Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-05 / 30. szám

» ÚJ NÉPLAP * TUSON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP » TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN- KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP » TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL A tolószék nem akadály - Kun László gitározni tanítja a fiatalokat Neve összeforrott a zenekarral Szaxofonnal kezdte, majd hegedülni tanult, végül a gitárnál ragadt le a túrkevei Kun László, aki húsz éven keresztül az egykor nagy népszerűségnek örvendő Resistan zenekarnak is alapító, majd vezető tagja volt. Jelenleg betegsége tolószékhez köti, azonban a muzsikálást nem hagyta abba, sőt, tudását igyekszik továbbadni az ifjú tehetségeknek. Saxofonozni önma­gától kezdett, hege­dülni a zeneiskola mellett egy öreg ci­gány tanította. Mód­szerét az iskolainál jobban szerette. Bár egy régi tananyag­ból oktatta, azonban a foglalkozások vé­gén a nótákból, da­lokból is kaphatott ízelítőt. 15 évesen kezdett rendszere­sen zenélni bálok­ban és különféle rendezvényeken. 1966. augusztus 20- án kezdődött, majd 20 évvel később pontosan ezen a na­pon zárult le Kun László életének a Resistan együttes­ben töltött meghatá­rozó időszaka. A ta- Kun László kedvtelésből gitártanár gok cserélődtek, ő maradt. Sokfelé jártak, külföl­dön is megismertették magukat. A környéken elképzelhetetlen volt egy buli vagy bál a Resis­tan nélkül. Az idén 50 éves ze­nész tehetséges fiatalokkal kezdett el foglalkozni. Gitárra oktatta, oktatja a mai napig őket. Bár időközben betegsége tolószékbe kényszerítette, akti­vitása nem csökkent. Rendsze­resen van 2-3 tanítványa, isme­rősök és rokonok gyerekei jár­nak hozzá. Nem tartja magát tanárnak, de szívesen foglalko­zik azokkal, akik szeretik és ér­tik is a zenét. Volt, akit két hó­nap után küldött el, mert úgy érezte, nem kedveli a muzsikát. Nem csak tankönyvből oktat, meglátása szerint a gyerekek sokkal szívesebben gyakorol­nak, ha kedvenc slágereiket is megtanulhatják. Módszerében lehet valami sajátos, mivel be­vallása szerint Luka Lajos nevű tanítványa akkordtudásban las- san-lassan túltesz mesterén. La­jos azonban nem lép fel sehol, nem zenél nyilvánosan, egysze­rűen csak szereti a gitárt. Sze­rencsésnek tartja magát, hogy a Túrkevén és környékén egyre népszerűbbé váló Aphrodite le­ányzenekar tagjai nála találkoz­tak össze, segíthetett a kis csa­pat megalakulásában. Tanítványa jelenleg is van, de már készül a februári, zár­tabb körű Resistan-találkozóra. Kun László a nyilvánosság előtt is sűrűn szerepel, hiszen három volt zenekari társa, akik az F. Tóth Triót alkotják, rend­szeresen meghívják, elviszik fellépéseikre. Túrkeve. Az Egressy Béni Zeneiskola dísztermében a magyar kultúra napján, a Himnusz születésének 175. évfordulóján zenés-irodalmi estet tartottak. „Mégis szép” címmel P. Szabó Ha költői­előadói estjét hallgathatták meg a Túrkevéért Alapítvány vendégei. A műsort a ’48-as forradalom és szabadságharc Í5Ö. évfordulójára való meg­emlékezés nyitó rendezvényé­nek is szánták. A műsorban fellépett Csigér István dalos­gitáros. Bécsi ajánlólevél után szakértői találkozó a Leonardo program keretében Ványais diákok Franciaországban A kétmillió forintos fékszimulációs berendezés a szaktanteremben A túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium és Közlekedés- gépészeti Szakközépiskola megalakulása óta igen sok jól felkészült szakembert adott a gazdaságnak. A kikerülő fiatalok magas szintű tudása a tanárok és az oktatók lelkiismeretes munká­ján kívül a szaktantermek kor­szerű berendezéseinek is kö­szönhető. A számítógépek ré­vén ma már úgy ismerhetik meg a jövő autószerelői és technikusai a hibaelhárítás módjait, hogy össze sem kell olajozniuk a kezüket. A kö­zelmúltban fejeződött be egy igen korszerű szaktanterem kialakítása, csaknem 50 mil­liós költséggel. Legutóbb a légfék-diagnosztikai berende­zés érkezett meg, melynek kétmillió forintos árához a megyei munkaügyi központ decentralizált szakképzési alapjából kaptak jelentős tá­mogatást. Cseh Sándor igaz­gató elmondta, a fejlesztések nem állnak le, azonban a régi eszközöket is megtartják, mi­vel azokra még sok évig szük­ség lesz. így, a korszerű diag­nosztikai eljárások mellett nagy hangsúlyt helyeznek a szerelési munkákra is. A kor­szerű autók mellett ugyanis sokáig futnak az utakon Tra­bantok és más elavult típusok is. A Ványait megismerték ha­tárainkon túl is. A Sigfried Marcus bécsi is­kolával való kapcsolatuknak köszönhetően elsőként csatla­kozhattak Magyarországról a Leonardo da Vinci program­hoz. Ezt a rendszert az EU or­szágok a szakképzési rendsze­rek egységesítésének céljával hozták létre, hogy lehetőség nyíljon „európai bizonyítvá­nyok” kiadására. A keviek a bécsiek ajánlására egy francia iskolával vették fel a kapcsola­tot, ahol már személyesen is tanulmányozhatták a gall okta­tás módszereit. Jelenleg két ványais diák tanul Franciaországban, s a visszajelzések szerint nagyon jól megállják a helyüket. Szóba került, hogy német vagy francia autószerelő-, au­tóelektronikai műszerész tanu­lók a kevi műhelyekben sajá­títsák el a szakma csínját-bín- ját. Ennek az érdekessége, hogy a külföldről érkező fiata­lok magyar nyelven tanulnák a szakmát. Márciusban szakér­tői találkozóra kerül sor a francia Leonardo iroda képvi­selőivel. Ezen a konzultáción összevetik a két ország okta­tási programjait, megvizsgál­ják egy közös program kiala­kításának lehetőségét is. Kétpón évek óta 9-9,5 mil­liós a tervezett forráshiány. Idén sem lesz ez másként. A legutóbbi testületi ülésen elfo­gadott költségvetés 9 millió 787 ezer forintos hiányt tartal­maz. Önerőből már régóta nem tudna fejleszteni a község, mi­vel forráshiányos települések saját pénzeszközöket erre a célra nem használhatnak fel. Ennek ellenére pályázati pén­zekből megépülhetett a vízve­zeték hiányzó része, sok család telefonhoz jutott. Az idei bü­dzsé 51 millió 610 ezer forint kiadással, ugyanennyi bevétel­lel számol, ami már tartalmazza Hiányt terveznek a megpályá­zandó hiányt is. Külső forrásból tervezik a szennyvíztisztító megépítését, 60 millió forintos költséggel. Jelenleg ennek pályázatait ké­szítik elő. A polgármester szerint a hi­ány mérséklődne, ha a kor­mányzat az átadott feladatok­hoz a forrást biztosítaná. Vonatkozik ez a most beve­zetett gyermekvédelmi támoga­tásra is, melynek csak 70 száza­lékát fedezi a költségvetés. A fennmaradó rész Kétpón is mil­liós nagyságrendű plusz kiadást eredményez, mivel sok a rászo­ruló család. Az oldalt írták: Garancsi Gábor és Simon Cs. József A közmunka első napján a szeméttelepet rendezték Szívfájdalom A ketpoi Rédai Csaba ’95- ben szerelt le, azóta kóstol­gatja a közmunka ízét. Már ha berendelik dologra, mivel túlontúl sok a jelentkező. Felesége, kislánya is örülhet, hiszen újabb hat hónapra munkát kapott a családfő. Benke István traktorosként dolgozott korábban, amíg munkája volt a téeszben. A ti- zenkilencezer forint havi já­randóság három gyereke, fele­sége mindennapjait könnyíti meg. Ha ez a munka is elfogy, talán kiveszi a 6-7 hektár föld­jét, s gazdálkodik majd. Boldog István polgármester elmondta, 45 közmunkást tu­dott a polgármesteri hivatal újabb hat hónapra alkalmazni. Hatvanöt munkanélkülit szeret­tek volna 10 hónapra foglalkoz­tatni, de ennyi időre nem kap­tak pénzt. Csatomatisztítás, bel­területi rendezés, festés, mázo­lás lesz a napi teendő, ami jóté­konyan meglátszik majd a falu összképén. A település főem­bere kesernyésen jegyezte meg:- Szíyfájdalom ez. Időleges megoldás csak a közmunka, a bajok forrását sajnos nem szün­teti meg. Kétpón már évek óta tartósan magas, 30-35 százalékos a munkanélküliség. „Hiába fürödtem meg a Balatonban, csak parasztember maradtam” A Csepelt már régen nem hajija, a csípőprotézissel nem lehet viccelni P usztapó jó tízpercnyi autóká- zásra van Kétpótól, a köz- igazgatási központtól, amely innen, a pusztáról nézve - a hamar­jában egyesével összeszámolni sem nehéz családok lakhelye felől - a maga tíz-egynéhány utcájával ko­moly település benyomását kelti az afféle rendpárti tanyasi lakosokban, mint Urbán László. Amióta világ a világ, juhtenyésztéssel foglalkozik. Jó véleménnyel van a helyi rend­őrről, éppúgy, mint a polgármester­ről. Utóbbiról azért megjegyzi, egy dologban nem sikerült a választási ígéretét megtartani. Az iskolába, óvodába bejáró egy-két tucatnyi, mikor mennyi gyerek buszos utaz­tatását nem tudta megszervezni. így a kicsiket gyalog, biciklin kell mintegy két ki­lométernyire elvinni a pusztapói vasúti megál­lóhoz, ahol a vaspályán döcörésző személlyel mennek három kilométert, hogy beérkezhes­senek az iskolával bíró faluközpontba. Igaz, a vonatos kíséretet a polgármester megszer­vezte, de hát az nem egyenértékű a háztól há­zig szállítással. Laci bácsi nem éppenséggel olyan szemes­nek áll a világ formátumú vállalkozó. Kister­melő, aki a juhászati ipart 26 évig a téeszben, 13 éve pedig saját kontójára űzte, űzi. Az ál­lománya 250 jószágot számlál, s embert nála szebben beszélni merinói juhról még nem hal­lottam. Mert ugye: „Rettentő' nagy a rizikó, hogy megdöglik a gyönyörű szép bárány. A birka, mióta megszelídítette az ember, a vele való törődést roppantul igényli. Ha nem jó a gondozó, úgy kiesik az ember kezéből, mint akárminő szerszám. Mindenféle betegségre ér­zékeny. Nem bírja az esőt. Belefolyik a bundájába, mint amikor az embe­ren átázott kabát van. ” A fogvacogtató februári mínu­szokban a hodályhoz tett sétánk so­rán az is kiderült, a téli időjárásra a tengeri levelének vastagságából már ősszel, fosztáskor lehet követ­keztetni. A bárányok egyébként a 16, az anyák a 12 fok meleget ked­velik így télvíz idején. Ez számukra a szobahőmérséklet. Ennél hide­gebb időben összebújnak melegí­teni egymást, miközben a gyengéb­beket agyonnyomhatják.- A hodályban most jó idő van - mondja a gazda. Asszonya, Margit is bólogat, miközben a fotó kedvéért kiterelik a friss levegőre, az embemyi kuvaszok karéjában mind a 250 birkát. Urbán László nem szereti a zsúfoltságot, a várost. Üdülni is csak egyszer volt, s azzal a tapasztalattal gazdagodott, hiába fürdött meg a Balatonban, csak parasztember maradt. Lám-lám, ilyen a világ, Pusztapóról nézve, 30 kilométerre Szolnoktól. A birkák sok munkát ad a gazdának

Next

/
Oldalképek
Tartalom