Új Néplap, 1998. január (9. évfolyam, 2-26. szám)
1998-01-03 / 2. szám
6. oldal Látogatóban A Megyeházán 1998. január 3., szombat Megyénk az országos középmezőnyben helyezkedik el Vannak eredményeink, amelyekre büszkék lehetünk Arra kértük Iváncsik Imrét, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnökét, hogy foglalja össze olvasóink számára, hogyan látja megyénk jelenlegi helyzetét, milyennek ítéli az elmúlt évet a megye fejlődése szempontjából, és véleménye szerint milyen kilátásokkal biztat az előttünk álló esztendő.- Megyénk, Jász-Nagykun-Szolnok nem tartozik az ország legfejlettebb megyéi közé. A bruttó hazai termék 3,5 százalékát adja, ami nagyjából egymilliárd dollárnak felel meg, az egy lakosra jutó nemzeti össztermék pedig 442 ezer forint. Ezzel az országban a 12. helyen állunk. Ez a mutató azt jelzi, hogy a megye a középmezőnyben helyezkedik el. Igen súlyos gondunk a munkanélküliség, amelyben már sajnos jóval „előkelőbb” helyen állunk, a 4-5. helyen, 15,8 százalék a munkanélküliek aránya.- Mely területen érte el megyénk a leglátványosabb eredményeket?- Amikor az 1997-es évről kell mérleget vonni, és áttekinteni, hogy mi történt az elmúlt évben, akkor, annak ellenére, hogy a gazdasági helyzetünkben lényeges, látványos előrelépés nem történt, mindenképpen elmondhatjuk, hogy az infrastruktúra fejlesztésében az elmúlt évben igen jelentős fejlődés következett be. Ebben az 1997-es esztendő is egyenes folytatása volt a korábbiaknak. Elmondhatjuk, hogy a megyében lévő 168 ezer lakás 88 százaléka vezetékes ivóvízzel van ellátva, 28 százaléka csatornázott, 65 százaléka gázvezetékkel rendelkezik. A gázprogram szép ütemben halad, összesen már csak két olyan település lesz a megyében, Tiszabő és Csataszög, ahol nincs vezetékes gáz, ez azt hiszem, nagyon jelentős minőségi ugrást jelent. A telefonellátottság nagy mértékben javult, jelenleg a lakások 70 százalékában van telefon. Ezekből az adatokból az is kiderült, hogy az infrastrukturális ellátásban a legnagyobb elmaradás éppen a csatornázottságban van. Ehhez még hozzátehetjük, hogy a hulladékgyűjtés, -elhelyezés, -feldolgozás az a másik kiemelten fejlesztendő terület, amelyre a következő években nagy figyelmet kell fordítanunk. >T}.i : •‘ Múzeum, könyvtár Ha arról beszélünk, hogy mik a leglátványosabb eredmények, amelyekre büszkék vagyunk, akkor ezek között azt tudnám elsősorban mondani, hogy látszólag ellentmondásosan, a legszegényebb években produkáltuk a leglátványosabb előrelépést a kultúra és az oktatás támogatása területén, hiszen az elmúlt év végén adtuk át a megújult, újjáépített megyei múzeumot, és rendre új kiállításokat nyitottunk. Szintén az elmúlt évben adtuk át a megyei könyvtárat, a két beruházás együtt mintegy 700 millió forintot jelent. Ennek az értéke igazán nem pénzben fejezhető ki, hanem abban, hogy milyen gyors minőségi fejlődés következett be a gyűjteményi munkában és a könyvtári tevékenységben.- Ezek valóban látványos, országos nyilvánosságot kapott eredmények. Van-e annak jele, hogy hasonlókra a következő' években is sor kerülhet?-Jászapátin megkezdtük egy 12 tantermes középiskola és egy 100 személyes kollégium építését, ennek az összértéke megközelíti a 400 millió forintot. Mind a múzeum, a könyvtár, az iskola és a kollégium építéséhez igen jelentős állami támogatást sikerült szereznünk. Én úgy értékelem, hogy a megyének, a megyei közgyűlésnek az érdekérvényesítő tevékenysége jelentősen erősödött az utóbbi három évben. Olyan területeken sikerült áttörést elérni, amelyekben ugyan nagyon fontos volt az előző évek előkészítő munkája, a kitartó pályáztatás, de végül is a dolgok most értek be. Ebbe a sorba tartozik az is, hogy közel 2 milliárd forintért megkezdjük a kórház területén egy korszerű műtőblokk, egy olyan sebészeti épület megalkotását, amely 2000-re fog elkészülni, és amely a kor színvonalán teszi lehetővé a betegek gyógyítását. Ehhez is kaptunk 1,7 milliárd forint állami támogatást. Számos olyan kezdeményezésünk van folyamatban, amelyek valószínűleg jövőre jutnak olyan stádiumba, hogy eredményekként számba vehetők lesznek. Ilyen például a kunmadarasi repülőtér polgári hasznosításának az előkészítése. Ezt több pályázat alapján a Lufthansa Consulting cég készíti. Nemrég találkoztam a cég vezetőivel, és tájékozódtam, hol tartanak a tanulmány készítésével. Amint a tanulmány meglesz, kérni fogjuk az Országos Területfejlesztési Tanácstól, hogy mint vállalkozási övezetet vegye föl a listájára a kunmadarasi térséget. A flamand kormány támogatásával készül a megyei hulladék- és szennyvízgazdálkodási keretterv, amelynek szintén a befejezéséhez közeledünk. Ennek a tervnek az alapján valósulnak majd meg a következő konkrét fejlesztések. Tisza-tó-A megye egyik kiemelten fontos területe a Tisza-tó környéke. Milyen fejlesztések várhatók a Tisza-tónál?- Nagyon komolyan foglalkozunk a Tisza-tó térségének a komplex fejlesztésével, ennek az ügynek sikerült ez év augusztusában a miniszterelnök urat is megnyerni. Elkészült ebben az ügyben egy konkrét kormányelőterjesztés-ter- vezet, amely várhatóan az első negyedévben kerül a kormány elé. Ez várhatóan nagyon komoly és konkrét támogatást jelent majd ahhoz, hogy az érintett négy megye összefogásával, egy külön munkaszervezet létrehozásával is olyan fejlesztések induljanak meg a térségben, amelyek nem csak a közvetlen idegenforgalmi feltételeket javítják, hanem a háttér infrastruktúrában is jelentős előrelépést eredményeznek, és a Tisza-tó térségének fejlesztését nagyban előmozdítják. Ugyanígy nagyon komolyan haladunk a jászsági öntöző főcsatorna megvalósíthatósági tanulmányával. Szeretnénk továbbépíteni és befejezni azt a félbemaradt munkát, ami a tó létesítésekor megkezdődött. Ennek nagy jelentősége lehet az öntözésben, a víz- háztartás megfelelő kialakításában. Szeretnénk azt is, ha a szolnoki logisztikai szolgáltató központ, amelynek a megvalósítását régóta dédelgetjük, és konkrét lépéseket tettünk érte a megyei jogú várossal, a Vállalkozás- fejlesztési Alapítvánnyal, a Dél-alföldi Fejlesztési Társasággal és a MÁV-val együtt, olyan stádiumba kerülne, hogy elmondhassuk: határozott előrelépés történik ebben az ügyben. A ’97-es év kiemelkedő volt abban az értelemben is, hogy nagyon komolyan előreléptünk a megyei területfejlesztési koncepció megalkotásában és a megyei területfejlesztési tanács is az első teljes évet zárta hiszen ’96 közepén jött létre. A kezdeti tapasztalatok után ’97-ben már olajozottabban működött, számos munkahelyteremtő beruházáshoz, a különböző térségeket fejlesztő beruházásokhoz tudtunk több százmillió forintos támogatást nyújtani, és várhatóan ’98-ban a tanács által elosztható pénzek jelentősen bővülnek, több korábban központi elosztású alapot fog kezelni a megyei területfejlesztési tanács. Ez nagyon fontos regionális együttműködési kezdeményezésekkel is együtt jár. Az országban elsőként hoztuk létre négy másik megyével az Észak-kelet Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsot, ami nagyjelentőségű a megye számára is, mert olyan többletforrásokhoz juthatunk általa, amelyek, ha a megye egyedül pályázik rájuk, nem volnának elérhetők. A korábbi évekre az volt jellemző, hogy a nyugati tőke elsősorban a nyugat-magyarországi megyéket célozta meg, most pedig, mióta az euro- integrációs folyamatok gyorsulni látszanak, és elérhető közelségbe kerül Magyarország európai uniós csatlakozása, érdekes tendencia tapasztalható: a nyugati tőke igyekszik most a Nyu- gat-Dunántúlról Kelet-Magyaror- szágra átugrani, és bennünket kihagyni, hiszen ők arra készülnek, hogy az Éurópai Unió határai majd valahol Ukrajna és Románia határánál fognak húzódni. Éppen ezért nagy jelentőségű, ha olyan regionális együttműködésekhez igyekszünk csatlakozni, amelyekhez külön európai uniós forrásokat lehet találni, mivel Jász-Nagykun-Szolnok nem határmenti megye. Ilyen regionális együttműködés például a Kárpátok Eurorégió, amelyben már hosszabb ideje részt veszünk, és most alapítói vagyunk a Duna-Maros- Tisza Eurorégiónak, amely négy magyarországi, négy romániai megye és egy szerbiai tartomány együttműködéséről szól. Tulajdonképpen ezek azok a lehetőségek, amelyeket igyekszünk figyelemmel kísérni és megragadni annak érdekében, hogy a lehető legtöbb fejlesztési forrást el tudjuk érni a megye fejlesztésének előmozdítása érdekében. Az elmúlt év hozott további változásokat szervezeti értelemben is a megyei közgyűlés számára, hiszen ’97 január elsejétől a megyei illetékhivatal visszakerült a megyei önkormányzati hivatal irányítása alá. Még egy jelentős szervezeti változás történt, megalakult a megyei testnevelési és sportintézet, és a korábbi OTSH-irányítás- ból a megyei közgyűlés irányításába került. Állami gondozottak- Ev közben lapunk is többször írt arról, hogy a humán szféra több, sok gonddal küszködő' területén, az állami gondozottak ellátásában vagy a szociális otthoni ellátásban is voltak változások. Mondana erről valamit egy kissé részletesebben ?- Az országban elsőként sikerül még ’96-ban egy komplett államigon- dozott-intézményt, gyermeknevelő intézményt családi házas körülmények közé helyezni, ez volt a Szolnoki Gyermekváros. Ezt a folyamatot a kedvező tapasztalatok alapján továbbvittük, és most már a tiszakürti gyermekotthonban élő állami gondozott gyermekek családi otthonos nevelését is megoldottuk öt családi ház vásárlásával. Az így felszabaduló ingatlanban nemzetközi összefogással és a mozgássérültek szervezetének az együttműködésével mozgássérültek szociális otthonát alakítottuk ki, amely hamarosan végérvényesen elkészül, és nemsokára rendelkezésre áll. Az újszászi szociális otthonunknak, ahol pszichiátriai és a szenvedélybetegek otthonát működtetjük, sikerült egy népjóléti minisztériumi pályázaton 22 millió forintot nyernünk. Ezt a pénzt rekonstrukcióra, átalakításra és bővítésre használjuk fel, illetve a jászapáti idősek otthonát is sikerült 22 hellyel bővíteni pályázaton elért pénzből. Ha már Jászapátiról van szó, hadd mondjam el, hogy az oktatás színvonalának jelentős javulását okozhatja, hogy Jászapátin az Ipari, Kereskedelmi és Vendéglátóipari és a Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskolában 20,7 millió forintos címzett támogatással számítógéptermet alakítottunk ki. Az előbb említett családiházas nevelés továbbvitele érdekében pedig Kisújszálláson is megkezdjük az intézmény átalakítását, családi házak vásárlását, hogy ezt a programot ebben az évben befejezzük.- Ev közben megírtuk, hogy elkészült a megye közoktatásfejlesztési terve. Ezt mennyiben tartja számon az eredmények között?- Lényeges dolognak tartom, hogy elkészült a megye közoktatásfejlesztési terve a megyei jogú várossal szoros együttműködésben, és hogy létrehoztunk egy közoktatási közalapítványt, amelynek eredményeképpen 90 millió forintos támogatásban részesült a megye, és ezt igyekszünk intézményeink nevelőmunkájának a fejlesztésére fordítani.- Beszélgetésünk elején örömmel említette a megyei kórházban tervezett műtőblokk építését. Egyébként azonban nem sok jót írhattunk a megyei kórház helyzetéről.- Sajnos a Hetényi Géza Kórház tekintetében nincsen túl sok dicsekedni- valónk, hiszen a korábbi pénzügyi problémák sajnos visszatértek, megismétlődni látszanak. Azt azonban elmondhatom, hogy a megyei közgyűlés elszánt abban a tekintetben, hogy ezúttal olyan alaposan járjunk a jelenség végére, keressük meg az adósság keletkezésének az okait, hogy olyan átalakításokat tudjunk végrehajtani a kórház szervezetében, működésében, finanszírozásában, amelyek nyomán biztonságossá váljék a közeljövőben a kórház finanszírozása és a betegek megfelelő színvonalú ellátása.- Beszéltünk már az infrastruktúra fejlesztéséről. Az úthálózat ennek igen fontos része, ám a 4-es úton lassan már nem lehet közlekedni. Ez pedig előbb-utóbb, vagy talán már most is, negatív hatást gyakorol a térség fejló'- désére.-Igen erősen foglalkoztat bennünket az a súlyosan hátrányos helyzet, hogy a megyét, a megyeszékhelyet nem lehet gyorsforgalmi úton megközelíteni. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök úrhoz fordultunk, én nemrég levelet is írtam neki ebben a témában. A parlamenti képviselőtársaimat is kértem, illetve teljes az egyetértés közöttünk abban a tekintetben, hogy igyekezzünk a lehető legkorábbra hozni azt a fejlesztést, amely lehetővé teszi, hogy valahol a 4-es út nyomvonala mentén vagy ahhoz közel minél előbb gyorsforgalmi úton Szolnok megközelíthető legyen. Hiszen valóban igaz, hogy ha szeretnénk tőkét hozni, és komoly fejlesztést látni itt a megyében, akkor a közlekedés javítása feltétlenül szükséges. A 4-es főút- A 4-es út hellyel-közzel folyamatban lévő' rekonstrukciója nem képes helyettesíteni ezt a gyorsforgalmi utat? Egy új beruházás helyett a 4-es út szélesítése, bővítése nem jöhet számításba?- De igen. A mi elképzelésünkben is szerepel, hogy mivel itt az úgynevezett négysávúsítás Szolnok és a szajoli felüljáró között már megtörtént, most folyik a szajoli felüljáró szélesítése, és a kivitelezés küszöbén áll a további négysávúsítás, valamint a Törökszentmiklósi elkerülő szakasz megépítése, a fő problémát most már a másik oldalon látjuk. Ha figyelembe vesszük, hogy az M5-ösön Dabasig jól lehet közlekedni, és van egy viszonylag jól járható 405-ös átkötő út Albertir- sáig, most a fő hangsúlyt arra fektettük, hogy az Al- bertirsa és Szolnok közötti négysávúsítás belátható időn belül megvalósuljon. Legalább erről döntés, valamilyen elképzelés szülessen, láthatóvá váljon a megye lakói, a vállalkozók számára, hogy a kormány érzékeli, hogy ez nem csak a mi megyénk, hanem a magyarországi tranzitforgalom számára is rendkívül fontos. A rendelkezésre álló fölmérések, adatok és térképek, amelyek a fő folyosókat jelzik, egyértelműen bizonyítják, hogy itt olyan a terhelés, amit már ma is nehezen bír a 4-es út. Különösen súlyos problémákat fog okozni például, hogy ha a 3-as és az 5-ös út teljes szakasza fizetővé válik, akkor a forgalom egy jelentős része automatikusan átterelődik a 4-es útra. Ám egyébként is az áruforgalom várhatóan olyan mértékben fog növekedni, hogy nagyon sürgetővé teszi egy gyorsforgalmi útnak, azaz a 4-es út négysávúsításának a megkezdését.- Miután az utóbb említett útszakasz zömmel Pest megyére esik, a képviselők útján vagy más módon fölvették a kapcsolatot a Pest megyeiekkel?- Természetesen Pest megyei és Hajdú megyei képviselőkkel is tárgyaltunk az ügyről, a Hajdú megyei képviselőkkel különösen azért, mert nemrég, amikor a miniszterelnök úr Romániában járt, komoly tárgyalásokat folytatott arrój, hogy, szükség van egy Budapestet Bukaresttel összekötő gyorsforgalmi út megépítésére. Einnek a nyomvonala ugyan több motion is elképzelhető, de mi, értelemszerűen azokból a követelményekből kiindulva, amelyekről beszéltem, a Pest megyei és a Hajdú megyei képviselőkkel együtt azt szorgalmazzuk, hogy ez a Budapest-Szolnok-Püspökladány- Ártánd útvonalon valósuljon meg. Ebben a három megye azonosan érdekelt, és igyekszünk is együttesen föllépni áz előmozdítása érdekében. Munkahelyteremtés- Beszélgetésünk elején sajnálattal említette, hogy megyénk „előkelő'” helyen áll a munkanélküliség arányát tekintve. Mit tud tenni ez ellen a megyei önkormányzat?- A munkahelyteremtés érdekében igyekszünk a rendelkezésünkre álló eszközöket összehangoltan és a lehető legoptimálisabban kihasználni, így a megyei területfejlesztési tanács által felállított sorrendben is előkelő helyen szerepel a munkahelyteremtés és a munkahelymegtartás támogatása. A ’97 évi pályázatok elbírálásának is nagyon komoly támogatásokat nyújtottunk, mintegy 500 új munkahely megteremtésére, és ennél lényegesen több munkahely megtartására. Rendszeresen egyeztettünk a munkaügyi központtal, igyekszünk a különböző pályázatokat kölcsönösen véleményezni, összehangolni, illetve elég sokat dolgoztunk azért is, hogy a munkaügyi miniszter számára rendelkezésre álló intervenciós alapból a megyéből pályázók kapjanak támogatást. Mint ahogy az előbb is utaltam rá, egy-egy konkrét fejlesztési elképzelés elnyerése vagy elveszítése tekintetében, - hiszen verseny van, akár a megyén belül is, vagy a különböző megyék települései között -, óriási jelentősége van a közlekedésnek, az infrastruktúrának, vagy annak, hogy az adott önkormányzatok, amelyek szóba jöhetnek a fejlesztés helyszíneként, felisme- rik-e, hogy nagyon fontos érdekük fűződik ahhoz, hogy odacsábítsák a vállalkozókat, például 'adnak-e nekik ingyenesen telket, több évre előre garantált adókedvezményt. Azt tapasztaltam, hogy ahol van megfelelő infrastruktúra, ahol tudnak megfelelő közművesített telket adni, és adókedvezményeket nyújtani, oda szívesebben mennek a vállalkozók, és azt hiszem, hogy az a helyes magatartás az önkormányzatok részéről, hogy ezeket a lehetőségeket igyekeznek megragadni és maximálisan kihasználni. (PR.)
