Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-24 / 46. szám

1998. február 24., kedd 3. oldal Megyei Körkép Gumialkatrészeket készítenek háztartási gépekhez (hűtőszekrény, fagyasztó, porszívó, kávéfőző), valamint műanyag tégelyeket és flakonokat kozmetikai termékekhez a T-Plasztik Kft. közelmúltban átadott új jászladányi műanyag- és gumiüzemében. A két mű­szakban termelő üzem 200 milliós nettó árbevételt tervezett erre az évre. fotó: mészáros A spanyol mezőgazdasági attasé Szolnokon Elengedhetetlen a gazdák képzése Elengedhetetlen a mezőgazdasági termelők folyamatos képzése - mondotta az európai régiók fiatal mezőgazdászainak fóru­mán, országa integrációs tapasztalatait összegezve Felicisino Gonzales spanyol mezőgazdasági attasé. Közérzetünk Középiskolák rangsora Évenként rendszeresen közzéteszik a középiskolák rangsorát, amelynek alapja, hogy egy-egy intézmény tanulói milyen arány­ban kerültek be egyetemekre, főiskolákra. Valamikor egyszerű volt a számítás: mindenkit csak egy bizo­nyos pontszámmal vettek föl. Kiszámolták, hogy egy-egy közép­iskolából hány nyert fölvételt, pontosabban hogy milyen a fölvet­tek aránya, és ennek alapján elkészítették a rangsort. Voltak azonban, akik már korábban is vitatták ennek a listá­nak a realitását, mondván, összemossa a különböző színvonalú felsőoktatási intézményeket, s nem tesz különbséget, ha egy diák olyan egyetemre jutott be, ahol 120 pont a felvételi határ, vagy olyan főiskolára, ahová már 75-80 ponttal fölvették a je­lentkezőket. A kifogásnak kétségtelenül van alapja, a számítás rendszerét lehetne ilyen értelemben finomítani, ám ez a statisz­tikát alapvetően nem befolyásolná. Újabban azonban, mint ismeretes, a felsőoktatási intézmé­nyek úgynevezett fizető helyeket különítenek el olyan diákok részére, akik meg tudják fizetni a különböző, de általában elég borsos, félévenként néhány tízezertől több százezer forintig ter­jedő térítési díjat. Igaz, nekik is kell fölvételi vizsgát tenniük, de alacsonyabb pontszámmal is bejuthatnak, mint azok a társaik, akik a hagyományos rendszerben folytatják tanulmányaikat. Hogyan befolyásolja mindez a középiskolák rangsorát? Nem nehéz kitalálni. Az a középiskola, ahová jómódú szülők gyere­kei járnak, akik ki tudják fizetni a félévenkénti több tíz- vagy százezer forintot, előnybe kerül azokkal szemben, amelyek ke­vésbé tehetős szülők gyermekeit tanítják. A sorrend tehát most már nem csupán azt jelzi, hogy az iskola hogyan készítette föl tanulóit az egyetemi-főiskolai tanulmányokra, hanem azt is, hogy a szülők mennyire engedhetik meg maguknak, hogy gyengébb eredményt produkáló gyermekeiket is fölvetessék. Természetesen nem állítom, hogy, legalábbis egyelőre, a térí­tést fizető diákok döntő módon befolyásolnák az iskolák rang­sorát. Ám néha egy-két százalékon múlik a jobb helyezés, és ilyenkor ez is közrejátszhat abban, hogy egy iskolát milyen helyre sorolnak. Bistey András Pisztolyt fogtak a sírkövesre Előkészületek a millenniumra Alig vagyunk túl a honfogla­lás ezeregyszázadik évfor­dulóján, a millecentenárium után millenniumra készül az ország. Ezúttal a magyar ál­lamalapításnak, Szent Ist­ván megkoronázásának, a kereszténység fölvételének ezredik évfordulóját ünne­peljük. Az előkészületek már javában folynak. Mint arról korábban hírt adtunk, megalakult és megkezdte munkáját a megyei millen­niumi bizottság. A bizottság titkára, dr. Hor­váth Attila, a megyei művelő­dési szolgálat vezetője el­mondta, arra törekednek, hogy minél szélesebb rétegek részvételét biztosítsák, minél több intézményt és magán- személyt nyerjenek meg. A rendezvények célja a méltó megemlékezés kereté­ben a helyi, regionális értékek felmutatása. Ennek megfelelően ösztön­zik a helyi kezdeményezése­ket, ugyanakkor koordinálják is, igyekeznek elkerülni az át­fedéseket. Máris sok információval rendelkeznek a polgármeste­rektől egyes települések ter­veiről, tegnap pedig a műve­lődési otthonok vezetőit, az önkormányzatok közművelő­dési munkatársait hívták ösz- sze. Céljuk ugyanis, hogy az ünnepségekbe bevonják a művelődési házakban mű­ködő kiscsoportokat, együtte­seket. Az ünnepségek sorozata nem korlátozódik a 2000. évre. Már előbb is tartanak rendezvényeket a millenniumi megemlékezés jegyében. A bizottság azonban to­vábbra is várja a megyei mű­velődési szolgálat címére mindazon állampolgárok, civil szervezetek, intézmények, te­lepülések elképzeléseit, fel­ajánlásait, konkrét programjait és javaslatait, melyek e törté­nelmi évfordulóhoz kötődnek, s méltó módon szolgálják a megemlékezést. B. A. A kisgazdapárt megyei jelöltjei A májusi választásokra ké­szülve, több párt után az FKGP is nyilvánosságra hozta jelöltje­inek nevét. A párt az ország mind a 176 választókerületében kíván jelöltet állítani, így ter­mészetesen Jász-Nagykun- Szolnok megye nyolc kerületé­ben is. Az első választókerületben Kasza Antal, a másodikban Horváth Gábor, a harmadikban dr. Perjési András, a negyedik­ben dr. Úri Szabó Károly, az ötödikben őze Sándor, a hato­dikban dr. Szöllősi Kálmán, a hetedikben Dögéi Imre, a nyol­cadikban Paál Sándor számára gyűjtik majd a kopogtatócédu­lákat. A spanyol mezőgazdaság a II. világháború után indult fejlő­désnek, és a ’70-es évekre a technikai modernizáció hatására túltermelés bontakozott ki. Bár a korábbi években a kereslet nö­vekedése minőség nélküli mennyiséget követelt, azonban az említett időszaktól megjelen­tek a minőségi követelmények. Ezzel együtt egyre kevesebb embernek adott munkát a mező- gazdaság, s a közben bekövet­kezett európai uniós csatlakozás is új kihívást hozott: a spanyol termelőknek szembe kellett nézniük a környezetvédelmi kö­vetelményekkel is. Az összetett problémáknak megfelelő mező- gazdaságot csak képzéssel, méghozzá vállalkozási és tech­nikai, technológiai oktatással le­het létrehozni. Ezt a feladatot a szaktárca vállalta magára in or kiírna az attasé. Az unió mezőgazdasági poli­tikája is a környezetbarát, minő­ségi mezőgazdaság megteremté­sét tűzte célul. A spanyol mezőgazdaság hú­zóágazatává az utóbbi tíz évben a zöldség-gyümölcs termesztés vált. E téren 1992-től napjainkig mintegy 375 százalékos volt az export-, s mintegy 300 százalé­kos a profitnövekedés. Talán nem véletlen, hogy a konferencián épp a francia me­zőgazdászok kérdeztek a legéle­sebben az attasétól. Felvetették a franciaországi tüntetéseket, me­lyeken a jóval olcsóbb spanyol áruk behozatala ellen tiltakoz­tak, s nem rejtették véka alá azt véleményüket sem, hogy a munkaerő jövedelmi szintje mi­att tudják a spanyolok a nyomott árakat tartani. Az attasé válaszá­ban konkrétumokra nem tért ki. Talán e kis vita is ízelítőt ad­hat a magyar mezőgazdászok­nak arról, hogy nem lesz egy­szerű a csatákat megvívni az uniós csatlakozásunk után a me­zőgazdasági termékeink piacra jutása érdekében. ein Több fegyveres rablással gyanúsítható az a két me­gyénkben férfi, akiket pénte­ken, egy Dunapatajon történt bűncselekmény forrónyomos felderítése során fogtak el a rendőrök. Az őrizetbe vett B. Ferenc 26 éves szolnoki és F. László 30 éves besenyszögi lakóhelyű gyanúsítottaknak két tettestársa is volt - őket még körözik. A négy férfi a hét végén egy dunapataji sírköveshez állított be, pisztolyt fogtak rá, és pénzt követeltek tőle. A sértett egyik családtagja azonban gázspray- vel a támadók szemébe fújt, majd miután az időközben (Folytatás az 1. oldalon) A repülőszerkezet eltűnését hétfőn délelőtt jelentették be. Az Országos Rendőr-főkapi­tányság nyomban kutató heli­koptert indított^ a személyzet pedig nem sokkal később, 11 óra körül talált rá a roncsokra és a két repülős holttestére. Lapunk kérdésére Lengyel György alezredes elmondta, a rendőrségi vizsgálat eddigi adatai szerint a sárkányosok vasárnap délelőtt is felszálltak a Jászberény melletti mező- gazdasági területről. Kisköre felé indultak, ám valamilyen ok miatt elálltak eredeti ter­vüktől. Feltehetően az erős szél volt megjelent alkalmazott is mun­kaadója segítségére sietett, a rablók elmenekültek. Az elfogottak alaposan gya­núsíthatok egy tavaly szilvesz­terkor Budapesten elkövetett rablással is; akkor egy terézvá­rosi bt-től vittek el kétmillió forintot. Kiderült az is, hogy a két bűnözőt az Országos Rendőr-főkapitányság is kö­rözi, egy még korábban ugyancsak Budapesten, a XIX. kerületben elkövetett fegyve­res rablás feltételezett tettesei­ként. Elképzelhető - s erre számos jel mutat -, hogy az il­letőknek az említetteken túl köze van több más fegyveres rabláshoz. az, ami visszafordulásra kész­tette őket. Kiindulási állomá­suk felé tartva út közben egy alkalommal le is szálltak Já- szárokszállás közelében. Délután immár ismét Jász­berényből kértek engedélyt a felszállásra. A sárkány ugyan­csak Kisköre felé vette az irányt. A két férfit azonban hiába várták vissza a jászbe­rényi társak, akik végül értesí­tették az Légiforgalmi és Re­pülőtéri Igazgatóság diszpé­cserszolgálatát és a rendőrsé­get. A megyei rendőr-főkapi­tányság szakértők bevonásá­val indított vizsgálatot, hogy tisztázzák: milyen okok vezet­tek a katasztrófához. -h­Megválnak 112 kórházi dolgozótól (Folytatás az 1. oldalról) Hangot adott annak a véleményének is, hogy a kórház körülbelül egy évtizede kialakult struk­túrában működik a mai napig is, amin változ­tatni kell. Lapunk az elhangzotta­kon kívül két kérdésre várt választ. Elsőként: Igaz-e, hogy száz dolgozó leépítése már olyan stádi­umban van, hogy csak alá­írásra vár? Kató Gábor önkor­mányzati biztos így vála­szolt: „Még ma (vagyis tegnap) aláírásra kerül egy nevesített lista 112 dolgo­zóra vonatkozóan. Ebből több mint ötvenet felmen­tenek, másoknak viszont a lejárt szerződését nem hosszabbítják meg. Ké­sőbb még körülbelül öt­ven dolgozó leépítésére van mód és lehetőség.” Dr. Baksai István főigazgatótól a következő kérdésre vártunk választ: Hogyan képzeli az együttműködést a főorvosokkal, miután nem min­denkinek a bizalmát élvezi? Az új főigazgató főorvos hangsúlyozta, hogy nehéz lenne egy kórházat a szak­mák vezetői ellenében ve­zetni. Az esetleges problé­mákat tárgyalásokkal, egyeztetésekkel kívánja megoldani, de a kórház ér­dekeit tekinti elsődleges­nek. Iváncsik Imre ennél a kérdésnél megjegyezte, hogy ő maga is kérte a főor­vosokat, hogy mindenki tá­mogassa az új főigazgatót. Kató Gábor önkormány­zati biztos a beszélgetés vé­gén a kórház adósságállo­mányának folyamatos csök­kentését ígérte. P.É. Dr. Baksai István, az új főigazgató főorvos FOTÓ: CS. I. Sárkányrepülők balesete Az idén négyszázezer porszívó készül Jászberényben Gyárat avatott a svéd kormányfő (Folytatás az 1. oldalról) Göran Persson svéd minisz­terelnök avató beszédében hangsúlyozta, a gyár megnyi­tása jelzi a svéd-magyar ipari kapcsolatok fejlődését. Az át­alakulóban lévő Európai Uni­óban Magyarországnak sze­repet szánnak, amit a gyár megnyitása is bizonyít. Ki­emelte, az unió bővítése elen­gedhetetlen ahhoz, hogy Európa valóban élő, nagy kontinens legyen. Az, hogy milyen segítséget nyújthat ebben Svédország hazánknak, jórészt a ma sorra kerülő hiva­talos tárgyalásokon körvona­lazódik majd, ezért érdeklő­déssel várja azokat. A miniszterelnök lapunk­nak is megerősítette, Magyar- ország jó úton halad az Euró­pai Uniós csatlakozás felé, melyet Svédország támogat. Hozzátette: új beruházásokra lehet számítani országunkban, de a konkrétumokról nem a politikusoknak kell dönte­niük. Az avatás megelőző sajtó- tájékoztatón Karlheincz Giftt- haler, a herényi porszívógyár igazgatója bemutatta az itt gyártott termékeket, Lennart Sunden, az AB Electrolux porszívó-termékvonalának elnöke pedig ismertette a jászberényi beruházás hátte­rét. Mint elhangzott: a herényi fejlesztés része az Electrolux világméretű restrukturálási programjának. Ennek része­ként Milánóban bezárták a korábban másfél millió dara­bos éves termeléssel működő porszívógyárukat, mely kapa­citás egy része került Jászbe­rénybe. Az világcég porszívóterme­lése Európában három bá­zisra, a svédországi, a német- országi és a magyarországi - jászberényi - gyárakra épül. A herényi gyár fejlesztése nem áll meg, évente szeretnék megduplázni az itt gyártott - jórészt exportra szánt - por­szívók számát. Újságírói kérdésre vála­szolva kifejtette: a termelé­kenység, a hatékonyság, a minőségi termelés feltételei megvannak Jászberényben, ezért jelenleg - amíg ezek a feltételek megmaradnak - nem fenyegeti a milánóihoz hasonló gyárbezárás veszélye az itt dolgozókat. Azt is megtudtuk, a gyár kapacitása akkora lesz, hogy a műanyagalkatrész-gyártó ha­zai cégek megrendelésekre számíthatnak. Banka Csaba Úgy tűnik, az ut­cára kimerészkedő (márpedig mese nincs, oda csak ki kell menni) polgár jobban te­szi ezután, ha odafigyel arra, mi mellett vezet el az útja, s nem csak úgy magába mélyedve sé­tálgat. És ha egy kerítés, kőfal, épülethomlokzat túl rozogának, viharvertnek látszik, azt jobb nagy ívben kikerülni. Mert amint azt az elmúlt hét történései, tragédiái mutatják - amúgy Murphy-törvényszerűen -, ami ledőlhet, az előbb-utóbb le is fog dőlni. Ahogy a múlt hét csütörtökön Abonyban is ledőlt egy tűzfal az egyik óvodában. A fal már jó ideje repedezett volt, s erre az óvónők fel is hívták az érintettek figyelmét. A tűzfalat el is kezdték alátámasztani, ám eközben megtörtént a baj: a fal egyszer csak kidőlt magától, szerencsére senkinek sem okozva sérülést. Még belegondolni is rossz, mi van, ha ez a tűzfal akkor „mondja be az unal­mast”, amikor az udvaron, a közelében gyere­kek játszanak... Budapesten, a Józsefvárosban, ahol a halá­los kimenetelű tragédia történt, az önkormány­zat azonnal elkezdte feltérképezni, hol is van­nak veszélyesnek tűnő épületrészek, kerítések. S ahol kellett, ott azonnal intézkedtek az elbon­tásról. Nem csodálkoznék, ha ennek hallatán megyénk településein is történnének hasonló in­tézkedések - ha még nem lépték volna meg. A bajt ugyanis jobb megelőzni, ez kétségtelen. Mint ahogy az is vita nélküli, hogy - ismerve városa­ink, községeink épületeinek állagát - biztosan akadnának olyan területek, épületek, amelyek­nek az elbontásával nem kellene már tovább várakozni. Vagy gondoljunk csak a volt szovjet laktanyák területén maradt, immár szabadon „látogatható” épületmaradványokra. A ka­landkereső gyerekek talán fel sem fogják, mi­lyen veszélyes lehet egy-egy ilyen épületroncs közelébe menni. S bár tudjuk jól, a bontás (vagy éppenséggel az esetleges felújítás) pénzbe ke­rül, az emberéletet semmilyen összeggel nem lehet kiváltani. Az utca veszélyes üzemnek tekinthető: nem tudni, kire mikor dől rá egy kerítés, egy kira­katüveg, esik a fejére egy vakolatdarab, egy el­szabadult toronydaru, esetleg mikor keveredik egy géppisztolyos leszámolás „tűzkörébe”. Nem gondolom persze, hogy fatalistának kell lennünk, s folyton azt lesni, mikor érhet minket baj. De könyörgöm, azt sem tehetjük meg, hogy gyalogosként a járda helyett az úttest közepén sétálunk, mondván, ott nincs kerítés a közelben. Hiszen akkor az ámokfutóként vezető autósok­ról még nem is szóltam . . . Baranyi György Az utca veszélyes üzem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom