Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-24 / 46. szám

1998. február 24., kedd 7. oldal Törökszentmiklós És Környéke Terepgyakorlaton vesznek részt, központi fű­tést szerelnek a szolnoki gépipari szakközépiskola tanulói Szajolban, a helyi általános iskola felújítási munkálatain. A szolnoki intézmény és a szajoli önkormányzat közötti, há­rom éve létező együttműködés teszi lehetővé, hogy a tanu­lók a gáz-, illetve vízvezeték- és gázkészülék szerelési mun­kákat „élőben” gyakorolhassák. Törökszentmiklós nehéz év elé néz Szűkülő mozgástér A legkisebb gazdasági mozgásteret 1990 óta az idei költségve­tés biztosítja a törökszentmiklósi önkormányzatnak - hangsú­lyozza Szegő János polgármester. Közforgalmú hidat kap állami támogatásból Szajol Kiváltják az életveszélyes községházát Biztató év elé néz a szajoli önkormányzat és vele együtt a köz­ség. Ugyanis az idén mintegy 37 százalékkal több pénz van a „község zsebében”, mint tavaly volt. A számok tükrében valóban nincs túl sok ok a bizakodásra. Úgy tűnik, hogy a város idén se tud előrelépni az egyik legége­tőbb kérdés, a foglalkoztatott­ság tekintetében. Bár a Vebat- ronic és a Videoton új vállalko­zást hozott Törökszentmik- lósra, a ConAvisnál várható le­építéssel viszont ismét nehéz helyzetbe kerül a város. Nem­csak a munkanélküliek számá­nak növekedése okozhat fe­szültséget, hanem az is, hogy a ConAvisnál történő változások után a város szennyvíztelepe kapacitásának jórésze felszaba­dul, illetve a bevételei jelentő­sen csökkennek. A tavalyi 1,4 milliárddal szemben az idén 1,6 milliárdos biztos bevétellel számolhat a város. Számítanak egy közel 200 milliós céltámogatásra is pályázat útján, ez azonban csak akkor biztos, ha már megkap­ják. Ebben a reményteljes eset­ben 287 milliót költhetnek fej­lesztésre, ha viszont nem jön be a pályázatuk, akkor alig több mint hetven milliót. A céltámo­gatást a szennyvíztelep korsze­rűsítésére és a csatornahálózat bővítésére kérik. Tervezik a csapadékvízháló­zat bővítését, a közvilágítás korszerűsítését, út- és járdaépí­téseket. Felújításra a tavalyi ke­ret fele, 13,3 millió forint jut, egészségügyi gép, műszer vá­sárlására 12 milliós céltámoga­tási igényük van. Komoly gónd, hogy az okta­tási intézményeknél az állami támogatás a személyi kiadások 49,8-87,8 százalékát fedezi csak, a többit az önkormány­zatnak kell hozzátennie. Szociális kiadásokra 100 milliót terveznek, amely az ál­lami kiegészítésekkel év végére a dupláját is elérheti. A nehézségek ellenére a te­lepülés biztonságos működését ígéri a polgármester, aki azért megjegyzi: - Sajnálattal tapasz­talom azt a törvényhozói maga­tartást, amely az oktatásban dolgozók bérét sem adja oda az önkormányzatoknak, arra szá­mítva, hogy az iskolák működ­tetési költségeit a települések erőn felül is kisajtolják maguk­ból. Ez azonban hosszú távon tarthatatlan. A szerényebb gaz­dasági körülmények között élő települések hiányzó forrásait nem ellensúlyozzák annyira, hogy az elviselhetővé tegye a további leépülésüket. Amíg az elmúlt évben 231 millió forintos volt a költség- vetésük, az idén 317 milliós - tudtuk meg Szabó Zsigmond polgármestertől. Ez a telepü­lés adottságának köszönhető, mert a helyi adóbevételek, az iparűzési, a gépjárműadóból származó összegek jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy reményteljes költségvetéssel indulnak az évnek. Vannak kiemelt feladatok, amelyeket mindenképpen meg kell valósítani, illetve legalább elkezdeni az idén. Mindemellett a költségve­tés több mint negyedrészét je­lentő, mintegy hetvenmillió forintos fejlesztési lehetősé­get úgy igyekeztek tervezni, hogy a község minden lakosa érezze: olyan beruházás is megvalósul, ami őt is érinti. Mivel a községháza épülete életveszélyessé vált, az idei tervekben első helyen szere­pel, hogy meg kell kezdeni az új községháza építését. A hat­vankét milliós beruházásból az idén szerkezetkész álla­potba kerül az épület, és jö­vőre fejezik be. Mintegy hétmillió hétszáz ezer forinttal támogatják 1998-ban a községben mű­ködő szervezeteket (tavaly 4,3 millió jutott erre a célra), mint például a Vöröskereszt, a sportegyesület, a nyugdíjas klub. Közelíti a tízmilliót az az összeg, amelyet az önkor­mányzati intézmények felújí­tására, gépek, eszközök be­szerzésére fordíthatnak. Nem feledkeznek meg az útépítés­ről sem, négymillió forintot szánnak rá. Szilárd burkolatot kap a Móricz Zsigmond utca - ez tizenhét ingatlant érint. Támogatják az első lakás­hoz jutókat is, összesen egy­millió forinttal. Két és fél mil­lió az az összeg, amelyet az intézmények karbantartására költenek. Az idén valamennyi önkormányzati intézményben központi fűtés lesz, erre plusz két milliót áldoznak. A szociális kiadásokra 33 millió forintot terveztek - szemben a tavalyi mintegy 28 millió forinttal. Közforgalmú híd is épül az idén a községben - állami tá­mogatásból. A híd a négyes főút bővítése kapcsán épül meg a meglévő régi műtárgy mellett. Több mint 173 millió Most még szerények a lehetőségek Több mint 173 millió fo­rintból gazdálkodhat az idén Kengyel - szemben a tavalyi 154 millióval. Ez a keret elbírja az intézmé­nyek működtetését és a szo­ciális feladatok ellátását. Nagyon nagy terveket azonban nem lehet szőni be­lőle. Mint Czédly Gyula polgár- mester elmondta, a hagyomá­nyokhoz híven az idén is vál­lalják a társadalmi szerveze­tek, rendezvények támogatá­sát. A költségvetés mértéke természetesen meghatározza a fejlesztési feladatokat is. így elsősorban arra koncentrál­nak, hogy tovább folytassák a járdák, utak építését. Gondolkodnak a szenny­vízprobléma megoldásáról is. A jelenlegi elképzelés szerint Tiszatenyővel közösen sze­retnének megoldást találni - a tervek mindenesetre az idén elkészülnek. Folytatódik, tavalyról át­nyúlik az iskola, az óvoda felújítása is. Az iskolában például tetőszerkezet-cserére lehet számítani és a felújítási listán szerepel a régi óvoda épülete is. A költségvetés lehetőségeit az idén is pályázatok útján szeretnék bővíteni. Ennek már jól bevált gyakorlata van a községben: tavaly például több mint 10 millió forint jött be pályázatok útján. Az idén is élni kívánnak ezekkel a le­hetőségekkel, különböző té­mákban, például útépítésnél. A szociális keretük 21 mil­lió 300 ezer forint. A jövede­lempótlósok kifizetésére több mint 6 milliót szánnak, a közgyógyellátásra pedig egy millió forintot fordítanak. A gyermekétkeztetés támogatá­sára félmillió marad. A szoci­ális keretet úgy lehetne jelle­mezni, hogy szűkösen elég a községben jelentkező szociá­lis és segélyigényekre. Ez azonban nem újkeletű probléma. A tapasztalat az, hogy az év elején tervezett összeg soha nem elég. Ez az év második felére kiderül, és ilyenkor átcsoportosításokkal növelik a szociális kiadásokra fordítható összeget. Kengyelen természetesen igen megbolygathatja a terve­ket a Green World nevű cég tervezett letelepülése. A komplett telepítési tervek már elkészültek, most folynak a szakhatósági engedélyezések. Ha a hulladékmegsemmisítő a községben megépül, akkor egészen más perspektívákról lehet majd beszélni. Az oldalt írta: Paulina Éva Fotó: Mészáros János Az egyik idei terv: korszerű világítást kapnak az utcák. Tornaterme még nincs a jó eredményt elért iskolának Országos elismerést szereztek A tanműhelyek a gyakorlati oktatás helyszínei Törökszentmiklóson, ha rangsorolnák a középfokú oktatási intézményeket, a Lábassy János Szakközép- és Szakképző Iskola nem szerepelne előkelő helyen. „Országos szemmel” más a vélemény az intézményről. Egy országos felmérés szerint a 10-ik helyen szerepel kate­góriájában a felsőoktatási in­tézménybe jelentkezett és fel­vett tanulók arányát tekintve. Libor József igazgató úgy érzi, környezetükben nincs akkora presztízsük, talán mert nem ismerik az itt folyó munkát. Az országos mérce megmu­tatta: a Lábassy egy jó iskola. Hogy mitől az, arról beszélget­tünk tanárokkal, diákokkal: Széli Jenó'né matematika sza­kos tanárral, Zafír László elektronika szaktanának Örsi János igazgató-helyettessel és Kis Gábor, valamint Koncz Róbert negyedikes elektromű­szerész tanulókkal, akik mér­nöknek készülnek. Először a diákok kaptak szót.- Jó dolog itt diáknak lenni - foglalja össze véleményét Koncz Róbert és ezt Gábor is megerősíti. - Jó az iskola fel­szereltsége, gyakorlaton min­dent kipróbálhatunk, amit ta­nultunk, így tovább erősödik a tudásunk. Libor József. - Korábban igazgatóként Zafír tanár úr in­dította el a szakközép-iskolai képzést. így most 12 szakma oktatását vállaljuk, és évfo­lyamonként van egy szakkö­zép-iskolai osztályunk is. Széli Jenó'né: - Az a diák, aki például elekroműszerész szakközepes osztályba jár, szakmai ismeretekből többet kap, mintha egy gimnáziumba menne, és jók az esélyei a to­vábbtanulásra. Örsi János: - Hozzáteszem azt is, hogy akik tőlünk egye­temre, főiskolára mentek, többnyire el is végezték, na­gyon kevesen maradtak ki. Libor József:- Az eredmé­nyek titkát abban látom, hogy jó háttért adnak a pedagógusa­ink. Lelkiismeretesek, ponto­sak. Nemcsak a továbbtanulási arányunk figyelemreméltó, hanem például az is, hogy a szakmunkástanulóink minden évben jól szerepelnek a verse­nyeken. Terveinkben most már nem szerepel új szakma felvétele, csak esetleg olyané, amely a meglévő alapszakmákra épít. Egy kicsit talán furcsa, de azért csak megemlítem a be­szélgetés végén, hogy ebben az intézményben, ahol 670 diák tanul, nincs tornaterem. Annak idején nélküle épült meg az iskola, azóta se tudtuk pótolni, a diákok a szabadban, illetve tornaszobában tornáz­nak. Szívesen fogadnánk tá­mogatást, ötletet, hogy ez a tervünk megvalósuljon. Soronként, olykor színeket vá­logatva készülnek a rongysző­nyegek. Türelem, kitartás kell hozzájuk, de azoknak, akik a székek mögött ülnek - van. A foglalkoztatóban dolgozók ugyanis fogyatékos fiatalok, akik az iskolából kikerülve ed­dig arra voltak ítélve, hogy ott­hon üljenek.- Nagyon jó itt - meséli az egyikük. - Jókat beszélgetünk, és a múltkor volt farsang is.- Amíg nem jöttem ide, ott­hon egész nap a tévét néztem csak - íme egy másik véle­mény.-Itt van kivel beszélgetni, jó az ebéd, meg a társaság - hangsúlyozzák többen is. Törökszentmiklóson de­cember óta működik a fogya­tékosok foglalkoztatója. A Kézenfogva Törökszent­miklós Alapítvány - amely évek óta szorgalmazza a fog­lalkoztató létesítését - kurató­Végre találtak egy közösséget riumának elnöke,' Török And­rás ecseteli az idáig vezető utat, ami évekig tartott és bizony elég göröngyös volt.- Az alapítvány egyik célja mindig is az volt, hogy ilyen munkahelyet teremtsen, ahol az iskolából kikerülő fiatalok munkát, elfoglaltságot találnak. Egyúttal közösséget is, ami szintén nem utolsó szempont. Alapítványunk Phare pályá­zaton nyert támogatást a foglal­koztató létrehozásához. Ahhoz azonban, hogy nyer­hessenek a pályázaton, külföldi (európai uniós) partnerszerve­zet támogatása szükségeltetett, így találtak 1995-ben segítőre az ausztriai Lebenshilfe nevű szervezetben. A pályázatot tavalyelőtt ta­vasszal tudta beadni a Kézen­fogva úgy, hogy másfél millió forinttal az önkormányzat, félmillióval a Kézenfogva és félmillióval a helyi városfej­lesztési alapítvány járult hozzá a foglalkoztató létesítéséhez. A házat pedig, ahol végül is ki­alakították a foglalkoztatót, az önkormányzattól kapták. A pályázati támogatás fel­tétele az volt, hogy másfél év alatt 15 személy foglalkozta­tásáról kell gondoskodni, az­tán még egy, 15 személyt be­fogadó részt létrehozni. A másik épületet a már kialakí­tott foglalkoztató telkén épí­tenék meg. A fenntartási költ­ségeket az első évben a Phare vállalja. A foglalkoztatóban mindig élénk élet folyik. Szőnyeg­szövéssel, kosárfonással telik az idő (mint ahogy azt képe­ink is tanúsítják) - a terméke­ket később meg is lehet vásá­rolni tőlük. Mint Molnár Jánosné ve­zető elmondta, nemcsak az el­foglaltság fontos az itt dolgo­zók számára, hanem a közös­ségi élet is. Szeretnek dol­gozni, szorgalmasak, de kedve­lik a szórakozást is. Most ép­pen a farsangra készülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom