Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)
1998-03-14 / 62. szám
4. oldal 1998. március 14., szombat KORKÉP Nézőpont Magántörténelem Mint a történelem és nemzeti sorskérdéseink iránti érdeklődéssel „megáldott” ember, mindig is többre vágytam, mint csak olvasni, tanulmányozni a históriát. Ifjabb koromban - ám bevallom, még mostanság is - el-elkalandozik velem a képzelet: bárcsak ott lennék egy-egy adott korban. Nem volt ez másként az 1848/49-es forradalom és szabadságharccal sem. Igen, álmodoztam róla eleget, elég volt hozzá egy festmény valamelyik csatáról, vagy éppenséggel egy (élet)kép azokból az évekből. De sokszor szerettem volna ott lenni az események sodrában, az ütközetek lőporszagú, kardcsattogástól hangos harcterein! Ott lenni 1848. március 15-én a tömeggel a Nemzeti Múzeum előtt, hallgatni Petőfit, amint a Nemzeti dalt szavalja (még akkor is, ha köztudott, hogy akkor és ott ezt nem mondta el), bábáskodni az első felelős magyar kormány, a Batthyány-kormány felállításánál, megnézni Jellasics futását a pákozdi csatatérről, később a császári hadisikerek okán az Országgyűléssel együtt költözni Debrecenbe, ahol aztán a Nagytemplomban kimondatik a Habsburg-ház trónfosztása. És persze részt venni a harcokban: Guyon Richárddal átküzdeni magunkat a Branyiszkói-hágón, Petőfi szeretett Bem apójával az erdélyi ütközetekben, Damja- nichcsal a ragyogó, dicsőséges tavaszi hadjáratban, Görgey Artúrral Budavár bevételénél, elsőként kitűzni a várfokra a magyar zászlót - és később, mikor a muszkák elözönlötték osztrák „segélykérésre” Erdélyt, bevetni valamiféle „csodafegyvert” - persze teljesen „történelmietlen” módon, amúgy magántörténelemként mondjuk néhány repülővel vagy tankkal megszórni az ellent -, hogy elkerülhessük Világost, Aradot és a bujdosást, a haza (ideiglenes) vesztét. De jelen esetben nem a végről, hanem a fentiek kezdetéről van szó. A kezdetről, 1848. március 15-e napjáról. Eshetett akkor az eső, lehetett bár hétköznap, az esemyős tömeg, élükön a márciusi ifjakkal, a reformnemzedékkel, történelmet csinált. Modern értelemben, európai értelemben vett nemzet, a magyar nemzet született azon a napon, mely kész volt arra később, hogy kivívott szabadságát, jogait fegyverrel is megvédje a rátörő, idegen zsarnoksággal és azok kiszolgálóival szemben. Tény, hogy ennek az eseménynek a jelentősége, megítélése vált ki a legkevesebb vitát napjainkban, s legtöbben e napra tekintenek úgy, mint igazi ünnepre - talán azért is, mert már 150 év távlatából emlékezhetünk rá. A tavasz kapujában állva pedig az szinte már természetes, hogy - miközben mindenkit megérintett a forradalom szele - az ifjak voltak azok, akikben a legnagyobb lánggal égett a szabadságvágy. Remélhetőleg a mai fiatalok is hasonlóan gondolkodnak e napon, hiszen kimondva-kimondatlanul is az övéké kell legyen március idusának és ifjúságának üzenete. Nekik kell továbbvinni azt a jelképes zászlót, amit rájuk hagyományozott az előttük járó nemzedék. Az én lelkemből pedig e napon is ugyanúgy - ha nem erősebben a 150. évfordulón - száll fel a sóhaj, mint eddig minden március 15-én: hej, de jó is lett volna köztetek lenni, negyvennyolc márciusának ifjai! . .. Itt készültek, innen indultak a szolnoki csatába, és itt ápolták a sebesülteket Törökszentmiklós frontváros volt a szabadságharcban Tizenöt-tizenhatezer katona is állomásozott Törökszentmik- lóson a nevezetes szolnoki csata előtt - derül ki azokból a dokumentumokból, amelyeket a törökszentmiklósi helytörténeti gyűjteményben tartanak. Szabó Antal, a gyűjtemény vezetője vezetett körbe azon a szobán, amely kifejezetten az 1848- 49-es emlékeket, dokumentumokat mutatja be. Vannak itt eredeti levelek, valamint olyan dokumentumok és másolatok, amelyeknek eredetije az Országos Levéltárban található, de a város szempontjából fontos történések hiteles tanúi. Csak másolatban vannak meg például azok a magánlevelek, amelyeket Kossuth Lajos feleségének írt a városból 1949. március 14-én, illetve 19-én. Mindkét levélben az akkori helyzet állásáról tájékoztatta hitvesét. Petőfi levélmásolatát is láthatják a látogatók, amelyet innen írt Klapkának. A legfontosabb dokumentum azonban - amely eredetiben található meg - az a bírói számadáskönyv, amely 1848-ról és 1849-ről készült. Ebben a könyvben ugyanis minden olyan tétel megvan, amely a város akkori bevételét és kiadásait szemlélteti.- Ez a számadáskönyv azért fontos, mert Törökszentmiklós frontváros volt a forradalomban Jelenetek a szolnoki csatából, amelybe Törökszentmiklósról indultak a katonák. Képeink a csata Malomszögben rendezett felelevenítésén készültek. fotók: danka István hadvezetés Wetter főparancsnoksága alatt. Törökszentmiklós - mint azt a számadáskönyv is tanúsítja - sok mindent adott és sok mindent eladott a katonaságnak. Egy alkalommal még a város dobját is odaadták, amikor a hadba induláshoz csak a dob hiányzott.- Besegítettek a nemzetőr- és a katonatoborzásba is, a megérkező katonák fogadására pedig hét alkalommal is zenészeket fogadtak. A zenészek szalonnát, kenyeret és pénzt kaptak. A város 60 ezüstforint bevonulási pénzt is fizetett a katonáknak. De fizették például a kenyérsütő asszonyokat, a lovas futárok fuvardíjait, akik Debrecen és Törökszentmiklós között biztosították a kapcsolatot.- A legnagyobb tétel, amit a város kifizetett a katonák szállásolása és a lovak ellátása kapcsán, 24 ezer forint volt. Ezt Halasi Kázmér kormánybiztos 26 ezer 628 forinttal ellentételezte, amelyet a helyi pénztárba fizetett be.- Van arról is dokumentum (másolatban), amikor Kossuth 200 bányászhonvédet küldött ide, hogy az Országgyűlés költözését technikai és katonai szempontból biztosítsák.- Az 1848-49-es kiállításunkban szerepel az elesett honvédek névsora is, azoké, akik a szolnoki csatában megsebesültek, meghaltak. Azoknak a névsorát is őrizzük, akik nem a csatában estek el, hanem a közben keletkezettjárvány áldozatai lettek. A betegeket szintén itt ápolták, Tö- rökszentmiklóson, az ispotályban.- Az anyagunk, amely a városunk szerepét mutatja be az 1848-49-es időkben, elsősorban levéltéri anyag: dokumentumok, levelek, korabeli újságcikkek. Két olyan pecsétet is kiöntöttünk és látható itt, amelyet a város abban az időben használt.- Az évek során azonban sok minden megsemmisült, mivel a helytörténeti gyűjtemény, ahol mindezeket összegyűjtöttük-, csak pár éve létezik. De ez a töredék is jól szemlélteti városunk szerepét az akkori eseményekben, elsősorban a szolnoki csatában. P. É. és szabadságharcban - magyarázza az eredeti dokumentumot Szabó Antal. - A kormány székhelyéről való elköltözésétől kezdve katonai pihenőhely volt városunk, illetve itt vonultak át a honvédek.- Olykor tizenöt-tizenhatezer katona is állomásozott nálunk. Mint például a nevezetes szolnoki csata előtt és után, amikor itt tartózkodott az egész magyar Mit jelent a ma emberének a hazaszeretet? / Érzés, ami tettekben ölt testet Hogy 1848. március 15-én és az azt követő hónapokban a haza- szeretet, a hon, a magyarság féltése indította el a forradalmat, senki sem vitatja. A magyar történelem évszázadain végigvonulnak a haza iránti szeretetből fakadó tettek, szabadságmozgalmak. De mit jelent a hazaszeretet a ma emberének? Erről a nem könnyen megfo- galmazl>ató érzésről, erkölcsi kötődésről kérdeztünk véleményeket. Elsőként fiatalokhoz fordultunk. A törökszentmiklósi református általános iskola öt nyolcadikos diákja hasonló gondolatokat mondott el. Pataky Tibor:- Gyarapítani kell az országot, ahol élünk, szűkebb körben a várost, elősegíteni a haladását, és egy szép, nyugodt, gazdag országot létrehozni. Ugyanakkor segíteni kell az elesetteket. Győri Gábor:- Szerintem mindenki szereti a hazáját, ahol született, ezért szokott külföldön erős honvágya lenni az embernek az otthon iránt. Minden ember szereti a vidéket is, ahol született, mint ahogy Petőfi Sándor is szerette az Alföldet. Botlik Károly:- Az ország, a haza, a szülőföld szeretete azt jelenti, hogy tudásunkkal szépíteni kell, jobbá tenni a várost és az országot. Kóródi Péter:- Törökszentmiklóson születtem. Magyarországon belül az Alföldet tartom a hazámnak. Úgy érzem, hogy a tanulással tudok a legjobban segíteni, hogy a hazám elismertebb legyen a világon. Subicz Róbert:- Szerintem a hazaszerető ember olyan, aki a hazája szabadságáért, jólétéért az életét is képes feláldozni.- És békeidőben ?- Tanulni kell, és így előremozdítani az ország fejlettségét, gazdaságát. Érdekes módon, felnőtt szemmel nézve is hasonló gondolatok fogalmazódnak meg, csak akkor a tanulás szerepét a munka veszi át. Dr. Sebők András, a Hetényi kórház főorvosa:- A hazaszeretetet nem lehet nevesíteni. Olyan érzés, ami a cselekedetünk, a tetteink révén nyilvánul meg. Számomra azt jelenti, hogy küzdők a környezetemben élő emberek, betegek sorsáért, és nem várok el érte semmit.- Manapság is vannak hősök, csak hétköznapiak?- Az a véleményem, hogy a mai időkben is forradalmat élünk, csak ez fegyvertelen forradalom. Most is szükség van hősökre, de manapság nem a hadvezérekből lesznek hősök, hanem a hétköznapi emberekből, akik sokszor kevéske kenyerüket is megosztják a rászorulókkal. A hazaszeretet azt jelenti, hogy a hazámért, a szűkebb pátriámért áldozatot hozok, de nem külső kényszerből, hanem belső indíttatásból.- Ma abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem kell hősi halált halni a hazáért, hanem úgy cselekedni, hogy az az ország előrehaladását szolgálja. Paulina Éva Nemes velünk tartani! előfizetői között értékben sorsolunk nyereményeket április 16-ánt Bercsényi Miklós bronzszobrát avatták fel tegnap délelőtt Törökszentmiklóson, a nevét viselő gimnázium kertjében. Az eredeti mellszobrot dr. Marton József református lelkész adományozta 45 éve az intézménynek. A gipszmodellt restaurálta, bronzba öntötte és a talapzatot készítette: Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész. fotó: mészáros j. Megrendelem az Lij Néplapot i 1 hétig prőbaolvasásra az alábbi címre: i 1 Megrendelem az Új Néplapot az alábbi címre: Név:................................................................................................................ Cím:................................................................................................................ Név: ................................................! 1 1 1 Cím:................................................« 1 1 Utca: ...............................................! 1 1 .......házszám........emelet.......ajtó i 1 M egrendelhető telefonon is! 56/426-688 \ 1 1 1 aláírás Beküldendő terjesztési ügynökségeinkre: 5000 Szolnok, Magyar u. 9., telefon: 56/375-620, 5100 Jászberény, Bercsényi út 5., telefon: 57/412-564, 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12., telefon: 56/461-445, 5200 Törökszentmiklós, Táncsics út 4., telefon: 56/390-959/25 m. 5340 Kunhegyes, Kossuth út 40., telefon: 59/326-961 vagy a kiadóba AS-M Kft. 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. aláírás i ________________ __ _ 1 M egrendelhető telefonon is! 56/426-688
