Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)
1998-03-05 / 54. szám
Gyógyítható-e a rák? Tiszatenyőn alapítvány támogatja az egészségmegőrzést Segít az Egészségvédelem Sokszor az idő no meg a pénz hiányára hivatkoznak azok, akik nem szeretnek egészségmegőrzéssel foglalkozni. Pedig leginkább az akarat meg a jóindulat hiányzik. Ha viszont megvan, az nagyon sok mindent pótolhat. Jó példa erre Tiszatenyő is, ahol hat évvel ezelőtt hozta létre az Egészségvédelem Alapítványt a háziorvosi szolgálat és az önkormányzat. A legelső és legfontosabb célja az volt az alapítványnak, hogy működtesse a családorvosi rendelőben a minilabort. Azonban szorgalmas munkával az alapítványi pénz gyűlt, és ma már az anyagi lehetőségek más egészségvédelmi célok támogatását is megengedik. Az óvodának például sportszervásárlásba segítenek be, az iskolának többek között a táborozásba. Az Egészségvédelem Alapítvány támogatja azokat az előadásokat, amelyek az egészséges életmódról, életviteli kérdésekről szólnak, és amelyeknek meghívott előadói között szerepelt szakorvos, pszichiáter, diétás nővér. Az alapítvány nemcsak támogatja, hanem szervezi is a helyi tömegsportrendezvényeket, a focit, a duatlont, a kézilabda-bajnokságot. Nagy gond a községben, hogy az iskolának nincs tornaterme, így a klubkönyvtárban tornáznak a gyerekek. Tervezik új iskola építését, ahol már lesz megfelelő tornaterem. A legkritikusabb állapotban lévők életéért folyik a harc Speciális mentőautóval az intenzívre Tízen még az 1000 grammos testsúlyt sem érték el Speciális mentőautóval szállítják a Hetényi Géza Kórház új- szülött-intenzívosztályára azokat a csecsemőket, akiket a megye többi kórházában már nem tudnak ellátni. Van, akit „pillanatok alatt” elvisz, mások meggyógyulnak. Miért? Egyáltalán: lehet gyógyítani a rákot? Erről kérdeztük dr. Pécsi Lajost, a Hetényi Géza Kórház klinikai onkológiai osztályának vezető főorvosát.- A rák gyógyítható, de igen sokba kerül a gyógyítása, ha nem időben jelentkezik a beteg. De nemcsak a gyógyítás jelent problémát, hanem a megelőzés is.- Miért?- Mert az embereknek rendszeresen szűrővizsgálatra kéne menniük. De egyrészt a komplex szűrés tulajdonképpen gyakorlatilag megszűnt már. Egyedül a méhnyakrákszűrés működik igazán, a rákszűrést ezzel az egy vizsgálattal azonosítják.- Miért lenne fontos a megelőzés?- Mert a daganatok 5-6 százaléka esetében bizonyítható csak az öröklődés, a többi szerzett, vagyis életünk során alakul ki. Már megint az életmód- Mik befolyásolják a szerzett daganatos betegségeket?- Elsősorban az életmódunk. Sok zsírt, füstölt húst eszünk, és az étrendünk rostszegény. Kevés az asztalunkon a vitamin, a gyümölcs, a zöldség. És a személyi higiénia is hagy kívánnivalót maga után. Nagyon fontos lenne a szájhigiénia, a fogmosás és az ajak-, > szájüregi szűrés, ami tulajdonképpen a fogorvosnál kezelésikor történik meg. Sokat ront a helyzeten az alkoholizmus és a dohányzás. Ezek a tényezők - a legtöbbször egymással kombinálva - halmozottan jelentik a kockázatot. Jelenleg a legnagyobb a szaporodási sebessége az ajak- és a szájüregi ráknak, illetve a vastag- és végbélrák- nak. Az első helyen a tüdőrák áll, a másodikon az emésztőrendszeri, illetve az emlődaganat. Csökkent a gyomorrák, mivel a füstöléssel való élelmiszer-tartósítás háttérbe szorult. És hogy a szűrés sem jelent mindent, arra jó példa méhnyakrák, amit az ötvenes évektől kezdve folyamatosan tudunk szűrni, tavaly mégis 1,2 százalékkal emelkedett.- Mi lehet az ok?- Az, hogy mindig ugyanazok mennek el a szűrésre, és egy jelentős réteg kimarad belőle. A kockázati tényezőkhöz sorolnám még a munkahelyi ártalmakat (például a festékiparban, ragasztóval foglalkozó munkakörben, citosztati- kus gyógyszerekkel való kapcsolat), valamint a szennyezett vizet, levegőt és a stresszt. Nagyon jó volna, ha a komplex szűrést visszaállítanák, a tüdőgondozó hálózatra építve, szűrőcentrumok kialakításával. Ez lehetővé tenné a rákmegelőző állapotok felfedezését. Mert amikor a szövődmények jönnek már, akkor a kezelés esélye csökken.- A rákos betegek hány százaléka gyógyul meg?- Ötven százalék, amellett, hogy sokan már előrehaladott állapotban kerülnek az orvoshoz. Ha például mindenki részt venne tüdőszűrésen, akkor a tüdőrák jelenlegi 10-12 százalakos túlélési esélyét 70-re lehetne emelni! Szűréssel a vastag- és végbélrák jelenlegi 40 százalék körüli túlélési esélye 90, míg az emlőrák mostani 60 százaléka több mint 95 százalék lehetne. A nőgyógyászati daganatoknál pedig elérhető a 100 százalék. Figyeljük önmagunkat!- Előfordul, hogy az egyik páciens ugyanabban a betegségben meghal, a másik meggyógyul. Miért?- Attól függ, hogy milyen stádiumban jelentkezett az orvosnál. Meg attól is, hogy a sebészeti beavatkozáson túl igénybe vette-e a kiegészítő - sugár-, citosztatikus - kezeléseket. De sajnos, az a tapasztalat, hogy Nyugaton a rászorult betegek 60-65 százaléka kapja meg a sugárkezelést, Magyar- országon 28 százalék, megyénkben pedig 14 százalék!- De hát miért?- Mert a megyében nincs sugárcentrum, másutt pedig hosz- szú az előjegyzési idő, és az optimális egy hónapon belül nem kerül a beteg a sugárkezelésre. Van olyan is, aki nem akarja igénybe venni, nem vállalja, nem tud oda utazni és így tovább. Jó volna Szolnokon is egy ilyen sugárcentrum, ami elérhető lenne azoknak a betegeknek is, akik nem tudnak mondjuk Budapestre menni.- Kevesen tudják, hogy ma már ezeknek a kezeléseknek nincs olyan drasztikus hatása, mint régebben.- A legtöbb esetben, ha nem átlagon felüli adagot kell adni, akkor nem hullik ki például a haj, és elmaradnak a kellemetlen mellékhatások. Ezek a kezelések azonban jelentősen javítják a túlélési esélyt, megelőzik a kiújulást, az áttétet. Ma már a műtétek jellege sem csonkító, de ezt a kiegészítő kezelések tették lehetővé, így ezek a műtétek csak velük együtt hatásosak. Végül egy jó tanács: az egészségünket fontosnak tartva, figyeljük önmagunkat, és ha elváltozást észlelünk, forduljunk az orvoshoz, halogatás nélkül. Az újszülött-intenzíven a legkritikusabb állapotban lévő kicsik életéért folyik a harc. Idekerülnek a koraszülöttek is, akiknek életben maradási esélyét a kis súly és a fejletlenség is rontja. Az intenzíven tavaly 156 újszülöttet ápoltak. Közel 70 százalékuk született a megyei kórházban, a többieket pedig a megye más kórháziaból hozták a speciális mentőautóval. A betegek közül 34-nél koraszülött- ség okozta légzészavar, kettőnél veleszületett tüdőgyulladás, A Jászságban például jellemző, hogy a művelődési házak a helyi civil szervezetekkel közösen karolják fel az egészséges életmódra nevelés, az egészségügyi előadások megszervezését. Jászberényben a Déryné Művelődési Központban jó kapcsolat alakult ki a helyi Vöröskereszttel, de együttműködnek a jászberényi tiszti orvosi, valamint az iskolaorvosi szolgálattal is. Egészségügyi előadásokat, vetélkedőket szerveznek a helyes táplálkozásról, a csecsemőgondozásról, elsősegélynyújtásról. A DADA program keretében egyhetes előadás-sorozaton vehettek részt a fiatalok a szenvedélybetegségekkel kapcsolatban. Hagyomány, hogy november első hete az egészségnevemásik kettőnél fejlődési rendellenesség indokolta a légzéstámogatást. Méhen belüli, szülés közbeni oxigénhiány miatt 3 helyben született és 4 ideszállított újszülöttet kellett - az élesztést követően - komplex intenzív ellátásban részesíteni. Mindezek is azt támasztják alá, hogy az újszülött intenzív osztályon kezelt betegek jelentős része rendkívül súlyos állapotú volt. Ennek ellenére a tavaly mesterségesen lélegeztetett 52 újlésé a Déryné Művelődési Központban. Jászárokszálláson, a Petőfi Művelődési Házban a kertbarát körrel, illetve a helyi népfőiskolái társasággal közösen karolták fel a témakört. Bemutatóval egybekötött előadásokat hallgathattak az időskori testmozgásról, a megelőzés érdekében tájékoztatót szerveztek a drogokról. A háziorvosi szolgálat is bekapcsolódik a szervezésbe, nemrégiben a magas vérnyomásról, annak megelőzéséről tartottak előadást. Hagyomány, hogy a természetgyógyászat is helyet kap egy-egy előadás-sorozat, önálló tájékoztató keretében a programok között. Jászfényszarun is a helyi népfőiskolái társasággal közösen, valamint a cigány kisebbszülött közül hétnél léptek fel kórházi fertőzés miatti szövődmény, közülük kettő meghalt. A többi - összesen tizenhat újszülött - halálát a nagyfokú éretlenség és az ehhez szinte törvényszerűen társuló agyvérzés, valamint más fejlődési rendellenesség okozta. Az említett újszülötttek közül tízen még az 1000 grammos súlyt sem érték el. Az újszülött-intenzívosztá- lyon a továbbiakban is cél, hogy bővítsék azoknak az eszközöknek, gépeknek az állományát, amelyeket bevetnek a kis súllyal született csecsemők megmentésére, életlehetőségeik további javítására. ségi önkormányzattal tartanak programokat a Petőfi Művelődési Házban. A témák skálája itt is széles: egy előadás-sorozat részeként például legközelebb a nőgyógyászati problémákról, a családtervezés lehetőségeiről hallhatnak tájékoztatást az érdeklődők. De volt szó már a cukor-, az érrendszeri betegségekről is, jelenleg pedig már folynak az elődöntői egy környezetvédelmi vetélkedőnek. Általánosan jellemző volt a megkérdezett művelődési házakban, hogy különböző pályázatokból, a civil szervezetek, illetve az intézmény költségvetéséből teremtik elő a rendezéshez szükséges anyagiakat. Az előadásokon olykor csak 10-20 ember jelenik meg, de némelyik előadásra akár százan is eljönnek. Témától függően az alsó tagozatosoktól a nyugdíjasokig sokan látogatnak el a programokra. Banka Csaba A hagyományos és a modern gyógyítás is témaként szerepel Egészségről mindenkinek Az érdekesebb előadásokon akár százan is megjelennek Egy-egy település művelődési háza azon túl, hogy a művészetek, a kultúra közvetítője, nem kis szerepet vállal az egészséges életmódra nevelés, az egészségügyi problémákkal kapcsolatos teendők népszerűsítésében. „Frissítő” ételek A tavasz még el se kezdődött igazán, máris nyakunkon a tavaszi fáradtság. A velejáró kedvetlenség, erőtlenség kinek- kinek egyéni kondíciója szerint februártól áprilisig jelentkezik. Bár nem mindenkit sújt egyformán, tüneteit kellemetlennek tartjuk. Ahhoz azonban, hogy a fáradtságunkat „levetkőzzük”, táplálkozási szokásainkon is változtatni kell. Jó volna frissnek, fittnek lenni, ám ehhez nemcsak a szabadban tett séták és a kellő testmozgás szükségeltetik, asztalunkat is „frissíteni” kell. Amíg télen jobban megtűrtük rajta a nehezebb és kevésbé színes ételeket, most itt van a zöldségek, a saláták ideje. Egy-egy gyümölcssaláta - alma, banán, némi citrommal, kompóttal, mazsolával - nemcsak a szemnek üdítő látvány és nemcsak vitaminutánpótlást jelent, hanem az emésztésnek is jót tesz. Mivel egyre inkább ráncosodnak az almák, így a banán, a narancs, a kivi jobban előtérbe kerülhet, mint télen. Azzal, hogy elmúlt a töltött káposzta klasszikus szezonja, nem kell feltétlenül búcsút mondani a sok C-vitamint biztosító savanyú káposztának. A piac még ebben a szegényes időszakban is változatos vitamin- forrást, „fáradtságűző” élelmet kínál. A felsoroltakon kívül a gomba, a méz, a csicsóka (amit sokan nyersen esznek), a sárgarépa, a karalábé, a fejes káposzta mind-mind az asztalunkra kívánkozik, nyers vagy feldolgozott formában. Ezekben a hetekben megjelenik a fejes saláta és a zöldhagyma is, amelyek nemcsak a szemünket „frissítik”, hanem tavaszi fáradtságunkra is jótékonyan hatnak. A szegényesnek tartott tavaszi zöldség-, gyümölcsválasztékot ki lehet egészíteni a mélyhűtő kínálatával is, hiszen ma már köztudott, hogy a fagyasztott zöldségek nem veszítenek annyit vitamintartalmukból, mint régebben hitték. Nem elég csak vitaminnal elűzni a fáradtságot, kerülni kell a nehéz ételeket is. Hiszen a zsíros, fűszeres étkezés kifárasztja a szervezetünket. A legideálisabb az volna, ha ilyenkor, tavasszal a napraforgó, a dió, a mogyoró, a bab lenne a legnehezebben emészthető étel az asztalunkon, nem pedig a füstölt, zsíros húsok és sajtok. Az oldalt szerkesztette: Paulina Éva Hogy minden rászoruló számára elérhető legyen Tapasz fájdalomcsillapításra Hazánkban is elérhető lesz az a nem morfint tartalmazó fájdalomcsillapító tapasz, amely a bőrön át felszívódva szünteti meg a krónikus erős fájdalmakat, hetvenkét órán keresztül fejtve ki egyenletes hatását. A társadalombiztosítás a készítmény forgalmazását jelenleg csak 90 százalékban támogatja, azonban a Magyar Rákellenes Liga lehetővé teszi a nem finanszírozott 10 százalék visszafizetését is a betegek számára. A WHO becslései szerint a világon négymillió, Magyar- országon évente megközelítőleg tízezer ember szenved állandóan elviselhetetlenül nagy szenvedést okozó tumoros eredetű fájdalmak miatt. A bőrön keresztül felszívódó fájdalomcsillapító tapasz épen a súlyos, elviselhetetlen fájdalom csillapítását szolgálja. Humánus lehetőséget kínál azoknak, akiknél a szájon keresztül szedett gyógyszerek nem szívódnak fel, vagy a betegség a gyomor- és bélrendszert támadta meg. A tapasznak az az előnye is megvan - más erős fájdalom- csillapítókkal szemben -, hogy lényegesen kevesebb a mellékhatása, és nem akadályozza meg a beteget az önálló életvitelben. Az erős gyógyszerek ugyanis általában tovább gyengítik az amúgy is legyengült szervezetet, ami a betegeket kiszolgáltatottá teszi. A fájdalomcsillapító tapaszt több évtizedes kutatómunka eredményeként 1991 -ben hozta forgalomba a Janssen- Cilag gyógyszergyár, elsőként az Amerikai Egyesült Államokban. Később átkerült Európába és most hazánkba is, különböző - elsősorban tumoros eredetű - krónikus fájdalmak csillapítására használva. „Készítményünkkel biztosítani szeretnénk a rászoruló betegeknek az önálló életvitel lehetősége nyújtotta méltóságot és a belső békességet. A hozzátartozóknak a tehetetlenség marcangoló érzése helyett a tevőleges segíteni tudás megnyugtató érzését reméljük nyújtani” - nyilatkozta a gyógyszergyár hazai igazgatója, dr. Pungor Katalin. Sebre ragasztás A jövőben a műtéti sebeket nem varrni fogják, hanem a fekete kagylókból származó anyaggal ragasztani. Egy Új-Zéland-i kutatócsoport ugyanis azon dolgozik, hogy a fekete kagylók ragasztóanyagát, amellyel magukat a sziklákhoz erősítik, mesterségesen előállítsák. Carol Taylor, az aucklandi egyetem szerveskémia-pro- fesszora szerint remélik, hogy a fehérjeanyaggal emberi sejteket és szöveteket is össze tudnak ragasztani. A ragasztót később - ha begyógyult a seb - nem kell eltávolítani, hanem magától leesik. Az aucklandi egyetem egy éve dolgozik a fehérje mesterséges előállításán. A ragasztóanyag alkotórészeit már 1985-ben azonosították, de egy sav meghatározásakor elkövetett hiba miatt 1994-ben a kutatásokat újra kellett kezdeni. Carol Taylor és asszisztense, Claudette Weir reméli, hogy munkájukat hamarosan befejezhetik. Ezután még átfogó tesztekre van szükség, mielőtt a ragasztó- anyagot emberen alkalmazhatnák. Új amerikai módszer Az egyre jobb terhességi tesztek lehetővé teszik, hogy a nők néhány nappal a megterméke- nyülés után megtudják, úton van-e a gyermek vagy sem. Most lehetőség nyílik arra is, hogy a terhességmegszakítást már akkor elvégezzék, amikor még az embrió alig nagyobb egy gyufafejnél. A dr. Jerry Edwards által az amerikai Planned-Parenthood Klinikán kifejlesztett módszert már csaknem két tucat klinikán alkalmazzák az Egyesült Államokban. À beavatkozás ideális esetben nem tart két percnél tovább, és a fájdalmas kaparások vagy leszívókészülékek helyett elegendő egy kézi szívópumpa, amely olyan, mint egy túlméretezett fecskendő. Eddig a nőknek legkevesebb hat hétig kellett várniuk, amíg a megtermékenyült petesejt akkora lett, hogy az orvos lokalizálni tudta. Csak így lehetett biztos benne, hogy az embrió teljes egészét eltávolította, nemcsak egy részét. A jobb kémiai tesztek már az első napokban jelezni tudják a terhességet, az érzékenyebb ultrahangkészülékek pedig lehetővé teszik az orvos számára a terhesség első nyolc-tíz napjában a magzatelhajtást. Ferenczy Europress
