Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-16 / 39. szám

6. oldal 1998. február 16., hétfő Kunhegyes És Környéke Németországba szállítanak Egy kőbányába a kőtörő alkatrészét csiszolják fotó: m. j. A Hydrogép Kft. Kunhegye­sen az egyik legeredménye­sebben működő üzem, a tava­lyi termelési értékük 302 mil­lió forint volt, amelyet ki­lencvennyolc dolgozó állított elő. Acélszerkezetek előállítá­sát, gyártását végzik. Az 1997. évi termelésük 80 szá­zalékát Németországba ex­portálták, gépeik 20 százaléka azonban hazai cementgyárak­hoz került. Az év kezdete zökkenőmentes volt, hiszen az üzem munkája már már­cius végéig biztosított. A munka négyötöd része ismét németországi exportra kerül, a többi pedig hazai cement­gyárak rekonstrukcióihoz. A munkások nagy része kunhegyesi, de más települé­sekről is járnak ide. Átlagke­resetük 30-45 ezer forint, amely már tartalmazza az ez évi 15 százalékos béremelést is. Tábori Zsuzsa Nyugdíjasán sem tud otthon pihenni Évtizedek a pult mögött Még 1953-at mutatott a kalendárium, amikor a tizenhét éves tiszagyendai Sinka József az eladópult mögé állt. Házi Jani bá­csi üzletében ismerkedett a szakma alapjaival, és úgy tűnik, annyi érdekességet, változatosságot talált benne, hogy egy életre ott ragadt. Pedig ebben a negyvennégy esztendőben akadtak nehezeb­bek, könnyebbek, olyanok is, amikor aligha volt bővében az áruválaszték. Mégis, ki tudja miért, miért nem, a gyendai ABC-ben mindig akadt olyasmi, amiért érdemes volt odautazni, netalántán elkerék­pározni messzebbről is. Egyet mondok:' amikor a kékkő hi­ánycikknek számított, itt min­dig lehetett kapni. Huszonegy évig volt a gyen­meg, két fiuk született. Már felnőttek, Budapesten élnek, és sűrűn felkeresik a tiszegyendai édesapát, édesanyát, akik ugyanúgy ketten maradtak a házukban, mint amikor össze­kerültek. Hiába nyugdíjas a házigazda, 61 évesen sem hagyja el magát. Kertészkedik, jószágokkal bí­belődik, gálámbókat tenyészt, meg ha az idő engedi, nagyokat kerékpározik. Régi kenyéradó gazdájával is megmaradt a kap­Nyugdíjasként több idő jut a galambjaira is fotó: m. J dai szövetkezeti, majd áfész- bolt vezetője. Háromszor jöttek olyan vásárlók, akik záróra után érkeztek, és csak zárfeltöréssel juthattak be. Feleslegesen, mert elkapták őket, így potyára ko- csikáztak Szekszárd, Tamási mellől idáig, a Kunság szélére. Sinka József 1960-ban nősült csolata, hiszen a Közép-Tisza- vidéki ÁFÉSZ felügyelőbizott­ságának a tagja. De a gyendai bolthoz sem lett hűtlen, hetente benéz vala­mit venni. Meg egy picit, kicsi­két beleszippantani abba a le­vegőbe, amelyet sok-sok esz­tendeig ő is szívott. dészabó A Tisza-tó települései is jól járnak, ha Kunhegyesen sok az érdekesség Kulturális kínálat programcsúcsokkal Minden hónapra jut egy-egy rangos esemény A Tisza-tó kulturális program­jai kapcsán magunk is hajla­mosak vagyunk Abádszalókra és Tiszafüredre koncentrálni híradásainkkal. Az igazsághoz hozzátartozik persze, hogy a két „fő” tóparti település szol­gáltatja a leglátványosabb vízparti partikat. Elég, ha csak a nemzetközi népijáték-feszti- vált, a rockpódiumot, a lovas­játékokat, a nyugdíjasok im­máron (fél)országossá sikere­dett fesztiválját vagy a halas napokat említjük. Ám az is az igazság része, hogy vannak olyan települé­sek a tótól 8-10 kilométerre, amelyek látványos programja­ikkal nagyban hozzájárulhat­nak a térség idegenforgalmi „imidzsének” javulásához. Közéjük tartozik Kunhegyes is, amelyről nyugodtan el­mondható, hogy a hagyo­mányőrzés egyik kunsági fel­legvára. Ottjártunkkor megtudtuk, hogy a helyi kulturális szak­emberek mindent meg is tesz­nek azért, hogy ez jó hír még patinásabb legyen. Már nyomdakész volt a kunsági kisváros kulturális programja, amelyről elmondható, hogy jól ötvözi a helyi lakosság kultu- rálódását, szabadidejének hasznos eltöltését szolgáló rendezvényeket, foglalkozá­sokat és a vendégcsalogató csúcsprogramokat. Február a báli szezon a vál­lalkozók estjével, jótékony- sági műsorokkal és koncerttel. Márciusban a Kossuth iskola névadó napjai és a nők ünnep­lése mellett a város sajátos módon emlékezik meg az 1848/49-es szabadságharc 150. évfordulójáról: a „Csere­pes” kocsma falán, amely an­nak idején hadikórház volt, felavatják a Györfi Lajos püs­pökladányi művész által készí­tett emléktáblát, amely a ká­polnai csata itt ápolt hőseire emlékezik, akik közül 31-en nyugszanak a kunhegyesi ka­tolikus temetőben. Az áprilisi húsvétolás - kismesterségek, hagyományőrző népszokások ápolása idején (11-én) csillogó motorcsodákat állítanak ki a művelődési házban a motoros klub szervezői. A majális igazi meglepetése lesz a nemzetközi tűzoltó-ta­lálkozó: bemutatóval, sport- és ügyességi versenyekkel. Ha május, akkor anyák napja, de Kunhegyesen már mondhat­ják: jász-nagykun citeratalál- kozó i! Tavaly 24 zenekar ver­sengett 17 minősítésért. Idén várhatóan nem csak a létszám, de a minőség is javul 16-án. A bőség zavarához hozzájárul az is, hogy a májuskosárban még van madarak, fák napja, gyermeknap, pünkösdi király­néjárás, a kihívás napja és vá­rosi triatlon is. Június az immáron nemzet­közi hírű legénybot alkotótá­boré. A hetediké! A szervezők mindent megtesznek azért, hogy a népművészetek, népi mesterségek modem kori vé­delmezői 30-a és júliusi 11 -e között se mondják: a hetedi­ken a legnehezebb! Júliusban nagy bumm lesz a lőtéren! No nem kell meg-' ijedni, hiszen csak az országos motorostalálkozó részvevői szeretnének „robbantani”; jó hangulattal, tánccal és rock­programokkal. Augusztus már szokásosan az országos strandröplabda te­rületi döntőjének ad helyet Kunhegyesen, de szólni kell arról is, hogy egy Ilosvai-díjas festőművész kiállításával nemcsak nagy festőszülött­jére, de nemzeti ünnepünkre is méltón emlékezik a város. Az őszi és téli hónapok még negyedszáz rendezvénynek adnak helyet. A részletesség igénye nélkül illik közülük ki­emelni a Szolnoki Szimfoni­kusok hangversenyét, a le­génybot alkotótábor kiállítá­sát, a református templom fel­szentelésének 150. évforduló­jára megrendezett ünnepi is­tentiszteletet (október 23.) nemzeti ünnepünk alkalmá­ból, amelyet a püspök is meg­tisztel részvételével. A fentiekhez különösebb kommentárt nem nagyon kell fűzni. Talán csak annyit: tart­sák meg a programok közül mindet, s ne csak a rendezvé­nyeknek, hanem Kunhegyes­nek is legyen sok vendége, mert ezzel nem csak a város, hanem az alig 8 kilométerre lévő Tisza-tó is jól járhat! Percze Miklós Falkányi birkát főzött már meg Hét közben büfében dolgozik, hét végén bir­kákat főz FOTO: MÉSZÁROS Noha Pető' Ferenc még fiatal ember, hiszen az évei száma még csak 42, máris falkányi ártatlan, gyapjától megfosz­tott bégető vére tapad a kezé­hez. Eredetileg Csongrádon született, de úgy hozta a sors, hogy Karcagra költöztek. Ta­lán tizennégy éves lehetett, amikor először az üst mellé állt, és ezt a szokását azóta sem felejti el. 1981-ben nő­sült, így került Kunhegyesre. Korábban is a diákétkeztetés­ben dolgozott, de 1992 óta vállalkozó. Jelenleg a szak­munkásképzőben a feleségé­vel együtt büfét üzemeltetnek. Ezenkívül - „kihasználva tu­dományát” - temérdek lako­dalomba, rendezvényre hív­ták, hívják szakácsnak. Szerinte a főzéshez nem papír vagy diploma kell, ha­nem tudás, amelyet hosszú, hosszú gyakorlat után szerez az ember. Amíg el nem készül a remekmű - vallja -, csínján kell bánni a gurgulázással, mert a szesz tompítja az íze­ket, és ilyenkor fordul elő, hogy vagy édes, vagy sós lesz a nagy mű. Ez azon­ban nála nem fordulhat elő, hiszen előbb dolgozik, és csak utána öblíti le a Nagykunság porát. Két nevelnek. Talán a sebbiknek lesz apjához hasonló haj­lama, már ami a főzést illeti. Most a kedvenceiről is essék szó, ezek a kö­vetkezők: pacal, babgu­lyás és ter­mészetesen a birkahús. Hogy mennyire nevezhető korszerűnek ez a táplálkozás, az egy dolog, az meg egy má­sik, hogy mindhárom felsége­sen finom étek, már ha jól el­készítik. És ha tele van az ember hasa, meg jólesett, amit le­nyelt, aligha azon morfondí­rozik, hogy most aztán kor­szerűen táplálkozott-e vagy hagyományosan rakta a gal­lérja mögé a falatokat. . . D. Szabó Miklós Heti két vetítés A Nagykunság területére vetődő turista, kikapcso­lódni vágyó városi ember szórakozási lehetőséget keresve gyakran látogat Kunhegyesre. A város főterén sétálva kel­lemes időtöltésnek bizo­nyulhat egy-egy film meg­tekintése is a moziban. Érdekesség, hogy a film­színház nem hagyományos, nyikorgó székes, lakkozott padlójú épület. A nézőtér padlóját szőnyeg borítja, az üléseket pedig puha párna. Hetente kétszer vetítenek, A mozi nézőtere igen alacsony jegyárakkal. Áz érdeklődés azt mutatja, szívesen járnak ide az em­berek, hiszen a jobb filmek­nél a 150 férőhelyes helyi­ség igencsak megtelik, tzs Vállalkozók bálja: negyedszer Kunhegyesen mintegy két­százötven vállalkozót tarta­nak nyilván; számuk folyton- folyvást változik. Közülük százharmincketten váltottak jegyet arra a zenés, műsoros estre, amely bevételét jóté­kony célra fordítják. A vacsora kétféle volt: birka meg sült hús, és aligha maradt bárki is éhen. A kultúrház nagytermében Szekrényes Ist­ván kultúrigazgató megnyitó szavai után a Dózsa iskola népi táncosai adtak rövid mű­sort, majd a vacsorát köve­tően az Ándroméda Old Boys örökifjú zenészei húzták a talpalávalót. A szervezés nyűgje főleg Hajnal Antal, Gorzás Lukács és Végért Jó­zsef né vállaira nehezedett, és jól, olajozottan haladt min­den. Néhányan hajnalra kissé megzsibbadtak, de hát iste­nem: a vállalkozó is érezheti egyszer jól magát egy évben, nem igaz? Ami a bevételt il­leti, azaz ami a költségek után a bevételből megmaradt, ezt a közel 50 ezer forintot az idén a nagycsaládosok és a gyer­mekintézmények megsegíté­sére szánják a szervezők, a helyi vállalkozók. Sz. M. Többen nyertek már autót is hogy van már pénzkiadó au­tomatájuk is, és mindez azt je­lenti, hogy a bankkártyákról zárás után is vehetnek fel pénzt a kártyatulajdonosok. Valahogy úgy tűnik, amióta híre kelt annak, hogy további, sok embert foglalkoztató munkalehetőség nyílik a vá­rosban, megélénkült a forga­lom. Ehhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy a vállalko­zók közül többen is megerő­södtek - hallottuk mindezt Csorna János fiókigazgatótól. Ami a betéteket illeti, ezek tit­kosak, de az igazgató úr annyit elárult, hogy a legkisebbek néhány forintosak, de akadnak milliós nagyságrendűek is. Még egy érdekesség erről a városi fiókról: az itt váltott gépkocsinyeremény-betét- könyvek tulajdonosai közül az utóbbi időben többen nyertek valamilyen autót. D. Sz. M. Az OTP kunhegyesi fiókját különösen piacnapokon, ked­den és pénteken keresik fel sokan. Hogy honnan? Természete­sen főleg helyből, azután a környező, Tisza menti falvak­ból, községekből: Tiszaroff- ról, Abádszalókról, Tisza- gyendáról. A betérők egyik ré­sze hozza, a másik hányada viszi a pénzt: különösen a fo­lyószámlák és az értékpapírok népszerűek. Új szolgáltatás, Ügyfelek mindig akadnak az OTP-fiókban FOTÓ: MJ Pékmester medveölő kutyákkal Ha egy pékről esik szó, ter­mészetes, hogy az illető hófe­hér kötényben a kovász vagy a kemence mellett áll, hiszen ez a mindennapi munkája. Nincsen ez másképpen Tisza- roffon Karsai Sándoréknál sem, ahol éppen a festés utáni nagytakarítást végezték. A ház „ékessége” a két kauká­zusi medveölő kutya, amelye­ket Tiszabőről vásárolt gazdá­juk. Kanok, a fehérebb színű Medve, a vörösbarna Apolló névre hallgat, és mindketten fe­lül vannak a hetven kilón. A Karsai házaspár három lányt, ifjú hölgyet nevel. Nekik vásárolta a házigazda, bár közü­lük ketten már 19 és 18 évesek, így máshol tanulnak, csak hét­végeken tartózkodnak itthon. A két óriási csaholó még nö­vésben van, remekül érzi ma­gát, és az étvágyukra sincs pa­Karsai Sándor pékmester két kaukázusi medveölő kutyá­jával FOTÓ: MÉSZÁROS nasz. A maradék süteményt, kutyaeledelt éppúgy eltüntetik, mint a csontot vagy bármilyen húst. Mint minden eb, ők is szere­tik, ha foglalkoznak velük. Hogy a szakmáról is essék szó, a mester naponta 3-4 má­zsa kenyeret, no meg sütemé­nyeket süt. De erről majd akkor írunk, ha már helyreállt a festés utáni munkarend. dszm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom