Új Néplap, 1998. január (9. évfolyam, 2-26. szám)

1998-01-08 / 6. szám

• ÚJ NÉPLAP - TÚROM INNEN - KÉVÉN TÚL ” ÚJ NÉPLAR * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÍPLAP * TÖKÖN INNEN - KÉVÉM TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚKON MHEN - KÉVÉN TÚL « ÚJ NÉPLAP " TÚROM INNEN §mm : ■■■ II TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL ♦ ÚJ NÉPLAP « TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL - ÚJ NÉPLAP » TÚRON INNEN - HEVÉN TÚL » UJ NÉPLAP ♦ TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL mm .... ....................ÍV $ M ezőtúri elnök a megyei kézmúveskamaránál Emlékérem tizenhét éves TIT-munkáért v Nyílt titok, hogy hamaro­san Ozvald Márton, a Túri Fazekas Kft. ügyvezető igazgatója is átveheti a megyei tudományos isme­retterjesztő társaság jeles elismerését, a Kátai Gá- bor-emlékérmet. Az ügy­vezetőt a közelmúltban választották meg a kéz­műveskamara megyei el­nökének is.-Úgy gondolom, a kö­zel, 17 éves TIT-mun- kám elismerése ez a ki­tüntetés - mondja a túri szervezet elnökségi tagja. - De nem csak az én munkámat, hanem a megye egyik legerő- sebb, legjobban működő mezőtúri szervezetét is minősíti. Az elismerésre nem számított, bár meg­jegyezte, aki aktívan részt vesz az ismeret- terjesztő munkában, az előbb-utóbb vala­milyen kitüntetés várományosa lesz.- Kamarai elnökként tervez-e változtatást a kötelező kamarai tagság vonzóbbá tételéért?- Szívesen változtatnék, de sajnos nem tudok. A törvényi feltételek nem te­szik lehetővé a kamarák moz­gásterének bővítését. A tagság kötelezővé tételekor elmaradt a jogosítványok leadása. A ka­maráknál az önkormányzati szerep erősítése lenne a leglé­nyegesebb, azonban hatáskö­rök, intézkedési lehetőségek nélkül ez nem valósulhat meg. Szükség lenne arra is, hogy a tagdíjak ellenében szolgáltatni tudjunk.- Nehéz az új rendszert megvalósítani, mivel törekvé­seink kormányzati ellenállásba ütköznek. Ahhoz, hogy a ka­marák azzá válhassanak, amire hivatottak, teljes generációvál­tásra lenne szükség a „magas” politikai körökben. Jelenleg mindössze annyit tudok tenni, hogy a munkát úgy szervezem, ha a tag bejön a kamarához, legalább útba tudjuk igazítani.- Célom, hogy ne érezzék úgy a vállalkozók, a tagdíj plusz adó. Ez nehéz feladat lesz egy olyan személyijövedelemadó-törvény árnyékában, mely a kamarai tagdíj ötven százalékát adóked­vezményként elengedi ugyan, de adóalap-növelő tételként kezeli 1998-ban. Törekvéseink kormányzati ellenállásba ütköznek” Ozvald Márton Első díjas település - A „Három szombat” megtette hatását A polgárok ötödé szépítkezett A települések közterületei hagyományosan elhanyagoltak, ezért több falu és város meghirdette a „Három szombat” terü- letszépítési versenyt. A térségi vetélkedésre Túrkeve is beneve­zett. A versenyt a honfoglalás 1100. és az önálló magyar állami­ság 1000. évfordulójára emlékezve rendezték meg. ott található eszközök. Az in­gatlanok előtti közterületek is megszépültek. A város pol­gármestere, Németh István tá­jékoztatása szerint a munkák­ban kiemelkedően teljesített a Versenyfeladatként azt szab­ták meg, hogy a települések az általuk, meghatározott há­rom szombati napon, legfel­jebb 4-4 órában, a polgárok bevonásával településszépí- tési tevékenysé­get folytassa­nak. Túrkevén kétezer-száz- harminchatan hallották meg a szervező ön- kormányzat fel­hívását, ami az összlakosság csaknem ötödét jelenti. Tevé­kenységük ré­vén egy időre eltűntek a sze­métkupacok a bevezető utak környékéről, megtisztultak a játszóterek, megújultak az Szép díj a településszépítésért Petőfi Sándor Általános Iskola vöröskeresztes diákcsoportja. A lelkiismeretes munka meghozta gyümölcsét. Azon kívül, hogy tisztább, hangula­tosabb környezetben élhetnek a keviek, kategóriájukban első díjat nyertek. Az ezt bi­zonyító kupát és oklevelet a közelmúltban vehette át a túr- kevei polgármester. * Csak remény­kedhetünk ab­ban, hogy a diá­kok és a felnőttek serény munkája révén eltűnt hul­ladékkupacok he­lyett nem terme­lődnek újak. Jó lenne, ha nem csak egy ilyen akció során fi­gyelnének a pol­gárok lakóhelyük tisztaságára. Ta­lán a nehézsége­ket is könnyebb elviselni, ha tiszta és rende­zett környezetben élhetünk. Gyógyszertárak új köntösben A Magyar Korona kívül-belül szép lett: új kerítést is kapott Bár a gyógyszerek árai január elsejével újólag emelkedtek, talán a kevieknek nem olyan kellemetlen immáron a gyógyszertárakba menni az orvosságért. A városban talál­ható mindkét patika megújult külsővel várja a kényszer hozta betérőket. A Megváltó Gyógy­szertár vezetője, Po- den Klára gyógysze­rész elmondása szerint nem volt olcsó a felújí­tás, de nagy szükség volt rá. A falazat, az épületszerelvények olyan mértékben el­használódtak, hogy a további üzemeltetés veszélyessé vált volna. Az engedélyek ki­adása érdekében a megyei főgyógysze­rész is megkövetelt bi­zonyos változtatáso­kat. A homlokzaton kívül megújult az elektromos rend­szer, a vízvezeték-hálózat. Ki­alakítottak egy ügyeleti helyi­séget, melynek irodabútorait is megrendelték, megérkezésük a közeljövőben várható. A be­tegek megelégedéssel nyug­tázták az új arculatot, a meg­szépült épületet.- Egy ház árát emésztette fel a patika renoválása - mondta Kolarovics Antal, a Magyar Korona gyógyszertár vezetője. Az épület húsz éve nem volt felújítva, nem lehe­tett tovább halasztani a mun­kálatokat. Az ÁNTSZ is kért bizonyos változtatásokat. Me­net közben olyan hibák is elő­kerültek, melyek kijavítása az eredeti tervekben nem szere­pelt. Még hátravan a szolgálati lakás korszerűsítése, talán eb­ben az évben abba is belefog­hatnak, bár befejezni valószí­nűleg nem tudják majd. A ve­zető szerint a felújításra fordí­tott pénz egy év alatt megté­rülhet. Erezhető, hogy az épít­kezés óta a vásárlók is szíve­sebben térnek be a kívül-belül megújult patikába. Megújult a Megváltó patika Német piacra gyártják hét termékcsalád több ezer tagját Hazai partnerek után néznek a Ráfiban A bérmunka bevételéből új csarnok építésére is futotta Bár nyereséget 1997-re várhatóan nem könyvelnek el a mező­túri Rafi-BBP Kft.-nél, az ügyvezetők ennek ellenére sikeres­nek érzik az elmúlt időszakot. A cég fejlődése érdekében to­vábbi jelentős változtatások bevezetését is tervezik. Jelenleg hét termékcsalád több ezer variánsát gyártják.- Sikertörténetként élem meg a kft. eddigi történetét - mondja Barna László ügyvezető igaz­gató, aki 1997-et annak ellenére eredményesnek minősítette, hogy várhatóan nem lesznek nyereségesek. Valószínűleg igaza lehet, hi­szen 1997 mérföldkőnek számít a Ráfi életében. Elkészült az új, 3400 négyzetméteres csarnok, amelyet mindössze 6 hónap alatt szereltek készre. Az egy év során 38 dolgozóval gyara­podott a létszám, ami a korábbi 119-hez képest több mint 30 százalékos növekedést jelent. Bár a tervezettnél nagyobb, 190-195 milliós árbevételre számítanak, a dolgozók betaní­tása, az új csarnok építése jelen­tősen megnövelte költségeiket. Papp Ferenc, a cég másik ügyvezetője arról adott tájékoz­tatást, hogy jelenleg 80 száza­lékos kapacitással termel az új üzem, a közeljövő feladata en­nek teljes kihasználása. To­vábbi célkitűzés az informati­kai hálózat fejlesztése. Az üzemelő nyolc gép mellé még ötöt szeretnének bekötni a helyi hálózatba. Egy-két évig még a jelenlegi magas költségszinttel számolnak, jelentős nyereség a teljes termelésfelfutás után vár­ható. Idáig csak német megren­delők számára dolgoztak, de a jövőben szükség lesz majd ma­gyar kereskedelmi partnerek és beszállítók bevonására is a ter­melésbe. Ez a további fejlődés­hez elengedhetetlenné válik majd, ha a német partner befe­jezi termékei „letelepítését”. Egy híján negyven éve foltozza a lábbeliket - a tűzoltóskodás nem vált be Józsi bácsi megmaradt a kaptafánál Többnyire az olcsóbb javításokra van igény Túrkeve határától nem messze, a város szélén éli te­vékeny mindennapjait Lisz- nyai József, aki immáron 38 éve toldozza-foltozza a ke­viek tönkrement cipőit. Valamikor rövid időre tűzoltó is volt, azonban nem tudta be­lőle eltartani a családját, így hát visszaült a kaptafához.- Ma már mindenből készí­tenek cipőt, még papírból is - mondja sajnálkozva a lábbelik „doktora”. Amikor kezdett, 1959-ben, még csak bőrből gyártottak cipőket, azonban mára e területre is betört a mű­anyag. Ez pedig hamar tönk­remegy, de az egyik legegész­ségtelenebb viselet is. Nagy családból származik, kilencen voltak testvérek. A gyerekek szeretetét magával hozta, hiszen hét utódnál nem adta alább, akik már felnőttko­rnak. A legfiatalabb huszonnégy, a legidősebb harminckét éves. Az édesapjuk mesterségét nem viszik tovább, bár egyikük ugyan kitanulta a cipőfelső­rész-készítés fortélyát, azon­ban varrodában dolgozik. Józsi bácsi csak csöndben jegyzi meg, ebből a szakmából nem lehet meggazdagodni. Az utóbbi időben már megélni is egyre nehezebb, hiszen elma­radnak a nagyobb megrendelé­sek, csak kisebb javításokat kémek manapság „a népek”. Mezőtúr. A Móricz Zsigmond közösségi házban Veiczi Irma író-olvasó találkozó keretében „Érted a fohász” című verseskötetét mutatta be. A költőnő nem ismeretlen a tú­riak előtt, harmadszor járt a városban. A nyugdíjasklub jól működő kapcsolatot ápol a békásmegyeri nyugdíjasokkal. Veiczi Irma költeményei rendszeresen olvashatók irodalmi lapokban, de önálló kötete csak nemrég jelent meg. Helyismereti kézi- KÖllV könyv megírására * szövetkezett hat türkevei peda­gógus és egy népművelő. A hét fejezet a Nemzeti alaptanterv műveltségi területeihez kapcso­lódik, így a könyv főként peda­gógiai célokat szolgál, annak érdekében, hogy a kevi fiatalok vet írnak j°bban megismer­jék településüket. A könyv ki­adásának várható költsége 550 ezer forint, amely összeget a képviselő-testület a város idei költségvetéséből biztosítja a tiszteletdijakra, technikai és nyomdaköltségekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom