Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-07 / 32. szám

1 1998. február 7., szombat Körkép 5. oldal _________________Nézőpont a „ Árulkodó” ellenőrzők Jó barátom említi, hogy két higanymoz­gású fia ezen a héten feltűnően csendes­nek, engedelmesnek bizonyult. A nagyob­bik még a szemetet is levitte, méghozzá kétszeri !) az emeletről, a kisebb pedig nem átallotta kitakarítani a szobájukat, amire június óta nem volt példa. Hites oldalbordájával már a legrosszabbra gondoltak, talán valami lappangó nyavalya környékezi a srácokat, amikor újság­olvasás közben a ház ura a homlokára csapott. Nagy itt a baj, valószínűleg lesz magyarázkodás pénteken, merthogy abban a suliban tegnap volt esedékes a félévi ellenőr­zőosztás, és ugye akinek vaj van a fején, az előtte ne nagyon ug­ráljon. Bizony, tíz- és tízezrek vitték haza a héten a félévi jegye­ket az „árulkodó" ellenőrzőkben. Azért írom idézőjelben a szót, mert ugyan sok mindent elárulnak ajegyek, de akadnak lényeges szempontok, amelyekről mélyen hallgatnak. A sok minden az, hogy milyen a magatartás, de az már nem biztos, hogy fehéren feketén kiderül, mennyi munka van a jegyek mögött. Mutatják, hogy a tanítók, tanárok hányas osztályzatra értékelték a diák elő­menetelét, tudását szeptembertől január végéig, február elejéig. Igazságosak-e ezek ajegyek? Hajók, természetesen. Ha gyen­gébbek, jön a magyarázat: nem szeret, pikkel rám, nem magya­ráz, kivételez - és hosszú a sor. Olykor ebben is lehet valami, meg abban is, hogy akadnak szigorúbb pedagógusok és kevésbé szigorúak. De hát akárhogyan is nézzük, valahol, valamelyik jegynél meg kell húzni a határt. Sok-sok helyen érkezik a szülői dörgedelem, az ettől is eltilta­lak, attól is, amíg nem javítasz. Az érintett mit tehet mást, fogad- kozik. Talán nem kellene annyira tragikusnak venni ezeket az osztályzatokat, hogy az ifjú a Zagyvának rohanjon. Elvégre ez még jelzés, ha nem vigyázol, baj lehet júniusban. Szóval sok mindent ígérnek, hordoznak ezek a jegyek, de van, amit nem. Például azt, hogyan állja meg később a helyét a kiváló, a jó, a közepes jegyekkel rendelkező. Hiszen környezetünk, mindennap­jaink sokszor bizonyítják: nem mindig a kitűnők boldogulnak a legjobban. Sőt! Számtalan nyolcadikos vagy érettségi találkozó igazolja, hogy a jó közepesekből, négyesekből csodakocsikon ér­kező vállalkozók lettek. Azután a kitűnők is jönnek: Trabanttal, vonattal, gyalog, más kocsiján, mert ők a diplomások: óvónők, tanítók, tanárok, mérnökök. Ezzel még véletlenül sem azt akarom állítani, hogy a négyes, hármas az igazi és nem a csupa jeles. Csak azt, aligha kell világvégét kiáltani, ha valahol, valakinek a gyerekénél az 1997/98-as tanév első fele nem úgy sikerült, ahogy anyuci, apuci elképzelte. Talán le kellene ülni beszélgetni vele, segíteni neki a tanulásban, megnézni, kik a barátai. Mert erről, ezekről az árulkodó ellenőrzők hallgatnak. Azokra nekünk, szü­lőknek, nevelőknek, felnőtteknek kell megfelelő válaszokat ta­lálni. Lehetőleg a gyerekkel együtt. . . ,i>i m -va/ nntiinexai 1 t\ A Claas Hungária Kft. törökszentmiklósi gyárában az elkövetkezendő években a kombájn-vágószer­kezetek mellett továbbra is készülnek majd különféle fűka­szák. Képünkön préselik az alkatrészeket. fotó: csabai Hetven esztendő jóban-rosszban Fogják a fűzvesszőből font kosarat, amelyet a szajoli Lajkó Ernő maga font. Felénk fordítják, jól nézzük meg, majd ebbe rakják az életüket, azt a közel hetven esztendőt, ame­lyet eddig együtt töltöttek. A ház ura már a 92-őt tapossa, Anna néni, a párja pedig öttel kevesebb. szén 3 fiuk és 1 lányuk közül már csak egy fiúk és a lányuk él, az unokák, dédunokák népes köré­ben. Az egyik gyereküket Szol­nokra, a másikat Tiszaföldvárra vetette a sors. Az ebédet hordják Ezt a kosarat a mellettem álló uram fonta, de hát nem bírja abbahagyni, mert hátul már ott az újabb kéve vessző - mondja Lajkó Ernőné. FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS Hogyan ismerkedtek meg? Ernő bácsi szavaival élve térdig érő ár­patáblák mellett látta meg a kis Csajbók Annát 1928 kora nyarán, aki Szolnokon volt szolgáló. Ernő bácsi mindig is a cselekvé­sek embere volt, nem tette sokáig a szépet, nem udvarolgatott vég nélkül, hanem megfogta a lány kezét, és bemutatta a szüleinek.- Édesapám, édesanyám, én ezt a lányt veszem el!- Ha úgy gondolod ... - fűzte hozzá a bölcs apa, és ezzel meg­történt az egyik legnehezebb, a szülői jóváhagyás. Meg is esküdtek nemsokára, a félj szerint a lagziból nem hiány­zott a jó csigaleves, a tyúkhús, meg a hízó összes finom tarto­zéka sem. Akinek kapart a torka, bor is akadt, amennyi kellett. Anna néni otthon szorgosko­dott reggeltől estig: talált munkát, nevelte a gyerekeket, mivel négy született. A párja nem engedte el dol­gozni sehová, mondván amennyi kell, keres ő. A vasútnál szolgált hosszú ideig, onnan is került nyugdíjba. Sajnos az élet vihara megtépázta kis családjukat, hi­nekik, a szórakozásuk az, hajön a család, a rokonság. Este meg a tévé, három is akad belőle, igaz, csak az egyik jó. Hogy több legyen a forint, a ház ura kitanulta a kosárfonást. Az ősziben készítette az utolsót, hej, de temérdek kikerült a keze alól! Benn nem szeret bajlódni vele, sok szeméttel, piszokkal jár. Az­után amíg bírta magát, elszegő­dött a cséplésekhez is. Hol töre- kes, hol kévekötő, hol villás volt, tizenötször így kereste meg a csa­lád fejadagját a nyári szabadsága idején. Szóval igen nehéz, válto­zatos volt ez a hét évtized.- Öregkorunkra a gyerekek urat csináltak belőlünk - állítja Ernő bácsi, és rámutat arra a két fotelre, amelyet tőlük kaptak. Nem sokáig fogja a hely, várja a tavaszt, hogy enyhüljön az idő, és akkor megint lehet kosarat fonni, mert vessző az van. Ami a hetvenedik házassági évfordulót illeti, arról Anna néni így beszél:- Nem esküdünk újra, abból már a korunknál fogva kinőttünk. Egyébként is az 1928-as a sírig szól. Ha valami lesz, ezt családi körben tervezzük, ha megcsinál­ják, szervezik a gyerekek és megéljük... Mit tehetnénk mindehhez? Úgy legyen! D. Szabó Miklós Az ELCOHEP-tea dossziéja - Támadás a halálos májzsugor ellen A találmány olyan lehetne, mint az aszpirin A lapunkban megjelent írás révén, 1993. július 14-én indította meg nyilvános támadását a halálos májzsugor ellen dr. Élthes László, nagyváradi orvos-feltaláló. Az ELCOHEP nevű gyógy­szere gyártására azonban egyetlen gyógyszergyártót sem sike­rült megnyernie. Azazhogy egyet majdnem ... Közel öt éve, hogy lapunkban az ELCOHEP-teáról megjelent ha­zánkban az első publikáció. A találmány Élthes doktor szerint olyan lehetne a Földön, mint az aszpirin. Egymilliárd embert érint ugyanis máj- és epebeteg­ség. A . halálos májzsugorban szenvedők 40 százaléka meg­menthető lenne, a krónikus máj­gyulladásosak 70 százalékát - állítja az orvos - tökéletesen meggyógyítja. Amint ezt annak idején meg­írtuk, a felfedezés a véletlen műve volt. Élthes doktor falusi körorvosként dolgozott, amikor tyúkpestis tizedelte a baromfiál­lományt. Növényfőzetekből kí­sérletezte ki azt az esszenciát, amely alkalmas volt a csirkemáj gyógyítására. Később embere­ken - epe-, illetve májbetegeken - is kipróbálta a főzetet. Élmu­lasztotta a haspuffadást, hányást, migrént, a has- és lábvizenyőt, a májcirózist. A májzsugor nagy részénél is elmúltak a szimptó- mák. A nagyváradi rendelőben évek óta egymás kezébe adják a kilincset a betegek, Magyaror­szágról is sokan felkeresik az orvost. A ’93-ban készült írásunkat követően budapesti, szolnoki, békésszentandrási cégek, gyógyszergyártók léptek kap­csolatba Élthes doktorral. A ti- szavasvári Alkaloida remények­kel kecsegtette a feltalálót.- A kezdeti jó kapcsolat hirte­len más fordulatot vett - mondja a rokoni szálak miatt gyakran Szolnokra látogató Élthes dok­tor. - Még ’93 őszén elkezdődtek az állatkísérletek. Megmutatko­zott mind a megelőző, mind a védő szerepe a készítményem­nek. Ugyanez év decemberében megkötöttük a titkossági szerző­dést, amelyben az Alkaloida kife­jezte azon szándékát, hogy meg­kezdi a találmányom gyógyter- mékké, majd gyógyszerré fejlesz­tését.- Ami végül is nem követke­zett be. Miért? x Máig sem értem, hiszen el­készült az együttműködési szer­ződés, a teljes fejlesztési prog­ram tervezete, amely húsz pont­ban részletezi 1994-től kezdve a kutatási, törzskönyvezési és egyéb feladatokat. A forga­lomba kerülés határideje 1997 nyara lett volna. Nagyon örül­tem, mert remek kollégákat, fej­lesztő mérnököket ismertem meg Tiszavasváriban. Együtt örvendeztünk. ’94. júniusában még úgy tudtuk - miután bebi­zonyosodott az állatkísérletek során, összhangban a humán­vizsgálatokkal a készítmény máj védő hatása -, hogy elvé­gezhetők a klinikai vizsgálatok. Ékkor telefonált az Alkaloida fejlesztési osztályvezetője és közölte, amerikai cég veszi meg a gyárat, nem tudják vállalni a további együttműködést. Részlet az Alkaloida szerző­dést felmondó, ’95. február 14- én kelt leveléből: „A készítmény szakmai körökben perspektivi­kusnak ígérkezik. Magyarország, valamint a világ egyéb országai gyógyszerkínálatának tanulmá­nyozása során látható, hogy a májvédő készítmények palettájá­nak bővítésére nagy lehetőség kínálkozik.”- Miért nem le’, "tett gyógy­szer Élthes dokto. ’ észítményé- ből? - faggatom Gulyás Imrét, az Alkaloida vegyészmérnökét.- Érdekes kutatásnak indult, ám a projekt sok pénzbe került volna. A cég menedzsmentje úgy döntött, nem finanszírozza.- A készítményt perspektivi­kusnak minősítették...- Szakmailag most is annak tartjuk. Ennek bebizonyításához azonban rengeteg állatkísérlet kellett volna, ami nagyon drága. Gyógyszergyár vagyunk. Az évente induló 30-40 projektből kettőt-hármat ha tudunk finan­szírozni. Talán egy kutatóinté­zetnek jobban lenne rá pénze. A kutatásokkal a nulláról kellene indulni.-Miért?- Azért, hogy embereken ki­próbálhassuk a szert.- A kezdeti állatkísérletek po­zitív eredményt mutattak.- Valóban, a tesztben „meg­szólalt” az anyag. A további ál­latkísérletek azonban sok millió dollárba kerülnének.- Gyakori, hogy nem tudják folytatni az alapkutatásokat?- Ez az általános. Tízezer ké­szítményből egy lesz gyógy­szer. Élthes úr komplexen kezel betegeket. Nem tudja bizonyí­tani, ettől a szertől gyógyultak- e meg. Nem adta meg a ható­anyagok pontos összetételét sem. Dr. Dalmi Lajos a debreceni orvostudományi egyetem do­cense, májspecialista. A tisza- vasvári gyógyszergyár felkéré­sére utazott ki Élthes doktor nagyváradi rendelőjébe, hogy helyszíni tapasztalatokat szerez­zen az ELCOHEP-teával kezelt betegekről. Részlet az 1994. má­jus 9-i úti jelentéséből: „Szak­mai szempontból kedvező be­nyomásokhoz jutottam. Fonto­sabbnak érzem azonban azt hangsúlyozni, hogy ezek a bete­gek sok éve utaznak sok száz ki­lométert, és egyértelműen jó ha­tásúnak tartották a szert, ragasz­kodnak hozzá, tehát ezek alap­ján hatásosnak kell tartani. S mivel máj betegek tartották hatá­sosnak, nem lelki hatásnak vé­lem e sikert.”- Főorvos úr! Ön kedvező tapasztalatokkal utazott vissza Nagyváradról. Jelentésében hatásosnak tartja a szert. Most mi a véleménye? - kérdezem Dalmi doktort.- Egyszeri felkérésnek tettem eleget. Egzaktabb módon nem tudtam segíteni, mivel az álta­lam látott betegek nem voltak hiánytalanul kivizsgálva. Nem tudtam megállapítani, a korábbi helyzethez képest az állapotuk javult-e vagy sem.- Valóban nincs a májbeteg­ségre hatásos gyógyszer?- Van egy, a Silimarin, illetve ennek származékai. Ez is inkább csak regenerálószer. A hatása at­tól függ, milyen mértékű a máj lepusztulása.- Mennyi májbeteg van ha­zánkban?- Egymillió alkoholista lehet, ezek fele májbeteg. Különösen a férfiak körében tarol a májzsu­gorodás, ami szinte biztos halál­lal végződik. A jelenleg kap­ható, általam is említett gyógy­szer, amellett hogy nem egészen hatásos, méregdrága. A társada­lombiztosítás nem támogatja. Kétheti adagja háromezer forint. Az alkoholistának lehetetlen megfizetni.-A megoldás?- Gyakorló orvosként mon­dom: szerencsés lenne egy újabb, hatásos gyógyszercsoport bevezetése. * Ma még nem lehet tudni, melyik lesz ez a gyógyszer. Az ELCO­HEP-tea részletesen kidolgozott kutatási tervét a tiszavasvári gyógyszergyár mindenesetre a „Nem nyert” feliratú projektek közé sorolta. A hivatalos indok szerint csupán csak anyagi okok miatt. Simon Cs. József Állati sorsok * E vente mintegy 300 ezer állatkísérletet végeznek hazánkban. Megdöbbentő szám az is, hogy több mint 3 millió kutyát tartunk. A par­lament elé került állattör­vény bizonyára megváltozik, hisz mostanáig több mint száz módosító javaslat érke­zett. A törvény előkészítése csaknem tíz éve tart, s eddig 19 változatban készült el. A legtöbb vitát a kísérleti ál­latok védelmét taglaló fejezet váltja ki - összegzi az eddigi vitát Radies Katalin, a Termé­szetvédelmi Hivatal osztály- vezetője. A radikális elveket valló civil állatvédő szerveze­tek követelik az állatkísérle­tek teljes felfüggesztését: sze­rintük az embernek nincs joga állatokat kísérleti alanyként kezelni. A másik végletet az üzleti szféra képviseli, amely azt hangoztatja: senkinek sincs beleszólási joga a vállalatok tevékenységi körébe, S szak­mai-ipari titkokra hivatkozik. A törvénytervezet komp­romisszumra törekszik. Ál­latkísérletet végző munkahe­lyeken állatvédelmi bizottsá­gok felállítását írja elő, mű­ködésüket az Országos Állat- védelmi Bizottság felügyeli. A törvény azt is kimondja, hogy csakis olyan állatkísér­leteket szabad végezni, ame­lyekre más, állatokat helyet­tesítő módszerek (például szövettenyészet) nem létez­nek, illetve a kísérleti tudo­mányban sehol a világon erre vonatkozó leírások nincse­nek. Ahol a kísérlet eredmé­nyét nem befolyásolja jelen­tősen, ott az érzéstelenítés al­kalmazása kötelező lesz az ál­lat szenvedésének enyhítése végett. A kínzás tilalma a törvény- tervezet leglényegesebb eleme, több - így a gazdasági haszonállatokra vonatkozó - fejezetben is felbukkan. A haszonállatok szállítása ma sok kivetnivalót hagy maga után. Ennek szabályai szigo­rodnak - elsősorban az állat kínzásának elkerülése végett. Tilos állatot kényszertakar­mányozásra fogni, természet- ellenes és önpusztító tevé­kenységre szoktatni. Kivételt jelent a házi libatolltépés va­lamint a kacsák és a libák házi tömése. A haszonállat levágás előtti kábítása szintén kötelező lesz. Ha a levágott állat tüdejében utóbb vizet ta­lálnak, nem kétséges a tör­vényszegés. . A kutyák a hobbiállatok kategóriájába tartoznak. A törvény általános elveket fo­galmaz meg védelmükben. A vérebtartás tilalmát - amit a nemrég napvilágot látott bel­ügyminisztériumi rendelet megfogalmaz - nem mondja ki konkrétan, csak a veszé­lyes állatok kategóriájában utal rájuk. A jövőben az önkormány­zatoktól függ a veszélyes ál­latok tartásának részletes szabályozása, amit a törvény kihirdetését követő 90 nap után végrehajtási rendeletben kell rögzíteni. Az önkor­mányzati jegyző ellenőrzi a kutyatartás körülményeit, s ha azok elfogadhatatlanok, akkor a kutya elkobozható vagy a tulajdonos költségén állatotthonba „utalható”; mindemellett az elaltatás le­hetősége sincs kizárva. (jtk) Jön a Penny Mezőtúrra is? Hónapok óta az a szóbeszéd járja Mezőtúron, hogy jön a Penny Market. Képviselő-testü­leti ülés is foglalkozott a kér­déssel, mivel a kereskedelmi cég területvásárlási szándékkal az önkormányzatot is megke­reste. A cég igazgatóját, Tóth Károlyt kérdeztük mezőtúri ter­veikről, aki elmondta, korai még konkrétumokról beszélni. A Penny valóban meg akar te­lepedni a városban, azonban je­lenleg még minden csak az el­képzelés szintjén van. Az áru­ház felépítésére alkalmas terü­letet már találtak, de részleteket csak a szerződések aláírása után közölhet. ses

Next

/
Oldalképek
Tartalom