Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)
1998-03-17 / 64. szám
rw\ it T g^rgÁk JIíIJLIíUJjO Ünnep-hátulnézetből 3. o. Gazdasági tükör 4. o Olvasói album 6. o. Törökszentmiklós és környéke 7 .o. Sport 8., 9. o. Tizenhét pályázó Az előminősítésen tizenhét pályázó felelt meg, így ők készíthetik el a részletes pályázati anyagot a Kunszentmárton mellett megépülő szilárdhulladék-lerakó építésére. A mintegy félmilliárd forintos beruházás a térség szemétszállítási, illetve -tárolási gondjait fogja megoldani. A pályázók a döntőbizottsághoz negyven napon belül adhatják be részletes terveiket. ,Adóóra” középiskolásoknak Országosan is újszerű kezdeményezéssel rukkolt ki az APEH megyei igazgatósága, a jövő hónapban ugyanis a megye harminc középiskolájában „adóórát” tartanak. Dencső Istvánná osztályvezető érdeklődésünkre elmondta, a cél az, hogy a végzős diákok megismerkedjenek a legalapvetőbb adózási ismeretekkel, hiszen a májusi érettségi vagy szakmunkásvizsga után már ők is felnőttként vesznek részt a társadalomban. A számukra kínált három út - továbbtanulás, munka vagy vállalkozás - mindegyikéhez szükség van adóügyi ismeretekre. Egyúttal az is fontos, hogy az adóhivatal nem marad személytelen, mert az órai találkozás után van kihez fordulni az e téren felmerülő kérdésekkel. Az alapötletet egyébként az adta, hogy számtalan esetben utólag derült ki: hiányzik néhány információ, vagy éppen az adóazonosító jel a munkabér, illetve az ösztöndíj kifizetéséhez. ein Bosnyák Zsuzsa kiállítása nyűt tegnap a szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthonban. A tárlat március 26-ig tekinthető meg. FOTÓ: cs. i. Tizenkatmilliós beruházással felújítják a karcagi Györffy István Nagykun Múzeumot. Jelenleg a pince víztelenítését végzik, majd a külső homlokzatot hozzák rendbe. (írásunk a 3. oldalon) fotó: csabai i Konferenciasorozat a víz világnapja alkalmából Az Alföldet a folyók teremtették Az ENSZ 1993-ban március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. A világszervezet határozatában felhívta a Föld országait, hogy ünnepeljék meg ezt a napot Az ENSZ-ajánlás jegyében a Magyar Hidrológiai Társaság szervezésében Szolnokon négy rendezvényt tartanak március 16. és április 2. között. A tegnapi első eseményen a természetvédelem és a vízgazdálkodás kérdéseiről volt szó. Dr. Nagy István, a Kötivizig igazgatója megnyitójában hangsúlyozta, hogy itt az Alföldön sohasem voltunk olyan gazdagok, hogy milliárdokat dobjunk ki részérdekek érvényesítőinek nyomására. Továbbra is úgy kell irányítani az Alföld vízgazdálkodását, hogy az egész térség és az ország, ne pedig lobbik érdekeit szolgálja. Az előadások közül több is foglalkozott a Hortobágyi Nemzeti Parkkal. (Folytatás a 3. oldalon) Meghalt a megégett kisgyerek Az orvosok már nem tudtak segíteni rajta Meghalt az a két és fél éves kisfiú, akit vasárnap délután ért baleset Cserkeszőlőn, egy családi ház udvarán. A rendőrség tájékoztatása szerint a gyermek egy traktor fülkéjében gyufával játszadozott, és kigyulladt a ruhája. Az eddigi vizsgálat megállapította: a kisfiút az édesapja tette fel a traktor fülkéjébe játszani. A házból a gyermek kiabálására jött ki, de ekkor a kisfiú ruházata már teljesen leégett. A sérültet sokkos állapotban szállították a Hetényi Géza kórház gyermek-intenzívosztályára, ahol mindössze néhány órát élt. Dr. Némedi Mária, a gyermekosztály vezető főorvosa elmondta, hogy a kis beteg menthetetlen volt, többségében harmad-, illetve negyedfokú égéseket szenvedett. Kezeléséről konzultáltak a János kórház speciális osztályával is. Amit a betegért tenni lehetett, az a sokktalanítás és a fájdalomcsillapítás volt. A főorvosnő elmondta azt is, hogy elég gyakoriak a kisgyerekeknél az égéses, forrázásos balesetek. A gyermekintenzí- ven mindig van ilyen beteg, mint ahogy olyan is, aki gyógyszert vett be. Elég sokszor fordul elő áramütés is. A baleseteket nem lehet teljesen elkerülni, azonban nagyobb odafigyeléssel megelőzhetők. A szülők akkor cselekszenek helyesen, ha a kicsi gyereket sosem hagyják egyedül, sose kerül ki a látóterükből - legalább 5-7 éves korukig. P. E. Népszerűek az állampapírok Növekvő befektetési kedv Tavaly 1,3 milliárd forint értékben forgalmazott állampapírokat a Magyar Államkincstár Szolnoki Fiókja. A mintegy ezer értékpapírszámlával rendelkező ügyfelük közül a magánbefektetők viszik a prímet, ugyanis az említett forgalom 96 százalékát velük bonyolította a fiók - mondotta dr. Máté Zoltán igazgató. A befektetések megoszlása tekintetében - darabszámra 43 százalékkal részesednek a kisebbek, azaz az 500 ezer forint alatti vásárlások. A kétmillió forint feletti állampapír-vásárlók száma 20 százalék körül mozog, ám a teljes forgalom közel 65 százalékát adják. Az igazgató mindehhez hozzátette, hogy míg a befektetők száma stagnáló tendenciát mutat, addig az lekötött pénzek összege dinamikusan, több mint 20 százalékkal növekedett. ez Rájött a roham - megölte gyermekét Csecsemőgyilkos leányanya Amikor néhány héttel ezelőtt mentőt hívtak a több roma család által lakott jászberényi szociális lakáshoz, még nem tudhatta biztosan senki, hogy mi okozta a három hónapos Dávid halálát. Az orvosi segítség mindenesetre hiába érkezett a nyomorúságos otthonba. Nem sokkal később már a rendőrség vizsgálódott, és bár akkor csupán a rendkívüli haláleset miatt kérdezősködtek a népes família tagjai körében, a megyei forró- nyomos detektívek is megérkeztek a helyszínre. A nyomozás részleteiről - merthogy a későbbiekben kiderült, a csecsemő gyilkosság áldozata lett - a megyei bűnügyi osztály életvédelmi alosztályának vezetője, Kapocsi Zoltán alezredes tájékoztatta lapunkat. A mentőket a család értesítette. A halott kisfiú édesanyja azt állította, hogy előző nap este 9-kor fektette le a gyereket. (Folytatás a 3. oldalon) Számok, és ami mögöttük van Népesedési adatok és tendenciák a megyében Közismert tény, hogy az ország lakossága gyorsuló ütemben fogy. Az elmúlt év végén majdnem negyvenezerrel voltunk kevesebben, mint egy évvel korábban. Milyen adatok jellemzik Jász-Nagykun-Szolnok megyét? Erre a kérdésre kerestünk választ a statisztika adatai és Szoboszlai Zsolt, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Alföldi Tudományos Intézete igazgatójának segítségével. Megyénkben az élveszületések száma 1990 és ’96 között egy év kivételével egyenletesen csökkent, 5531-ről 4496-ra. Ugyanakkor a halálozások száma, némi hullámzással, lényegében stagnált, 6076-ról 6053-ra csökkent. A tavalyi esztendőről csak a I-III. negyedévi adatok állnak rendelkezésünkre, ha ezeket összehasonlítjuk 1996 hasonló időszakával, a születések és a halálozások számának további, nagyjából azonos arányú csökkenését olvashatjuk ki. A természetes fogyás gyorsulása jól érzékelhető tendencia a megyében, az időnkénti hullámzás ellenére is: az 1990-es 545- ről 1996-ban 1557-re változott. Ami a megyék közötti összehasonlítást illeti, a nagyjából hasonló népességgel, 400-425 ezer lakossal rendelkező hat megye között azonban nem is állunk rosszul: a kis mértékben növekvő népességet regisztráló Fejér és Győr-Moson-Sopron után nálunk a legkisebb a fogyás, 1990 és ’96 között 1,7 százalék. Ez a szám Baranyában és Békésben 2,7, Csongrádban pedig 3,2 százalék. Szolnokon az élveszületések száma 1990 és ’96 között 1015- ről 809-re, a halálozásoké ennél (Folytatás a 3. oldalon) Szerény az érdeklődés a megyében az állattenyésztési támogatások iránt A juhászat kezd magára találni Noha az idei agrártámogatási kondíciók ismertté válását követően, az év elején még viszonylag élénk érdeklődés mutatkozott az állatállomány növelésére, minőségi cseréjére hivatott szubvenciók iránt, a pályázati felhívás megjelenése óta jelzett konkrét igények jócskán alatta maradnak a várakozásoknak. Mindez azért is meglepő, mert szinte minden fontosabb állatfajnál javult a tenyésztés jövedelmezősége. Péter Gábor, a megyei FM-hi- vatal munkatársa lapunk érdeklődésére elmondta, tavaly a nőivarú tenyészállat-támogatási konstrukcióra 140 pályázat érkezett, idén eddig - igaz, hogy a pályázati lehetőség október 15-ig él - mindössze 70 érdeklődőt regisztráltak, ami a tapasztalatok szerint bizony nagyon kevés. A nagyüzemi körből például mindössze egy gazdaság jelentkezett, 300-350 darab koca cseréjére kérve pénzt az agrárbüdzséből. Az idén új elem, hogy húsmarha-, húsló- és versenylótenyésztés támogatására is lehet pályázni, ám ezzel a lehetőséggel eddig a megyéből még senki sem élt. Ami az egyes állattenyésztési ágazatok pozícióit illeti, a leglátványosabb javulás a juhnál következett be, 70 ezer darabra nőtt a törzsállomány, és a tartás tartósan jövedelmezővé vált. Nem így a húsmarha, amely már hosszú évek óta nem hozott nyereséget. Némi pozitív elmozdulás azért tapasztalható, de messze nem olyan mértékben mint a tejelő szarvasmarhánál. Miután rendeződtek a tejfelvásárlási árak, a megfelelő mennyiségű és minőségű termelés tisztes jövedelemmel kecsegtet az állatenyésztés nehéziparának méltán nevezett, tőkeigényes ágazatban. A szakember szerint az irányárak tavalyi meghirdetését követően viszonylag normális mederbe került a sertéságazat. Az elmúlt évek szabályozása a minőségi cserére, fajtaváltásra ösztönözte a gazdálkodókat, s ennek eredményeként az árutermelők többsége ma már jó húskihozatalú moslékpusztítókkal bíbelődik. A megyében új tendenciaként figyelhető meg, hogy növekszik az érdeklődés a tájfajták (mangalicasertés, rackajuh) tenyésztése iránt, sőt a biogazdálkodásban rejlő lehetőségek is egyre több gazda figyelmét keltik fel. L. Z. Számítógépes információs központ nyűt a napokban a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban. A diákönkormányzat kezelésében három Pentium 166-os gép áll a tanulók rendelkezésére, amelyeken az internet is elérhető. fotó: csabai i.