Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-07 / 32. szám

Ketten dumálnak Hacsak és Sejó -meg a farsang Kakas hírek (K)ALAPOZÁS 7-8. oldal Hétfőn SZÍNES OLDALAK Tegnap ünnepélyes keretek között adták át a Creditanstalt Rt. szolnoki fiókját. A megnyitón megjelentek a város vezetői és gazdasági szakemberek. (Cikkünk a 3. oldalon) fotó: csabai i. A panaszok listáját továbbra is a cipők vezetik „Korlátlan” fogyasztóvédelmi bírság Március 1-től lép hatályba, immár az európai uniós normáknak is megfelelő fogyasztóvédelmi törvény, mely a bírság tekinteté­ben nem állapít meg felső határt. Boros Lajos, a megyei fogyasz­tóvédelmi felügyelőség vezetője ettől függetlenül úgy véli, hogy a kisebb szankciók alkalmazása is elegendő, míg az új jogszabály visszatartó, fegyelmező erővel bír. Bár a fogyasztóvédelemről szóló törvény bevezette a fo­gyasztóvédelmi bírságot, még­hozzá felső határ nélkül, azon­ban a felügyelőség kezében meglévő, kisebb mértékű szank­ciós lehetőségekkel is ered­ményt lehet elérni. Eddig is éltek ilyen büntetéssel a fogyasztókat védők. Boros Lajos kiemelte: a törvény új eljárásokat is bevezet, így bírósági keresetet nyújthat­nak be a felügyelőségen kívül az ügyészség és a fogyasztói ér­dekvédelmi szervezetek is, ha egy termelő vagy forgalmazó je­lentős mértékben károsítja vá­sárlóit. (Folytatás a 3. oldalon) Az együttműködés bővítésére törekszenek Az Földművelésügyi Minisz­térium Phare-irodájának tá­mogatásával ma délelőtt Franciaországba indul a Jászsági Önkormányzatok Szövetségét, a megyei keres­kedelmi és iparkamarát, va­lamint az agrárkamarát kép­viselő tíztagú delegáció. A küldöttség tagjai a franciaor­szági Arrasban egyrészt erősíteni kívánják a hazai és a francia kis­térség önkormányzati szövetsé­gei között már meglévő kapcsola­tot, másrészt szeretnék megala­pozni a kamarák közötti együtt­működést. A február 12-én hazaérkező delegáció tagjai megvizsgálják, milyen rendszerben működnek a franciaországi kamarák. Nem tit­kolt szándék feltárni azokat a kö­zös pontokat, amelyek mentén konkrét gazdasági programokat lehetne közösen megvalósítani. Szeretnék megteremteni - leg­alább egy szándéknyilatkozat formájában - a kamarák közötti hosszú távú szakmai kapcsolat, az együttműködés alapjait, bcs Aggódnak a kunszentiek Ki irtja ki a patkányokat? Nagy ijedtséget váltott ki teg­napi riportunk Kunszent- mártonban. Több helybéli polgár jelezte: félnek attól, hogy a közeli tanyáról köny- nyen átköltözhetnek a vá­rosba a rágcsálók. A körülmények kezdetben brutális bűncselekményre utaltak Karcagon Gyilkosságnak tűnt, baleset lett Az országos híradásokkal ellentétben nem bűncselekmény, ha­nem baleset áldozata lett az a helybeliek által jól ismert, 45 éves, jó módban élő egykori mezőgazdasági vállalkozó, akit csütörtökön este házának teraszán holtan talált albérlője. Ezt persze azonnal nem lehetett tudni, ezért a megyei rendőr­főkapitányság nyomozói nagy erőkkel indítottak vizsgálatot a rendkívüli halálesettel kapcso­latban - derült ki a főkapitány­ság sajtófőnökének közlemé­nyéből. Lengyel György alezredestől azt is megtudtuk, a halott fején felfedezett sérülésen kívül az is gyanússá tette a történteket, hogy az utóbbi időben négy al­kalommal is meglopták a jó anyagi kôrülménÿek között, de a feleségétől külön élő férfit. Ékszereit, pénzét, egyéb érték­tárgyait vitték el a tolvajok. A helyi és a megyei rendőrség munkatársai még tegnap dél­előtt is a helyszínen, illetve an­nak közelében dolgoztak, mire végül kizárhatták a gyilkosság gyanúját. A nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy S. Zoltán csütörtökön elhagyta a Petőfi utca 15. szám alatti há­zának kulcsait, és egy létra se­gítségével kísérelt meg bejutni az épületbe. A létráról leesve azonban úgy megütötte a fejét, hogy a sérülés a halálához ve­zetett. A rendőrség megállapításait az orvos szakértői vizsgálat, va­lamint az körülmény is alátá­masztotta, hogy a halottól semmit sem vettek el. -hgy­Dr. Debreczeni Sára, az ANTSZ helyettes főorvosa la­punknak elmondta, a megyei in­tézetet akkor érinti komolyab­ban az eset, amennyiben embe­rek egészségét veszélyezteti a patkányok jelenléte. A megyei főállatorvos, ár Kabács János a tulajdonos fele­lősségét is hangsúlyozta.- Természetesen rögtön meg­tesszük a szükséges lépéseket, de azt ki kell emelnem, hogy a gaz­dának nagyon fontos kötelességei vannak. Az elpusztult állatok te­temeinek elföldelése az ő fel­adata. Emellett biztos helyre kell tenni a takarmányt, hogy ne le­gyen élelme a patkányoknak, és az irtás is a tulajdonos fel­adata. PE Megyeszerte több ezer diák kapta kézhez tegnap a félévi bizonyítványát. Felvételünk a szolnoki Körösi Csorna Általános Iskola II. a osztályában készült. (Jegyze­tünk az 5. oldalon) fotó: cs. i. A ’60-as évek baleseti statisztikájához közelítünk Európai módon közlekedünk A közlekedési szakemberek mindig csínján bánnak a baleseti statisztikai adatokból levonható pozitív következtetésekkel. Érthető, hogy nem szívesen könyvelik el abszolút sikerként az elmúlt esztendőt sem, hiszen«a megyénk útjain bekövetkezett 42 halálos baleset mindenképpen ellentmondana ennek. Tény azonban, hogy a személyi sérüléssel járó balesetek száma további csökkenést mutat. A halálos kimenetelű közlekedési események száma pedig - bár ezekből egy is túl sok - arra a szintre „állt” be, amely csak a hatvanas években, az akkori körülmények között voltak ta­pasztalhatók. Ez még inkább nagy jelentő­ségűvé válik, ha figyelembe vesszük, hogy a ’90-es évek elején egy esztendőben száz körüli haláleset rázta meg a megye lakosságát. Ügy tűnik, valamit tanultak a közlekedők és persze az érintett szervezetek, így a rendőrség is. Az ország közlekedésbiztonsá­gával kapcsolatos nemzetközi jellemzés alapján Angyal Sán­dor rendőr ezredes, a megyei balesetmegelőzési bizottság el­nöke a szervezet elmúlt évet értékelő ülésén elmondta, ha­zánk már felzárkózott az euró­pai középmezőnyhöz. Magyar- országot ma már nem lehet Eu­rópa „halálútjaként” emlegetni. Tavaly az előző évi adatok­hoz képest tovább csökkent a súlyos sérüléses balesetek száma. Ami változatlanul ko­moly gond, az az ittas jármű­vezetők részvétele a közleke­désben. (Folytatás a 3. oldalon) Újabb Teleházak megyénkben? Hat település is érdeklődik a Teleház elnevezésű intézmény kialakításra megyénkben - tudta meg lapunk Gáspár Má­tyástól, az Országos Teleház Szövetség elnökétől. Mint már napvilágot látott, az elmúlt napokban a Teleházakról lezajlott konferencián az elnök kijelentette, hazánk egy éven be­lül a Teleház-mozgalom élére ke­rül Európában. A cél elérése érdekében hu­szonhat Teleházat alakítanak ki a közeljövőben az országban már működő huszonnégy mellé (ezek közül egy Jászkiséren található). A huszonhat Teleház közül azonban egy sem jut megyénk te­rületére. További száz Teleház kialakí­tására ad azonban lehetőséget a kormány 300 millió forintja. Mint Gáspár Mátyástól megtud­tuk, a száz Teleházra eddig már 148 érdeklődő van, köztük hat megyénkbeli. Részleteket azon­ban nem árult el az elnök. Gáspár Mátyás hozzátette, a pályázati kiírás március elején je­lenik meg a Pályázati Figyelő­ben, így elképzelhető, hogy to­vábbi jelentkezőkkel bővül a lét­szám. A Teleházak számítógéppel, telefonokkal, telefaxszal, máso­lókkal, könyvtárral felszerelt, nonprofit jellegű intézmények, ahol minimális térítési díj ellené­ben közszolgálati információkat teijesztének, valamint jogi, köz- igazgatási ügyekben adnak taná­csot, munkahelyeket közvetíte­nek, közösségi szerveződések számára biztosítanak hátteret. A jászkiséri Teleház vezetője, Balogh Tamás érdeklődésünkre elmondta, a tavaly július 14-én létrejött kiséri intézmény egyre inkább beváltja a hozzáfűzött reményeket, mivel egyre na­gyobb számban veszik igénybe szolgáltatásait. ta Télen is népszerű a berekfürdői strand és termálfürdő. Hétvégéken több mint félezer vendég keresi fel a szabadtéri, 36-37 Celsius fokos vizű medencéket, valamint a nyáron át­adott szaunát. fotó: csabai istván Növekedtek az átlagkeresetek A teljes munkaidőben foglalkoz­tatottak bruttó átlagkeresete a versenyszférában 76 410 forin­tot tett ki a múlt év decemberé­ben, s ez 22,2 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel korábbit. A KSH adataiból kitűnik: 1997-ben a bruttó átlagkereset éves szinten 60 580 forint volt, ami az előző évihez képest 21,7 százalékos növekedést jelent. A szóródás jelentős, hiszen a szel­lemi dolgozók havi bruttó átlag- keresete meghaladta a 94 ezer forintot, a fizika dolgozóké pe­dig nem érte el a 45 ezer forin­tot. A nettó átlagkereset a ver­senyszférában tavaly 39 870 fo­rint volt, ami 23,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Miután a fogyasztói árindex ez idő alatt 18,3 százalékkal nőtt, a reálkereset 4,7 százalékkal ha­ladta meg 1997-ben az előző évi szintet. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom