Új Néplap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-18 / 91. szám

I Időszerű növényvédelem Az egyre sűrűsödő tavaszi munkák között több olyan növényvé­delmi tevékenység is van, amellyel meg lehet alapozni az egész évi termést. Az alábbiakban néhány fontos, a terméseredményre je­lentős hatással bíró tevékenységre hívjuk fel a figyelmet. A házikerti gyümölcsösökben a őszibarack esetében a levélfodro- sodás ellen kell most védekezni. A betegség számára kedvező csapadékos, hűvös időben külö­nösen a fogékony fajtákon vár­ható erős fertőzés. Az alma- és a körtefák védel­ménél azt kell figyelembe venni, hogy a varasodás szaporítóképle­teinek a szóródása megkezdő­dött, tehát ha a gomba alkalmas (nedves) levélfelületet talál, ak­kor a fertőzés létrejöhet. Ha az időjárás továbbra is csapadékos, párás lesz, ugyanakkor a hőmér­séklet is emelkedik, akkor nagy­mérvű fertőzésre lehet számítani. Védekezésnél figyelembe kell venni, hogy szükség lehet a liszt- harmatra érzékeny fajtáknál azok elleni szer alkalmazása is. Az elmúlt évek gyakorlata azt mutatta, hogy most már nemcsak a cseresznye- és meggyfákon fordul elő nagy mértékben a mo- nüia, hanem a többi gyümölcsfán is. Nem kivétel az alma, körte, birs, őszi- és kajszibarack sem. Mivel ezek egy része virágfer­tőző (cseresznye és meggy), ezért a védekezést már most ajánlatos végrehajtani. Feltétlenül indokolt a gyü­mölcsfák tavaszi, virágzáskori növényvédelmi munkáinál a tűz- elhalásról is szólni. A betegség­ről már részletesen írtunk, de a fi­gyelmet továbbra is rá kell irányí­tani. Megfigyeléseink alapján a már többször jelzett fogékony kultúráknál, ha a virágzás alatt az elkövetkező időben legalább két napig 21 Celsius-fok átlaghőmér- séklet lesz, és a növény felülete akár csapadék, harmat vagy nö­vényvédő szeres kezelés útján nedves lesz, várhatóan a fertőzés bekövetkezhet. Ezért a fenti eset­ben a betegség elleni védekezés kötelező. Most virágzik a körte- és szil­vafák nagy része is, és ebben az időben rajzik a poloskaszagú körte- és szilvadarázs. Ezek kár­tétele csak a gyümölcsfejlődés kezdetén észlelhető, de a védeke­zést közvetlen sziromhullás után el kell végezni. Ha ez elmarad, akkor - hasonlóan az elmúlt évekhez - jelentős terméshullás következhet be. Az elmúlt években a megye parkjaiban, utcákon, erdőkben ta­lálható vadgesztenyefákon erő­sen elszaporodott a vadgesztenye- levél-aknázómoly. A kártevő a levelek károsításával okozott több esetben a nyár végére lomb­hullást. Ez közvetlenül nem okozta a fák pusztulását, de rend­kívül rossz hatást váltott ki a par­kokban. Ugyanakkor a nyári lombvesztés és az újabb lombo­zat kialakítása, az újabb virágzás több év alatt annyira legyengít­heti a fákat, hogy azok pusztulá­sához vezethet. A kártevő egy mikrolepke. A lárvája károsít. Évente több nemzedéke van. Az elmúlt évi megyei vizsgálatunk alapján az áttelelő nemzedékeken kívül még 3 nemzedéket különí­tettünk el. Az áttelelő nemzedék rajzáscsúcsa a virágzás idejére (05. 03.), míg a többi nemzedék rajzáscsúcsa 07.05,08. 13. és 09. 28-ára esett. Ez azért fontos, mert a védekezést erre az időpontokra kell időzíteni. A nagy tömegben rajzó lepkék a fák törzsén pihen­nek és amikor a legmagasabb egyedszám található, akkor kell a kezelést elvégezni. A kártevők ir­tására kitin-szintézisgátló szerek alkalmazása indokolt. Ezek: Alsytin 25 WP 0,075 %, Cascade 5 EC 0,2 %, Dimilin 25 WP 0,05 %, Nomolt 15 SC 0,075 %-os dózisai használhatók. Nagyon fontos a szerekre előírt technoló­giai előírások szigorú betartása. Közterületen csak szakmérnök irányításával este 10 és hajnali 3 óra között használhatók a fenti készítmények, míg játszótereken, gyermekintézményekben nö­vényvédő szer használata nem engedélyezett. Kasza Imre J-N-SZ Megyei NTÁ Nagy sikerrel rendezték meg nemrégen a tavasz­indító gazdanapokat Jászapátiban. A tartalmas programok mellett sokakat vonzott a színvonalas gépkiállítás és bemutató. Nyakukon a kerti szezon a támogatási lehetőségeket ecsetelte. De a felsoroltakon kívül színvonalas előadások hangzottak el a baromfite­nyésztésről, a metszésről, a gépekről, sőt világcégek is bemutatkoztak a gazdakörben. Elhangzott: a borverseny 260 ezer forintba került, ezt az összeget a tagok áldozatválla­lásain kívül szponzorok adták össze. Megemlítették a közös­ség kül- és belföldi kapcsola­tait is. Határoztak abban, hogy má­jus 21-én ismét találkoznak a fehér asztalok mellett, és tapasz­talatokat cserélnek az időszerű kerti munkákról. A csütörtök esti rendezvény immáron ha­gyományosan „szandasztallal” fejeződött be, ami fehér szalon­nát, újhagymát jelentett. A nye- lési gondok enyhítése érdekében nem hiányzott a gazdák termelte sokféle, jóféle bor sem, amelye­ket demizsonokban, üvegekben hoztak saját maguk és az asztal­szomszédok torokaszályának enyhítésére. D. Sz. M. A szandaszó'lősi Bereczki Máté Gazdakör csütörtökön este tartotta a téli hónapokat átfogó oktatását lezáró rendezvé­nyét az ottani művelődési házban. Mint Gusztafik János el­nök hangsúlyozta, igyekeztek olyan tematikát összeállítani, amelyek számíthattak a hatvan tag érdeklődésére. A téli oktatás értékelése után az asztalok melletti prog­ram is nagy tetszést aratott fotó: es. i. így szó volt a tavalyi gazdasági év gabonaeredményeiről, gondjairól, ajánlott gabonafaj­tákról, Stork Sándor a méhészet szépségeit villantotta fel, Gusz­tafik János a talajerő-gazdál­kodás jelentőségét méltatta, Liska Péter gazdajegyző pedig Harminc év a sertéstartók szolgálatában A napokban ünnepelte 30 éves fennállását az ISV, Magyaror­szág legnagyobb integrátora a sertéságazatban. A cég az egyik legnagyobb tenyésztőszervezet az országban, 32 törzstenyésze­tében 7000 koca nevelését irányítja, s több mint egymillió hízót bocsát ki évente az a 250 sertéstelep, ahol az ISV tartástechno­lógiája honosodott meg. A cég a takarmánygyártásban is jelen­tős piaci részesedéssel bír. A 30 éves jubileum alkalmával adott információt Kalóz Györggyel, az ISV területi igazgatója. törzs-, illetve ellenőrzött te­nyészetet tart kézben. Az év végére ez tízezer törzstenyé­szeti kocát fog jelenteni. A színvonalas tenyésztői munka eredménye például az OMÉK- nagydíj, de főként az, hogy egyre több gazdaság kéri a Pannonhibrid konstrukciót, Duroc x pietrain FI kan A kiterjedt infrastruktúrával - kilenc területi irodával - mű­ködő ISV szerepe napjainkban meghatározó az ország állatte­nyésztésében. Sertéstechnoló­giában ma már az ország 250 telepén van jelen. A Pig-Techn-el közösen komp­lett szolgáltatást nyújt a fűtés­től az önetetőn keresztül a szellőzésig. Az elmúlt években a legna­gyobb lépést az ISV a takar­mányozás területén tette. Ma az országban az egyedüli te­nyésztési szervezet, amelynek takarmánygyára van. Jelenleg több mint egy millió tonna ta­karmányban található ISV ta­karmánykészítmény. Az ISV a sertéstakarmány-gyártásban 28-30 százalékos piaci része­sedést szerzett, de kiemelkedő a pulykatakarmányok aránya, ahol az elkészített tápok több mint 60 százaléka készül ISV premixekből. Ezenkívül jelen­tős mennyiségű takarmány ké­szül a többi baromfifaj, szar­vasmarha és nyúl részére is. A folyamatosan csökkenő állatlétszám ellenére az ISV évről évre növeli takarmány- gyártását. E teljesítmény el­éréséhez nagyban hozzájárult, hogy az ISV 1993-ban megvá­sárolta a Biogál Gyógyszer­gyártól a nyír­telki Premix Gyárat. Azóta ez a gyár megsze­rezte az ISO 9001 minőség- tanúsítványt. Takarmányo­zási stratégiájuk sikerének fontos eleme, hogy mi­nél közelebb ke­rüljenek a fel­használóhoz. Ennek érdeké­ben hosszú múltra visszatekintő együtt­működésük van az Alföldi Ga­bona Rt.-vel, melynek takar­mánykeverőiben készülnek ISV alapanyagokból az ISV premixek, koncentrátumok és késztápok. A szoros együtt­működés eredményeképpen a felhasználók kiszolgálásánál a szállítást racionalizálták, és a takarmánykeverők, valamint az ISV szolnoki irodája révén folyamatos személyes kapcso­latban állnak a felhasználók­kal. A tartástechnológia és ta­karmány mellett mindig is je­len volt a tenyésztői munka. A legnagyobb tenyésztő szerve­zet Magyarországon az ISV Pannonhibrid Egyesület, 36 mert ezáltal biztosítva látja az 55-56 százalékos színhús-elő- állítást. A megyében három törzs-, illetve ellenőrzött tenyészetük működik, valamint most dol­goznak két újabb tenyészet ki­alakításán. A zagyvarékasi Béke Szövetkezet, a karcagi Május 1. Szövetkezet, illetve a túrkevei TMS Kft. telepeiről kiváló tenyészállatokhoz jut­hatnak a termelők. Az összes tevékenység fon­tos támasza a szaktanácsadói hálózat, amely kiterjed az ösz- szes állatfaj takarmányozására, műszaki, tenyésztési, állat­egészségügyi és szaporodásbio­lógiai, számítástechnikai és pénzügyi tanácsadásra. L. Z. Élénkülő beruházási kedv A magyar mezőgazdaságban élénkült a beruházási kedv, ami arra utal, hogy az ágazat növekedési pályára állt - je­lentette ki csütörtöki sajtótá­jékoztatóján Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter. Gépi beruházásokkal együtt 1997-ben a magyar mezőgazda­ságban mintegy 60 milliárd forin­tot fektettek be, az 1996-os 45 milliárdhoz képest. Idén ez az összeg várhatóan lényegesen na­gyobb lesz - mondta Nagy Fri­gyes. Március végén lezárult az ül­tetvénytelepítési, valamint az épí­tési és felújítási támogatásokra benyújtható pályázatok határ­ideje. A 11,4 milliárd forintos támogatási keretre mintegy 6 ezer pályázat érkezett, a pályázók összigénye megközelítette a 31,5 milliárd forintot. Ez csaknem 123 milliárd forintos tényleges beru­házási igényt jelent a szakértők szerint. Hogy az igénylők kis há­nyadát kelljen csak visszautasí­tani, a minisztériumban arról döntöttek, hogy rendelkezésre álló keretet lényegesen megnöve­lik. Ehhez a forrásokat különböző átcsoportosításokból és többlet- bevételekből teremtik elő. Új kukoricahibridek Martonvásárról Az átlagtermések ingadozását csökkentő, a műtrágyát haté­konyan hasznosító, alacsony szemnedvesség-tartalommal betakarítható, bőtermő hib­ridkukoricákkal gazdagították a takarmánygabonák fajtavá­lasztékát az MTA Martonvá- sári Mezőgazdasági Kutatóin­tézetének nemesitől. A hibridújdonságok egyik „sztár­jának” ígérkezik az igen korai érésű Mv 272. A lófogú és sima­szemű fajták keresztezésével elő­állított változat örökölte mindkét ősének kedvező tulajdonságait: gyors vízleadó képességű, s igen jó beltartalmi tulajdonságú. Ter­mesztését főként azoknak a gaz­dáknak ajánlják, akik a termést saját állatállományuk etetésénél hasznosítják. A középérésű hibridek közül várhatóan gyorsan népszerű lesz a Maraton, amely mind az exten- zív, mind az intenzív termesztési körülmények között igen bő ter­méssel fizet. A kísérletek ered­ménye alapján megbízható fajtá­nak ígérkezik. Az újdonságok közül az Mv Major sötétzöld leveleivel és kárminvörös bibeszínével esély- lyel pályázhatna a legszebb ku­korica címre. Külleméhez agro­technikai tulajdonságai is mél­tóak: bőtermő, s gyors vízleadó képessége miatt költségtakaré­kosán termeszthető. Agrárúton az Európai Unióba A gabonaágazat kilátásai Az idei, azaz az 1998/99-es gabonatermesztési szezonév lehet az első báziséve annak az ötéves periódusnak, amelyet az EU-csatlakozásnál figyelembe vesznek a gabonatermesztés alapkvótájának kiszámításánál - jelentette ki Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára a minap Budapesten, az Agrár Európa Klub fórumán. Kétmilliárd literes nemzeti tejkvóta kell Kihaló növények A Föld növényfajtáinak 12,5 szá­zalékát fenyegeti a kipusztulás, csaknem 34 ezer fajtát - áll a Környezetvédelmi Világunió 826 oldalas jelentésében, amely húsz év felméréseit tartalmazza. Az Egyesült Államokban - amelynek növényzete a legalapo­sabban feltérképezett - a fajták 29 százalékát, összesen 16 ezret fenyeget a kipusztulás. A cse­resznyefélék családjából például 14 „tag” halhat ki. A Föld 270 ezer edényes nö­vénye közül 33 ezer 798-at fe­nyeget a vég 200 országban. A veszélyeztetett fajták 91 száza­léka egyetlen országban lelhető már csak fel. A virágok közül a liliomok és az íriszek családjába tartozók 32 százalékát fenyegeti a kihalás. Számos veszélyeztetett növény gyógyító értékű. így a rák ellen ható anyagokat tartalmazó tisza­fafajták 75 százaléka, az aszpirint adó füzeknek pedig a 12 száza­A főtitkár szerint a magyar gabonaágazatnak - ökológiai előnyeit kihasználva is - csak akkor van esélye megfelelő EU-integrációra, ha növeli termelését. Ehhez pedig meg kell teremteni a megfelelő pi­aci szabályozást és finanszíro­zási rendszert, ami nem tűr ha­lasztást. Jelenleg az ágazat saját, korábbi teljesítményétől is elmarad. Az utolsó öt év átla­gában búzából 19 százalék­kal, kukoricából 15 százalék­kal terem kevesebb az 1986- 90-es évek átlagához képest. Búzából a 4,92 tonnás hektá­ronkénti termésátlag 4 ton­nára, kukoricánál pedig az 5,9 tonnás hektáronkénti ho­zam 5 tonnára csökkent, ami búzánál 35,2, kukoricánál pedig 37,5 százalékos lema­radást jelent az EU átlagával összehasonlítva. Az előadó kitért arra, hogy hazánk csak akkor lesz képes az EU piacán elhelyezni saját termékeit, ha jó minőségű magyar búzát és lisztet ver­senyképes áron tudnak felkí­nálni a termelők. Az EU-ban jelenleg hátrá­nyos az exportpályázati rend­szer minden olyan ország számára, amely nem rendel­kezik saját tengeri kikötővel. Kitért arra is, hogy az álla­tok számát is célszerű nö­velni. hasznosítva a takar­mánygabona-felesleget, de a növekedés ütemét a piac fel­vevőképességéhez kell igazí­tani. A malomipar műszaki fejlesztését is segíteni kell, mert ellenkező esetben ez a „nemzetinek” tartott iparág versenyképtelen lesz az EU- csatlakozást követően. Pete Nándor, a Külügymi­nisztérium integrációs állam- titkárságának munkatársa el­mondta: a magyar gabonaága­zat számára az EU-csatlakozás egyaránt jelent kihívást és le­hetőséget. Rámutatott arra, hogy a politika feladata az egyenlő elbánás elvének biz­tosítása az ágazat számára az unión belül. (MTI) Az életbe lépett kvótarendszer jól működik, és ez évtől már segít a garantált ár mellett megtermelt tejmennyiség sza­bályozásában, ami jelentős té­nyező a magyar érdekek érvé­nyesítéséhez az uniós csatla­kozási folyamatban - állapí­totta meg Csákvári László, a Tej Terméktanács elnöke a keszthelyi országos tejterme­lési tanácskozáson. Az elnök hozzátette: már most évi 1,9 milliárd liter első osztályú és extra minőségű tejtermelésre adott a lehetőség, ezért pozíciónk megtartásához indokolt lesz ra­gaszkodni a 2 milliárd liter nem­zeti tejkvótához az EU-belépés időszakában. Csákvári László ennek érde­kében olyan kulcsfeladatok együttes megvalósítását emelte ld mint a tei- és tejtermékek minden piac számára stabil mi­nősége, a költségtakarékosabb előállítás, a vásárlók fizetőképes­ségéhez is igazodó belföldi fo­gyasztásnövelés és a feldolgozók tőkehelyzetének megerősítése. Bejelentette: ez év második felétől országos minőségi kont- rollrendszert vezet be a tanács, mindenekelőtt a napi termékek reprezentatív ellenőrzésére. Kö­zölte azt is: ez évben a Tej Ter­méktanács jelentősen megnövelt, 800 millió forintos, az agrárrend­tartás pedig 300 millió forintos intervenciós alappal rendelkezik, ám ez mégsem lesz elégséges a piacra jutás megfelelő mértékű támogatására. Az export növelése és a tej - mint létfontosságú táplálék - ha­zai rangjának megerősítése érde­kében a további rugalmas szabá­lyozási és szubvenciós rendszerre lesz szükség.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom