Új Néplap, 1998. január (9. évfolyam, 2-26. szám)

1998-01-22 / 18. szám

■■■ UJ NÉPLAP « TÚROM INNEN - KÉVÉN TÚL » UJ NÉPLAP « TUSON IHNEN - KÉVÉN TÚL UJ ! XLVEN TUi. ' UJ NÉPLAP ‘ TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * UJ NÉPLAP » TÚRON INNEN fftfr-. TÚRON INNE ' V 2 2 TÚL * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL » ÚJ NÉPLAP » TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP ♦ TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL MEZŐTÚR Vezérgép a műút mellett Szántóversenyt nyert a Titán Törökszentmiklós és Mezőtúr között, a 46-os műút 23-as ki­lométerkövénél 1995 augusz­tusa óta működik jelenlegi te­lephelyén az Agroszolért Kft. Elsősorban mezőgazdasági­gép- és alkatrész-kereskede­lemmel, illetve az általuk for­galmazott eszközök szervize­lésével foglalkoznak. A gép­vásárlások teljes adminisztrá­cióját is elvégzik helyben, így az ide betérő gazdaemberek­nek csak a vásárlási szándék­kal és a kezdőrészlettel kell rendelkezniük. A személy­gépkocsik gázüzemre történő átszerelését is vállalják, amelyre átmeneti visszaesés után egyre nagyobb igény je­lentkezik. A ’97-es évet vár­hatóan 6-7 milliós nyereség­gel zárják, ami egy 4 milliós törzstőkéjű vállalkozásnál jó eredménynek mondható. Si­került bevezetniük a piacra két „vezérgépüket”, a Same traktort és a Deutz-Fahr kom­bájnt, a jövőben lehetőség szerint ezekhez igazítják tar­tozék- és kiegészítőegység­kínálatukat. A cég vezérgépe, a Same Titán traktor Mezőtúri Hallgatókért Alapítvány Másfél milliót már kifizettek Várják a város támogatását Májusban lesz hat éve, hogy bejegyezték a Mezőtúri Hallgató­kért Alapítványt, amely a GATE Mezőtúri Főiskolai Karán jött létre. A civil szervezet sikeres évet zárt, hiszen a kitűzött célokat megvalósították, az „egyszázalékos” felajánlásokból pedig 107 ezer forinttal gyarapodhatott vagyonuk. Hét alapító szervezet 1 millió 260 ezer forintos induló va­gyonnal hozta létre az alapít­ványt. Működésük a befogadó intézménytől független, mivel a kuratóriumban a négy leg­nagyobb vagyoni hozzájáru­lást nyújtó szervezet megbí­zottjai ülnek. Az elnök a kar mindenkori főigazgatója, azonban neki is csak egy sza­vazata van. Dr. Vermes Pál ügyvezető elmondta: az ala­pítvány létrejöttét főként a he­lyi gazdasági társaságok - Klíma Ipari Centrum Rt., Ag- rohíd Kft., Ráfi BBP Kft., Lokátor Kft., Agroszolért Kft. - támogatták, valamint a me­gyei önkormányzat is segí­tette 350 ezer forintos tőkével megalakulásukat. Az alapítvány nyitott, ah­hoz bármikor, bárki csatla­kozhat, így Mezőtúr város önkormányzata is. A szervezet céljai közé tar­tozik többek között a hallga­tók kiemelkedő munkájának jutalmazása, az oktatást se­gítő berendezések vásárlásá­nak támogatása, tanulmány­utakhoz való hozzájárulás. Évente kétszer írnak ki pályá­zatot, melynek során a jelen­legi 1 millió 900 ezer forintos vagyon hozadékát, kamatát osztják ki támogatásként. A hat év alatt 41 kérelemre csaknem 1 millió 600 ezer fo­rintot fizettek ki. Természete­sen a megítélt összegek fel- használását ellenőrzik, de visszaélésre még nem volt példa. Az utóbbi időben a ka­ron folyó informatikai okta­tással összefüggésben, a hall­gatók önálló számítógép megvásárlásához kérnek kü­lönböző összegeket. De tá­mogattak már sport- és kuta­tási célokat is. A Pálinkás-tanya értékei - második díj az országos pályázaton Rozália asszony a dolgok mozgatója A díjnyertes tanya szemre is tetszetős lakóépülete Nem tévedés, pontosan nyolc kutya fogad harsány ugatással bennün­ket, amikor Pálinkás Lajos gazdál­kodó Mezőtúrtól nem túl távoli ta­nyájára betérünk. Ma már sajnos kevesen törődnek a külterületen lévő lakhelyükkel. A boltíves fehér épület azonban a környéken talál­ható tanyák közül messze kitűnik szokatlanságával és újszerűségével. Nem hiába nyert második díjat az 1997-es év végén a „Tanyák érté­kei” nevű pályázaton. A Pálinkás házaspár tanyasi gyerek­ként nőtt fel, azonban házasságkötésük után kis ideig Mezőtúron laktak. Mindketten vágytak a szabad levegőre, a nyuga­lomra. Több tanya megtekintése után választották ki azt, ahol ma is élnek, még 1975-ben. Akkor itt egy hagyományos épület állt, kevés gazdasági építménnyel. Egy évig dolgoztak, míg lakhatóvá vált szerzeményük. A földdel is meggyűlt a bajuk, mivel elhanyagolt volt, embermagasan állt rajta a gaz, a gyom, de kitartó munkával sikerült rendbe tenni. A feleség, Rozália asszony volt általában a dolgok mozgatórugója. Elsősorban ő szorgalmazta a változtatásokat, korszerűsítéseket. Bár tanyán laktak, nem nélkülözték a civilizáció vívmányait. Már a villany bevezetése előtt vásárol­tak gázzal működő hűtőt, gázlámpával világítot­A falusi turizmus programja lehetne a lo­vaglás tak. Először sertést tenyész­tettek, aztán Rozália addig kérlelte férjét, míg megvették az első borjút. Mint a feleség fogalmaz, szinte minden eredményüket, szerzemé­nyüket az állatoknak köszön­hetik. Közben persze a ter­mészet és a Pálinkás házaspár is tette a dolgát. Először meg­született a ma már húszéves Brigitta lányuk, majd János fiuk, aki a tizennegyedik évét tapossa, ő arról nevezetes, hogy már hatéves korában vezette a család teherautóját. Új lakóház építése 1987- ben került szóba, azonban erre sem a helyi, sem a megyei hatóságtól nem kaptak engedélyt. Nem nyugodtak bele a határozatokban foglaltakba, egé­szen a minisztériumig mentek, mire igazuk lett. ’89 karácsonyán megkapták az építési engedélyt. Az épület teljes egészében a saját elképzelésük szerint épült. A tervező az általuk lerajzoltakat ül­tette át a megfelelő dokumentációba. Nem maga az építkezés volt a legnehezebb, ha­nem hogy mindenki pénzt és mindig több pénzt akart kipréselni belőlük, mondván: mi az a plusz tíz-húsz ezer forint önöknek?- Azt gondolták, itt van a sok állat, a pénz is garmadával áll. Azt már nem vették figyelembe, hogy a sertés és a borjú enni kér, az eleséget meg kell vásárolni - mondja a feleség. Pedig az anyagiak szűkösen bizonyultak elég­nek, sokszor meg kellett állni az építéssel is. Aztán ha néhány bikát, disznót leadtak, lehetett tovább vakolni vagy rakni a tetőt. Végül négy év küzde­lem után elkészült a nagy mű. A pályázat kiírását a határidő lejárta előtt né­hány nappal olvasták. Mint mindig, most is a fele­ség, Rozália asszony volt az ötletadó, vágjanak bele. A pályázati anyag elkészítésében nagyon so­kat segített ár. Patkós István nyugalmazott egye­temi tanár. November végén kapták az értesítést, hogy a „Tanyák értékei” versenyen a beadott munkával második helyezettek lettek. A díjátadás Kecskeméten volt. Idézet az értékelésből: „A pá­lyázat a tudatos gazdálkodást szolgáló élettér ki­alakítását, fejlesztését magas színvonalon mutatja be.” Természetesen nem álltak le, vannak még ter­veik. Az emeleten tanyasi fogadót rendeznének be. Hogy programot is kínálhassanak, már vettek egy csikót, melyhez társat is kerítenek. Ha ezt meg tud­ják valósítani, az sajnos az állatállomány csökken­tését is maga után vonja. Ez azonban a nyolc ku­tyát várhatóan nem érinti. Őrizni kell a tanya értékeit. Mementó a régi házból Ingatlanok terítéken Több száz határozat Év elején mindenki számve­tést készít az elmúlt esztendő­ről. Ezt tette a mezőtúri kép­viselő-testület munkájáról a város jegyzője. Az áttekin­tésből kiderül, tevékeny munkával teltek a képviselő- testületi ülések Mezőtúron. A városatyák 219 határozatot hoztak, melyek közül azon­ban ’97-ben nyolcvanhetet hatályon kívül is helyeztek. Jelenleg 132 döntés van még érvényben. Közülük 62 határidőhöz kötött, melyek hatályban tartásáról a végre­hajtásért felelősök beszámo­lója alapján döntenek majd. A határidő és felelős megjelö­lése nélküli városi döntések időarányos végrehajtása meg­történt. Megállapítható, a vá­ros igen sokat foglalkozott az ingatlanokkal, melyek között voltak visszatérő témák is, mint például a bánhorváti tá­bor vagy más ingatlanok ér­tékesítése. Harminchét beru­házással kapcsolatos kérdés­ben döntöttek a városatyák. Többször terítékre került a csatomafelújítási és építési program és a Takács-tanya problémaköre is. Ember a gödörben Kétnaponként felkeres. Kéri, csi­náljak valamit, níár nem bírja. Öngyilkos lesz. Mutatja a csukló­ját, felvágta az ereit. Helyzetéről tehet? Nem tehet? Nem tisztem ítélkezni. Annyi szent, ez a mező­túri EMBER rettenetesen nehéz helyzetben van. Akkor is, ha maga is tehet róla, hogy albérle­téből családostólaz utcárapakol- ták. Akkor is, ha kisétált a kór­házból, s tüdőgyulladásosan bo­lyong utcáról utcára. Akkor is, ha újra és újra hozzányúl a pohár­hoz. Mondja, tíz napja nem fur- dött, nincs, aki befogadja. Mondja, a gyerekeit nem lát­hatja, az anyaotthonból elzavar­ták, pedig csak ajándékot vitt vé­reinek, az apróságoknak. Be­széde egyre zavartabb, további leépülése elkerülhetetlennek lát­szik. - Érettségiztem, dolgoztam rendesen, csak éppen saját la­kásra nem tellett. Az új gyámügyi törvény szerint nem lenne szabad családokat szétszakítani - bugy- gyan ki belőle. Mire én: - Azon túl, hogy meghallgatom, nem tu­dok többet segíteni. Megköszöni. Nagyon-nagyon megköszöni. Én pedig ide írom - az én tisz­tem erre terjed ki -, íme egy EMBER, aki a gödör alján van. A kilátástalanság szép lassan telje­sen betemeti. scsj Az oldalt írták: Garancsi Gábor és Simon Cs. József A fotókat készítette: Takács Antal Vitafórum Mezőtúr és környéke turizmusáról - Elkészült a helyzetelemzés TIT-koncepció regionális szemlélettel A szerény ismertségen önzetlen vállalásokkal is javítani lehetne Vonzerőleltár, családi programok, Mezőtúr térségének erős­ségei, gyengeségei, a magyarországi és világturizmus helyzete is megemlítődik abban a turisztikai fejlesztési koncepcióban, amelyet a Mezőtúr Városi és Városkörnyéki TIT szervezet ál­lított össze, s amelynek belső vitáját a napokban zárták le. Amint Viola László, a szerve­zet titkára elmondta, a TIT-el- nökségi tagok és a városi ide­genforgalmi bizottság tagjai a közös vitafórumon alapvetően jónak tartották a megfogalma­zott koncepciót, amelyet a belső vitát követően átadnak a város részére. „Egy város fejlettségét, élet­términőségét, következéskép­pen lakóinak hangulatát és közéletét, illetve a világ dolgai iránti nyitottságát nem kis mértékben az is mutatja, hogy milyen mértékű az idegenfor­galma. A befelé fordulás, vagy a nyitottság jellemzi-e?” - ol­vasható a 22 oldalas koncepció mottójában. A tanulmány készítői azt is megállapítják: Mezőtúr e téren szerény ismertséggel bír. A helyzet megváltoztatására ak­kor van esély, ha a város veze­tése jelentőségének megfele­lően kezeli az idegenforgalmat és azt egész tevékenységének középpontjába állítja, illetve ha a város civil szervezetei kü­lönféle kezdeményezésekkel és önzetlen vállalásokkal - szükség szerint kritikákkal - segítik azt. A koncepció - al­kotói szerint - akkor érheti el célját, ha olyan környezetbarát és egyben sajátos arculatú tu­rizmus kialakulását segíti elő, amely lehetővé teszi az ön- kormányzat, valamint a város­ban és környékén lévő vállal­kozók, befektetők összehan­golt munkáját e területen. A regionális szemlélet azért fon­tos, mivel egy-egy település önállóan, környezetéből ki­emelve csekély eséllyel ren­delkezik fejlesztési elképzelé­sei megvalósításához. A reális értékeléshez szük­séges helyzetelemzés című fe­jezet megállapítja: a térség legsúlyosabb problémája a tar­tós és nagyarányú munkanél­küliség. A városokban 16-18 százalék, a községekben ennek többszöröse. A vállalkozások pénzügyi helyzete tartósan rosszabb az országos átlagnál. A gazdasági termelés volu­mene 1994-re stabilizálódott, 1995-ben növekedett, ám így is csak az 1990. évi termelési színvonal 66 százalékát éri el. Maradjon csak N. N._ az al­kotója (vagyis nevét nem tu­dom) e falfestmény kivitelező­jének. A „művészeti irányza­tot” kedvelhetik a mezőtúriak, mert ehhez hasonló műalkotás több házfalon is látható. Ne­kem leginkább a MÁV vonata­ira festett piktográfiákra emlé­keztet, noha azok egy fokkal absztraktabb remekek. Egyéb­iránt meg mit kekeckedem? Nota bene! ízlések és pofonok különbözőek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom