Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-02 / 27. szám

1998. február 2., hétfő Megyei Körkép 3. oldal „Örökzöldek” pótszilvesztere Óriási tapsvihar követte az esernyős táncot fotó: sz. m Finn gyártósor Arokszálláson (Folytatás az 1. oldalról) Az eredeti döntésnek megfe­lelően a Electroluxon belüli fagyasztóláda-gyártás euró­pai központjába, Jászbe­rénybe telepítik a gyártóso­rokat. A költözés ezzel együtt egy hosszabb folya­mat, így annak első lépcső­jére már néhány hónapon be­lül sor kerül. Az év közepén, (június végén, július elején) egy műszak költözik át, ami körülbelül száz embert érint. Jászárokszálláson jelenleg megközelítően 220-230-an dolgoznak a fagyasztóláda­gyárban - mondta Takács János. Jászberénybe való át­telepítés a fogadóegységnél létszámbővülést eredmé­nyez. Az igaz viszont, hogy ott nem lesz szükség az Arokszálláson felszabaduló teljes munkaerőre. Nem ad automatikus belépőt, ha va­laki Arokszálláson dolgo­zott, viszont mindenképpen előny. Az ingázás ez esetben nem jelenti a terhek nagy­mérvű emelkedését, hisz a cég a bérletek árának 80 szá­zalékát megtéríti. Az Arokszálláson felsza­baduló üzem nem áll majd üresen, bővítik a kereske­delmi hűtők (hűtőpultok) termelését. Egy Finnor­szágból telepített gyártósor is működésbe lép. A hűtő­pultnak meg van az az elő­nye - tette hozzá a vezér- igazgató -, hogy nem sze­zonális termék, tehát jobb kapacitáskihasználásra ad lehetőséget. Megtudtuk, esetenként lehetőség lesz arra is, hogy az áttelepülő fagyasztóládagyárban hatá­rozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak közül né- hányan a helyben maradó, kereskedelmi hűtőket gyártó egységnél folytassák mun­kájukat. bcs Vidám est keretében pót- szilveszterezett az „Örök­zöld” Klub Tiszafüreden, a helyi művelődési házban. A klub kiváló műsorajánlattal csábította az őket megtiszte­lőket. Polgár Benedek, a zene­iskola volt fúvósoktatójának trombita-szaxofon „duettje” igazi csemege volt, elsősor­ban azzal, hogy a hangszerek mestere bizonyította: értő ke­zekben egy levegővel is „jól megfújhatók” a hangszerek! Persze a jó hangulathoz azért kellett a klubtagok műsoros meglepetése is, a hangulatos esernyős tánccal és a fergete­ges kánkánnal. E sorok írója akkor a legudvariasabb, ha úgy fogalmaz: nehéz volt el­dönteni azt, ki a gyermek és az édesanya a színpadi fősze­replők közül. Az alapítvány munkájáról, az elért eredményekről Szabó Ká­roly rendőr alezredes, a mező­túri kapitányság vezetője, a szervezet titkára beszélt. A kö­zel egymilliós alapítói vagyont elsősorban a bűnmegelőzési munka hatékonyságának növe­lésére fordították. Betörőjelző készülékeket vásároltak, me­lyeket az ilyen jellegű bűncse­lekményekre különösen veszé­lyeztetett kereskedelmi egysé­gekbe helyeztek ki. Az öt mű­szerből az idők során kettő annyira elhasználódott, hogy már nem lenne gazdaságos a Ám ahhoz, hogy a színpadi jókedv tovább éljen, kellett a Jolly Joker zenekar is, amely igazi „ütőkártyaként” trom­megjavíttatásuk. Igaz, most erre pénzük sincs elegendő. A járőröknek vásároltak öt kerék­párt, melyek növelték a közte­rületen szolgálatot teljesítő egyenruhások mozgékonysá­gát. Sajnos ezeknek is megko­pott régi fényük, javításra vagy cserére szorulnának. A kapitányság kapott kor­szerű gépkocsikat, azok azon­ban alacsony építésűek, nem a Mezőtúr környéki földutakra tervezték. A futóművek átalakí­tását is támogatták, most már könnyebben tudnak behajtani a kátyús utcákba is. Sajnos az folta a legfergetegesebb jó­kedvet is, amely tánccal, tombolával a hajnali órákig tartott Füreden. -p­utóbbi időben igen kevés támo­gatás érkezik számlájukra, pe­dig, amint az alezredes fogal­mazott, lenne mire elkölteni a pénzt. Legutóbb a Klíma Ipari Centrum Rt. ajánlott fel szá­mukra egy 150 ezer forintos számítógépet, mely nagyban megkönnyítette az igazgatás- rendészeti osztályon dolgozók munkáját. Az informatikai rendszer azonban további kor­szerűsítésre szorulna. Jelentős üzemanyag-megtakarítást ér­hetnének el, ha néhány segéd- motoros kerékpárt tudnának vásárolni. A jelenlegi forrásaik erre nem elegendőek. A túri rendőralapítvány titkárának reményei szerint az egyszáza­lékos felajánlásokból a tavalyi 56 ezer forintnál idén több fo­lyik majd be számlájukra, ses Fogytán a túri zsaruk alapítványának pénze Kerékpárt vásároltak a járőröknek A Túrvidéki Bűnüldözési Alapítvány immár hetedik éve tevé­kenykedik. A húsz alapító között elsősorban cégek, gazdálko­dók voltak, azonban Mezőtúr és Túrkeve önkormányzata is hozzájárult a szervezet létrehozásához. Az évek során kasszá­juk egyre üresebb lett, feltöltésre szorulna. Elkészült az MSZP megyei listája Szombaton értekezletet tartott az MSZP megyei szövetsége. A napirenden a párt választási programjának megyei kiegészí­tése és a területi listás képviselőjelöltek megválasztása szere­pelt. A megyei pártértekezletről szombat délután sajtótájékoz­tatót tartott dr. Szekeres Imre frakcióvezető, az MSZP alelnöke és dr. Füle István megyei pártelnök. A megyei pártértekezlet - mint dr. Füle István elmondta - átte­kintette a megye helyzetét, és megállapította, hogy az elmúlt években előrelépés történt több évtizede megoldatlan kérdések­ben. Ilyen az infrastruktúra fejlő­dése, amely jó alapot teremthet a gazdaság gyorsabb fejlesztéséhez és a lakosság jövedelemszintjé­nek emeléséhez. Ebben a vonat­kozásban esett szó a kunmadarasi repülőtérről és a szolnoki logisz­tika központról. Fontos feladat­ként említették a kis- és közép- vállalatok, valamint a mezőgaz­daság fejlesztését, az elveszített piacok visszaszerzését. A humán szféra helyzetére áttérve elsősor­ban a kórházak, valamint a főis­kolák és a szakoktatás fejleszté­séről esett szó. Szekeres Imre az MSZP or­szágos programjának főbb elveit foglalta össze. Á párt célja, hogy megnyerje a választásokat és kormányt alakítson. Az 1994-ben tett ígéretek többsége megvaló­sult, a legfontosabb, hogy az or­szág kikerült a gazdasági válság- helyzetből. 1998-ban új szakasz kezdődik, amelynek legfőbb jel­legzetessége, hogy megkezdődött a gazdasági fejlődés, és ez na­gyobb mozgásteret biztosít az esélyegyenlőség javításához, a munkahelyteremtéshez. A párt kiemelt feladatának tekinti a kö­vetkező években a közbiztonság javítását is. A választási kampányról dr. Szekeres Imre elmondta, hogy az rövid, mintegy harmincnapos lesz, s benne az MSZP nem más pártokkal, hanem az ország gond­jaival, a választókat leginkább érdeklő kérdésekkel akar foglal­kozni. Elmondta továbbá, hogy a párt vezetői egyéni kerületekben is indulnak, mivel úgy látják, hogy a politikusoknak szükségük van közvetlen kapcsolatokra is a választókkal. Újságírói kérdésekre válaszul a kisebbségek parlamenti képvi­seletéről elhangzott, hogy bár többféle nézet is megfogalmazó­dott, az MSZP azt az álláspontot képviseli, hogy a kisebbségek képviselőit októberben az ön- kormányzati választásokkal egy időben kellene megválasztani. Egy másik kérdésre elmondta: az MSZP-nek jelenleg nincs igazi ellenfele, mivel a jobboldal meg­osztott. Az igazi küzdelem most a Fidesz és az FKGP között folyik, hogy eldőljön, melyik lesz a jobboldal vezető ereje, és négy vagy nyolc év múlva a szocialis­ták igazi ellenfele. Végül szétosztották a megyei pártértekezlet által jóváhagyott választási listát, amelyen tizen­nyolcán szerepelnek. Tizenhatan az MSZP-t képviselik, egy jelölt (Túróczi János) az Agrárszövet­ség, egy pedig (Tóth Andrea) a Baloldali Ifjúsági Társulás tagja. A tizennyolc név sorszám sze­rint: dr. Szekeres Imre, Iváncsik Imre, Jauernik István, dr. Füle István, Herbály Imre, Tokár István, dr. Jakus Zoltán, dr. Kasuba János, Botka Lajosné, Farkas Imre, Túróczi János, Ozsváth LAszló, Lóczi Miklós, Kovács Libór, Tóth Andrea, dr. Hodosi Miklós, Gáspár József, dr. Stanitz Károly. B. A. Néptáncgála Kunmadarason Hagyományőrző szándékkal, immár második alkalommal rendezték meg szombaton a kunmadarasi művelődési házban az általános iskolások néptáncgáláját. A megjelent együtteseket - a bereki, a tiszaszentimrei és a karcagi Györffy István Általá­nos Iskola tanulóit - és vezető­iket Géléi Józsefné igazgatónő köszöntötte, majd a Bíró And­rea vezette kunmadarasi cso­port fonójelenetével kezdődött a gála. A csoportok táncait Pánti Ildikó (Karcag), Kovács And­rásáé (Berekfürdő) és Nagyfe- jeő János (Tiszaszentimre) ér­tékelték. A berekiek kanásztánca, a szentimreiek szatmári táncai, a kunmadarasiak ugrós tánca, valamint a karcagi Györffy István Általános Iskola kalota­szegi tánca után régihangszer- bemutató következett. A szép­számú közönség láthatott még karikázót, dunántúli táncokat is. Ezt követően a Bíró zenekar - melynek vezetője Bíró Imre, a bereki és karcagi csoport ta­nára - késő estig húzta a talp- alávalót. A táncházban szülők, nagymamák, óvónők is meg­mozgatták végtagjaikat. A kö­zös tánc után, miközben a fel­készítő tanárok és a felkért szakemberek értékelték a pro­dukciókat, a gyermekeket megvendégelték a művelődési házban. de Kétmilliárdos kórházfelújítás (Folytatás az 1. oldalról) pályázat néhány évig pihent a minisztériumban. A címzett tá­mogatáshoz a kormány és a par­lament jóváhagyása szükséges, ami eddig nem született meg. Dr. Jakus Zoltán szerint ennek pénz­ügyi okai voltak. Más felújítások mellett Jászberényre már nem ju­tott pénz. Úgy tűnik, idén meg­változott a helyzet. Noha konkrét döntés csak néhány hét múlva várható, de informális csatorná­kon érkező hírekből, valamint a szakminiszter lapunkban is kö­zölt álláspontjából nagy bizton­sággal valószínűsíthető, hogy eb­ben az évben a kórház megkapja a támogatást. Kedvező döntés esetén, há­roméves program keretében 1,8 milliárd forintos beruházás - az önkormányzat saját erőként eb­ből 180 milliót adna - kezdőd­hetne a nyár közepén, a felújítási munkák folytatásaként. Ennek keretében három osztály kerülne át egy új pavilonba. Az új kórházi szárny építése a mostani szak­rendelés épületének folytatása­ként készülhetne el. Az ötszin­tesre tervezett új épületben az ál­talános sebészeti, a baleseti sebé­szeti és a fül-, orr-, gégészeti osz­tály, valamint a központi műtő­blokk és az ezekhez tartozó he­lyiségek kapnának helyet. Való­színű, hogy a baleseti sebészeti osztály és a fül-, orr-, gégészet já­róbeteg-ellátása is itt rendezked­hetne be. Az építkezés ágyszámnöveke- déssel nem járna, nincs is erre szükség. Az igazgató főorvos szerint a herényi kórháznak a 300 körüli ágyszám továbbra is meg­felelő kihasználtságú működést biztosíthat. Az egészségügyi személyzet létszámán azonban lehetne emelni, mert - mint mondta - az mindig kevés. A régi épület hasznosításáról is gondoskodni kell. Növekedhet a kórház raktározási lehetősége, de a városban elszórtan működő szakrendelések beköltöztetése is felmerült. Erről később dönte­nek. bcs 50 évvel ezelőtt kötött Tiszafüreden házasságot Fo­dor József és felesége, Pászti Mária. A fél évszázados „ifjú” pár ragaszkodott a múlt hagyományaihoz, hiszen öt­ven év különbséggel, de ugyanabban az időben, január 31-én 15 órakor erősítették meg egymásnak a népes csa­lád jelenlétében a boldogító igenjüket. Az „aranyos” hű­ségfogadalmat megtisztelte jelenlétével Rente Ferenc, Ti­szafüred polgármestere is, aki bőrdíszmű-kollekciót aján­dékozott a fél évszázados összetartozást méltó módon ünneplő aranylakodalom főszereplőinek, fotó: szerb mihály Lóránt János festőművész gyűjteményes kiállítását Supka Magdolna művészettör­ténész nyitotta meg tegnap a Szolnoki Galériában. A tárlat március 22-ig tekinthető meg hétfő kivételével 10-től 18 óráig. fotó: illyés csaba Lakossági fórum Szolnokon Csurka István pártelnökkel / MIEP: pusztulás előtt áll a magyar Évente ötvenezer fővel csökken a magyarság. Éppen ezért a leg­fontosabb feladat ennek megállítása, az ebben fő szerepet játszó családpolitika teljes átalakítása - hangsúlyozta Csurka István, a MIÉP elnöke pártja hét végi szolnoki lakossági fórumán. Mint a politikus a nagyszámú hallgatóság előtt kifejtette, ha­zánk az elmúlt nyolc év alatt gyarmati sorba került. Nálunk sokkal kisebb a munkaerő ára, mint Nyugaton, és idegenszerű, szűk réteg fölözi le a magyar munka eredményét. Szó sincs arról, hogy szocializmust akar­nánk - hangsúlyozta Csurka István -, a magántulajdonon alapuló rendszer szükséges, de nem az olyan, amelyben a szo­ciális juttatásokat elvonják, a külföldi tőke kezébe adnak pri­vatizáció címen mindent bagó­ért, miközben megszüntetik az érdekvédelmet.- A terheket cipelő, tisztes­ségesen dolgozni akaró magyar középosztály van a legjobban kizsákmányolva az MSZP- SZDSZ rablóhatalma folytán, melyet egy megnevezhetetlen hátsó kör mozgat - húzta alá a MIÉP elnöke. - Nem törődhe­tünk bele ebbe az állapotba, hi­szen most pusztulás előtt áll a magyar. Szembe kell nézni az­zal, hogy ha ez a rendszer így marad, ha nem állunk talpra, ha a hatalom nincs a nemzeti kö­zéposztály kezében, akkor né­hány évtized múlva nem le­szünk. A magyarságnak mindig is az volt a baja, hogy nemzet­idegen uralkodórétegünk volt, mely nem törődött sem az or­szággal, sem a néppel. Most ugyanez a folyamat játszódik le. Sorvad a magyar élet napról napra, óráról órára. A jogban sincs bizalom, hiszen a kisem­bert a kis félrelépésért megbün­tetik, a milliárdok elherdálóit, zsebre tevőit pedig felmentik - mutatott rá Csurka István. Mint hangsúlyozta, a MIÉP bízik abban, hogy sikert ér el a választáson, de nem a parla­mentbe való bejutás érdekében, hanem azért, hogy felmutassa: igenis van egy kemény magja a magyarságnak, mely felveszi a küzdelmet a nemzeti megmara­dás, a magyar akarat rendszere érdekében. A fórumon bemutatkozott Kádár Kálmán, aki a megyei 4. választási körzetben, illetve Posta Zsolt, aki a 3. választási körzetben indul a MIÉP, a Kis­gazda Szövetség, a Trianon Társaság és a Bocskai Szövet­ség közös jelöltjeként. B. Gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom