Új Néplap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-16 / 89. szám

1998. április 16., csütörtök Törökszentmiklós és Környéke 7. oldal Miért mondanak le a kapitányok? Néhány éven belül másodszor történik meg, hogy a török­szentmiklósi rendőrkapitány felmentését kéri. Mi lehet az oka annak, hogy nem maradnak meg ezen a poszton? Még mindig téma a ConAvis... ... és bizonyára sokáig az is lesz. Törökszentmiklós szinte beledermedt ebbe a változásba. A városban, akárhová megy az ember, mindenütt a ConAvis miklósi gyárának bezárásáról beszél­nek. A fodrásznál, a boltban. Apropó, bolt. Kevés a vevő. Még az élelmiszerüzletekben is észlel­hető: visszafogottan vásárolnak. A „conavisosok” már karácsony óta mondogatják, nem tudni, mit hoz a jövő, csak a legszükségesebbeket veszik meg. A szennyvízdíjakat nemrégen kellett jelentősen megemelni a városban azért, mert a baromfi-feldolgozó gyára „kiszállt” mint szennyvíztermelő. Az iskolák, a kulturális intézmények pedig megbízható szponzorukat siratják. A ConAvist már nyögi a város. Miért hagyták, hogy így legyen? - háborognak a törökszentmiklósiak. Mai oldalunkban több szempontból is foglalkozunk a gyár bezárásával, és megszólalnak azok is, akiktől a miklósiak azt várták, akadályozzák meg a leépítést. Továbbfoglalkoztatást helyezett kilátásba a Hajdú-Bét Rt. A polgármester bízik az ígéretben A város polgármestere, Szegő János úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a baromfi-feldolgozó gyárának bezárásával a valós mun­kanélküliség 20 százalék közelébe ért. Erről kérdeztem Kopasz Árpád megyei rendőrfőkapitányt.- Mindkét rendőrkapitány fiatal volt, tehetséges, ambició­zus. Mégis oda jutottak - né­hány év különbséggel -, hogy a felmentésüket kérték. Ön szerint mi vezetett ide?- Mind a két kollégát szak­mailag nagyon tehetségesnek tartom. A vezetői munkájukban azonban nem voltak annyira markáns egyéniségűek. amilyet egy adott helyzetben a város várt vagy megkövetelt volna. Magyarországon sajnos a közvélemény úgy kezeli azokat az embereket, akik egy adott beosztásban nem váltak be, hogy megbuktak. Holott nem erről van szó jelen esetben sem. Hanem arról, hogy nem lehetett érezni, hogy ez a kapitányság nagyon határozottan egy kije­lölt cél irányában eredménye­sen előrelép. Ebben a helyzet­ben a kapitány úgy látta, helye­sebb, ha átadja a stafétát más­nak. Hogy kinek, az nagy kér­dés. Pályázatot írunk ki a kapi­tányi beosztásra, hogy a lehető legjobb jelentkezőt ki lehessen választani. Persze, semmiféle garancia nincs arra, hogy aki jelentkezik, az megfelelő karakterű, felké­szültségű ember lesz, de min­den vezető kiválasztásában benne van ez a rizikó. Az új vezetőnek el kell nyer­nie a törökszentmiklósi kollé­gák bizalmát, tudni kell együttműködni velük, másrészt elérni, hogy a helyi testületek, önkormányzatok és a lakosság minél hamarabb megismerje őt, és rajta keresztül elismerje azt a rendőri munkát, ami az adott te­rületen folyik.- Nem azért voltak a lemon­dások, mert Törökszentmiklós és környéke kiemelkedő a bű­nözésben ?- Nem annyira rossz a hely­zet, nem kirívó a megye átlagá­hoz képest. Szerintem másról van szó. A magyar rendőrség most egy fontos átalakulás idő­szakát éli, amikor már nem le­het úgy megoldani a problémá­kat, mint korábban: ha emelke­dik a bűncselekmények száma, akkor növeljük a rendőri lét­számot. Belső átalakulás, mi­nőségi váltás előtt állunk, amelynek lassan kialakulnak a szervezeti sémái. A rendőrkapi­tányságok láthatóan nagyon nehezen állnak át erre az új mi­nőségre. Ez is egy ok lehet egy lemondásnál, a változások ne­hézségei például. Mert ha va­laki úgy érzi, hogy ehhez nem kapja meg a kellő támogatást, akkor dönthet úgy, hogy nem akarja csinálni.- Törökszentmiklóson a rendőrség munkája ugyanolyan támogatásban részesül, mint másutt?- Azt gondolom, hogy igen, illetve kifejezetten kiemelke­dőbb az átlagnál, az együttmű­ködés jó és korrekt. Más dolog, hogy természetesen az önkor­mányzati testület is eljutott oda, hogy keményen megfogal­mazza, hogy jobb, eredménye­sebb, hatékonyabb munkát vár el a rendőrségtől. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy a lakos­sággal való kapcsolatot is javí­tani kell.- Nem gond az is a városban, hogy a fogda nagy terheket ró a rendőrségre?- Másfelől viszont köny- nyebbséget jelent, hogy nem kell naponta Szolnokra járni, mint azoknak, akiknek nincsen fogdájuk. De a fogda gondokkal is jár, mert ha a fogdaőr beteg, az el­veszi a közterületről az erőt. Fogdaőrnek akkor is lenni kell, ha nincs kint járőr.- Ön szerint tehát nem meg­oldhatatlan a törökszentmiklósi kapitányság helyzete?- Semmi rendkívülit nem lá­tok benne. A rendőreink, remé­lem, egyre jobban dolgoznak, és próbáljuk a legtehetsége­sebb, legjobb embert kiválasz­tani kapitánynak. A megyei rendőrfőkapitány elmondta még, hogy amíg új kapitányuk nem lesz - ez kö­rülbelül másfél hónap -, addig a helyi bűnügyi osztály vezető­jét bízza meg a kapitányság ve­zetésével egy hónapra, azután pedig főkapitányi biztost nevez ki, aki a tervek szerint az új ka­pitány munkáját is segíti az első időkben.- Ez a lépés tovább szűkítette a város általános gazdasági lehe­tőségeit - jellemzi a helyzetet.- A ConAvis azonban nemcsak a város gazdaságában, hanem kulturális, sportéletében is jelen volt mint szponzor, amelyre mindig számíthattunk, amely nagy-nagy odafigyeléssel tá­mogatta ezeket a tevékenysé­geket. A polgármester nehezen éli meg a jelen helyzetet- A város lakóinak egy része az önkormányzatot okolja a gyár bezárásáért.- Amikor érzékelhetővé vált, hogy valami történni fog, beszéltem a Hajdú-Bét vezérigazgatójával, a Föld­művelésügyi Minisztérium ál­lamtitkárával, a helyi gyár Mint Hevesi Tóth Ferenc, a ki­rendeltség vezetője elmondta, a leépítések töredéke jelentkezik csak elbocsátás formájában. Már korábban, január végén százkilencven, ConAvisnál dolgozónak lejárt a munkavi­szonya, és nem hosszabbították meg. Vannak olyan dolgozók is, akitől közös megegyezéssel váltak el. Az újabb 202 sze­mély, akit most építettek le, várhatóan májusban fog megje­lenni a kirendeltségen. igazgatójával, a megyei köz­gyűlés alelnökével, Herbály Imrével, a város MSZP-s or­szággyűlési képviselőjével, Búzás Sándorral. De nem talál­tam eszközt, hogy elkerüljük a bezárást, illetve első lépésként a vágósor leállítását. Nem le­hetett befolyásolni az esemé­nyeket. Ez a tulajdonos dön­tése volt, amellyel én nem ér­tettem egyet, és nem értek egyet most sem. A polgármester a történtek ellenére bizakodó. A baromfi- feldolgozó érdekvédelmi szer­veinek kérésére részt vesz az egyeztető megbeszéléseken. A körzetben egyébként 15 ezer 600 aktív dolgozót tarta­nak számon, a regisztrált mun­kanélküliség 18,6 százalékos, Törökszentmiklóson 14 és fél százalékos. A ConAvistól kikerülő dol­gozók megjelenése a rend­szerben nem fogja lényegesen megváltoztatni az arányokat, mert körülbelül ugyanannyian ki is kerülnek a rendszerből. Az más kérdés, hogy mennyi a valós munkanélküliség- A Hajdú-Bét megígérte, hogy április 30-ig munkásgyű­lést tart (ez holnap lesz - a szerk.), ahol érdemi tájékozta­tást ad. Ezen a gyűlésen sze­mélyesen jelen kívánok lenni. A Hajdú-Bét szintén ígére­tet tett arra, hogy fejleszteni fog Törökszentmiklóson, ezzel segítve a most elbocsátottak továbbfoglalkoztatását. Pél­dául így töltelékáru-üzem léte­sítése is szóba került. Az önkormányzatnak az az érdeke, hogy azok, akik most munka nélkül maradtak vagy átmenetileg arra kényszerül­nek, hogy Zagyvarékasra jár­janak át, minél jobb körülmé­nyek között, minél hamarabb találjanak munkát a lakóhe­lyükön. hangsúlyozza Hevesi Tóth Fe­renc. A ConAvison kívül várható még másutt is leépítés a kör­zetben. Hat munkáltató jelezte ilyen szándékát az idénre, 154 alkalmazottat érintve. Ebből eddig hatvanan jelentkeztek a kirendeltségnél. A leépítések általában munkahelyenként 20-40 alkalmazottat érintenek. Törökszentmiklós és kör­nyéke jelenleg a munkanélkü­liség tekintetében a negyedik, ötödik helyet foglalja el a me­gyében, megelőzi például Kunhegyes, Kunszentmárton, Mezőtúr és környékük. Senki nem csapta rá az ajtót Mivel a törvény értelmében idén januártól Tiszatenyő, Ken­gyel, Örményes, Kuncsorba, Ti- szapüspöki és Tiszabő építésha­tósági ügyeit is Törökszentmik­lóson kell intézni, a város mű­szaki irodája még nagyobb for­galommal számolhat. Az ügyfelet segíteni kell - véli Csikós Sándor Csikós Sándor 1992 óta iroda­vezető. Mint elmondja, leg­többször az építéshatósági ügyekben (bontás, építési, használatbavételi engedélyek) találkoznak az ügyfelekkel. Évente 300-350 ilyen ügy van, ehhez most hozzájön a körzet, ami megítélése szerint körülbe­lül 150 üggyel toldja meg az eddigi feladatokat. Az építke­zések naponta legalább tíz ügy­felet jelentenek, és egy építés­hez legalább háromszor kint kell lenni a helyszínen. A nagy ügyfélforgalom elle­nére az iroda 3 csoportja igyek­szik úgy dolgozni, hogy azzal az asztal túlsó végén ülők is elégedettek legyenek.- Rám még senki nem csapta az ajtót - vallja Csikós Sándor. - Meg kell tanulni bánni az emberekkel, ő az ügyfél, ne­kem az a dolgom, hogy segít­sem. Persze, vannak olyan ese­tek is, amikor szankcionálni kell. Romanap Romanapot tartanak Tiszapüs- pökiben május elsején, a ki­sebbségi önkormányzat szerve­zésében, a helyi önkormányzat támogatásával. Az egész napos, sporttal, játékkal, vetélkedővel tarkított rendezvény délután romafórummal zárul. Horgásztó Társadalmi munkában kitakarí­tották a horgásztavat a török­szentmiklósi horgászegyesület tagjai. Egyúttal négy mázsa ho­rogérett pontyot is telepítettek a tóba. A tavat április 19-én hor­gászversennyel adják át a hor­gászoknak, addig fogási tilalom van érvényben. Az oldalt írta: Paulina Éva Fotó: Mészáros János, Illyés Csaba A miklósi kapitányság új vezetőre vár Immár csak „emlék” ez a felvétel: a korábban ezer dolgozót foglalkoztató baromfi-feldolgozó gyárat bezárták (egyedül a Ripp-Ropp üzemben folyik tovább a munka) Más munkáltatók is jeleztek leépítéseket a körzetben Kétszáz újabb munkanélküli A törökszentmiklósi munkaügyi központi kirendeltségen még nem érződik igazán a ConAvis gyár bezárása. A most leépített 202 személy úgy 1-2 hónap múlva jelenik meg a kirendeltségen. A ConAvis törökszentmiklósi igazgatója nem ért egyet a gyár bezárásával A harmadik „igazság” becsukja a kaput? Egy évvel ezelőtt a ConAvis vállalati majálisán találkoz­tam Csombordi Istvánnal, a törökszentmiklósi gyár igaz­gatójával. Nagy terveik vol­tak, többek között a Ripp- Ropp üzem mellé uszodát akartak építeni.- Ennyire jól megy a gyárnak?- csúszott ki a számon akkor a kérdés. A válasz arra engedett következtetni, hogy hamarosan ezt is megengedhetik maguk­nak. Ez a május, ami most kö­zeleg, azonban nem erről szól. Nem tervekről, hanem leépítés­ről... Keménynek hitte magát Csombordi István, aki 22 évet dolgozott a baromfi-feldolgo­zóban, papíron még ma is a gyár igazgatója, bár az utóbbi hónapokban nem kérdezi meg őt senki.- Az elmúlt év november 25- én a ConAvist megvásárló Hajdú-Bét Rt. vezérigazgatója közölte velem, hogy bezárják a miklósi gyárat. Én korábban azt hittem, hogy eléggé kemény ember vagyok, de rá kellett jönnöm, hogy mégsem. Ugyanis még aznap éjjel ro­hammentővel vittek a kór­házba, infarktust kaptam. Bár még én vagyok az igazgató, az eseményekben azóta nem ve­szek részt, februárban megálla­podtunk, hogy közös megegye­zéssel elválunk egymástól. Je­lenleg augusztus 24-ig a fel­mondási időmet töltöm - fog­lalja össze az elmúlt hónapok történetét Csombordi István, amikor otthonában megkeres­tem.- Miért kellett leépíteni ezt a gyárat?- Fenntartom azt a vélemé­nyemet, hogy a ConAvis - benne a törökszentmiklósi gyár - a nulláról indulva 1995-től kezdve olyan fejlődésen ment keresztül, ami a baromfiiparban példaértékű. Szerintem ez lett a veszte is. Elért ugyanis olyan szintre, hogy veszélyeztette a konkurencia érdekeit is, ezért vette meg a Hajdú-Bét.- Tavaly nagy tervek voltak. Most azt mondják, veszteséges gyár ez. Mi az igazság?- A ConAvis 1997-ig nem volt veszteséges. Mind a négy gyára saját költségelszámolás­sal működött, nem volt kereszt­finanszírozás. Az Unióra hivatkozva?- A tulajdonosváltás 1997. au­gusztus 8-án volt, és ez az év már veszteséget mutatott, de augusztus óta a ConAvis veze­tői már nem láttak bele, hogy mi történik.- Úgy tudom, hogy a miklósi gyár éppen tavaly kezdett bele az ukrán piac meghódításába.- Tavaly ukrán és orosz partnereknek kezdtünk szállí­tani csirkét és továbbfeldolgo­zott árukat. Szerettünk volna továbblépni ezen a piacon, hi­szen Ukrajnában a magyar csirkének jó esélyei vannak a beszállított amerikai csirkével szemben, ám ekkor jött a tulaj­donosváltás.- Mivel indokolták Önnek a törökszentmiklósi gyár bezárá­sát?- Azzal, hogy a gyár a vá­rosban van, nincs terület a fej­lesztésére, és jelenlegi formájá­ban nem felel meg az Európai Unió előírásainak. Erre azt tu­dom mondani, hogy ilyen érv alapján ma akár ötven baromfi- és húsfeldolgozó gyárat be le­hetne zárni az országban. Vi­szont a Ripp-ropp üzemben, a város szélén minden feltétel adott lett volna a fejlesztéshez, hiszen van megfelelő terület, épület és infrastruktúra. Én ezt tartottam volna megoldásnak. El kell még mondanom azt is, hogy az ISO 9002-es minőségi tanúsítványt elsőként a török­szentmiklósi gyár érte el a ConA vison belül.- Ön szerint miért nem akar­nak átmenni a dolgozók Zagy­varékasra ?- Tudtommal eddig ketten ír­ták alá, hogy átmennek. Egy­részt nem volt megfelelően előkészítve. Ha a dolgozókat folyamatosan tájékoztatták volna, emberként kezelik őket, akkor nem így viszonyulnak az átjáráshoz. De nemcsak velük nem tárgyaltak, hanem a gyár vezetőivel sem. A másik ok, hogy a gyárban dolgozó - egyébként kitűnő - gárda nagy része családos anya, akiknek kéthetente délutáni műszakban kellene dolgozni Zagyvaréka- son. Ez azt jelenti, hogy délután fél kettő körül indulna a bu­szuk, és éjfélkor, hajnali 1 vagy 2 órakor érnének haza. Ezt so­kan nem tudják, nem bírják vál­lalni.- Önök nem fordultak maga­sabb fórumokhoz, nem kértek segítséget?- De igen. Ez az ügy eljutott a miniszterig is, de a tulajdo­nos döntésébe nincs beleszó­lása sem az államnak, sem az önkormányzatnak, sem a mi­nisztériumnak. Ha reálisan nézem a helyze­tet, azt mondom: ez a gyár nem volt életképtelen, a leépí­tése nem indokolt. Ezért nem érti senki sem az eseményeket, hogy szép koncepció, ragyogó eredmények után miért törté­nik ez? Kétszer kivédtek- Ha a dolog másik oldalát né­zem, akkor azt kell mondanom, igaza van a Hajdú-Bét Rész­vénytársaságnak, mert az a mo­dern, ha zöldövezetben vannak a gyárak. Csakhogy nekünk ott lenne erre a megfelelő terület is! Az igazgató még hozzáteszi, azt tartják: három a magyar igazság. Ezt a gyárat az évtize­dek során már harmadjára akar­ják bezárni. Kétszer sikerült ki­védeni. De a harmadik magyar „igazság” - úgy látszik - mégis becsukja a kaput.

Next

/
Oldalképek
Tartalom