Új Néplap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-04 / 283. szám

' UJ MSPLAM * TOKON INNEN - KÉVÉM TOL » OJ MER1AR * TÚRON INNEN - KÉVÉN TOL * UJ NERLAP * TORON IN» ■ KÉVÉN TÓI, 4 ÚJ NÉPLAP * TÚROM INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ HtRlJiP * TÓROM (NMÉN 7 ■ J|T J —1 k TÚRON INNEN - KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP 4 TÚRON INNEN - KÉVÉN Tót 4 ÚJ NEPLAR 4 TÚRON IHNEN - KÉVÉN TÚL - ÓV NÉP1.AR » TOM INNEN ~ KÉVÉN TÚL * ÚJ NÉPLAP * TÚROM INNEN ~ KÉVÉN TÚL Túrkeve Sertéstartók, művészpártiak, újságszerkesztők Pezseg a civil élet Tizenhat szervezet biztosan működik A Túrkevén alapított 29 civil szervezet közül a polgármesteri hivatal megkeresésére 16 tájékoztatta a testületet. A beszámo­lót elkészítők között található intézményi célokat vállaló és természetvédelmi célkitűzéseket megvalósító szervezet is. A szerveződések jelentős sze­repet vállalnak a város életé­ben, bár legtöbbjük anyagi le­hetősége igen szerény. Az öt iskolai és az óvodai szervezet elsősorban eszközök beszerzé­sét, illetve a sportban, tanulás­ban kiemelkedő tanulók támo­gatását tűzte ki célul, melyet anyagi lehetőségeik függvé­nyében végeznek. Forrásaikat pályázatok útján igyekeznek kiegészíteni. Több kulturális egyesület is dolgozik, hogy nagyobb lehe­tőséget biztosíthasson a keviek művelődésére. A Túrkevéért Alapítvány tevékenysége igen sokrétű, határainkon kívül is megismertette már magát. A Túrkevei Kulturális Egyesület kirándulásokat, rendezvénye­ket szervez, s felvállalta a Túrkeve című önkormányzati havilap szerkesztését is. Az agyagozás népszerűsítésében élen jár a Kevi Kör Művészeti Egyesület. A Túrkeve Népmű­vészetéért Alapítvány a város neves szülötteire való emlé­kezésekben vállal jelentős részt. Vetélkedőket, megem­lékezéseket szervez. Pénzügyi nehézségek miatt elnehezül­tek a Nagycsaládosok Egyesü­lete kevi csoportja által szer­vezett gyermekprogramok. A sertéstartás korszerűsítését, magas genetikai értékű te­nyészállatok népszerűsítését vállalta fel a negyedik éve A Túrkevéért Alapítvány első öt éve önálló kötetben működő Túrkevei Sertéstartók Egyesülete. Több mint 80 tag­jával a város egyik legjelentő­sebb civil szervezetévé fejlő­dött. A Nimfea Természetvé­delmi Egyesület vigyázza a környezetet, jelenleg a Fekete István Környezet- és Termé­szetvédelmi Központot építi. A társadalmi életet jelentő­sen befolyásoló tényezők Túr­kevén is a civil szervezetek. Tevékenységük legtöbbször olyan hiányos szolgáltatást, tevékenységet pótol, melyet az állami Szektor nem tud lefedni. Indokolt lenne a hivatalos szervek nagyobb anyagi támo­gatása számukra a jövőben. Színészhagyaték A közelmúltban elhunyt Kibédy Ervin színművész hagyatékából rendeztek kiállítást az Egressy Béni Zeneiskola kiállítótermé­ben. A tárlatot a művész szemé­lyes jó barátja, dr. Hricsovinyi István nyitotta meg. A fotók, re­likviák révén végigkövethető a tartalmas és teljes életút. A láto­gatók megismerkedhettek a szí­nész költeményeit bemutató verseskötettel is. Gyenge gazdaév Szinte semmi sem jött be Bár hétfőn rendszerint nincs ügyfélfogadás az irodájában, gyakran kell félbeszakítani beszélgetésünket Szász Csa­bával, a kevi gazdajegyzővel. Az ok prózai, sok gazdálkodó ebben az időpontban ér rá, hogy ügyes-bajos dolgaira tanácsot, a támogatások igényléséhez út­mutatást kérjen. December el­seje volt az utolsó időpontja annak, hogy a termelők belvíz­kárukra támogatást kérjenek. Sokan az utolsó napon keresték fel az irodát, azonban a gazda­jegyző akkor már nem sokat te­hetett, mivel az igény beadásá­hoz a minisztériumi határozatra is szükség volt. Azt azonban a beszélgetésünk napján már szinte a lehetetlenséggel hatá­ros megszerezni.- A termelő érdeke lenne, hogy időben jelentkezzen, azonban ezt sokan elmulasztot­ták - mondja tárgyilagosan -, bár igaz, többen későn hallottak e lehetőségről. Aki csak az őstermelői iga­zolványát akarta átvenni, az mindenesetre gyorsan távozha­tott az irodából.- Mi az oka az információk lassú áramlásának?- Sajnos általában nagyon rövid időt hagynak a rendeletek végrehajtására. Most is ez tör­tént. Az információ a gazdál­kodókhoz viszonylag lassan és pontatlanul jut el. Többen úgy akarnak beadni igényt, hogy nem jogosultak rá. Mások vi­szont nem tudnak a lehetőség­ről, bár élhetnének vele. A kor­rekt adatösszesítés nagy feladat és nem mindig pontos. A támo­gatások a föld használójához kötődnek, míg megbízható in­formációkat csupán a tulajdon- viszonyokról lehet beszerezni.- Milyen évet zárnak 1997- ben a kevi gazdák?- Szinte semmi nem jött be. A búza termésátlaga ugyan jó lett, azonban a minősége rossz. A kukorica jól termett, de szárítani kell. Az ára is folyamatosan csú­szik lefelé. Pedig jóllehet, a kivá­rás lenne a megoldás, talán ké­sőbb felfelé mozdulnak az árak. Saját tárolót kevesen építettek, a közraktározás pedig drága és kockázatos. Közös összefogással is lehetne építkezni, a gazdák kockázatvállalása azonban hi­ányzik. A napraforgó tragikus bukást hozott annak, aki arra épí­tette gazdaságát. Mindössze öt­nyolc mázsát hozott hektáron­ként. A sertéstenyésztők elége­dettek lehetnek, mivel megfelelő a felvásárlási ár. Ezzel kevesen tudnak élni, mivel kevés a vágó­állat, szélsőségek között ingado­zik a tartási kedv. Az oldalt szerkesztette: Simon Cs. József A fotókat készítette: Takács Antal A Kossuth úti iskolában „terem” az ország legjobb nyelvművelője Grétsy László előtt nehéz versenyezni Túrkeve egyik legszebb középületében tanított Hegyfoki Kabos is Az 1908-ban megnyílt Kossuth úti iskola Túrkeve egyik leg­szebb középülete. Indulása után egy ideig a város neves szü­lötte, Hegyfoki Kabos is itt taní­tott. Az első és második világ­háborúban katonai kórházként működött. 1947-től nagyon so­káig csak leánytanulóknak adott otthont, ezért 1975-ig a „Leányiskola” nevet viselte. Itt kezdte meg működését az 1951-ben önállósodó Ványai Ambrus Gimnázium. Az épü­letben ma ötszáztizenhat diák tanul, vigyázva a múltat, for­málva a jövőt, s öregbítve Túr­keve hímevét. Igen sokan, főleg külföldiek mondják: a magyar nyelv na­gyon nehéz. Teremi Kinga, a Kossuth iskola hatodikos nö­vendéke valószínűleg nem osztja nézetüket. Kinga idén vett részt vett a Verseghy nyelvművelő verseny országos döntőjén. Kevéssel nem érte be, rögtön az első helyet hozta Túrke vére, ismerősei és nem utolsósorban pedagógus szülei örömére. A tárgyjutalmakon, szülei dicséretén kívül egy tá­borozáson is részt vehetett. El­mondta, a feladatok a megyei versenyen voltak a legnehezeb­bek. A döntő szóbeli része adta fel leginkább a leckét, a zsűri­ben ugyanis Grétsy László is ott ült. A magyar nyelv országos hírű tudora előtt pedig nem könnyű szépen beszélni. De Kingának sikerült. Már készül az idei tanév megmérettetésére, szeretne ezen is jól szerepelni. Kedvenc tárgyai között szere­pel még a matematika és a ter­mészetismereti tárgyak. A versenyre egyébként ma­gyartanára biztatta, önmagától talán soha nem jutott volna eszébe, hogy induljon. Kacér­Teremi Kinga kodik a csillagászat tudományá­val is. Arra a kérdésünkre, mi lesz belőle, ha nagy lesz, csak annyit mondott: korai erről még beszélni, hiszen még olyan sok időt kell a padban eltölteni. Helyismereti segédkönyv négyszázezer forintból Megkapta a kertészet az egymilliót Túrkeve város helyismereti segédkönyvének kiadása a helyi tantervek megalkotását is segíti - ezért hozott elvi határozatot a város képviselő-testülete a kiadvány megjelentetéséről. A legutóbbi ülésen napirenden szerepelt még többek között a kertészet megrendült anyagi helyzete, annak további sorsa is. Annak érdekében, hogy a kevi gyerekek megismerjék szű- kebb környezetük jellegzetes­ségeit, ökonómiáját, kultúrá­ját, a testület fontosnak tartja egy helyismereti segédkönyv kiadását. Előzetesen mintegy 400 ezer forintos kiadással számolnak, mely természete­sen változhat. A döntéssel a városatyák felhatalmazták az oktatási bizottságot, hogy a decemberi ülésen tegyen ja­vaslatot a szerkesztőbizottság összetételére, és a szükséges költségekre. Megoldódni lát­szik a kevi kertészet problé­mája is, bár több képviselőben kételyek merültek fel, vajon helyesen döntenek-e akkor, amikor a kért összeget átadják a sokak szerint csak vegetáló egységnek. A kölcsönt 1998. augusztus 30-ig kell majd visszafizetni, s akkor újra megvizsgálják, érdemes-e fenntartani az utóbbi időben csak ráfizetést termelő üzem­ágat. Néhányan már most az értékesítés, illetve a bérbe adás mellett törtek lándzsát a további üzemeltetés helyett. Elkészült Túrkeve 1998. évi költségvetési koncepciója. Összeállításakor jelentős problémát jelentett, hogy az állam kisebb mértékben nö­veli a támogatásokat, mint amennyi kiadási növekmény­nyel kell számolni. A város­nak csaknem 13 százaléknyi többletbevételre lenne szük­sége, hogy az előírt feladato­kat problémák nélkül teljesít­hesse. Mivel ez nem áll ren­delkezésre, jövőre is marad­nak a megszorító intézkedé­sek. Ezek azonban az ingye­nes és a kedvezményes gyer­mekétkeztetést várhatóan nem érintik. Újra kamarai alelnöknek választották a kevi állatorvost Csak a hitel kamatát támogatják A termelők, gazdálkodók szükséges rossznak, felesleges tehernek érzik a kamarai tagságot. Dr. Szölló'si Kálmán, túrkevei állatorvost másodszor választották az agrárka­mara megyei alelnökévé. Szerinte a hiba nem az intéz­ményben van, a problémák okai másutt keresendők. A kormányzatnak nagyobb anyagi, erkölcsi támogatással kellene segíteni ezt a munkát. *- A kamarák megalakítását az előző hatalom irányelvei alap­ján a kormányzatnak kellett volna finanszírozni - kezdte mondanivalóját dr. Szöllősi Kálmán, akit a közelmúltban másodszor választottak meg az agrárkamara megyei szer­vezete alelnökévé. Álláspontja szerint a terme­lők, gazdálkodók a kezdeti nehézségek miatt érzik ma­guktól idegennek a kamarát, amely szervezet valójában az érdekvédelmükre, képvisele­tükre jött létre. Sajnos a finan­ciális problémák azóta sem oldódtak meg, nem kapnak megfelelő támogatást a kor­mányzattól. A tagdíjakból tart­ják fenn magukat. Ä megoldás az lenne, melyet a tőlünk nyu­gatabbra lévő országok kama­ráinál alkalmaznak. Hollandi­ában például az agrárszektor­hoz tartozó valamennyi fel­adatot és egyben jogot is a kamara gyakorolja, s ez meg­felelő bevételt is biztosít mű­ködésükhöz. Az agrártámoga­tási rendszert is az EU-tagok normáihoz lenne szükséges igazítani. Nem lehet verseny- képes a 8 százalékos támoga­tottságú magyar termény a 40 százalékban szubvencionált német gabonával szemben.- Bár a kormányzat tőke­pótló támogatást ad a terme­lőknek, ez valójában hitel. A kamatokat támogatja csak az állam. Olyan feltételeket tá­masztanak, melyet a forráshi­ánnyal küzdő parasztság ne­hezen, vagy sehogy sem tud teljesíteni. így ez a rendszer nem érheti el a célját, csupán kevesen juthatnak többletfor­ráshoz - érvelt Szöllősi dok­tor. Ha kölcsön kell, segítenek a barátok A malacok nem kérdezik a kukorica árát Száz hektáron gazdálkodik Sallai Károly, aki korábban gondolni sem merte, hogy egy­szer földműves lesz. Három éve, a kárpótlás révén kezdte, azóta gépeket vett, tárolót épí­tett. Korábban csak vasipari vállalkozása volt, főállása mel­lett. Pedagógus felesége be­szélte rá, ne adják bérbe a föl­det, műveljék meg. A kezdés nehéz volt, hiszen a nulláról in­dultak. Pályázati támogatással szerezték meg az első gépeket. Elmondta, nagyon nehéz a kis­vállalkozóknak külső forráshoz jutni. Beruházásaihoz inkább baráti vagy személyi hitelek révén szerzett pénzt. Vasasmű­helye nélkül ma is nehezen boldogulna, sokba kerülne a gépek javítása. Két tárolócsar­nokot is épített. A növénytermesztés mellett sertéseket is tart. A megtermett gabona egy részét a csarnok padlásterében tárolja. Nem adta el mindet, mint oly sokan. Az állattenyésztést a nyáron kezdte, számítása máris bevált. A kukorica eladása idén igen nehéz, az ára nagyon alacsony.- Egyszerűen nem értem, hogyan tud­ják egyesek ezer forintért adni mázsá­ját, amikor ennél az ön­költsége is magasabb - gondolkodik hangosan. A takarmány ára viszont magas. Sokat megtakarít, hogy saját termésű kukoricával eteti a szaporodó sertésállományt. A támogatá­sok szerinte nem támogatások.- Csak azok juthatnak hozzá, akik „közel ülnek a tűz­höz”. A kormányzat inkább a nagyobb termelőket részesíti előnyben - mondja a vasasból lett gazda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom