külcsín nemcsak az ott élők hangulatát javítja, hanem (Folytatás az 1. oldalról) Kiemelte, a Jászságban az elmúlt nyolc év alatt 3,5 milliár- dot - az egy főre jutó fejlesztések összege így itt a legmagasabb a megyében - fordítottak a különböző fejlesztésekre, és ez egyedül az itt élő emberek munkájának köszönhető. Az uniós csatlakozásra készülve gyorsuló pályára kerülhet a terület-, településfejlesztés: évi 600 milliárdot fordíthatunk hazánkban fejlesztésre. Ehhez azonban át kell alakítani a támogatási rendszert. A gyilkosság áldozatává vált Móczó Attila édesapjának a közbiztonságra, gyermekeink jövőjére vonatkozó kétségbeesett kérdésére válaszolva Kunce elmondta, bármilyen nefontos a vendégek miatt is - 1997-ben közel ötszázezer leülés belföldi turista kereste fel a települést. Talán ez utóbbiak is jelentős súllyal estek a latba, amikor a KTM ismételten támogatásáról biztosította Abádszalók kömyezetszépítő-tájrehabilitá- ciós elképzeléseit. Somodi Károly, a helyi önkormányzat idegenforgalmi és műszaki csoportjának a vezetője ugyanis arról adott tájékoztatást, hogy tovább folytatódik a program. Egy egri tervezőiroda már készíti azokat a terveket, amelyek elsősorban a tó melletti 9 hektáros, önkormányzati tulajdonú földterület, valamint az úgynevezett új-parti homokbánya teljes, környezetbarát rehabilitációját célozzák meg. Egyelőre annyi látszik biztosnak, hogy a tervek elkészülte után, 1999-ben kezdődik meg a kivitelezés. - p héz is elfogadni, az Európai Unió szemszögéből nézve hazánk közbiztonsága átlagosnak tekinthető. Rámutatott, szerinte a halál- büntetés visszaállítása nem jelentene visszatartó erőt. Hozzátette, érdemes elgondolkodni azon, hogy az életfogytiglani büntetés valóban életfogytig tartson. A jászárokszállásiakat irritáló diszkóvandalizmus - amelyről lapunkban már olvashattak: a helyiek a belügyminiszterhez fordultak - megszüntetésével kapcsolatban Kuncze elmondta, a rendőrségnek átadta az ügyet, vizsgálják meg, milyen módon lehetne emelni a rendőri jelenlétet. Jelenleg a rendőrség válaszát várja a miniszter. -bankaAz állattenyésztés a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 41,6 százalékát adja. Az adatok szerint a meghatározó gazdasági állatfajok - a szarvasmarha, a sertés, a juh és a baromfi - létszáma mintegy 40-60 százalékkal, a tejtermelés 33, a vágóállat-termelés 32, a kivitelben meghatározó egyes állati termékek és élő állatok mennyisége pedig 30-40 százalékkal csökkent a ’80-as évek második felének átlagos adataihoz viszonyítva. Ezt a kedvezőtlen tendenciát szeretné megállítani a tárca a támogatásokkal. A II. világháború utáni hosz- szú szovjet rabságot követően, a jászberényi városi börtönben 1955-56 között ártatlanul fogságban tartott 253 rab emlékére avattak kegyeleti táblát szombaton délelőtt Jászberényben. A táblát állító Szovjetunióban Volt Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szorakész) feladatának tekinti, hogy a világháború után jogtalanul elítéltek, kivégzettek emlékére táblát állítson. A II. világháború után hazánkban politikai, etnikai, jogi, vagyoni megtorlás zajlott - mutatott rá Menczer Gusztáv, a Szorakész elnöke köszöntőjében. Hozzátette: hadifogolyként, malenkij robotra, politikai elítéltként több százezer magyart hurcoltak el a Szovjetunióba. Közülük 1953 után több csoportban érkeztek haza az elítéltek. A második csoport Azt szeretnék, ha a gazdasági haszonállat-állomány minősége is javulna, ezért az úgynevezett biológiai alapok fejlesztését is serkenteni kívánják. Erre a célra 900 millió forint áll rendelkezésre. Az állatlétszám növelését az idén 2 milliárd forintnyi állami támogatással ösztönzik. Elsősorban a nőivarú tenyészállatok beállítását szorgalmazzák. így az üszőtenyésztés beállítását 40 000 forinttal, a törzskönyvi nyilvántartásba vett hús- és kettős hasznosítású tehenek tartását pedig 15 háromezer tagja közül 253-at kiválasztottak, és a jászberényi börtönben „vizsgálati fogságban” tartották őket. Harcos István történész, a rabság részese felidézte az egykor történteket. Aláhúzta: akikezer forinttal támogatják. A te- nyészsüldő beállításáért minőségtől függően 8000-15 000 forint, a tenyészjerkéért és a tenyészgödö- lyéért 6000, illetve 8 ezer forint támogatást ígérnek. A beruházások támogatására az eddig benyújtott pályázatokban összesen 7 milliárd forintot igényeltek a tenyésztők. A takarmányozási feltételek javításához csaknem egymilliárd forinttal járul hozzá a tárca, főként a nagy magvú abrakhüvelyesek termesztését ösztönzi. Azért, hogy a termékek minél kedvezőbb áron kerüljenek piacra, a tenyésztők az idén 18,6 milliárd forint piacra jutási támogatásra számíthatnak. nek megadatott, hogy túléljék a szenvedést, és egy szabad országban élhetnek, feladatukká vált, hogy emlékezzenek, emlékeztessenek mindenkit a kommunista diktatúra borzalmaira. bcs Átadták a bereki ifjúsági házat A berekfürdői konferencia- központ új létesítményét, az ifjúsági házat az elmúlt napokban vehette birtokba az első csoport. Mint Molnár Jánostól, a Megbékélés Háza vezetőjétől megtudtuk, a 40 ágyas épületben általános, középiskolai, egyetemista csoportokat és családokat is várnak akár konferenciákra, erdei iskolákra, pihenésre. Az építkezést ’96 decemberében kezdték főleg svájci és külföldi segélyszervezetek adományaiból. Jelképesnek mondható összeggel a magyarországi református egyház is támogatta a beruházást. Az épület 40 millió forintba, a berendezések pedig 10 millió forintba kerültek. Az ifjúsági ház első vendége egy svájci konfirmandus csoport, akik szintén gyűjtöttek adományokat az építkezéshez. A ház terveit a kecskeméti 7. Dimenzió építésziroda készítette - egyik tagja a karcagi Bozsódi Csaba, aki a berekfürdői templom felújításánál is közreműködött. A belsőépítészeti munkákat a budapesti Horváth Gyula végezte, aki református templombelsők kialakítását is tervezi. Az épületben két szobát mozgássérülteknek alakítottak ki, akik a rámpák segítségével a mélyföldszinti közösségi termeket is meg tudják majd közelíteni. A későbbiekben kápolna is lesz itt. Mint Molnár János megfogalmazta, az egész épület tervezésénél azt tartották fontosnak, hogy ne tábori, hanem családias jellege legyen. Egész évben várják a fiatalokat erdei iskola jellegű tanításra, csendesnapokra elsősorban egyházi iskolákból, de szívesen' fogadnak családokat és állami iskolai csoportokat is.' Utóbbiak közül előnyben részesítik azokat, akik mentálhigiénés programmal jelentkeznek. Daróczi Erzsébet Kazak rendőrök... (Folytatás az I. oldalról) Mint elmondták, a kazak városi rendőrség felépítése hasonlít a karcagiéhoz, csak ők gazdaságilag is önálló hatáskörrel rendelkeznek, külön osztályok foglalkoznak a kiskorú bűnözőkkel, az árucsempészettel és kábítószeres ügyekkel. A vendégek megtudhatták, hogy a Nagykunságban jól működő polgárőrszervezetek is segítik a rendőri munkát. Érdeklődéssel tekintették meg a kapitányság technikai eszközeit - volt, amit ki is próbáltak - és a számítógépes körözést, gépkocsi-nyilvántartást is. A „munka” után kikapcsolódásként ellátogattak a Györffy István Nagykun Múzeumba és a kun emlékhelyhez. de Erdélybe készül a szentimrei Margaréta A „Szentgyörgyök” népzenei barátsága Többször írtunk már arról, hogy Tiszaszentimre milyen nagy gondot fordít a népzenei, népi hagyományok ápolására. Nem véletlen így az sem, hogy a község hagyományőrző csoportjai nemcsak hazánkban, de határainkon túl is sikerrel öregbítik térségünk jó hírét. Erre hamarosan ismét lehetősége nyílik a Margaréta népdalkörnek, hiszen az együttest meghívták Maros- szentgyörgyre, a népdalkörök, népzenei együttesek és dalcsoportok második nemzetközi fesztiváljára. Nagyfejed János, a művelődési ház igazgatója elmondta, nagy megtiszteltetés számukra ez a megmérettetés, hiszen közel hatvan - Németországtól kezdve Szlovákián, Ukrajnán keresztül egészen Amerikáig - népi és egyházi dalkör és együttes kap bemutatkozási lehetőséget. Megtudtuk továbbá azt is, hogy a szentimrei hagyományőrző delegáció (Szent) György napján kel útra, a Nemzeti Kulturális Alap pályázati segítségével, hogy részt vehessen az április 25-26-ai fesztiválon. A nívós és felettébb eredményes kórusmúlt mellett a szentimreiek azért is lettek a kiválasztottak, mert a településhez tartozó Újszent- györgynek évek óta - stílusosan szólva - nagyon jól muzsikáló testvérkapcsolata van a fesztivált rendező névrokonnal, Marosszentgyörgy- gyel. így arra is juthat idő a közös éneklés mellett, hogy a két település delegációja felkeresse a legnevezetesebb erdélyi Petőfi-emlékhelyeket. P. M. Felgyorsulhat a fejlődés Emlékezni és emlékeztetni... Kötelesség az emlékezés a kommunizmus áldozataira Toman Gyula emlékkiállítása nyűt tegnap Szolnokon a Munkáspárt Városmajor úti szervezeténél. A tárlat május 16-ig tekinthető meg munkanapokon. fotó: cs. i. A tiszaugi falusi turizmus egyesület áldozatos munkája Borászati eszközök múzeuma nyílt Borászati eszközök múzeuma nyílt szombaton Tisza- ugon, a tájház pincéjében. A tájházat tavaly augusztusban adták át. A ház alsó részében lévő, régebben borospinceként üzemelő pince azonban kihasználatlan volt. A helyi falusi turizmus egyesület elnöke, Balás Edéné irányításával nekiláttak, hogy hasznosítsák a helyiséget. Az évek óta idegenforgalomban dolgozó Egerváriné Tót Zsuzsa ötlete alapján borászati eszközök múzeumát rendezték be. A múzeumban a szüretelés, a szőlőfeldolgozás eszközeit, kellékeit, mozzanatait mutatják be az érdeklődőknek. Az eszközöket a községből gyűjtötték össze, a boroshordók pedig már eleve ott voltak a pincében. Azonban rengeteg munkával járt rendbe tenni a hordókat és a pincét. A tőkékre a szőlőket a helyi iskolások készítették. Szekeret is vett a múzeumba a falusi turizmus egyesület, hogy a szüret illusztrációját bemutathassák az érdeklődő turistáknak. P. E. Ez a sarok a szüretelés pillanatait eleveníti fel A Fldesz-Magyar Polgári Párt és a Márai Sándor Polgári Kör közös rendezvénye volt a tegnapi szolnoki egészségnap. A Városi Művelődési Központban a betegségek megelőzéséről, valamint az egészséges életről tartott bemutatók mellett a gyermekeket játszóház várta. fotó: cs. i.
