Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)
1998-03-17 / 64. szám
1998. március 17., kedd Törökszentmiklósi És Környéke 7. oldal Fizikoterápia indítását is tervezik A falu orvosa nem panaszkodik Kevés az olyan családorvos, aki nem panaszkodik az anyagiakra vagy a munka mennyiségére. Dr. Török Zoltán azon ritka kivételek közé tartozik, aki elégedett helyzetével. A Rákóczifalváról származó háziorvos 11 éve Tiszatenyőn dolgozik.- Az egyetem elvégzése után itt kezdtem a pályámat, és 1994 óta vállalkozóként dolgozom. Vállalkozóként sokkal célszerűbben tudom felhasználni a rendelkezésemre álló pénzt. Azelőtt az önkormányzatnak mindig kellett támogatni a praxist. Most - 1994 óta először - eljutottunk odáig, hogy ki tudjuk festetni a rendelőt úgy, hogy a költség felét a praxis fizeti ki.- Mit tud nyújtani a betegeknek a fenyői rendelő?- Van számítógépünk, működtetünk minilabort is. A minilaborban sok vizsgálatot el tudunk végezni, és nem kell a betegnek utaznia. A minilaborban például teljes vérképet tudunk készíteni. Természetesen van EKG-nk és mini Doppler készülékünk is. Nagyon meg vagyok elégedve a felszereltséggel.- Mivel ön az egyetlen háziorvos a községben, nincs, aki felváltsa. Nem fárasztó ez?- Reggel héttől este hétig hozzám fordulnak a betegek, éjjel a törökszentmiklósi ügyelethez. Tudomásul veszem, hogy a munkám ezzel a leterheltséggel jár. A tiszatenyői egészségügyi ellátás tovább fejlődne. Mint a polgármester is megerősítette, gondolkoznak azon, hogy fogorvosi rendelőt kellene kialakítani. Jelenleg Török- szentmiklósra járnak át a betegek. Jó lenne beindítani fizikoterápiás rendelést is, mert igen nagy igény lenne rá. Most a betegek Szolnokra vagy Miklósra utaznak, és az utazás tönkreteszi a kezelés eredményét. Évente csak egy-két rendezvény lehet ráfizetéses Ismét Szentmiklós-napok Az idén ismét megrendezik Törökszentmiklóson a Szent- miklós-napokat. Bár a művelődési központ költségvetése most is szerény, törekszenek a színvonalas programokra. Ebben az évben 23,4 százalékkal nagyobb költségvetést biztosított a központ számára a város, mint tavaly. Mintegy tizennyolcmillió forintból gazdálkodhatnak így, amely az ön- kormányzati, az állami támogatásból és a saját bevételből adódik. A saját bevétel erősen függ attól, hogy a lakosok mennyire veszik igénybe a ház kínálatait. Ma már bármit meghirdetnek, kiszámíthatatlan a nézőszám. Néhány ember igénye ugyanis nem tükrözi mások elvárásait is, így előfordul, hogy úgy néz ki, népszerű lesz valami, aztán mégsem. Ha a program nagyon „nem jön be”, vagy lemondják, vagy alkudnak a fellépő művész gázsijából. Egy évben csak egy-két rendezvény lehet ráfizetéses, többet nem bírna el a költségvetés. A hagyományos programok mellett kiemelkedő jelentőségű rendezvények szervezésére is vállalkoztak. Júliusban újra lesznek például Szentmiklós- napok. Májusban itt tartják a megyei környezet- és természetvédelmi napok megnyitóját. Ebben az évben nyolcadszor adnak otthont a nyugdíjasok megyei Ki mit tud?-jának. Szeretnék megrendezni az országos szalmafonók baráti körének vándorkiállítását is. Több pályázatot is meghirdetnek az idén: plakátkészítő-, kalácsfonó-, papírszoborké- szítő- és adventi pályázatra várnak majd alkotásokat. Ebben az évben is a művelődési központ szervezi a városi ünnepségeket, amelyekre másfél milliós keretet biztosít az önkormányzat. Kossuth Lajos néz le ránk a törökszentmiklósi helytörténeti gyűjtemény faláról. Ezekben a hónapokban Miklóson is az érdeklődés középpontjába kerülnek az 1848/49-es történések és emlékek. A költségek 95 százalékát pályázati úton remélik megszerezni / Életveszélyessé vált az iskola A tiszatenyői tantermekben púposodik a parketta, rohad a fal Több mint 250 millió forintba kerülne Tiszatenyőn egy új iskola építése. Márpedig ezt meg kell valósítani, mert a régi életveszélyessé vált, sokáig nem maradhatnak benne a diákok. A hetvenéves épület veszélyességét a vizesedés okozza. A szakértő szerint még két év, és a tégla teljesen elporlad a salétro- mosodás miatt. Az iskola egyébként több részletben épült, mindig is tol- dozgatták. A főépületben több mint hét tanterem van, de a felét már bezárták, mert a parketta felpúposodott, a fal pedig rohad. Jelenleg három épületben folyik az oktatás, a testnevelésórát pedig a klubházban tartják. A helyzet körülbelül három éve vált élessé, amikor is eljutottak oda, hogy még az aszályos időszakban is víz áll az iskola pincéjében. A megoldást új iskola építése jelenti - egy nyolc tantermeset Az iskola épületén kívülről is látszik, hogy vizesedik a fal. A salétromosodás láthatóan elérte már az ablakokat is. terveznek. A beadványterv több mint másfél millióért elkészült, a kiviteli terv több mint 5 millió forintos, az egész beruházás pedig 250-260 millió forintba kerülne. Ennyi pénze természetesen nincs a községnek, így címzett támogatásra pályáznak majd. A költségek 95 százalékát akarják pályázati úton megszerezni, a saját erő pedig 5 százalék lenne. Tiszatenyőn a Lila Akác tartja a színvonalat Védett állatok a vendéglő falán Saját maguk is találnak ki ételeket a menüsorhoz A fal egyik részére túzokot festettek, a másikra magyar szürke marhát. Stílusosan, hiszen az Alföld védett madarai és állatai láthatók egy alföldi vendéglő falán. ugyanúgy, mint a különböző gulyások, bográcsgulyás, babgulyás. Kazinczi István hobbiból szeret főzni, nagyon sok ételt maga talál ki, mint például a dig nem számíthatnak nagy számban. Bár próbálkoznak vasárnapi menüvel is, a háziasszonyok kikímélésére, igazából úgy látják, hogy a lapos pénztárcákban kell keresni az Ezen a falon a magyar szürke marhát örökítették meg A tiszatenyői Lila Akácban nem véletlenül hívják fel a figyelmet az Alföld védett állataira. Kazinczi István vezető úgy véli, hogy mivel ez egy alföldi kis csárda, képviselje e táj jellegzetességeit, így kerültek a falra nemrégiben a festmények. Persze nemcsak a vendéglő külleme alföldi, a hagyományokhoz, a szokásokhoz a fogásoknál is ragaszkodnak, a tradicionális birkaétel nem maradhat el, vándorpecsenyét, amely szerepel is kínálatukban. Az új fogások bevezetésében partnerek a szakácsok, Magyar Szabolcs és Vona Roland. Általában 60-70 féle étel szerepel a kínálatukban. A Lila Akác is hasonló gondokkal küzd, mint a kistelepülések vendéglői általában. Vannak már ugyan törzsvendégeik is, a helyi vállalkozók, a rendezvények meg az átutazó vendégek jelentik a forgalom nagy részét. A helyi lakosokra még minokot, amiért nincs nagyobb érdeklődés. A szakmában dolgozók tudják, hogy kis községekben inkább megéri kocsmát üzemeltetni, mint színvonalas vendéglőt, ám a Lila Akác nem adja fel. Mint Kazinczi István mondja:- Bízom abban, hogy változik az emberek ízlése. Ma már a rendezvényeken is a legtöbben sültet kérnek és nem pörköltét. Eljön az az idő is, amikor az emberek jól élnek, és többet járnak étterembe is. Sorokban Megemlékezés Az 1848/49-es eseményekről való megemlékezés Tisza- püspökiben nem ért véget a 13-án rendezett fáklyás felvonulással. A művelődési központban körülbelül egy hónapig tart nyitva az a kiállítás, amelyet a könyvbarát- és a rajzszakkör rendezett. Az 1848/49-es események helyi története elevenedik meg a kiállításon, valamint prózai művek, énekek alapján készült rajzokat láthatnak az érdeklődők. Az általános iskola diákjai nemcsak a kiállításra dolgoztak, beneveztek a szolnoki Pro Patria versenyre is, és lesz helyi vetélkedő is ebben a témában. Tíz képviselőjelölt Törökszentmiklóson is folynak a választási előkészületek. A lakosok már megkapták a kopogtatócédulákat - több mint tizennyolcezer-hat- százat. Megtörtént a városban a húsz szavazókor kialakítása is. A szavazatszámláló bizottságok tagjait most keresik, április 20-ig a bizottságok is megalakulnak. A városban egyébként több mint tízen pályáznak országgyűlési képviselőijelöltségre. Sikerrel pályáztak Öt pályázatból három sikerült a tiszapüspöki gyerekeknek. Az iskola multimédia szakköre 200 ezer forintot nyert számítástechnikához szükséges felszerelés, videokamera vásárlására. A rajzszakkör agyaggal való munkához kért támogatást, az óvódások pedig tárgyi eszközökre 150 ezer forintot nyertek a megyei közoktatási alapítványtól. Felújítják Nemcsak kiállításnak ad otthont Törökszentmiklóson a városi művelődési központ pincéje. Az itt kialakított galéria mellett olyan helyiségek is vannak, ahová szívesen járnak a fiatalok. Az évek során a pincerész megérett a felújításra. Mivel a ház költségvetéséből erre már nem futja, a város pénzmaradványából és a képviselői keretből tervezik fedezni az ezzel kapcsolatos kiadásokat. Telt ház Telt ház van az idei nyárra is a tiszapüspöki oktatóközpontban. A turnusok már mostanra foglaltak. A központ azért is olyan népszerű nyári tábor cél az iskolásoknak, mert itt a természettel, a környezettel közvetlen kapcsolatba kerülnek a táborozok, és a terepmunkával is meg tudnak ismerkedni. Az oldalt írta: Paulina Éva Fotók: Mészáros János H a valaki nem fejleszt, nem növekedik, az előbb-utóbb kiszorul a piacról - vonta le a következtetést az évek során Göb- lyös János, az örményesi ÓGÉP Kft. ügyvezetője. Korábban a helyi gépgyárban, majd a Mezőgépnél dolgozott. Mielőtt vállalkozni kezdett volna, ő maga sem hitte, hogy ebben a szférában az ember soha nem elégedhet meg az addig elért eredményeivel, mindig kényszert érez arra, hogy továbblépjen, különben egyszerűen lemarad. Születésnap A kft. hamarosan születésnapot ülhet, ugyanis hét évvel ezelőtt, március 21-én alakult meg. Az évek során családi vállalkozássá vált, két éve ilyen formában működik. Ez idő alatt megháromszorozódott a termelési értékük. Úgy néz ki, hogy az idei év is sikeres lesz, ugyanis a tavalyi árbevétel duplájára kötöttek szerződést az idei esztendő első részére. A cégnél húsz-huszonkét állandó munkavállaló dolgozik, ha a szerződéseseket és az alvállalkozókat is beleszámítjuk, akkor harmincöt személynek adnak munkát. Kifejezetten örmé- nyesieket foglalkoztatnak, hiszen olykor-olykor bizony igény van a túlmunkára is, amit bejárás mellett nehéz lenne megoldani. Ha az országot járva szárító- berendezéseket lát az ember, nem is gondolná e hatalmas építmények láttán, hogy többségük az örményesi ÖGEP-től származik, amely Magyarország legnagyobb szárítógépgyártója. Szemestermény-, zöldség-gyümölcs, gyógynövény-, héjnélkülitökmag-szárí- tókat gyártanak műhelyükben. A munkatársak mindig új erőt adnak A 2500 négyzetméter nagyságú műhelyben készülnek el a hatalmas szárítóberendezések alkatrészei, amelyeket aztán a helyszínen szerelnek össze. Szerencsére Örményes jó helyen fekszik, alkalmas arra, hogy akár közúton, akár vasúton szállítsanak el innen termékeket, alkatrészeket. A szárítókon kívül hőlégfúvók gyártásával is foglalkoznak. Ez utóbbiak szállítására éppen a napokban kötöttek előszerződést az egyik orosz köztársaság képviselőivel. Az évek során Göblyös János megtanulta, hogy a vállalkozások nem maradhatnak egy helyben, nem lehetnek elégedettek az addig elért eredményeikkel. Ugyanígy megtanulta azt is, hogy egyszer fenn, egyszer lenn, sem a pangás, sem a siker nem biztos, hogy végleges, a helyzet mindig változik. Ez a változás pedig arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy állandóan fejlesszenek, növekedjenek, különben kiszorulnak a piacról. Maradna a családban Ezt megtanulta, megszívlelte, és ma már e szerint gondolkodik, köti az üzleteket. Szeretné, ha a családi vállalkozásban családtag venné át a helyét - ám erre most még nem lát reményt. Pedig sokszor elgondolkozik azon, hogy hamarosan a nyugdíjas évek nyújtotta pihenést kellene már élveznie. De ha úgy érzi, elfáradt, a munkásai erőt adnak a folytatáshoz. Folyik a munka az ÖGÉP műhelyében
