Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)

1998-03-11 / 59. szám

A melléklet példányszóma: 45000 terjesztett napi átlag példányszáma: 28168 MATESZ-tagként auditált adat 1997. július-szeptember IX. évfolyam, 59. szám 1998. március 11., szerda NEMZETKÖZI MEZŐGAZDASÁGI ÉS MEZŐGAZDASÁGI GÉPKIÁLLÍTÁS m Budai .március 11-15. Budapest, Vásárközpont Díszvendég: Jász-Nagykun-Szolnok megye A MÁV50 %-os kedvezményt ad. Piacorientált mezőgazdaságunk legyen Előadással készül a kiállításra az agrárkamara megyei titkára Reflektorfényben A magyar agrárgazdaság felkészülése az európai uniós csatla­kozásra címmel március 12-én, csütörtökön a vásárközpontban konferenciát rendeznek, dr. Mészáros Gyula, a Magyar Agrár­kamara főtitkára vezetésével. Többek között előadást tart Papp László, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara titkára is, aki A megye mezőgazdasági termelése, feladatok és lehető­ségek az EU-csatlakozás tükrében címmel tart előadást. Ezzel kapcsolatban kérdeztük a titkárt. Beszélgetés Herbály Imrével, a megyei közgyűlés alelnökével Néhány órán belül ismét benépesül a budapesti vásárváros. Ugyanis ma megnyílik a 18. Agro+Mashexpo, a nemzetközi me­zőgazdasági bemutató és gépkiállítás. Az öt napon át tartó se­regszemle kétségtelenül az idei esztendő legnagyobb szakmai eseménye, melynek díszvendége Jász-Nagykun-Szolnok megye. Papp László elöljáróban elmond­ta, az ország részéről óriási eltö­kéltség van az EU-csatlakozásra. Szerinte előadása azért is mondható érdekesnek, mert me­gyei szintű nyilatkozatok orszá­gos plénum előtt nemigen látnak napvilágot. Ugyanakkor lehető­séget lát előadásában felvillanta­ni várakozásait, esetleges kétsé­geit a csatlakozásról. Papp Lász­ló kíváncsi arra, milyen stratégi­át dolgoz ki a szaktárca, és ho­gyan lesznek többek között érint­ve a kamarák? A titkár arról kíván beszélni, hogy a megye agrárágazata mit képvisel, mik a jellemzői, mik a A képzés jelenleg két szakon, a mezőgazdasági mérnökin és a mezőgazdasági gépészmérnö­kin zajlik Mezőtúron. Várható­an 1999-től kezdi meg a munkát a harmadik, a tájgazdálkodási szak. A vezetés és az oktatók ar­ra törekszenek, hogy az itt vég­zettek képessé váljanak mező- gazdasági vállalkozások irányí­tására, területfejlesztési felada­tok megfogalmazására. A hall­gatók szabad tantárgyválasztása lehetőséget nyújt arra is, hogy szőkébb szakterületeket is ellát­hassanak az ifjú mérnökök. Ilyen többek között a gépműhe­lyek irányítása, gépészeti és ke­reskedelmi tevékenység, illetve az alkalmazott számítástechni­kai feladatok megoldása. Folya­matosan szerveznek különböző tanfolyamokat is. Az igények­hez igazodva, a kilencvenes megye sajátosságai. El szeretné mondani, hogy milyen szempon­tokat kellene képviselni a csatla­kozási tárgyalások alkalmával (ilyen a termelési potenciál ki­használása, a termelési szerkezet alakulása). Papp László szerint amit csak lehet, már most figyelembe kell venni az Európai Unió eddigi fo­lyamatából, hogy ne évek múlva kelljen a piacorientáltságon mó­dosítani. Fontos, hogy a csatlakozás pil­lanatában már kompatibilisek le­gyünk az agrárgazdaság terén is. A titkár el kívánja mondani, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyének milyen kapcsolódási pontjai lehetnek. Ehhez kapcso­lódóan be kell látni, az EU-ban nincsenek megyehatárok, csak régiók. Regionális fejlesztési progra­mokkal kell tehát készülnünk, és ezek lehetőségeit kell kihasznál­nunk. évek elejétől a szaktanácsadási átképzési és továbbképzési fel­adatokat is felvállalták. A karon a kutató-fejlesztő munkának immáron két évtize­des múltja van. A tananyagfej­lesztés mellett külső megbízá­sok és pályázatok elnyerése ré­vén különböző programok ki­dolgozásában is részt vettek. A Kutató-fejlesztő osztály tevé­kenysége eredményeképpen több mint ötven, Mezőtúron ké­szült, kis és közepes parcellán alkalmazható gépük üzemel ha­zai és külföldi kutatóintézetek­ben. ses Vajon miért esett a rendezők vá­lasztása éppen szűkebb pátri­ánkra? Többek között erről is kérdeztük Herbály Imrét, a me­gyei közgyűlés alelnökét.- Alelnök úr. Az köztudott, hogy megyénk alapvetően az agrárgazdaságból él, és mező- gépgyártása is igen fejlett. Gon­dolom, ez mindenképpen szere­pet játszott abban, hogy most öt napon át elsők leszünk a megyék sorában. De ezentúl - véleménye szerint - van más oka is ennek a meghívásnak?- Az kétségkívül igaz, hogy megyénk gazdasági és termé­szetföldrajzi helyzete, az itteni folyóvölgyek és sík mezőgazda- sági területek, a Jászsági és Kunsági főcsatornák adta öntö­zési lehetőségek nagyon fontos helyet jelölnek ki országos vi­szonylatban is szűkebb pátri­ánknak. Ezenkívül biztos szere­pet játszott a meghívásban - mint ahogy említette - az a tény, hogy a megye mezőgazdasági gépipara igen fejlett, valamint élelmiszer-feldolgozó üzemeink országos szinten is meghatáro­zóak. De az invitálásban az is döntő súllyal eshetett latba, hogy a megyében található a Ti- sza-tó jelentős része, rendkívül jók ennek a vidéknek a termál­vizes adottságai, és a falusi tu­rizmus is fellendülőben van. Te­hát véleményem szerint a szer­vezők figyelmességén túl azért kaptuk meg a kiállítás díszven­dégének státuszát, mert ez a táj­egység különleges adottságok­kal rendelkezik.- Az Agro-Mashexpo alapve­tően mezőgazdasági kiállítás. Ezért váltsuk úgymond apró­pénzre a dolgokat. Ugye sokan az agrárgazdaság válságáról beszélnek, és kevesebb szó esik az elmúlt esztendők fejlesztései­ről. Többen kétségbe is vonják az eredményeket. Önnek mi a véleménye erről?- Nem értek velük egyet.- Jó, akkor tudna olyan példá­kat sorolni, amelyek esetleg meggyőzhetnék a kétkedőket?- Természetesen. Kezdhetném azzal, hogy a rendszerváltáshoz kapcsolódó kárpótlás és rész­aránytulajdonlás rendben, békés körülmények között lezajlott, s jó a kapcsolat a magángazdák és a szövetkezetek között. Ugyan­akkor a mezőgazdaság és az élel­miszeripar privatizálásakor ma­gam is azoknak a pártjára álltam, akik a menedzsmentet, a dolgo­zókat, a beszállítókat és az érté­kesítésben résztvevőket akarták közös tulajdonhoz juttatni.- És így is történt?- Igen. Például az Alföldi Ga­bona Rt. ilyen tulajdonviszo­nyok közé került, de a Közép-ti­szai Mezőgazdasági Részvény- társaságot is a dolgozókból és a vezetőkből alakult konzorcium vásárolta meg. S ami nagyon fontos: nem szüntettek meg munkahelyeket, hanem épp el­lenkezőleg, bővítették a létszá­mot. A törökszentmiklósi gabo­na rt.-nél világszínvonalú ma­lomüzem épült, a Középtiszai Mezőgazdasági Részvénytársa­ságnál pedig elkészült egy nap­raforgó feldolgozó, ami a ter­meltetésre és felvásárlásra építi alapanyagszükségletét. Továb­bá fontosnak tartom azt is, hogy a Törökszentmiklósi Mezőgaz­dasági Rt. többségi állami tulaj­donban maradt, mert így bizto­síthatja a kelet-magyarországi termelők vetőmaggal és szapo­rítóanyaggal való ellátását, és segítheti a korszerű technológi­ák elterjesztését.- Ha jól tudom, újabb cégek is tanyát vertek a megyében.-Valóban. A Claas Hungária Kft. Törökszentmiklóson, a Vi­deoton Rt. egyik üzeme pedig Kunhegyesen telepedett le. De említhetném a tiszaroffi Tisza- csom Kft. telephelyén tető alá hozott olajütő- és tésztagyártó üzemek beindítását is.- Ön, eddig a megvalósult beru­házásokról beszélt. És a tervek?- Rendkívül fontosnak - az Euro-Nefag Kft. közreműködé­sével pedig - megvalósíthatónak is tartom a fegy vemeki konzerv­üzemben egy zöldségfeldolgo­zó létesítését. S ha már a tervek­ről kérdezett: segíteni szeret­nénk azokat a kisebb-nagyobb (Folytatás a 6. oldalon.) Kiállítók között a GATE mezőtúri főiskolai kara A mezőgazdaság szolgálatában A tavaly negyedszázados fennállását ünneplő GATE Mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kar, mint az agrárium szolgálatában dolgozó intézmény, természetesnek tartja részvételét az Agro+MashExpón. Tablókon mutatják be tevékenységüket. Készül a térelválasztó Gyerekkori játéknak indult, aztán megélhetési forma lett belőle. Bárándi János tisza- földvári vesszőfonó még ma is ugyanazzal a szeretettel és játékos komolysággal készí­ti térelválasztóit és egyedi fonott bútorait, ami néhány évtizeddel ezelőtt gyerek­ként jellemezte. A szemre igen tetszetős búto­rok anyaga nem lehet akármi, a minőséghez az amerikai nemesvesszőre van szükség. Jelenleg éppen egy óvoda tel­jes berendezésén dolgozik a művészlelkületű férfi, bár ez utóbbi ellen ő határozottan til­takozott. Ahogyan ő mondta, csak egy kis kézügyesség kell, no meg fantázia, és akkor gyerek­bútorok, tálcák, kosarak szü­letnek a vesszőből. Azért azt elismerte, hogy hosszú évek gyakorlata sem árt, ha az egészen egyedi meg­rendelők kívánságainak eleget akar tenni. Pókász E. Agro+MashExpón a Túri Szőnyeg Kft. Japánba és Olaszországba is eljutottak A mezőtúri szőnyegszövők hagyományait 30-35-en ápolják a Túri Szőnyeg Kft-ben. Tevékenységük nem mondható sza­pora munkának, hiszen egy-egy műszakban harmad, fél négyzetméternyi szőnyeg kerül ki a kézi szövőszékből. A gyors kezek által elkészített „csodák” Olaszországba, sőt, Japánba is eljutottak. A hagyományos túri minták, szőnyegen A cég 1991-ben alakult, át­mentve a városban évtizedek óta élő szőnyegszövési hagyo­mányokat, mint tevékenységet és mint gyártáskultúrát. Király Imréné, a cég ügyve­zetője elmondta, folyamatosan igazodnak az új piaci igények­hez. Az utóbbi években a kézi szövésű szőnyeg nem elsősor­ban a lakáskultúra része, mindinkább ajándéktárggyá vált. Kelendőbbek lettek a ki­sebb méretű faliképek, fali­szőnyegek. A túriak ebben a kategóriában erősnek, a ma­gyar gyártók között egyedinek számítanak. A Koldováner Já­nos iparművész által tervezett szőnyegek jelentős része a né­pi hagyományokat, motívu­mokat ápolva készül. A mű­vésszel a kapcsolatuk régi, már a jogelőd Háziipari Szö­vetkezet részére is tervezett. A kiállításra hagyományos termékeikkel mennek, hogy mind szélesebb körrel ismer­tethessék meg azt a formavilá­got, mely a túri szőnyeget jel­lemzi és híressé tette. (ses) „Élőben” készül a kerámia Erika - és férje - egész nap dolgozik Tudják, hol ünnepli 27. születésnapját a szolnoki Kissné Kugler Erika? Nem fogják kitalálni: az Ag- ro+Mashexpón, pont ak­kor, amikor maga is kéz­műves bemutatót tart a me­gyei standon! Erika soha nem készült kera­mikusnak, mégis az lett belő­le. Érettségi után kétkezi szak­mát akart tanulni, ezért ment Mezőtúrra, ahol kétéves kép­zés után sajátította el a fogáso­kat Tóth Géza mestertől. Férje, a 28 éves Kiss János időközben vált szakmabelivé. Erikának segített be, majd amikor megszületett gyerme­kük, ő dolgozott. Főiskolát végzett, de felhagyott szakmá­jával, ez valamivel jövedelme­zőbb. Erika készíti a vázákat, a különböző tartókat, a kaspó- kat, a perselyeket, János a fi­gurákat. Soprontól Nyíregyhá­záig „terítik” kerámiáikat cé­gük, a Pottery Bt. neve alatt. Erika március 15-én „élőben”, azaz munka közben látható a megyei standon. ta Vesszőkben rejtező művészet

Next

/
Oldalképek
Tartalom