Új Néplap, 1998. január (9. évfolyam, 2-26. szám)
1998-01-23 / 19. szám
Kisebbségi honatyák? 2. o. , Életvesztélyes a rákóczifalvi mozi? 3. o Cibakháza beadta a kulcsot 5. o, ■BM Jász-Nagykun-Szolnoh megyei napilap „Jászapáti ma már nem fekete báránya a megye rendőrségének” A biztonság a legfontosabb A rendőrség, a térség önkormányzatai, valamint gazdálkodó- egységei összefogásával gyarapodott tegnap a Jászberényi Rendőrkapitánysághoz tartozó Jászapáti Rendőrőrs. A munkafeltételek javítása érdekében közös erővel előteremtett két számítógépet és egy fénymásoló berendezést Szekeres Imre országgyűlési képviselő adta át. Az, hogy mi indokolja a rendőrség működési feltételeinek javítását, világosan kiderült a rendőrség vezetőinek beszámolóiból.- Működni muszáj, az emberek biztonságot akarnak. Ez a legfontosabb az itt élők számára is - mondta Kopasz Árpád ezredes, megyei r“” dőr-főkapitány. Mindent meg kell tehát tenni azért, hogy a sikeres működéshez a rendőrség saját anyagi forrásain túl más segítséget is igénybe lehessen venni. Ebben voltak a rendőrség számára partnerek - immár hagyományosan - az Alsó-Jászság településeinek önkormányzatai, gazdálkodószervezetei és persze a képviselő is. Az őrs parancsnoka, Jancsó Be'la őrnagy elmondta, működési területükön 20 százalékos emelkedést tapasztaltak 1997- ben az ismertté vált bűncselekmények előző évi adataihoz képest. Ám ami a rendőri szervezet tagjainak munkáját dicséri: ennek ellenére csaknem kétszeresére ugrott az eredményességük, tavaly ugyanis száz ismeretlen elkövetőből közel ötvenet sikerült felderíteniük. Nagy lépés ez Jászapáti közbiztonságát tekintve is, hiszen ez azt jelenti, végre sikerült a térség bűnözését „kézben tartani”. Mint ahogyan Lukács István alezredes, Jászberény kapitánya fogalmazott: „Jászapáti ma már nem fekete báránya a rendőrségnek.” H. Gy. A Szekeres Imre országgyűlési képviselő által átadott személyi számítógépeket először a rendőrség vezetői vették alaposan szemügyre fotó: mészáros János Kinevezték a repülőtiszti intézet igazgatóját Egyenesben a katonai felsőfokú képzés Az utóbbi években meglehetősen göröngyös utat kényszerült járni a szolnoki repülőtisztképzés. A katonai szervezetek átalakulásával járó következmények az oktatási intézményeken is „végigsöpörtek”. A körülmények azonban mostanára alaposan megváltoztak. Úgy tűnik, végre az intézet számára is eljött az az időszak, ami azt jelzi, stabilizálódik a katonai felsőfokú képzés helyzete. Dr. Németh Miklós ezredes immár kinevezett igazgatóként irányítja a Zrínyi Miklós Nemzet- védelmi Egyetem Repülőtiszti Intézetét. A nagy hagyományokkal rendelkező szolnoki repülőtisztképzés története tehát új fejezetéhez érkezett. Az intézet több szervezeti átalakuláson is átesett az elmúlt időszakban. A Szolnoki Repülőtiszti Főiskola 1996 szeptemberében alakult át az egyetem főiskolai karává. A legnagyobb változást talán mégis akkor történt, amikor rá egy esztendőre repülőtiszti intézet lett az intézmény. Dr. Németh Miklós ezredes lapunknak elmondta, a feladatok megmaradtak, a hallgatói létszámban sem következet be változás, ám a személyzet létszáma az önálló főiskolai állapothoz képest mintegy negyedére apadt. Az intézetet működtető mostani gárda tehát nagy kihívás előtt áll. Az átszervezés folyamata azonban teljes egészében nem ért véget. Az oktatók jelenleg még megbízás alapján dolgoznak, a pályázatok még nem zárultak le. A tanszékvezetők kiválasztása is hátra van még, a felsőoktatási törvényből adódóan ennek június 30-áig kell megtörténnie. Habár az intézet kikerült a Magyar Honvédség hadrendjéből és nem tartozik a honvédség Dr. Németh Miklós igazgató parancsnoksága alá, a NATO- csatlakozás kérdése itt is napirenden van. A repülőtiszti intézetnek széles körű - a kölcsönösség elvén alapuló - kapcsolatai vannak a külföldi (amerikai, német, angol) hasonló rendeltetésű képzőszervekkel. (Folytatás a 3. oldalon) IX. évfolyam, 19. szám 1998. január 23., péntek MILYEN CÉLRfi, MIM? Lehetőségek a felajánlásra a műsormagazin 12. oldalán. A magyar kultúra napjáról emlékezett meg tegnap Szolnok város önkormányzata. Ez alkalomból nyitották meg a Városi Művelődési Központban Balázs Antal „1541 nap a pokolig” című kiállítását, amelyen közreműködött Román Sándor táncművész társulata, fotó: cs. i Minden vállalkozás megkapja a számlaegyenlegét a társadalombiztosítótól Mennyibe kerül 57 forint tartozás? Felháborodottan újságolta egy szolnoki vállalkozás vezetője, hogy a megyei egészségbiztosítási pénztártól (MEP) 56 forint járulék- tartozás és 1 (!) forint késedelmi pótlék befizetésére kapott felszó- lító levelet. Vajon ilyen gazdag a társadalombiztosító, hogy többet költ nyomtatványra és postaköltségre, mint maga a tartozás? A megyei egészségbiztosítási pénztártól megtudtuk, hogy a fővárosi központ valamennyi vállalkozásnak megküldi az 1997. november 30-i járulékegyenlegét. Ez az oka annak, hogy a néhány forintos tartozást is kimutatják', s a befizetésre kötelezik a vállalkozót. Persze az már más kérdés, s jogosan vetik fel a vállalkozások, hogy a tb pocsékolja a befizetett összegeket, miután csak a „hivatalnak” többe kerül egy ilyen levél 200-300 forintnál. A befizetésnél felszámított banki vagy postai költség is meghaladja az említett összeget. À kiküldött levelek számító- gépes rendszeren készülnek, formanyomtatványok. A panaszos vállalkozó csak egy költői kérdést tett még fel a megkapott értesítés kapcsán: „Most az 57 forintos tartozás miatt végrehajtást, netán felszámolási eljárást kezdeményez a tb ellenem?” Az adóknál már évek óta alkalmazzák a kerekítési szabályokat, erre törvény is kötelezi az adóhatóságot. A személyi jövedelemadó esetében a kerekítés száz forint, míg egyéb adóknál ezer forint. Vajon a társadalom- biztosítónak nem kellene „átvennie” ezt a rendszert? ein Díjemelésekről döntött a szolnoki közgyűlés Sétálóutca: még körül kell járni Egyebek mellett a kéményseprési díjak megállapítása, a szociális ellátórendszer megújítása, a Kaán Károly úti lakótelep úthálózatának kiépítése, a szociális és gyermekjóléti intézmények térítési díjainak megállapítása, az iskolai pedagógiai programok elbírálása szerepelt a szolnoki közgyűlés tegnapi ülésének napirendjén. A korábbi üléseken már két ízben nem fogadta el a közgyűlés a Fűtéstechnikai Kft. ajánlatát a kéményseprés díjainak emelésére. A tegnapi, immár harmadik próbálkozás szintén nem sikerült, ezúttal sem volt meg a szükséges számú szavazat. A legfőbb kifogás az volt, hogy a városnak nincs képviselője a felügyelőbizottságban, nem lát bele a kft. költségvetésébe, nem tud megbizonyosodni arról, hogy mennyire megalapozott az emelés. Az elutasítás után fölmerült, hogy két alternatíva maradt: a város megtéríti a kft.-nek a régi és az új díjak közötti különbözetet, mintegy 1,6-1,8 millió forintot, ha azt nem akarja a lakosságra hárítani, (Folytatás a 3. oldalon) Csak esik és esik... ; Fura a tavasz, szoktuk mondani, ám idén a tél is kiérde- ) melheti ezt a jelzó't. A januárhoz képest szokatlanul meleg napok után sem a hó érkezett , meg hozzánk - legalábbis tá- ; jékunkon -, hanem az eső'. Az ; égi áldás három napja szinte i egyfolytában zuhog, hol erősebben, hol gyengébben. Okoz f is gondot eleget. A járókelők, gépjárművel közlekedők nem , győzik kerülgetni a pocsolyáid kát, amelyek időnként kisebb ; tavakká duzzadnak. Elázik a ; lábbeli, nedvesedik a házfal, I beáznak a pincék, a telefonvonalak. A földutakkal „megáldott” utcákban pedig a jókora l sártenger „marasztalja ” az ott : lakókat, oda betérőket. Az or- j szág nyugati felére már havat Î is hozott a tél. Ki tudja, mikor í érkezik el hozzánk a fehér csa- ï padék. Es ki tudja azt - az utak ; állapotát tekintve -, hogy va- : jón jobb lesz-e az esőnél. . . Az utcákat ellepő tócsák sok gondot okoznak. Felvételünk a szolnoki Csaba utcában készült, ahol fóliakerítéssel védik a lakók a házfalat a felfröccsenéstől. fotó: cs. i Lakossági fórumot szervez a közalapítvány Életben tartani a Holt-Tiszát Lakossági fórumot szervez a szolnoki Alcsi Holt-Tiszáért Köz- alapítvány. Teszi ezt azért, mert a helyzet eljutott oda, hogy az alapítvány munkája önmagában már kevés a Holt-Tisza életben maradásáért. Több kell, szélesebb körű összefogás. Ha ez nem történik meg, feltöltődik, és ezzel elsorvad az alcsi Holt-Tisza. Az alcsi Holt-Tisza életben tartására eddig megtett eredmények jók, de „túl sok az eszkimó és kevés a fóka”, azaz sokan használják mindenféle megkötés nélkül a Holt-Tiszát, de jóval kevesebben tesznek érte. A tenni akarók között van az Alcsi Holt-Tiszáért Közalapítvány, amely az utóbbi négy évben sokat áldozott a vízterületre. Elég csak egyet megemlíteni: pályázati pénzekből pótoltatta az elfogyott vizet. Ám az alapítvány önmagában már nem tudja ellátni a megnövekedett igényekkel járó feladatokat. Ennek érdekében lakossági fórumot hív össze. Ilyen széles körű fórumra még nem volt példa - hangzott el tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyen Kovács Gyu- lánédr., az alapítvány elnöke, dr. Nagy István társelnök és Boros Béla titkár ismertette az elképzeléseket a holtág életben tartására. Mint elmondták, a cél az, hogy a munkálatokba bevonják az alapítvány mellett az önkormányzatot, és azt a társulatot vagy egyesületet, amelyet a Holt-Tiszát „használók” alapítanának. A lényeg, hogy gazdája legyen a holtágnak. A megyében egyedüliként a még állami tulajdonban és a vízügy kezelésében lévő holtág több funkciót tölt be: víztározó, horgászvíz, kajak-kenu pálya, pihenő- és üdülőövezet. (Folytatás a 3. oldalon)
