Új Néplap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-31 / 304. szám
1997. december 31., szerda 3. oldal Megyei Körkép Fél éve egyetlen betörés sem volt A rátermettség még kevés Jászboldogházán '96 augusztusában alakult meg a polgárőrség. Az eltelt csaknem másfél év alatt az önkormányzattal és a helyi körzeti megbízottal együttműködve a civil szervezetnek jelentős eredményeket sikerült elérnie a település közbiztonságának javításában. Bár Jászboldogháza korábban sem volt a bűnözési statisztikák éllovasa - ahogyan Gömöri Mihály, a polgárőrség vezetője megfogalmazta inkább csöndes szigetnek lehetett nevezni. Csakhogy a bűnözés hullámai már elérték a békés települést is. A helyiek vallják, hogy a fenyegető veszély ellen csak szervezetten lehet fellépni. Az alapításkor 17 tagú, de mára már 35 önkéntest soraiban számláló polgárőrség tevékenységének kezdete óta szinte megszűnt a bűnözés Jászboldogházán. Az utóbbi fél évben egyetlen betörés sem volt a település belterületén, mindössze néhány külterületi mezei lopás jelzi, hogy nem lehetnek teljesen nyugodtak. A eltelt egy év alatt 1500 munkaórában teljesítettek járőrszolgálatot a polgárőrök. Tetten értek román állampolgárságú csalókat, akik rézgyűrűt akartak aranygyűrűként értékesíteni, megakadályozták egy tanya teljes kifosztását, megfelelő információk nyújtásával a körzeti megbízottal együttműködve sikerült tetten érni és előállítani az év elején a juhhodályokból rendszeresen birkát lopó elkövetőt. Gömöri Mihály hangsúlyozta, ha néhány rátermett, agilis ember polgárőrséget alakít, az még édeskevés a jó működéshez. Az önkormányzattal és a helyi körzeti megbízottal való szoros együttműködés, az általuk nyújtott támogatás, személyes jó kapcsolat nélkül lehetetlen eredményeket felmutatni. A falu elismerésének jellemző példája volt, mikor az idén ősszel az első alkalommal megrendezett polgárőrbálra közel háromszáz helybéli látogatott el. A bál bevétele lehetőséget biztosított egy Motorolla típusú URH-rendszer megvásárlására. Az éjszakai, de akár a nappali járőrszolgálatok alkalmával a egymással való kommunikálás eszköze a Westel Kft. szolnoki irodája által a polgárőrségnek biztosított két mobil készülék is. A terveik között szerepel a technikai fejlesztés terén, hogy ’98 első felében vásárolnak egy videokamerát, ami bűncselekmények tettenérését, későbbi bizonyítását könnyíthetné meg. Egy infrasorompós riasztóberendezést is szeretnének beszerezni még jövőre, ami egy adott cégnél elhelyezve, az esetleges betörések alkalmával szintén a tettenérés hathatós eszköze lehet. Szervezeti téren szeretnék erősíteni a környező települések polgárőrségeivel való együttműködésüket, feladataik összehangolását. B. Cs. Életet mentettek (Folytatás az I. oldalról) Katona Zoltán pedig egy kútba esett asszonyon segített saját testi épsége kockáztatásával. Ki tudja, mennyi időt tölthetett már el a balesetet gítse a bajba jutottat. A kút mélyéről kimentett, rossz állapotban lévő asszony a történtek után két napot töltött kórházban. A két életmentő részére a Tót a Áronné (balra) átadja a kitüntetéseket szenvedett nő dideregve a törökszentmiklósi református temető ásott kútjában, amikor végre meghallotta valaki a segélykiáltásait. Kiszabadításával többen is próbálkoztak, végül a közelben lakó Katona Zoltán volt az, aki maga is lemászott a kútba, hogy kisemegyei közgyűlés elnöke, Iváncsik Imre tett javaslatot a kitüntető cím adományozására a Miniszterelnöki Hivatalnak. Horn Gyula miniszerelnök mindkét jelölt esetében az Életmentő Emlékérem odaítélése mellett döntött. H. GY. Beszélgetés Tálas László múzeumigazgatóval kitüntetése ürügyén Föl kell állni, mielőtt kilencig számolnak Mint arról a minap hírt adtunk, a szolnoki Ezüst Pelikan Díj egyik kitüntetettje Tálas László szolnoki múzeumigazgató volt. Interjúnk nem sokkal a kitüntetés átvétele után készült vele. W—§- Valószínűleg nem tévedek nagyot, ha föltételezem, hogy az Ezüst Pelikán Díj odaítélése összefüggésben van a Damjanich János Múzeum felújításával, a Szolnoki Képtár és az állandó kiállítások megnyitásával, valamint azzal a ténnyel, hogy az általa vezetett intézmény elnyerte Az Ev Múzeuma kitüntetést. Mi kellett ahhoz, hogy mindez, elsó'sorban persze az alap, azaz az épület felújítása megvalósuljon?- Nagyon sok energia, lobbizás, szívósság, konokság. A pénzt nem „csak úgy” adták rá, ki kellett harcolni. A munkálatok a megyei önkormányzat pénzéből kezdődtek, majd amikor az elfogyott, pályázni kellett állami támogatásra, és csak a második nekifutásra sikerült.- így is '89-től '96-ig tartott az intenzív felújítás.- Előtte azonban megtörtént a zsinagóga újjáépítése ’82 és ’85 között; arról se feledkezzünk el, az is múzeum.- Közben nem érezte úgy néha, hogy elég volt, betelt a pohár, nem csinálja tovább ?- Ilyen érzésem nem volt, olyasmit azonban átéltem, amit a padlóra küldött ökölvívó élhet át. Azt azonban tudtam, hogy - sportnyelven szólva - 9-ig föl kell állnom, folytatnom kell.- Amikor megújult az épület, gondoskodni kellett a „belaká- sáról”, meg kellett tölteni élettel, és ez egy múzeum esetében sem paradoxon. A lobbizó, pénzért harcoló igazgatóra egyszeriben másféle gondok szakadtak. Ezekkel hogyan nézett szembe?- Részt vettem az elképzelés kialakításában, de a megvalósítása már szakmai feladat volt. Úgy érzem, a klasszikus értelemben vett múzeumigazgatói munka módosul. Egyre inkább menedzsernek kell lenni. A múzeum fenntartása, fejlesztése, a szakmai munka feltételeinek biztosítása a fő cél. Ebbe beletartozik a pályázatok írása, a katalógusok kiadása, a „csapat” kialakítása.- Bár magát elsó'sorban menedzsernek nevezi, szakmailag is „a pályán van”. Numizmatikai és képzőművészeti tárgyú tanulmányaival gyakran lehet találkozni a szaksajtóban.- Az valóban nem baj, ha az igazgató szakmailag is a pályán van; 20-22 ilyen jellegű publikációm talán ehhez elegendő. A legfontosabb azonban, hogy a múzeum egésze jó tudományos műhely legyen, és a Damjanich János Múzeum az. Ezt egyebek mellett Az Év Múzeuma cím elnyerése bizonyítja, és az is, hogy a 23 muzeológusnak csak 1996-ban 9 könyve és 67 tanulmánya jelent meg.- Igazgatóként mit tart az eredményes tudományos munka legfontosabb feltételének?- A szó legjobb értelmében vett csapat kialakulását. Jól sikerült fiatalítás után létrejött az idősebbek és fiatalabbak harmonikus együttműködése, amelyben mindenki jól érzi magát. Jó a hangulat, mindenkinek megvan a lehetősége, hogy csak a munkájára koncentráljon. B. A. MOSZ-vélemény: mutatkoznak a konszolidáció jelei Felemásra sikerült esztendő Az agráriumban az idén már megmutatkoztak a konszolidáció jelei, az ágazat helyzete azonban még mindig ellentmondásokkal terhes - jelentette ki Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke tegnap. A MOSZ elnöke elmondta: a mezőgazdaság jövedelmezősége nem növekedett, az alaptevékenységből származó bevétel 20- 30 százalékkal csökkent. Akadozott az agrárpiaci szabályozás kiépítése. Nem történt előrelépés a szövetkezetek, gazdasági társaságok és társas vállalkozások életében jelentős szerepet játszó földügyben: a földtörvény áldozatul esett a politikai csatározásoknak. Nagy Tamás eredményként értékelte, hogy kedvezőbbé váltak a hitelhez jutás feltételei, átalakult a beruházási támogatási rendszer és növekedtek az erre a célra szánt források. Elkészült a mezőgazdaság felzárkóztatását, uniós csatlakozását megalapozó agrártörvény. Nagy emlékeztetett, hogy a ’97-re rendelkezésre bocsátott pénzből mintegy 8-10 milliárd forint nem jut el a termelőkhöz. A keret túllépésétől való félelem miatt ugyanis az FM leállította az állattenyésztési támogatásokat, és késve intézkedett a gabonapiacon kialakult feszültségek feloldására. Sajnálatos, hogy az alapanyag-termelőknek szánt támogatásokat az idén sem kapták meg hiánytalanul a gazdálkodók, és jelentős megszorítások történtek az exporttámogatások területén is. (újvári) A karcagi áfész állja a versenyt A Karcag és Vidéke ÁFÉSZ 1997-ben fel tudta venni a versenyt a településen megjelenő multinacionális cégekkel - jelentette ki lapunknak Szabó Károly, az igazgatóság elnöke. Összességében gazdálkodásunk eredményes volt - mondta az elnök. Az élelmiszer szakmában a multinacionális versenytársak ellenére sikerült teljesíteni a tervet. Szerény mértékű lemaradás a ruházati és vegyes iparcikk szakmában van. A szövetkezet a meghatározott 800 millió forintos árbevételét teljesíti. A tagoknak több kedvezményt is nyújtottak, és külön gondoltak a 60 éven felüliekre, akiknek ajándékutalványt adtak decemberben. Emellett folyamatosan kedvezményes árakkal álltak a vásárlók rendelkezésére. Az év során több egységet is új helyre költöztettek. A ruházati áruházba csoportosították át a műszaki, a vas- és a munkaruházati egységüket. Gazdaságtalan üzemeltetés miatt november végén megszüntették a termelést a hypoüzemben, bezárták az önálló gázcseretelepüket, és a 42. diszkontban nyitottak egyet. Kunmadarason a 103. számú üzletben és a vasboltban alakítottak ki mini- gázcseretelepet. Az íparcikkáruház átrendezését követően áttekinthetőbb lett az üzlet. Mindazonáltal folytatják egységeikben a korszerűsítést. A központi igazgatás számítógépes adatfeldolgozásának korszerűsítése után számos áruházukban mintegy 5 millió forintért valósítják meg a számítógépes készletnyilvántartást és a vonalkódos értékesítés kialakítását. 1998-tól Szabó Károly azt reméli, jó lesz, és sikerül az élelmiszer és vegyes iparcikk szakmában eddigi jó pozíciójukat - melyet a coop-lánc segítségével értek el - megtartani. Bízik abban, hogy jövőre 100 millió forint többlet árbevételt érnek el. Példaértékű kulturális élet Rákóczifalva azon települések közé tartozik, ahol elkelne egy igazán jó esztendő. Bodács István polgármesterrel a '97-es eredményekről beszélgettünk.- Mit tart 1997 legnagyobb pozitívumának ?- Ugyan nem nagy dicsőség, de a mai nehéz időkben komoly eredménynek ítélem, hogy pénzügyi problémáink nem voltak. Persze ennél azért konkrétabb sikerek is voltak. Ilyen például, hogy hozzákezdünk a harmadik körzeti orvosi rendelő kialakításához. De említhetném az egyik legnagyobb beruházásunkat, a település központját érintő felújítási munkálatokat.- Voltak azért borúsabb napok is 1997-ben.- Sajnos nem kerültek el minket sem a gondok. Nagyon komoly településünkön a munkahelyteremtés kérdése. Ez ügyben nem tudok nagy eredményekről beszámolni, s ezen mindenképpen változtatni kell.- Többen hiányolták az útépítéseket a településen.- Az úthálózat fejlesztésére több millió forint jutott végre. De szintén sok polgár szemét bántotta már a hulladéklerakó állapota. Ennek a rendbetételét elkezdtük, kétszáz méter hosszan már elkészült a szeméttelepet körülvevő depórendszer, a többit az idő javulásával folytatjuk.- A kulturális élet viszont elég élénk volt.- Igen, a hagyományosnak mondható Rákóczi-ta- vasz sikere a folytatásért „kiált”. A nyár végi 4. nemzetközi zenei és alkotótábornak köszönhetjük például a faluház új kapuját és örvendetes, hogy nőtt a civil szervezetek száma is. PE Olcsóbb... (Folytatás az 1. oldalról) Komolyabb munkáink között meg kell említenem az orvosi lakás felújítását, az Ószőlői Általános Iskola tetőszerkezetének javítását. Mivel a cég nonprofit szervezet, ezért sok pénzt megspórolhat „rajtuk” az önkormányzat. Logikus lépése volt a város irányítóinak, amikor létrehozták a kht.-t, hiszen jóval kisebb költséggel végeznek el minden munkát. A maradék pénzt pedig máshová át lehet csoportosítani. Jövőre legalább háromszáz embert szeretnének foglalkoztatni, hozzásegítve őket ezzel az állami támogatáshoz. A továbbfejlődés egyik záloga pedig az lehet, ha sikerül állandó, szakképzett munkatársakat felvenni, s akkor szinte mindent meg tudnának csinálni, ami a városnak is érdeke. -pókász„A pénzügyi vezetés ötletgazdagsága kimeríthetetlen” Vállalkozók „illegalitásban”? A vállalkozók életét továbbra is megkeseríti, hogy szinte lehetetlen tervezni a minden évben változó adó- és egyéb szabályok, törvények miatt. A helyzet ebben az évben sem változott, sőt a kisvállalkozók a jövőre nézve tartanak attól, hogy a pénzügyi kormányzat ötletgazdagsága továbbra is megmarad, ha az újabb jogcímen beszedhető „sarcokról” lesz szó - derült ki Baráth Károllyal, az Ipartestületek Megyei Szövetségének elnökével folytatott beszélgetésünkből. A szövetség elnöke - aki Jászberényben vállalkozó - elmondta, ez év elején megrendítette a vállalkozásokat a tb-vel kapcsolatos új járadékfizetési kötelezettség. Sok vállalkozás szűnt meg ekkor. A rendelkezést az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte, de a vállalkozói igazolványukat visszaadok nem vették fel ismét az ipart. Baráth Károly szerint balgaság azt hinni, hogy ezek az emberek abbahagyták volna tevékenységüket. Egyszerűen „illegalitásba” vonultak! A kisvállalkozók továbbra is tartanak attól - mondta az elnök hogy a pénzügyi vezetés ötletgazdagsága szinte kimeríthetetlen, ha újabb jogcímen beszedhető adónemekről van szó. Szinte követhetetlen, hogy mit és hogyan kell fizetni. Most, mikor az egész éves munka értékelésének ideje van, a kisvállalkozók is szeretnék látni elért eredményeiket. Az elnök szerint azonban mostanra sikerült olyan bonyolulttá tenni az adózási rendszert, hogy adószakértői segítség nélkül még az éves számvetést sem lehet elkészíteni. Mindebben az a legkiáb- rándítóbb, hogy a vállalkozók nem látják, hogy a tőlük elvont pénzek hová kerülnek, pedig bevételük mindössze 10-12 százaléka marad csak meg adózott tiszta jövedelemként. Más a helyzet a helyi adók tekintetében. Az ország legtöbb településén, így Jászberényben is növekedtek a helyi adók, mégsem tiltakoznak ez ellen. Az emberek látják, hogy hová megy az általuk befizetett pénz. Baráth Károly hozzátette, az egyetlen nem címkézett, szabadon felhasználható bevételi forrása a városnak a vállalkozói adókból származik, melyből látható fejlesztéseket valósíthat meg a település. Valami hasonló ellenőrizhetőséget kellene országos szinten is megvalósítani - mondta. bcs Már javában árusították tegnap a szolnoki piacon a szilveszteri szórakozás, mókamulatság kellékeit. A kereslet még meglehetősen gyér volt kedden, az árusok ma várják inkább a vásárlókat. fotó: cs. t.