Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)

1998-03-12 / 60. szám

12. oldal néplap SZÍNES OLDALAK 1998. március 12., csütörtök VI. szolnoki zenei fesztivál - március 22-május 4. A muzsika nagy ünnepe lesz Hiába magas az adó A dánok nem tiltakoznak A dán adófizetők többsége ál­lítása szerint zokszó nélkül fi­zeti ki adóját, amely jövedel­mének 50 százalékát teszi ki és a legmagasabb egész Euró­pában - állítja egy kutatóinté­zet nemrég elkészült felméré­sében. Az 1997 novembere és 1998 januárja között 1750 ember között végzett felmé­rés adatai szerint a megkérde­zettek több mint 90 százaléka véli úgy, hogy elfogadható a jelenlegi adózási szint, ha a begyűjtött adókat a szociális szolgáltatások és a nyugdíjak, valamint a hátrányos helyze­tűek támogatására használják fel. A dánok nagy része elfo­gadja ezt az adórendszert, amelyet az egyenlőség eszkö­zének és a gondoskodó állam fő pillérének tekintenek. A megkérdezettek több mint 50 százaléka ugyanak­kor ellenzi, hogy a gazdag családok családi pótlékot kapjanak. Több mint 40 százalékuk szerint a jómódú családok tagjainak nem kellene járnia a tanulmányi ösztöndíjnak sem. Megpezsdülhet az élet a megyeszékhelyen Március 22. és május 4. között rendezik meg a megyeszékhe­lyen a VI. szolnoki zenei fesz­tivált, amelynek házigazdája a Liszt Ferenc Kamarazene- kar lesz. A rangos program hat hetében joggal fordul majd Szolnok felé az ország zenei közvéleményének fi­gyelme. A program március 22-én a Szigligeti Színházban kezdődik, ahol a Liszt Ferenc Kamaraze­nekar és a Magyar Rádió Ének­kara tart hangversenyt, vezényel Helmuth Rilling. 23-án Tolcsvay László Fehér zaj című CD-jének lemezbemu­tató koncertje lesz a Városi Mű­velődési Házban, sztárvendég Bródy János. Április 2-án, ugyancsak a VMK-ban Szentpéteri Csilla és barátai Donna Juaniták és Don Jüanok című spanyol estjére várják az érdeklődőket. Közre­működik többek között Gyurkovics Tibor író, Szenthe­lyi Miklós hegedűművész, Ke­leti Andrea és táncművészei. Április 9. a szolnoki énekesek, zenészek napja lesz. A megye­háza dísztermében a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Karna­gyok Kamarakórusa lép föl Vájná Katalin vezényletével, Szentpéteri Csilla zongoraművész április 2-án lép fel Szolnokon a spanyol est műsorában valamint a Szolnoki Fúvósötös, karmester Fejes István. Közre­működik Bálint Erika és trombi­tán Geiger György. 16-án, ugyancsak a megyehá­zán a Bartók Béla Kamarakórus és a Capella Savaria ad közös hangversenyt. A Szolnoki Szimfonikus Zene­kar és a Magyar Állami Énekkar Báli József vezényletével Verdi Requiemjét adja elő április 20- án a Szigligeti Színházban. Közreműködik Misura Zsu­zsa, Németh Judit, Wendler At­tila, Kováts Kolos. Április 24. és 26. között rendezik meg a megyeháza dísztermében a Ko­dály kórusok VII. országos és nemzetközi fesztiválját. 27-én ugyanott a Bartók Vo­nósnégyes szerepel. A program zárórendezvénye május 4-én lesz a Szigligeti Színházban, ahol a Győri Balett Carmen című produkciója kerül színre. A zenei fesztivál részletesebb programját holnapi műsormel­lékletünkben közöljük. Hogy tartsuk a jó irányt Jász-Nagykun-Szolnok megyében: kérjük adja kopogtatócéduláját ee az On szabad demokrata képviselőjelöltjének! Az SZDSZ kormányzati részvétele garantálta a gazdasági fordulatot és garantálja, hogy továbbra is a jó irányban haladjunk. Hogy mindenki számára elkezdődhessen a tisztes, fokozatos gyarapodás. Hogy « egyre sikeresebb Magyarországon minden ember megbecsült polgárnak érezhesse magát. Hívja az SZDSZ Kék vonalát: 06-40/40-11-11. Minden csütörtökön 19-20 óra között beszélgethet az SZDSZ vezető politikusaival. Minden nap kérdezhet az SZDSZ programjáról. Az interneten: WWW.SZDSZ.hu Egyes anyukák csak rázogatják gyermeküket Ahol fontos a gyermeképség Aki először jár a karcagi Kátai Gábor Kórház kilencedik eme­letén, az a folyosóra lépve egy pillanatra úgy érzi, mintha óvo­dába lépett volna. A falakon népszerű rajzfilmfigurák rajzai „köszönnek” a látogatónak, s a kórtermekből innen is, onnan is gyermekzsivaj hallatszik. Arról mi is meggyőződhettünk, az itt dolgozó orvosok, nővérek mindent megtesznek azért, hogy a beteg gyermekek otthon érezzék magukat. Az osztály munká­járól dr. Aradi Erzsébet osztályvezető főorvost kérdeztük.- Az osztály dolgozói itt is leter­heltek, mégis azt tapasztaltuk, jut idő foglalkozni a kisbetegek­kel, és kívülállóként is azt lát­tuk, jó a hangulat a gyermek- osztályon.- Köszönjük az elismerést, kollégáimmal arra törekszem, hogy az osztályon - melyhez az újszülöttrészleg is tartozik - a gyógyítás mellett mindig le­gyen idő a gyerekkel való fog­lalkozásra is. A nagyobb ünne­peken - például gyereknap, ka­rácsony - benn fekvő kisbete­geknek műsort rendezünk, ki­sebb ajándékokról gondosko­dunk. Ä nagyobbaknak rajzver­senyt rendezünk, mesét olva­sunk.- Otthonról behozzuk gyer­mekeink játékait, melyekkel itt játszhatnak. Sajnos azt tapasz­taljuk, hogy sok gyermek nem tud játszani, csak szétveri a já­tékot, így a legalapvetőbb dol­gokra igyekszünk ittlétük alatt megtanítani őket.- Több gyermekkel édesanyja is befeküdt az osztályra. Őket is bevonják a közös játékba?- Általában igen, mert elkese­rítő, amikor azt látjuk, hogy az anyuka szeretete, gyermekével való játéka abban merül ki, hogy 20 kilós gyermekét ölébe veszi, rázogatja, puszilgatja. Ezeket az anyukákat bevonjuk a foglalkozásokba, és a lehetőséginkhez képest igyek­szünk megtanítani őket arra, ho­gyan foglalkozzanak otthon gyermekükkel. Az osztály nő­véreitől - akik maguk is gyer­mekes édesanyák - a szülők el­fogadják a gyermeknevelési ta­nácsokat. Hetente tartunk be­mutató fürdetést, ápolási, táp­lálkozási tanácsadást, ahol gyermekorvos is jelen van, és lehet kérdezni, beszélgetni a felmerült problémákról.- Gondolom, a szűkös kórházi költségvetésből a gyógyítómun­ka finanszírozása mellett nem futja zsírkrétára, játékra. Ho­gyan oldják ezt meg ?- Szinte már közhelyként hangzik, hogy a korlátozó egészségügyi politika mellett több fontos feladatra, így példá­ul játékok, videofilm vásárlásá­ra nincs pénzünk. Ezért külső támogatók segít­ségével létrehoztuk a Gyermek­épség Alapítványt. A számlára befolyt pénzből így lehetőség lesz segíteni az osztály orvosai­nak, nővéreinek továbbképzé­sét, szakkönyvek, folyóiratok vásárlását. Az alapítvány hozzájárulhat még a gyermek- és újszülött­részleg diagnosztikai és terápi­ás eszközeinek beszerzéséhez is. Továbbra is célunk, hogy a megfelelő egészségügyi ellátás biztosítása mellett közelítsünk a gyermekek természetes igénye­ihez, így játékok, színes ceruza, rajzpapír vásárlására is lesz ezentúl lehetőségünk. D. E. Egyetlenegy tehenet sem vágtak le, sőt. . . Jó úton halad a nagykörűi Haladás Az előrelátás meghozta gyümölcsét A Nagykörűi Haladás Mezőgazdasági Részvénytársaság azon kevés gazdálkodó közé tartozik, amely a kritikus idő­szakban sem ritkította meg tejelő szarvasmarha-állományát, sőt távlatilag is elsősorban ettől az ágazattól várja a boldo­gulást. Eredményeiket tekintve talán nem is alaptalanul. Az egykori Haladás Szövetke­zet utódaként létrejött társaság 1200 hektár bérelt földön gaz­dálkodik. Pillanatnyilag 2001- ig látszik biztosítottnak a terü­let, eddig szólnak a bérleti szerződések; aranykoronán­ként 20 kiló étkezési búza jár a föld tulajdonosainak. A cég, melyet Debreczeni László személyében fiatal, agilis ve­zető irányít, 70 embert foglal­koztat, így a Haladást Nagykörű legnagyobb mun­káltatójaként is jegyzik. Ta­valy a dolgozók átlagkeresete bruttó 39.500 forint volt, idén ez az összeg 15-17 százalékkal kúszott felfelé. A termelési szerkezetet a tej­hasznú szarvasmarha-tenyész­tésre alapozott növényter­mesztéssel lehet leginkább jel­lemezni. A búza 1997-ben jó minőséget produkált, a napra­forgó is kitett magáért, a fény­mag és a tavaszi árpa viszont komoly kiesést okozott. A bú­za idén is nagy szerephez jut majd, noha a cégnél továbbra is keresik a vetésszerkezet vál­toztatásának lehetőségeit. Per­sze a mozgástér nem túl szé­les, miután a jószágok takar­mányát és a vetőmagot meg kell termelni, és a búza korai árbevételét sem nélkülözheti egy ilyen, viszonylag kisebb méretű gazdaság. A Haladás legnagyobb büsz­kesége a 291 tehénből álló holsten-fríz tejelő marhaállo­mány, amely az istállóátlagot tekintve a megyében az előke­lő hatodik helyen áll a tejter­melésben. Az itt lefejt, teljes egészében csúcsminőségű te­jet a gyöngyösi Mátra Tejnek szállítják, akikkel sikerült jó partneri kapcsolatot kiépíteni. Nem volt persze mindig ilyen felhőtlen az istállót kö­rülvevő világ. Öt-hat évvel ez­előtt, amikor szinte mindenki százszámra vágta le a tejelő te­heneit, a Haladás ragaszkodott a kérődzőkhöz, bízva a jövő­ben. Debreczeni László iga­zolva látja akkori döntésüket: véleménye szerint a magas színvonalú tenyésztői munka meghozta gyümölcsét. Az elmúlt évet a tervezett 170 millióval szemben 214 milliós árbevétellel zárta a Ha­ladás, melyhez 10 millió körü­li nyereség párosul. Ugyan­csak ‘97 krónikájához tarto­zik, hogy 18 milliós beruházás valósult meg, új traktorokat, munkagépeket vásároltak, de költöttek a központi major víz­ellátására is. Émellett a tőke­pótló hitelre is sikerrel pályáz­tak. Az idén 200 millió körüli ár­bevételre számítanak, a hala­dást azonban igazán a folyta­tódó beruházások érzékeltetik. A központi támogatások révén további gépek beszerzését, újabb szarvasmarha-férőhe­lyek kialakítását tervezik, va­lamint négymilliós ráfordítás­sal korszerűsítik a fejőházat. Kiemelt feladat ez évben is a talajok tápanyaggal való fel­töltése, a technológia finomí­tása. Hogy mit hoz az jövő? Deb­reczeni László elnök optimis­ta, bízik az agráriumot körül­vevő gazdasági és jogi kör­nyezet pozitív változásában, és nem utolsósorban a cég szakembereiben, állat- és nö­vénytermesztőiben, akik hoz­záértésükkel megalapozzák az eredményes gazdálkodást. L. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom