Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-24 / 46. szám

1998. február 24., kedd 9. oldal Érdekességek Amikor a fű sem nő Azért az élet hétfőn sem áll meg A hét legelső munkanapját, a hétfőt úgy ismeri a közvé­lemény, hogy akkor talán még a fő sem nő. Nem megy teljes intenzitással jószerével semmi, hiszen a hétvégi pi­henőnapok után idő kell, hogy újra teljes sebességre kapcsoljanak az emberek. Igaz ez vagy sem, riportunk­ban ennek néztünk utána. A tűzoltóságnál egybefoly­nak a napok: egyik olyan, mint a másik: éjjel-nappal mindig készen áll az ügyelet. Hétvégén negyvennél több riasztásuk, tűzesetük akadt, de szerencsére olyan nem, amelyik tetemes kárt okozott volna. Volt viszont tegnap délben: Tószegre kellett ro­bogniuk, egy farakás égett, és a lángok átterjedtek az épületre is. így a lánglova­gok tegnap sem unatkoztak. Ügyfelek „rohama” Akárcsak a bírák. Mint dr. Kis István, a szolnoki Városi Bíróság elnöke elmondta, itt talán ez a nap a legnehezebb. Nem másért, mert miközben nyolc bíró tárgyalt, panasz­nap lévén megállíthatatlanul jöttek az ügyfelek. Fél ki­lenctől háromig. Szó volt ezeken birtokvitákról, tartás­díj emeléséről, bontóperről, valamilyen eljárás megindí­tásáról. Odakinn népes társaság taglalta az egyik ügy, tárgya­lás várható kimenetelét. A lelkemre kötötték, hogy a gyanúsítottak között van, aki teljesen ártatlan, vagy majd­nem teljesen. Erre szokták mondani: a döntés aligha az utcáé, inkább a bíráké, ami az ítélethirdetés után majd kiderül. A Szövetség Áruház előtt Sztanev Andreát faggatom az újságosbódéban.- A hétfő annyival más a többi napnál, hogy nincse­nek hetilapok. A Kiskegyed is kedden érkezik, így ilyen­tájt a napilapok kelendőek. A Néplapnál maradva eddig ötvenkettőt adtam el, de még messze az este. Egyéb­ként a forgalom szempont­jából valóban ez a leggyen­gébb nap. Harmadnyi bevétel A piacon Márkus Józsefné Ilonka mindig szép terméke­ket árul.- Hetente hatszor állok itt az asztalok belső oldalán, és várom a vevőket. Nem most kezdtem a szakmát, és azt tapasztalom, hogy a csütör­tök meg a péntek a jó. Min­dig akad akciós, olcsó ter­mékünk és az vonzza a ve­vőket.- A hétfő?- Egyharmada a bevétel azokhoz a napokhoz viszo­nyítva, amikor megy az üz­let. Bizony nem egy vevőnk úgy számolgatja a tenyeré­ben a forintokat: ki két al­mát kér, ki pedig egy szál répát, egy szál zöldséget. Ezzel azt akarom mondani: szegényedik a többség. A szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolán azt hinné az ember, konganak az ürességtől a falak. Ez tévhit, temérdek a diák és közülük nyolcnak mér­földkő a február 23. Hogy miért, azt dr. Gábori József docens így taglalja:- Akad vagy nyolc olyan elsős, akinek ez az utolsó lehetősége, hogy levizsgáz­zon. Megbuktak már nem egyszer, és most a főigaz­gató úr méltányosságból en­gedélyezett egy újabb erő­próbát. Aki megint leüti a lécet, majd esztendő teltével újrakezdheti. A Tigáz központi irodájá­ban a hétfő a csúcsnap. Szombat-vasárnap nincs ügyfélforgalom, és ilyenkor kétszázötvenen is megfog­ják a kilincset. Jönnek az ügyfelek a lakótelepekről, Szandáról, a kertvárosból, és olykor vidékről is. Álta­lában a kertes otthonok la­kói többet fizetnek a havi fűtésért: van, aki 23 ezret, mások 15, esetleg 9 ezret. Az emeletes házak otthona­inál ez a tétel 5 ezer körüli, kivéve, ha távfűtéses a más­fél vagy két szoba. Madár Imréné keze nyo­mán tényleg nem nő a fű, mert a Liget úti óvodában kapál.- Fél tizenkettőig rendbe teszem a kiskertet, utána ebéd lesz. Ma gyümölcsle­ves és pásztortarhonya.- Látom, jól áll a kapa a kezében.- Van hol gyakorolnom, Dobán telkünk van. Betontörők A Gólya körül Tóth Albert csap óriási zajt. Reggel óta fejti a betont, társai - Zsom- bik Mihály és Rocsa Zoltán — segítenek. Mind cibakiak. Zoli a kft. főnöke, de most úgy hozta a sors, hogy a lég­kalapácsot tartja a kezében. A MÁV-nál is rendben kezdett mind a 250 ember, lazítani itt Szolnokon sem lehetett ezen a napon. Akár a Hetényi sürgősségi osztá­lyán, ahol megfordultak gye­rekek, fiatalabbak, időseb­bek. Egy részük az időjárás viszontagságait viselte nehe­zen, más részük a vasárnapi eszem-iszom utáni követ­kezményeken szeretne túl­lenni. Váltakozó sikerrel, egy viszont biztos. Elkezdő­dött egy újabb hét, és túlju­tottunk az első munkanapon, a hétfőn. Amelyikről kide­rült, ekkor is nő a fű, hiszen nem egy helyen ez a legne­hezebb, legforgalmasabb ... D. Szabó Miklós A Porta da Pedra szambaiskolához tartozók rabruhában, ketrecekben vonultak fel a riói karneválon, ezzel a formációval a világban általánossá vált korrupció ellen óhajtot­tak tiltakozni. feb/reuters Európai ősember Amerikában Az amerikai Kennewick vá­roska közelében két diák egy koponyára bukkant. Halálra rémültek, mert azt gondolták, gyilkosság történt. Értesítették a rendőrséget, s a gyilkossági csoport tagjai megkezdték a helyszíni szemlét, gyorsan átad­ták az ügyet az archeológusok­nak. Kiderült ugyanis, hogy a koponya tulajdonosa 9500 év­vel ezelőtt, mintegy 50 éves ko­rában távozott az élők sorából. A helyszínre érkező kutatók megtalálták a koponyához tar­tozó, szinte teljesen ép csontvá­zat is. Kiderült, hogy a kenne- wicki ember az európai-kauká­zusi típushoz sorolható, azaz semmi köze az indiánokhoz, akikről mindeddig feltételez­ték, hogy az amerikai kontinens kizárólagos őslakói voltak. A kennewicki ember meden­cecsontjánál megtalálták azt a kőből készült dárdahegyet, amely valószínűleg a halálos sérülését okozhatta. Még azt is kiderítették, hogy nem azonnal halt meg, hanem valószínűleg hetekkel a sérülés után, vér­mérgezésben. Figyelemre méltó tény, hogy ez az ember legalább 50 évet ért meg, ami arra enged következtetni, hogy jó egészségnek örvendett, jól táplálkozott, rendezetten élt. Hogyan került az európai­kaukázusi ember Amerikába 9500 évvel ezelőtt? Ezt még nem tudjuk. Lehet, hogy az At­lanti-óceán északi medencéjé­ben akkor még létező ,jéghí- don”, de az is lehet, hogy a ten­geren át. Egész biztos, hogy nem a Bering-szoroson keresz­tül, hiszen ott akkor még össze­függő földnyelv húzódott. Jog(os) segítség a családoknak Ki adhat ma tanácsot a szülőket és gyerekeket érintő jogszabá­lyok összességéről? Hiszen olyan sok van belőlük, bogy egy szolnoki jogásznak 3 évébe került összegyűjteni azokat. A napokban jelent meg dr. Te- szár László könyve „Szülők és gyermekek jogi tanácsadója” címmel. Dr. Teszár László, a Mól Rt. jogtanácsosa maga is gyakorló szülő - ez adta az ötle­tet a könyv megírásához.- Tíz évvel ezelőtt gondoltam rá először, akkor várta a felesé­gem a nagyobbik gyerekünket, és kíváncsi voltam, hogy van-e egy jó jogi tanácsadó könyv, amely tájékoztat a lehetőségek­ről. Kiderült, hogy nincs ilyen. Ha bármilyen lehetőségről tájé­kozódni szeretnék, akkor ki kell keresnem az illető törvényben a megfelelő paragrafust. Egy gyermek és egy szülő életének különböző részeit nagyon sok törvény érinti, illetve vonatkozik rá. Ezek mind-mind más jogterü­leten vannak: családjog, egész­ségügyi jogszabályok - ezeket nehéz kigyűjteni még egy jo­gásznak is, hát még annak, aki nem „szakember”. Ekkor jutot­tam arra az elhatározásra, hogy ki kellene adni egy tájékoztató jellegű könyvet. ■ t sr'r» •« . »jp i #v\*'VvnM-A könyvében hány jogsza­bályt ismertet?- Körülbelül hatvanat a leg­különbözőbb jogterületekről. A könyvem nem helyettesíti sem a jogászt, sem a hivatalt, de tá­jékoztat arról, hogy milyen le­hetőségek, jogszabályok, jogin­tézmények vannak.- Mennyi időbe került össze­gyűjteni a családi életet érintő jogszabályokat ?-Három évbe. A jogszabá­lyokat csoportosítottam, rövidí­tettem, értelmeztem a könyv­ben, és - ahol lehet - a jogi nyelvről „lefordítottam” ma­gyarra.- Ha például nézünk egy át­lagos családanyát, őt hány té­makör érintheti az ön könyvé­ben?- Például a túlmunka tilalma, a munkavállalót megillető sza­badság, pótszabadság, éjszakai munka tilalma, a gyermekgon­dozás, -nevelés, kiskorú elhe­lyezése váláskor, gyermek tar­tása, családi pótlék, gyes, gyed, anyasági támogatás, terhességi, Három évig gyűjtötte a jog­szabályokat FOTÓ: CSABAI gyermekágyi segély, táppénz, gyermekápolási táppénz ... és lehetne még tovább sorolni. Évente 150 törvény jelenik meg, nehéz feldolgozni, kö­vetni őket. A könyvem lektorálásában, a szakmai iránymutatásban se­gítettek szolnoki jogászok, ve­zetők: dr. Séllei Imre, Dani Csaba, dr. Sinkó Káli Róbert, Törőcsikné dr. Gulyás Gabri­ella, Magonyné dr. Gulyás Éva és dr. Denke Gergely. P. É. Gyorsan járj, tovább élsz! A sietős séták alaposan meg­hosszabbíthatják az életet, és még csak nem is kell minden­nap loholva gyalogolni, elég havonta hatszor félórán át. Ennyi mozgástöbblettel 44 szá­zalékkal csökken az idő előtti elhalálozás kockázata. Az eredményre finn ikrek körében végzett felmérés alapján jutot­tak a Helsinki egyetem orvosai. Csaknem 16 ezer egy,- vagy több petéjű ikerpár életmód szokásait 1975-től kezdve kí­sérték figyelemmel. Az egype­téjű ikrek a leghitelesebbnek mondható kontrollcsoport, hi­szen biológiai, genetikai adott­ságaik rendkívül hasonlóak. A havi hat intenzív sétánál keve­sebbet, de azért néha-néha még­iscsak testedzést végző iker életkilátása 34 százalékkal jobb, mint a tunyább testvéré. A tanulmány szerint 434-en él­ték túl kevesebbet mozgó iker­testvérüket, akik legtöbbjével szívbetegség vagy rák végzett. Reggeli romantika Az „erősebb nem” - leg­alábbis amikor mély álomból ébred - a roman­tikusabb. Erre a megállapí­tásra jutott a minap egy amerikai közvélemény-ku­tatás. Ezek szerint ugyanis a férfiak - ellentétben a gyengébb nem képviselői­vel - ébredéskor elsőként élettársukat akarják meg­pillantani maguk mellett. Sok asszony ezzel szem­ben azt válaszolta, hogy inkább a gyermekét sze­retné elsőnek meglátni éb­redéskor. A közvélemény-kutatás során feltett kérdés így hangzott: „Kit (mit) látna a legszívesebben elsőként ébredéskor?” A válaszok !"órdekesr eltéréseket mutat­nak nemzeti hqvatartozás- ?*É9fü§gő«i.l ® 1 A németek több mint negyven, az amerikaiak­nak pedig huszonöt száza­léka először a partnerét szeretné megpillantani. Ezzel szemben a francia férfiak negyvenhárom, a britek harmincöt és a svédek harmincnégy szá­zaléka először az órájára vetne egy pillantást a leg­szívesebben. A dánok (negyvenhét százalék) és az olaszok (harminc száza­lék) azt válaszolták, hogy ébredéskor a legszíveseb­ben a derűs égboltot látnák maguk fölött. A CIBA Vision kontakt­lencsegyár által finanszí­rozott felmérés során több mint hatezerötszáz embert interjúvoltak meg az Egyesült Államokban, Dá­niában, Svédországban, Franciaországban, Német­országban, Olaszország­ban, valamint Nagy-Bri- tanniában. Magda Bálint vonatpapírral és ötszáz forinttal szabadult Tíz év a „sötétség árnyékában” Szívja a kollégámtól kapott cigarettát. Mutatja a szaba­dulási igazolást. Alapítélet 13 év, 10 hónap, 7 nap. Vé­gül 1987. december 12-től 1998. január 28-ig ült. A szegedi börtönt is megjárta, de Vácról szabadult. Kien­gedték hajnali négy órakor, ötszáz forinttal és a vonat­papírral. Arról árulkodik minden szava: Magda Bálint új alapokra szeretné he­lyezni az életét. Nézze, emberként akarok élni, nem a bűn útján járni - kezdi a történetét a Mezőtúr-Puszta- bánrévére való fiatalember. - Sokat olvastam bent, tanultam a jogszabályokat. De jobban is felkészíthettek volna a társa­dalomba való beilleszkedésre.- Mit követett el?- Megvertem az élettársa­mat, anyósomat, súlyos testi sértés, garázdaság. Együtt tár­gyalták mindet.- A fegyházból kártérítési papírral bocsátották ki. Miért?-Tíz részletben kellene 47 ezer forintot befizetnem. Mi­ből? Nincs jövedelmem.- Mire kérik a pénzt?- Nehéz volt egyedül. Kibo­rultam. Összetörtem a vécébe­rendezést, a rabruhám eltűnt. Hárman voltunk a zárkában. Tudom mi a jó, mi a rossz. Az Úr adott erőt, reményt, kitar­tást, hogy túléljem a börtönt. Hat éve tértem meg. Nem va­gyok bűnöző, tiszta vagyok - gyújt másik cigarettára.- Dolgozott a börtönben? -Nem engedték. Veszélyes vagyok, azt mondták. Tisztába akarom tenni az életemet. Nem a rosszat, a jót akarom válasz­tani. Mi kell egy embernek? Napfény, levegő, kitartás. El­múlt a gyűlöletem az élettár­sam iránt. A börtönből sok idegbeteg kerül ki. Mások be- falcolnak, felakasztják magu­kat, drótot nyelnek. A börtön­ben fejlődik ki a gyilkossági hajlam, ott lesznek aberráltak, homoszexuálisak. Többet kel­lene az elítéltekkel foglalkozni. Ha ideges vagyok, fát vágok, futok.- Milyen gyerekkora volt?- Állami gondozásba kerül­tem nyolcévesen. Voltam Hatvanban nevelőszülőknél, Kalocsán, dolgoztam a ho­moki intézet kertészetében. Emlékszem, nagyon rendes ember volt Krizsán György utógondozó. Harminchárom éves vagyok. Erős, fiatal. Ha kibírtam a hosszú éveket, ezt is kibírom.- Mit? Szabad ember. . .- Nem akarok lopni, nincs pénzem. Két szem hagymám van. néhány zoknim és kész. Eszek, ha megkínálnak. A mezőtúri városházán kaptam ötezer forint egyszeri segélyt. Mire elég? Munkanélküli ellá­tást három hónap múlva ka­pok. Jobban kellene a szaba­dunkat segíteni, hogy ember­ként élhessenek, mert így újra csak bűnöznek, betörnek, ra­bolnak.- Mihez ért?-A nyolc általánost elvé­geztem. Értek a festés-mázo­láshoz, a kőműves munkához. Munka után kérdezősködöm mindenütt. Kenyeret se tudok venni...- Hol alszik?- Pusztabánrévén befoga­dott egy ember. Nem tudok ta­karózni, nincs megfelelő ru­hám. Nehéz éjszakáim vannak. Egy hölgy adott tésztát, ezt- azt.- Miből utazik?- Ingyen. Meg szoktam mondani őszintén, most szaba­dultam, nincs pénzem. Vagy a kövesúton szaladok Mezőtú­rig­- Mit tapasztal? Az emberek jóindulatúak?- Igen, habár nem minden­kinek tetszik az őszinteségem. Észreveszem a kezük, a sze­mük rezdülésén. Békesség­ben, szeretetben akarok élni. Nagyon sokat szenvedtem. Ha könyvet írnék, A sötétség ár­nyékában címet adnám neki. Labilis vagyok. Kérem, segít­senek. Magda Bálint FOTO: takács- Isten áldja érte! - köszöni meg a száz forintot, amit ke­nyérre adok. Egy ember, az új élet kapujában. Nem irigylem Magda Bálintot. Nehéz dolga lesz megharcolni a szabadság édes madarával. Simon Cs. József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom