Új Néplap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-11 / 86. szám

1998. április 11., szombat Körkép 5. oldal Nézőpont Miért kell a vers? Kell-e egyáltalán? - kérdezhetné vissza az olvasó, aki ebben az eldologiasodott korban talán azt hiszi, hogy nem kell, mert lehet nélküle élni. Költészet (és másféle művé­szet) nélkül biológiailag valóban lehetséges az élet, de élet-e az, amely csak a biológiai funkciók működéséből áll? Egy ismert mondás szerint mű­vészet nélkül lehet élni, de nem érdemes. Azt hiszem, hogy még ez sem egészen igaz, hiszen példák bizonyítják, hogy a befogadható művészettől elzárt közös­ség maga hoz létre valamiféle művészetet. A költészet olyan ősi leleménye az embernek, hogy kezdetben még nem is művészetként, hanem varázsszövegként, munkadalként használták. A verset bizonyos értelemben ma is használjuk, ha nem is ugyanarra, mint évezredekkel ezelőtt. Használjuk külső és belső világunk, önmagunk jobb megismerésére, mert olyan információkat közöl, amelyeket nem kaphatunk meg sem a tudománytól, sem a hétköznapi tapasztalattól, s mindezt úgy, hogy nem kell érte fáradoznunk, sőt közben örömet is szerez. Az értőn verset olvasó ember nem passzív befogadó, de maga is a költő társa lesz az alkotásban. Hiszen nincs olyan vers, amelyre két ember egyformán reagálna. Élettapasztala­taink, ismereteink, érzelmi skálánk szélessége jórészt meg­határozza, hogy mit veszünk észre a versben, milyen húro­kat pendít meg bennünk. Korunk nem a költészet aranykora, nem hasonlítható a re­formkorhoz, a századelőhöz, de még a hatvanas évekhez sem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ember és a vers kapcsolata alapvetően más lenne, mint az említett korokban, hiszen a magyar költészet tárháza olyan gazdag, annyi kincs van benne fölhalmozva, hogy bárki kedvére kutatva megta­lálja benne, amire szüksége van. Ahogy életünk, ünnepeink is változnak Húsvét hajdanán - és napjainkban Jézus Krisztus keresztre feszítéséhez, kálváriájához a keresz­tény világ második legnagyobb ünnepköre kapcsolódik. A farsang farkától kezdődő negyven napos böjt végével, virág­vasárnaptól fehér vasárnapig, a nagy héten emlékezünk Jé­zus feltámadására. Az ünnepkörhöz kapcsolódó hagyomá­nyokról, népszokásokról kérdeztük H. Balhó Editet, a jászbe­rényi Jász Múzeum igazgatóját.-A húsvéthoz kapcsolódó szo­kások egy része egyházi jellegű, gondolok itt a barkaszentelésre, az ételszentelésre, a Pilátus-ve- résre - kezdte az igazgatónő. Másrészt akadnak világi jelle­gűek is, ilyen például a tojásfes­tés, az öntözködés. . - Milyen szokások ékek a Jászságban?- A legtöbb nagypéntekhez* kötődött. A jász ember ereden­dően is balszerencsés napnak tar­totta a pénteket, különösen pedig Jézus keresztre feszítésének nap­ját. Sok dolgot megtiltottak. Tilos volt például kenyeret sütni. Jász- dózsán úgy tartották, hogy az e napon sütött kenyér kővé válik. Vagy Jászberényben tilos volt mosni: mert a villám belecsaphat az ekkor mosott ruha viselőjébe. Sőt úgy intézték dolgaikat, hogy erre a napra már semmilyen munka ne maradjon. A férfiak korábban elvégeztek az állatok körül, a nők előbb megfőztek. A Pilátus-verés szokása szerint a pénteki szentmise után az idő­sebbek hazamentek, a suttyó le­gények botokkal, husángokkal „elverték” a templom padjait, korlátját, mondván Pilátuson áll­nak bosszút. Legtovább ez a szo­kás Árokszálláson maradt meg.- Az étkezéshez kapcsoló­dóan volt különlegessége-a tér­ségnek?-Nagypéntekkel ér véget a negyven napos böjt. Az emberek a 40 nap alatt nem ettek zsíros-, és húsételeket. A Jászságban sok helyen nagycsütörtök déltől egé­szen nagypéntek estig semmit sem ettek. A legjellemzőbb édes­ség a csíramáié volt. Nagypéntek előtt nyolc nappal kezdték csíráz­tatni a búzát, melyből aztán édes­séget készítettek. De sütöttek krumpligancát, kukoricagörhét.- A mágikus hiedelemvilág megjelenik húsvétkor?-Több helyen tartották a nagypénteki „hajnali mosako­dás”, a meztelen fürdés szokását. Ez egy mágikus egészségvarázs­lás volt, a betegségek ellen akar­tak így védekezni.-Létezik olyan hagyomány, amely a mai napig fennmaradt?- A jelentéstartalma, indítta­tása sokat változott, de mai napig él a mindenki által ismert locsol- kodás, tojásfestés szokása. Régen még „otkolonnyal” locsolkodtak, ez tulajdonképpen szappanos víz volt... A tojást csak hagymalé­ben festették meg ezen a terüle­ten. Megmaradt még a kolompo- lás szokása is. Eredetileg a gaz­daasszonyok tepsivel, fazékkal, fedővel a kezükben kolompolva, csörömpölve járták körbe házu­kat. Közben azt mondogatták: „Kígyók, békák távozzatok ...” A férgeket, csúszómászókat akar­ták elüldözni. A kolompolás má­sik változata, a fiatal legények nagypéntek esti kolompolása. Ez a szokás ismereteim szerint egyedül Jászberényben maradt meg. Persze most már a ,jó balhé” kedvéért.- Átalakult a húsvét szerepe, jelentéstartalma az emberek életében?- Régen, úgy mint kará­csonykor, ez a család-, rokonlá­togatások ideje is volt. Az embe­rek odahaza várták az ünnepet. Persze ma is készül mindenki, hisz a nagytakarítást is ekkor csináljuk, sütünk, főzünk. Mégis a legtöbb család elmegy kirán­dulni a plusz szabadnapon. Lát­nunk kell, hogy egy ünnep nem önmagában megálló valami. Összefügg az emberek minden­kori vallásosságával, gondolko­dásmódjával, lelki világával. Megváltoznak a húsvéttal kap­csolatos szokásaink, böjtöt sem tartunk már, ételeink is mások. A legtöbb embernek nagyszom­baton kezdődik a szabadideje, akkor van otthon, ilyenkorra pe­dig már ki sem látszik a „ház kö­rüli” munkából. Mostanság - szerintem - a családok a min­dennapos rohanás után keresik a pihenést, a megnyugvást. Az ünnep valláshoz, katoli­kus hithez kötődő része sem annyira mély. Ahogy körülöt­tünk minden, ünnepeink is vál­toznak. Banka Csaba Min dolgozik? Díszkútterv a Kossuth térre Mottó: időnként megkérde­zünk a megyében élő tudóso­kat, művészeket, hogy éppen mi foglalkoztatja őket, min dolgoznak? Pogány Gábor Benő szobrász- művész munkásságát a szolno­kiak elsősorban a Szigligeti-szo­bor alápján ismerik. Mint arról már többször is írtunk, ő készíti az erdélyi Kohóra Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobrát. Ami­kor további terveiről kérdeztük, így válaszolt:- Tálas László, a Damjanich múzeum igazgatója fölkért, hogy csináljak Szolnokon kiállítást. 0 a Galériára gondolt színhelyként, én inkább a múzeum épületét vá­lasztanám, mégpedig úgy, hogy a nagy méretű szobrok az udvarban kapnának helyet, a kisebbek pe­dig az időszaki kiállító teremben.- Vannak-e újabb szoborter­vei?- Véleményem szerint a Kos­suth tér Szolnok főtere, de még­sem igazán olyan, amilyennek egy főtérnek lennie kellene. Arra gondoltam, hogy egy díszkút az egész tér látványát előnyösen megváltoztatná. Elképzelésem szerint a díszkút a hagyományo­kat idézné, utalna arra, hogy ré­gebben piac volt ott, ott állt a vá­ros első közkútja és egy Szenthá­romság-szobor. Négy medence volna körülötte, maga a kút pe­dig valóban működő közkút lenne, a Tisza Szállótól lehetne oda gyógyvizet vezetni. A négy évszak allegorikus figurái díszí­tenék, sőt bizonyos értelemben iránytűként is szolgálna, le le­hetne róla olvasni, hogy Európa néhány nagyvárosa milyen irányban és milyen távolságra van. Ezt elmondás alapján elég nehéz lehet elképzelni, ezért úgy tervezem, hogy a kiállításomra elkészítem az 1:5 arányú tervét, s akkor minden látogató megtud­hatja, miről van szó. B. A. Húsvétmyuszi-múzeum Több mint 1500 tapsifülesnek ad otthont Münchenben „a világ első és egyetlen húsvétinyuszi- múzeuma”. A múzeum 50 négyzetméteres területén látha­tók a tizenkilencedik és a husza­dik század különféle nyuszijai - szövetből, plüssből és gumiból készült tapsifülesek a babaszoba polcain, vagy sebesen lengő hin­tákon. A gyűjtemény magvát egy idős hölgy bocsátotta ren­delkezésre, aki a nyulakkal akarta magára irányítani unokái érdeklődését. Húsvét előtti üdülés Berekfürdőn A család éltető melegében Nem tudom, ha Kosztolányi Dezső után emberöltővel valaki összegyűjtené a tíz, legszebb magyar szót, a család elnevezés, fogalom közéjük kerülne-e. Mert egy tény: a nemzet múltját, éltető erejét ezek a kicsike emberi közösségek, rokoni szálak őrzik, amelyek apákról fiúkra, azaz gyerekekre örökítenek szokásokat, hagyományokat, erkölcsi értékeket. Sajnos ezek a szálak az utóbbi időben sajnálatosan meglazultak, a szere­pük sok helyen csökkent. Szerencsére azért örvendetes kivé­telek is akadnak. Húsvét előtt ennek jártunk utána Berek­fürdőn a Berek Hotelban, ahová a Pataki család és a hozzá­juk benősült, oda férjhez ment családtagok három éve rend­szeresen visszajárnak a locsolkodós ünnepek előtt. Hogy honnan erednek? Ma­gukon viselik az országot ért huszadik századi sorcsapá­sok, háborúk sorát, amelyek országhatárokat szabtak újjá, embereket választottak szét. A benősülők, bekerülők sok helyről érkeztek: a Felvidék, Erdély éppúgy szerepel benne, mint az anyaország. Egy biztos: nyolcán voltak a Pataki testvérek, és Debre­cent nevezik bölcsőjüknek. Az is igaz, mindahányan kál­vinisták, és azóta a cívis vá­roson kívül laknak Budapes­ten és Miskolcon is. A mos­tani húsvét előtti napokon a testvérek közül hárman jöttek el Berekbe, de vannak velük „csatolt vendégek”, azaz ol­dalági rokonok is. A lehetőséget tulajdonkép­pen három éve fedezte fel Heltai Miklós középiskolai igazgató, aki szintén Pataki lányt, Pataki Katalin-t vette el. Továbbképzésen voltak Karcagon, és kiugrottak Be­rekfürdőbe kicsit lubickolni. Megtetszett a csend, a nyuga­lom. Ök most is itt vannak a feleségével, aki szintén pe­dagógus. Négy gyerekük kö­zül kettő szintén hasonló pá­lyát választott, sőt már négy unokájuk is született. Gyaní­tom, lesz belőlük tanár is . . . Azután Fábián Gyula is ott volt. Ő neves rádiós, de dol­gozott a televízióban is: szin­tén Pataki lányhoz, Margit­hoz kötötte az életét. Mindket­ten tanári diplomával is ren­delkeznek, és már el sem ájul­tam, hogy négy gyerekük kö­zött kettő tanár. A másik kettő is tanárit végzett, de azért olyan területen tevékenyked­nek, ahol pénzt is lehet ke­resni. Eddig tizenkét unokájuk született. Sorolva a többieket, Bíró Józsefét, neje, Pataki Melánia. Bíró úr egyetemi tanár volt, majd letették az egyik általá­nos iskolába. Azután derűsebb napok következtek, a Közle­kedési Múzeum főigazgató­helyettese lett. Több könyv, néhány száz szakcikk szer­zője. Két gyerekük, két unoká­juk van, a felesége kivételesen nem pedagógus, a kereskede­lemben dolgozott. Hogy a többiekről is essék szó. Pataki Eva a közigazga­tásban helyezkedett el. Pali erdőmérnök, Gyula erdészeti technikus, Károly is erdőmér­nök, Edit sajnos három éve meghalt. Ma, nagyszombaton men­nek haza, miután néhány na­pig jól kibeszélgették magu­kat. Fürödtek, társalogtak, sé­tálgattak, és tegnap megkós­tolták a jóféle kunsági birka­pörköltet is. Ha mind össze­gyűlnek, hatvanegyen ülik körbe a se eleje, se vége asz­talt. Fábiánék most is a piros­betűs ünnepekre 21 rokont várnak a szomszédokon, jó barátokon kívül. Sonka, tojás, húsvéti kalács mindegyik testvérnél lesz, és a kiszáradt torkok gyógyírja ilyentájt ál­talában a bor. Még pedig olyan, amelyet maguk ter­melnek meg, és nem afféle víz, cukor, szirup kompozí- ciójú. Már most döntöttek arról, hogy a jövő húsvét előtt újra eljönnek ide a Berek Hotelba Berekfürdőbe. Csak azt nem tudom, miképpen préselődik össze negyven vagy több ven­dég, mert ahogyan hallottam, itt a helyek száma húsz körüli. Igaz, ide is érvényes a szólás­mondás: miszerint sok jó em­ber - főleg ha rokon, család­tag - kis helyen elfér . . . D. Szabó Miklós A Pataki család töredéke: most éppen nyolcán ülik körül Berekfürdőn az asztalt, fotó: m. j. Eötvösék újra Szolnokon Revücirkusz világszámokkal Az Eötvös név fogalom a cirkusz világában. A csetlő-botló ze­nés bohóc felkiáltása - Van mááásik! - szinte márkanévként ragadt rá a világhírű dinasztiára. Április 15-19 között az Eöt­vös cirkusz két év után ismét Szolnokon szerepel új műsorával. A társulatot Eöt­vös Tibor igaz­gatja, ő mutatta be cirkuszát.- Közel két­száz éves dinasz­tia a miénk, s ta­lán nem túlzás azt mondanom, hogy a show-bu­siness világában egyedülállóak vagyunk, mivel családunk három generációja együtt lép a po­rondra. Szüleim cirkuszát 1950-ben egyik nap­ról a másikra államosították, utána kénytelenek voltunk be­állni a sorba. Hat éve döntöt­tünk úgy, hogy újjáalakítjuk a társulatot. Azóta folyamatosan járjuk az országot fűthető sát­runkkal, arra törekedve, hogy a magyar közönség minél szín­vonalasabb előadást láthasson.- Új műsorukat mi jellemzi?- Édesapám, Eötvös Gábor évtizedekkel ezelőtt a vélet­lennek köszönhetően ötlötte ki világhírű „Van mááá­sik!” című számát, de még ma is óriási sikerrel mutatja be es­téről estére. Lányom lé­legzetelállító szabaduló­produkcióját még én is minden alka­lommal szo­rongó szívvel figyelem, pe­dig magam láncolom le. Egyébként kissé a revü világa felé mozdultunk el, héttagú tánckarunk Szirmai Béla kore­ográfiáit mutatja be. Társula­tunkhoz orosz és bolgár cir­kuszművészek csatlakoztak, hagyományainkhoz híven lehe­tőséget adunk a bemutatkozásra egy pályakezdőnek, Tamási László légtomásznak, de talál­kozhatnak a szolnoki nézők Skipy-vel, a bokszoló kenguru­val is. szilvási Eötvös Tibor igazgató „Lefegyverző” kollekció Még akkor is „lefegyverzően” érdekes és értékes az a - ti­szafüredi Kiss Pál Múzeum­ban megtekinthető - fegyver­kollekció, ha a nyírbátori Báthori István Múzeum fel­becsülhetetlen értékű gyűjte­ményének legféltettebb kin­csei a nyírbátori állandó kiál­lításon és a pacini kastély fegyverszobájában maradtak. Érdekes és értékes, elsősor­ban azért, mert a Tiszafüredre eljutott vértek, pajzsok, sisa­kok, szúró-, vágó- és lőfegy­verek, valamint a képes il­lusztrációk és könyvek hű tük­rei a XVIII. és XIX. század­nak, ezen korok társadalmi hierarchiájának, s nem utolsó­sorban a technika fejlődésé­nek. Ez utóbbiak miatt is érde­mes ellátogatni a tiszafüredi múzeumba azoknak, akik kí­váncsiak azokra a korabeli fé­lelmetes harci eszközökre, amelyek napjainkra dokumen­tum értékű dísztárgyakká sze­lídültek. A kiállítás, amelyet dr. Dám László, a Báthori István Mú­zeum igazgatója nyitott meg, június 7-ig tekinthető meg, hétfő kivételével minden nap 9- 12 és 13-17 óra között. -p­Ajánljuk az alábbiakat: 34 % zsákos magyar NITROGÉN MŰTRÁGYA, valamint KUKORICA VETŐMAG „343” Kft. Heves Raktárbázis 36/346-013 Áldott húsvétot és kellemes ünnepet kíván § ŐZE SÁNDOR, az FKGP országgyűlési képviselőjelöltje.--------------------Politikai hirdetés —— 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom