Új Néplap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-06 / 285. szám

A vak tyúk azt hiszi, szemet talált. Kakas Hírek A NATO-referendumot kö­vetően a csatlakozás előké­szítésével megbízott újonnan kinevezett tábornokok a Honvédelmi Minisztérium épületében egyetlen gyors rohammal elfoglalták állásai­kat. A Duna Kör aktivistái szerint Nemcsók János csupán az ösztöneire hallgatva intézi a folyó ügyeit. A környezetvé­dők tévednek, ha azt hiszik, hogy a vesémbe látnak - nyi­latkozta Nemcsók a Kakas­nak. *** A budapesti Főpolgármesteri Hivatalban kirobbant korrup­ciós botrány miatt a kínos ügy lezárásáig Szolnok lesz hazánk fővárosa. *** Az RTL Klub a jövő héten hétfőn, kedden és csütörtö­kön este is lemond Scorsese Krisztus utolsó megkísérlése című filmjének vetítéséről. Eme előzetes műsortervre Paskai László áldását adta. *** Celldömölkön váratlanul fél­beszakadt a Metész Mikulás­napi ünnepsége, mivel G. Nagyné dr. Maczó Ágnes az egyik krampuszban felismeri vélte Torgyán Józsefet. A mai ülésükön hivatalosan is lemondó MLSZ-vezetés valamennyi tagját - érdemeik elismerése mellett - Tibor Tamás azonnali hatállyal ki­nevezte nyári Mikulásokká. Walter ’äfön&y Fogyó vadállomány. - Belerúgunk, vad tehén lesz belőle, és akkor durr ...! Róza néni pletyisládájából K edveseim, már megint be­leléptünk valamibe . . . Pedig, amikor kimentek az oroszok, megfogadtam, hogy én biz’ többé a sz . . .ba se va­gyok hajlandó belelépni! Az­tán nicsak, itt van az újabb egérfogó, ami biztosan jó, csak a rúgó erősségét nem lát­juk még! De agyalgás helyett nézzük a legújabb zaftos hí- recskéket!- Torgyán József a minap a parlamenti büfében megkérte Deutsch Tomi kezét, aki lá­nyos zavarában nemet mon­dott a kisgazdákkal kötendő bizonytalan választási együttműködésre. Azzal ér­velt, hogy Torgyán mester még önmagához sem tud hű lenni, nemhogy egy másik párt vezető személyiségeihez.- Városházi vesztegetések címmel kiállítás nyílt a fővá­rosi önkormányzat dísztermé­ben, ahol a kiállításra kerülő fővárosi közalkalmazottak a helyszínen nemcsak megte­kinthetők, de jó pénzért meg is vásárolhatók.- Csurka István szerint a liberálbolsevik kormány tagjai azonnal vessék le a pufajkáju- kat, vegyék fel helyette az ár- valányhajas kalapot az igazi szittya bő gatyával, és a Vi­lágbanknak ismételjék egy­folytában fennhangon: „Sem­mit vissza nem adunk, Meciar a mi adunk!”- Úgy hírlik, Szolnok 1998- tól polgármester nélkül marad, mert a jelenlegi főnök főhiva­tású képviselővé kíván válni az ország házában. Mi sem kí­vánunk rosszabbat neki! De mi lesz a várossal? Ebek har­mincadjára jut? És ki állít majd fel egy még kisebb Kos- suth-szobrot a főtéren, hogy a rádiókabaré kacagóversenyt rendezzen ismét nálunk?- Caca néni, a szolnoki au­tóbusz-pályaudvar közismert örömlánya tegnap egyszemé­lyes tüntetést tartott abból a célból, hogy a ledérek egyen­jogúságát kivívja. Nyilatkoza­tában hangsúlyozta: „Nem ő az erkölcstelen, hanem azok, akik az elsíbolt közpénzeken hizlalják szalonnájukat!”- A Budapesti Értéktőzsde elnöke elrendelte, hogy ha a napi esés eléri a 10 százalékot, akkor a nagyteremben az ösz- szes ablakot be kell csukni, mert még a részvényei után zuhanhat valamelyik befek­tető. L. Gy. Idegenforgalom az európaiság jegyében Két NATO-s történet A múltból és a jövőből Minden katonatörténet régi, ez a kettő is az lesz. Csereszabatosság Kötelező katonaidőmet még a kettővel ezelőtti átkosban az sz.-i helyőrségnél töltöttem, mely a VSZ előretolt básty­ájaként üzemelt, valahol a nyugat határszélen. Az egyik hétfői délelőttön a politikai tiszt, bizonyos D. al­ezredes fejben erősített ben­nünket, a sorállományt. A fa­litérkép előtt állt, laza kister- peszben, s némi hatásszünetet követően elárulta nekünk a legtitkosabb haditervet: Ellenséges támadás esetén alegységünk a főcsapást vala­hová Tarvisio környékére mérné, meglepve-lerohanva a gyanútlan olasz hegyivadá­szokat. Hófödte hegycsúcso­kat eddig legföljebb tévéké­pernyőn látott nyírségi társa­imra sandítván szólásra je­lentkeztem:- Perché? Miért éppen ők?- kérdeztem nem kevés aggo­dalommal.- Ne tojjon be, katona - mosolygott atyaian az ales.- Abba’ a nátóba’ is csak amolyan kétlábú katonák le­hetnek ... - mondta, és igazí­tott egyet a derékszíján. A jutási őrmester- Let me see - sóhajtotta száztizenhatodszor Králik őrmester, és némi kíváncsisá­got erőltetett szélcserzette or­cájára. Az a fránya „hátra arc!” nagyon nem ment Jegenyé­nek. Már csupán ők ketten voltak kinn a nagy gyakorló­téren. Esteledett. És Jegenye száztizenhetedszer is megbot­lott a saját lábában.- We’ll have a cigarette and drink - csóválta fejét Krá­lik őrmester, és szomorúan el­indult a kantin felé. A kávé mellett a palei kis- templomról mesélt, Drazsen- ről, a bosnyák költőről, a mostari Öreghídról. Jegenyé­nek eszébe jutott a hátra arc!, és érezte, amint elpirul. Zava­rában aprókat kortyolt a gő­zölgő feketéből, miközben a jobb keze kisujját óvatosan el­tartotta a finom meisseni csé- szécske fülétől. Walter- Ne haragudjon, uram, nem tudná a pisztolyát tíz percre kölcsönadni? A költségve­tési szigorítások miatt ugyanis nincs, amivel letartóztassam . .. Szeméh i váll tozás.] Lapu ük mun kai ársí i,Hc írvá thAran ka el vesztette V a szei nélyi igazo Ivám fát, és az iU létéi %sl laté >ságtól í íjat) kapott. Szöveg nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom