Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)

1998-03-17 / 64. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1998. március 17., kedd Üj lehetőségek a magyar-román energiaszektorban Egyre több a közös vállalat Magyarország és Románia között megszűntek a gazdasági együttműködést hátráltató akadályok, amióta Románia is tagja a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulásnak - fo­galmazott Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenfor­galmi miniszter a Budapesten járt román delegációval folyta­tott parlamenti tárgyalások után. A két ország kapcsolatában ma különös hangsúlyt kap a gazdasági együttműködés. Nonstop bank Agrárvita. A magyar fél előrelépést remél a ma­gyar-lengyel agrárvámvitá­ban az e hétre összehívott soron kívüli, prágai CEFTA-ülésen. Számunkra alapvető, hogy a magyar ta­karmánykukoricát ismét CEFTA-szabályok szerint vámkezeljék Lengyelor­szágban - mondta Balás Pé­ter, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Miniszté­rium helyettes államtitkára. Nagyobb a hiány. A köz­ponti költségvetés első két havi hiánya mintegy 123,5 milliárd forint, ami a vártnál 9 milliárd forinttal több - közölte László Csaba, a Pénzügyminisztérium he­lyettes államtitkára. Növekvő reálkeresetek. Alig egy százalékkal maradt el a januári foglalkoztatotti létszám az egy évvel koráb­bitól; a nagyvállalatoknál és a költségvetési szférában számottevően lassult a lét­számcsökkenés - közölte a KSH. A bruttó átlagkereset januárban 21,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A fogyasztói árin­dex 17,7 százalékos növe­kedése mellett a reálkereset 3 százalékkal emelkedett. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 350,43 Francia frank 34,41 Japán jen (100) 162,34 Német márka 115,35 Olasz líra (1000) 117,21 Osztrák schilling 16,40 Svájci frank 142,01 USA-dollár 210,10 ECU 228,80 A Romániába irányuló expor­tunk bővül, az ország a 13. he­lyet foglalja el a magyar kiviteli listán. Csúcsévnek az 1995-ös számított, a tavalyi mérleg bi­zonyos mértékű visszaesést mutatott a külkereskedelmi forgalomban. Ám mindkét fél fontosnak tartja, hogy a CEFTA-tagsággal együtt járó vámkedvezményeket kihasz­nálva mind az ipari, mind a me­zőgazdasági kapcsolatok bővül­jenek, mivel sok még a kiakná­zatlan lehetőség. A román fél számít a privati­zációs folyamatban való aktív magyar közreműködésre. Kö­zel 1800 magyar tőkerészese­désű vegyes vállalatot jegyez­tek be a banki és az ipari szfé­rában - mintegy 38 millió dol­lár értékben. A Budapest Bank Páter Bank néven önálló pénz­intézetet alapított, az OTP kép­viseleti irodát nyitott, a Mól Rt. számos kutat üzemeltet a tér­ségben. Szóba került a két or­szág energetikai rendszerének esetleges összekapcsolása is. Romániának jó a Fekete- és a Kaszpi-tenger felé irányuló ve­zetékrendszere. Elképzelések szerint ezt hazánkon keresztül szeretnék továbbvezetni Nyu- gat-Európába. Tárgyalások folynak az aradi Ikarus Autóbusz- és Troligyár privatizációjáról, s már koráb­ban egyeztették a Buda­pest-Bukarest autópálya meg­építésének a tervét. Az M5-ös útvonalán a Szeged-Nagy- lak-országhatár irányába terve­zett autópálya megépítését az AKA Rt. 2003-ig koncessziós szerződésben vállalta - tudtuk meg a közlekedési tárca illeté­kesétől. Romániában a szintén koncesszióban épülő autópálya a magyar határtól kezdődően Arad-Bukarest-Constanca vo­nalon halad majd. (Cs. J.) Hétfőtől a közép-kelet-euró- pai térségben Magyarorszá­gon elsőként vehetnek igénybe az ügyfelek direkt­banki szolgáltatásokat. A Bank Austria Creditans­talt Hungary Rt. Nonstop­banknak elnevezett szolgálta­tását telefonon, faxon és pos­tai levél útján vehetik igénybe az ügyfelek a nap huszonnégy órájában. Kis pénz — kis foci... Az FTC labdarúgó-szakosztálya privatizálás eló'tt áll. Megalakult már a Fradi Befektetési Rt., amely alaptőke-emelésre készül, hogy megsze­rezze a legnépszerűbb hazai futballklubot. A gazdasági társasággá való átalakulás sokkal nagyobb változás, mint amekkora az állami gyámságból való kikerülés és a szponzori pénzel­látásra való áttérés volt. Mit jelent mindez „ma­teriálisán ” ? A szponzor az egyesület szurkolótá­bora eló'tti presztízsét, népszerűségét kívánja sa­ját arculatának „szépítésére” használni. A csa­pat meze, pályája, a szponzor, illetve a szponzo­rok reklámhordozójává válik, s ennek nem kicsi az értéke, ha a csapat mérkőzéseit rendszeresen közvetítik a televízióállomások. Más a helyzet a részvényesek esetében. A nagy szakmai befekte­tők hosszú távon részvényeiknek az infláció mér­tékét jelentősen meghaladó árfolyam-emelkedé­sében érdekeltek, a kisrészvényesek pedig arra számítanak, hogy az állampapírok kamatlábát meghaladó mértékű osztalékra tesznek szert. A sport, benne a labdarúgás, nem most válik üzletté. Már régen az volt nálunk is, csak rosszul menedzselt, tulajdonosi ellenőrzés nélküli, olykor visszaélésekkel terhes, negatív eredményű üzlet­nek számított, amely állandóan csalódást okozott a szurkolóknak, s képtelen volt megtölteni mind a lelátókat, mind a befektetők zsebét. Mégis, mit várhat a nagyérdemű közönség et­től az átalakulástól? Több jót, mint rosszat. A profi futballisták profi üzletemberek által történő „értékesítésének" feltétele az izgalmas, tömege­ket szórakoztató mér kő'..amely most már a gyakorlatban is talán a gladiátorok viadalává vá­lik. A „bundázás” és a sportfogadási visszaélé­sek veszélye nem szűnik meg ezzel a lépéssel, de a részvénytársasági jog biztosította ellenőrzés és átláthatóság, s a bennfentes információkkal való visszaélés büntetőjogi üldözése a korábbinál ki­sebb méretűre szorítja ezt a veszélyt. A játékosoknak is más lesz a helyzetük: kemény elvárásoknak kell eleget tenniük, ám az anyagi­lag szilárdabb gazdáktól nagyobb jövedelemre számíthatnak. S ha igaz Puskás Öcsi mondása, hogy kis pénz - kis foci, a nagyobb pénz talán itt is meghozza gyümölcsét. Bácskai Tamás PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése Szociális és Foglalkoztatási Bizottsága pályázatot ír ki a Közhasznú Munka Alap 1998. évi keretéből 1,7 millió forint összegre magánszemélyek, közösségek, intézmények részére. Pályázni lehet szakmai programokkal és azok megvalósításához szükséges eszközökre. Kiemelt témakörök: A városban közhasznú munka keretében folyó tevékenységek támogatása, valamint e tevékenységet folytató intézmények, mozgal­mak és közösségek ilyen jellegű működésének segítése, továbbá progra­mok megvalósításában való anyagi szerepvállalás. A munkaügyi szer­vek nyilvántartásában szereplő pályakezdő munkanélküliek, a tartósan munkanélkül lévők és ezen belül is a jövedelempótló támogatásban részesülők, munkaviszonyban történő foglalkoztatását biztosító progra­mok támogatása. A jövedelempótló támogatásban részesülő munka- nélküliek foglalkoztatását hosszabb időn keresztül biztosítók előnyben részesülhetnek, függetlenül a munkáltató szervezeti és tulajdonosi hova­tartozásától. Ugyancsak előnyben részesülhetnek a saját részt nagyobb arányban nyújtók. A pályázatnak tartalmaznia kell: A megvalósítani kívánt szakmai programot, a megvalósításban résztvevő szakemberek körét, a célcsoportot, annak létszámát, az igé­nyelt összeget és a hozzátett saját erőforrást, a várható eredményeket. Ha az igényelt összeg felhasználása más szervtől származó forrástól is függ, akkor a más szervvel kötött szerződés, vagy attól származó Ígér­vény, illetve az oda benyújtott pályázat másolatát. Amennyiben a támogatás felhasználása 1999. évre is áthúzódik, annak jelzését. A pályázatokat 3 példányban a polgármesteri hivatal humán közszolgál­tatások főosztályára kell címezni (Szolnok, Kossuth tér 9.). Benyújtási határidő: 1998. április 20. A pályázatok elbírálására és a kiértesítésre 1998. május 31. A pályázat útján nyert támogatásról a szerződésben meghatározott időpontig kötelező elszámolni, melynek késedelmes teljesítése a követ­kező évben támogatásból való kizárást eredményez. . . -fsmm Közgyűlésére készül a tiszafüredi KUNTEJ Rt. A kiszámíthatóság és megbízhatóság tejüzeme Huszonegy esztendő legnyerőbb számaival zárták 1997-et Fennállása 21. évében is sikeres esztendőt zárt a KUNTEJ Rt. Tiszafüreden. A 21-es szám ebből a szempontból feltétlenül nyerő volt, hogy az 1997. évi üzleti jelentés számadatai az ed­digi legnagyobb feldolgozott tejmennyiségről (19 millió liter) és a legmagasabb nettó értékesítési árbevételről (1 milliárd- kettőszáznyolcvanegymillió forint) tájékoztatják az április 21-i közgyűlés résztvevőit Ezek után nem csoda az sem, hogy közel 70 milliós adózás előtti nyereséget mutat a füredi tejesek 1997. évi zárszámadása is. Ami még úgy is házicsúcs, ha hozzávesszük az inflációt és a tejpiaci áremeléseket is. Mindezek mellett talán mégis arra lehetnek a legbüszkébbek, hogy 21 éve a „tejúton” rend­ben mennek a dolgok, hiszen ez az üzem nem járt úgy, mint a hetvenes évek szocialista ipar- telepítésének reprezentánsai, az Alumínium- és a Hajógyár. A KUNTEJ-et ma is a kiszámítha­tóság és a megbízhatóság jel­lemzi, azzal, hogy lényegében változatlan létszámmal -141 al­kalmazott - tudja átírni évente a rekordlistáját, aminek része az is, hogy a dolgozók 1997-ben regisztrált átlagkeresete elérte a havi bruttó 55 ezer forintot. Kapcsolat a termelőkkel A KUNTEJ szál­lítóinak köre né­mileg változott 1997-ben. Tisza- szentimrén meg­szűnt, Bánhal­mán pedig csök­kent a fejés. Ezt a kiesést kom­penzálta azon­ban, hogy szállí­tóik sorába belé­pett a kenderesi és a tiszaroffi szövetkezet. A begyűjtő csarnokokban különösen a 2. félévben beveze­tett bakteriológi­ai minősítés oko­zott feszültséget, így ezen a területen még akkor is stagnált a tejmennyiség, hogy a KUNTEJ az első felé­ben jelentős mennyiséget fel­vásárolva kihasználta a vi­szonylag kedvező üzleti lehe­tőséget. A lényeg azonban az, hogy a feldolgozásra kerülő tejmennyiség folyamatosan le tudta kötni az üzemi kapacitás maximumát, év végére így át tudták lépni a 19 millió literes határt. Ez még akkor is megsü- vegelendő produktum, ha 698 ezer liter tejet feldolgozás nél­kül értékesítettek, s ha hozzá­tesszük azt, amit a cég vezetői sem titkolnak: a 28,8 %-os fel- vásárlási átlagár-emelkedés el­lenére is gondot okozott a ma­gángazdáknak a szigorú minő­ségi követelmények teljesítése, ami feltétele, hogy extra minő­ség esetén 55-57 Ft-ot kapja­nak a leadott tejmennyiség li­terjéért. A termékszerkezet csak arányaiban változott A KUNTEJ termékstruktúráját már hosszú ideje az európai normákhoz történő igazodás jellemzi. Ennek része például az is, hogy évközben abba­hagyták a korszerűtlen kannás­tej és a tejföl gyártását. A poha­ras tejfölét nem, de a kereslet csökkenése miatt itt is keve­sebb teljesítésről számolnak be a mutatók. Ez jellemző a félzsí­ros túró és a gomolyasajt ter­melésre is. Ez viszont azt is eredményezte, hogy 36,7 “fo­kai több vajat tudtak eladni, mint 1996-ban és jelentősen nőtt a natúrsajt értékesítésük is. A részletesség igénye nélkül: a KUNTEJ európai törekvéseit jelzi, hogy ezredfordulóra sze­retnék megduplázni sajtterme­lésüket, folyamatosan növelik az általuk gyártott tejtermékek fogyaszthatósági idejét, ami persze állandó technológiai korszerűsítéseket is megköve­tel. Az üzem szállító járművei már ennek szellemében, csak hűtve szállítják az eleve hűtött árukat, 10 ezer liter óránkénti kapacitásúvá fejlődő pasztőrö­ző soruk. Jellemzően rozsda- mentes berendezések és felsze­relések vannak az üzemben, az önkormányzattal, a térségi kör­nyezetvédelmi hatósággal és a TISZA VÍZ Kft.-vei folytatott egyeztető tárgyalásuk eredmé­nyeként folytatni fogják kör­nyezetbarát fejlesztéseiket is. A Kuntej felkészül az erősödő piaci versenyre A tiszafüredi tejüzem 1997. évi piaci sikeréhez feltétlenül hoz­zájárult az is, hogy a KUNTEJ- cégéres termékek nagyon nép­szerűek a székesfővárosban és vonzáskörzetében, de Eger és Gyöngyös környékén is kapó­sak. Ám azt, hogy a Tisza-tó vonzáskörzetében is megjelent a konkurencia - Eger-, Kar­cag-. H jdú-tej és a Danone jelzi, h gy ebben a régióban termékeik 25 %-át értékesítet­ték csak. A KUNTEJ éppen ezért kö­vetkezetesen - természetesen anyagi lehetőségeihez igazod­va - végrehajtja minőségjavító, modernizációs elképzeléseit, mert a cég vezetői tudják, hogy a fogyasztói kereslet csökkené­sével csak így tudnak talpon maradni az egyre komolyabb tejpiaci ár- és minőségi ver­senyben. Ez persze népszerűt­len intézkedéseket is von maga után, hiszen a fogyaszthatóság szempontjából hosszabb idő­tartalmat megcélzó termék­struktúra-váltásuk azt is ered­ményezi, hogy 1998-ban 3000 Ft alatti megrendeléseket nem teljesítenek. Mindezek ellenére a cég üzletpolitikájában még nagyobb megbecsülést élvez­nek a fogyasztók, többek kö­zött az által is, hogy a KUNTEJ informatikai fejlesztései már lehetővé teszik a napra, sőt órá­ra kész igényfelmérést, ezzel együtt a gyors terítést és a mi­nőségi kiszolgálást is. Ez is fel­tétele annak, hogy 1998-ban újabb rekordok dőljenek meg, hiszen az üzleti terv 1998-ra 20.5 millió liter tej felvásárlá­sával, feldolgozásával és érté­kesítésével számol. Mivel a cég saját erőből tovább akarja folytatni az üzem még európa­ibb arculatúvá tételét, elenged­hetetlenül szükséges legalább 1.5 milliárdos árbevétellel szá­molniuk. Hiszen a cég úgy is lépést akar tartani a konkuren­ciával, hogy ügyel arra, hogy dolgai továbbra is rendben bo­nyolódjanak a „tejúton”: előre tekintve és még előbbre jutva! Ez az egyik feltétele annak, hogy ne csak a 21-es esztendő, hanem a 22-es is nyerőszámos legyen az elkövetkezendő zár­számadás idején. Kuntej és Tiszafüred kapcsolata A térség legnagyobb tejüzeme most azzal nyújtja a legna­gyobb segítséget a városnak a minőségi áruellátáson túl, hogy biztos kenyérkeresetet ad hosz- szú távon is 141 dolgozójának. Ez abban a városban, ahol a rendszerváltó évek közel 2000 ipari munkást tettek munkanél­külivé, abban a.környezetben, ahol az elmúlt félévben csak­nem 500-zal nőtt a jövedelem- pótló támogatásért sorban ál­lók száma, feltétlenül figye­lemre méltó. A KUNTEJ-től azt is meg­szokták a fürediek, hogy fenn­állása óta folyamatosan támo­gatja a városi közművelődést, oktatást, kulturális és sportéle­tet. Ám ez a folyamat 1998-ban ideiglenesen szünetel, elsősor­ban azért, mert a cégre kivetett iparűzési és építmény adóteher több mint 10 %-át viszi el a ki­termelt nyereségnek.- x ­MEGHÍVÓ A KUNTEJ Részvénytársaság értesíti a tisztelt részvényeseit, hogy rendes közgyűlését 1998. április 21-én, (kedd) délelőtt 10.30 órai kezdettel tartja a részvénytársaság székhelyén (5350 Tiszafüred, Igari út 57. sz.). Napirend: 1./Az igazgatóság beszámolója a részvénytársaság 1997. évi gazdálkodásáról, javaslata az 1997. évi mérleg megállapítására. 2. / A könyvvizsgáló jelentése az 1997. évi gazdálkodásról. 3. / A felügyelőbizottság jelentése az 1997. évi gazdálkodásról. 4. / Határozathozatal a mérleg jóváhagyásáról, az osztalék megállapításáról, a könyvvizsgáló és a felügyelőbizottság jelentésének elfogadásáról. 5. / Könyvvizsgáló választás. Amennyiben a közgyűlés a megjelentek által képviselt részvényesek számára tekintettel nem lenne határo­zatképes, a megismételt közgyűlésre azonos napirenddel és azonos helyszínen, 1998. április 21 -én 11 óra­kor kerül sor. A közgyűlésen való részvétel és szavazás feltétele, hogy a részvényesek a közgyűlés meg­kezdése előtt részvényeiket a részvénytársaság pénztárában vagy pénzintézetben letétbe helyezzék. A letétbe helyezéskor, illetve a letéti igazolás bemutatásakor a részvényesek átveszik a szavazójegyeket és a közgyűlés írásos anyagát. 1997. éves főbb adatok: a mérleg eszközeinek, forrásainak összege: 239.881 eFt adózott eredmény: 56.571 eFt tervezett osztalék: 32.245 eFt mérleg szerinti eredmény: 24.230 eFt KUNTEJ Részvénytársaság igazgatósága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom