Új Néplap, 1998. január (9. évfolyam, 2-26. szám)

1998-01-22 / 18. szám

Emlékhely-egyelőre romokban 3.0. A szerkesztőség postájából 4. o. Gazdasági tükör 4. o Túron innen-Kévén túl 7. o. HOLNAP JÖVŐHETI RTV-MŰSOR MELLÉKLET az lFÍCpIaP-ban! A műsorban a herényi Barkóca gyermektáncegyüttes és Faragó Zsuzsanna jászárokszállási tanuló is fellépett fotó: cs. I. Megemlékezés a megyeházán a magyar kultúra napjáról Kincs, amit közösen hoztunk létre Mint kilenc éve minden alkalommal, idén is megemlékeznek ha­zánkban a magyar kultúra napjáról. E nap tiszteletére a szolnoki megyeházán tegnap műsorral egybekötött ünnepséget tartottak. A rendezvényre a megye mű­vészeti, tudományos, kulturá­lis életének személyiségei, in­tézmények vezetői és munka­társai, pedagógusok voltak hi­vatalosak. A Himnusz közös eléneklése után a magyar nép­hagyományokból és népda­lokból álló, nagy elismeréssel fogadott műsort mutatott be Faragó Zsuzsanna jászárok­szállási és Rab Titanilla kun- hegyesi tanuló, majd Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés el­nöke lépett a mikrofonhoz. (Folytatás a 3. oldalon) Szolnok környékén nem lehet számítani a vetésterület csökkenésére Cukorbőség van az országban Százötvenezer tonna cukorfelesleg halmozódott fel a hazai cu­korgyáraknál. Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy csökkenteni kellene a cukorrépa vetésterületét, illetve gyárbezárásokról is hal­lani lehetett Mi a véleménye ezekről Domonkosi Imrének, az Eri- dania Beghin-Say Szolnoki Cukorgyára vezérigazgatójának? Zárt borítékban a bevallások Ezentúl zárt borítékban kézbesítik a személyi- jövedelemadó-bevallások nyomtatványait - tájékoz­tat az APEH közleménye. Az adóhatóság az adatvé­delmi biztos nyilatkozata alapján intézkedett a kéz­besítés módjának megvál­toztatásáról. Az ombuds­man aggályosnak találta, hogy a lezáratlan boríté­kokból illetéktelenek is hozzájuthatnak az adózók személyes adataihoz. Az intézkedés nyomán a me­gyenévsorban utolsó öt megye, köztük Jász-Nagy- kun-Szolnok megye adófi­zetői már leragasztott borí­tékban vehetik át szemé­lyes bevallási nyomtatvá­nyaikat. Az első zárt borí­tékok várhatóan pénteken jutnak el az érintettekhez. A vezető lapunknak megerő­sítette, hogy valóban 150 ezer tonna cukorfelesleg halmozó­dott fel. Ebből a Szolnoki Cu­korgyár 10-15 ezer tonnával érintett, amelyet folyamato­san exportál, főként a volt szovjet államokba. Az export tekintetében a helyzet nem könnyű, mert alacsonyak a cukorárak, ráa­dásul a FÁK országai nem éppen a fizetési fegyelemről híresek. Ennek ellenére olyan partnereket találtak, amelyek megbízható együttműködést garantálnak. Ha továbbra is ilyen kedve­zőek lesznek az exportforrá­sok, akkor nem okoz gondot a felesleg, ami két év alatt gyü- lemlett fel. Ez a 150 ezer tonna még kezelhető. A többlet egyébként úgy keletkezett, hogy a belföldi fogyasztás nagyon hullámzó volt. 1996-ban 464 ezer tonna volt a belső felhasználás, míg tavaly csak 380. A 80 ezer tonnás eltérés oka arra vezet­hető vissza, hogy ’96-ban a fogyasztók - az áremelkedés miatti félelmükben - „bespáj­zoltak” a cukorból. Ugyanakkor a közelünkben működő borkommandó is megtette hatását, hiszen el kell ismerni, a pancsolt bor egyik alapanyaga a cukor volt. Mindazonáltal Domon­kosi Imre úgy véli, országo­san 400 ezer tonna cukorfo­gyasztásra lehet számítani, ezen a mennyiségen stabilizá­lódik a belföldi piac. A vezérigazgató azt is el­mondta, országosan a vetéste­rület 10-15 százalékos csök­kentésére lehet számítani. A Szolnoki Cukorgyárat ez azonban nem érinti, ugyanis a 10 ezer hektáros vetésterület szinten marad. Az Eridania tulajdonában négy cukorgyár van (Szolnok, Hatvan, Selyp és Szerencs), amelyek továbbra is működni fognak. Az ország harmadik legnagyobb cukorgyárának vezetője szerint más érdek- csoportoknál sem várható már gyárbezárás ebben az évben. T. A. Egyelőre nincs árvízveszély Az utóbbi napokban lehullott jelentős mennyiségű csapadék még nem ad okot aggoda­lomra, árvízveszéllyel egy­előre nem kell számolni sem a Tiszán, sem pedig a mellékfo­lyóin - tudtuk meg Varga Lászlótól, a Kötivizig műszaki igazgatóhelyettesétől. Akkor sem kell a folyók ki­öntésétől tartani, ha néhány napig tovább folytatódik az in­tenzív esőzés a vízgyűjtő terü­leten. Ennél reálisabb veszélye van azonban a belvíznek, amely az utóbbi években bi­zony számottevő károkat oko­zott térségünkben, miután a többletvizet elvezetni hivatott csatornák a közelmúlt „földin­dulásának” következménye­ként sok helyütt eltűntek vagy állapotuk kívánnivalót hagy maga után. Aláírták az eseménysor alapító okiratát „Biztosított” csángó fesztivál Ünnepélyes keretek között írták alá tegnap Jászberényben a városháza dísztermében a csángó fesztivál alapító okiratát. Az évek óta óriási érdeklődés mellett megrendezett kulturális eseménysor immár hivatalosan is bekerült a nemzetközi folk­lórélet vérkeringésébe, és az aláírással biztos hátteret kapott az évenkénti megrendezésre is. Az alapító okiratot kézjegyével látta el a város részéről dr. Ma­gyar Levente polgármester, a he­rényi Folklór Kulturális Közala­pítvány képviseletében Deme Ferenc titkár. Az aláírók között volt Hoppál Mihály, az UNESCO Európai Folklórköz­pont igazgatója, Héra Éva, a Folklórfesztiválok Magyaror­szági Szövetségének (CIOFF) elnöke, a Fesztiválrendezők Nemzetközi Szövetsége ma­gyarországi képviselője és Föl­diák András, a Magyar Művelő­dési Intézet igazgatója. Az alapító okirat aláírói egyebek mellett biztos szakmai és nem utolsósorban anyagi hát­teret adnak az évek során egyre rangosabbá váló csángó feszti­válnak, meghatározzák a meg­hívandók körét, elkülönítik a feladatokat, felsorolják a felme­rülő kiadásokat, az ezek mellé rendelhető bevételi lehetősége­ket. A csángó fesztivál ezentúl tudományos szakmai konferen­ciával is bővül, és az eddig há­romnapos rendezvénysor négy­öt napos lesz. Héra Éva lapunk kérdésére elmondta: a fesztivál indulása­kor zseniálisan éreztek rá arra, milyen nagy jelentőségük van a kis kultúráknak'. Most, mikor Európa egyesül, ugyanakkor a harmadik világban népek tűnnek el egyik pillanatról a másikra, fontos, hogy az egyes országok kultúráját jelentő különbségek ne halványuljanak el. Az alapító okirattal az e céllal létrejött ese­ménysor hivatalosan is a folklórélet szakmai, nemzetközi vérkeringésbe kapcsolódhat az aláírók által képviselt szerveze­tek révén. bcs A miklósi romák nyolcvan százaléka segélyezett Senkinek sem kell veteményfóld? Veteménvföldet kívánt biztosítani az idén a törökszentmiklósi önkormányzat a cigány kisebbséghez tartozó lakosság szá­mára. Az igény felmérésére a kisebbségi önkormányzatot kér­ték fel, ám válasz nem érkezett a felajánlásra. Az önkormányzat évek óta több ponton is igyekszik segíteni a cigányság helyzetét. A segítség- adás egyik útja is lenne annak, hogy a támogatottak életmódot, szemlélet váltva, békésebben él­jenek együtt a miklósiakkal. Támogatásuk egyik fontos pontja, hogy közhasznú foglal­koztatás keretében munkalehe­tőséget biztosítanak számukra. Az így dolgozók 60-70 száza­léka a kisebbséghez tartozik. Ennél magasabb - 80 százalék - a segélyben részesülők aránya. (Folytatás a 3. oldalon) Idős, egyedül élő férfi a károsultja a trükkös ismeretleneknek Fosztogató (ál)szenesemberek A segítség, bármi is legyen az, bizony jól jön minden magányos nyugdíjas számára. Miért ne kapott volna a soha vissza nem térő alkalmon, miért ne örült volna meg a kapuján kopogtató szenesembereknek az a jászapáti idős férfi, aki elhitte, jót akarnak neki az idegenek. Bizalmáért aztán nagy árat fizetett. A csel meglehetősen eredeti volt: az idegenek teherautóval járták múlt héten csütörtökön Jászapáti utcáit, ahol szenet árultak. Ezzel az ürüggyel csengettek be az idős ember családi házába is. Már hogyne engedte volna be őket a házi­gazda, amikor a jövevények elmondták, ingyenszenet hoz­tak neki. Az önkormányzat ugyanis azoknak a személyeknek, akik­nél nincs bevezetve a gáz, tá­mogatásként kiutalt hat mázsa szenet. A mese - merthogy eb­ből egy szó sem volt igaz - hal­latán az öreg szélesre tárta a kaput a szenesemberek előtt. Vittek is be a fáskamrába né­hány kasra való tüzelőt, de ha­marosan egy újabb húzással áll­tak elő. Felajánlották, hogy a bácsi ráadásként vegye meg tőlük ju­tányos áron a kocsin fennma­radó három mázsa szenet, ami már úgysem lenne elegendő a következő kiutalás teljesítésére. Hogy a számlát megírhassák, ketten behívatták magukat a la­kásba is. A boldog tulaj persze gya­nútlanul fedte fel pénze rejtek­helyének titkát. Ä .jótékony” férfiak néhány perccel később közel kétszázezer forintot fel­markolva kereket oldottak. A kirabolt férfi, megfogadva tá­madói tanácsát, napokig halo­gatta a bejelentést, végül hétfőn mégis jelentkezett a Jászapáti Rendőrőrsön. A nyomozók azonnal mun­kához láttak. Annyit máris ki­derítettek, hogy a négy ismeret­len férfi egy zöldre vagy szür­kére festett, platós IFA teherau­tóval közlekedett. A jármű rendszámáról is gyűjtöttek ada­tokat, így nem kizárt, hogy a lá­togatók a fővárosból érkeztek. Jancsó Béla őrsparancsnok szerint jó esély van a tettesek felderítésére, ám sokat segít­hetnének, akik látták ezt azt au­tót, illetve a benne ülő szemé­lyeket. Azok jelentkezésére is számítanak, akik esetleg vásá­roltak szenet - netán még szám­lát is kaptak - utcai árusoktól Jászapátin, múlt héten csütör­tökön. H. Gy. Többféle hasznosítás elképzelhető az ipari üzemtől a szociális létesítményig Gazdát keres a volt katonai kórház Úgy tűnik, belátható időn be­lül véget ér egy jobb sorsra érdemes szolnoki ingatlan kálváriája, a Városfejlesztési Rt ugyanis a napokban pá­lyázatot hirdetett az egykori magyar honvédkórház, ké­sőbb szovjet katonai kórház kötetlen hasznosítására. A több mint kéthektáros terüle­ten elnyújtózó, immár hét éve „lakatlan” ingatlan hasznosí­tására szinte bármi szóba jö­het iskolától az üzletházon vagy szállodán keresztül egé­szen az ipari üzemig. A Városfejlesztési Rt. tegnapi sajtótájékoztatóján megtudtuk: az 1950-es évek elején épült majd 1956 nyarán üzembe he­lyezett magyar honvédkórházat néhány hónap múltán, novem­ber 4-én vették birtokba - ideig­lenesen - a szovjet csapatok. Akkor még arról volt szó,hogy csupán két hétig lesz szükségük az ingatlanra. „Kicsit” elszámí­tották magukat, jóval hosz- szabbra sikeredett az itt-tartóz- kodásuk ... A Vörös Hadsereg 1991-ben végérvényesen távo­zott, azóta sikertelen kísérletek történtek a korlátozott hasznosí­tásra. Tanulmányok, tervek jöt- tek-mentek, de nem lett sem kórház, sem szociális otthon, sem pedig iskola. (Folytatás a 3. oldalon) Igencsak viharvert állapotok uralkodnak odabent FOTÓ: ősi

Next

/
Oldalképek
Tartalom