Új Néplap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-29 / 302. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1997. december 29., hétfő Százmilliók támogatásra A most befejeződő évben 95 millió forintot juttatott a költségvetés magyar ta­lálmányok megvalósításá­nak támogatására; jövőre 125 millióra nő ez az ösz- szeg. Világszerte elismer­ten tehetségesek ugyanis a magyar szakemberek, ám ahhoz, hogy ötleteikből valóság legyen, pénz kell. A Feltalálók Országos Szövetségében elmondták: egy-egy találmány levé­dése például - külföldön, legkevesebb három-négy országban - akár 5-6 mil­lió forint is lehet. A gyógyszeriparhoz vagy az autóiparhoz kötődő talál­mányoké ennél is több, márpedig a magyarok - egyebek között - éppen ezeken a területeken van­nak igazán „otthon”. A szövetségnek jelenleg 98 feltalálóval van szerző­dése, és ezek közül 25 ta­lálmányt sikerült az idén más országban is beve­zetni. Az autóipar körébe tar­tozik például egy speciális sebességváltó, de van né­hány, már-már a fantázia világát idéző különleges­ség is. Ilyen például a láncmeghajtás nélküli ke­rékpár, vagy az a labdarú­gócipő, amellyel állítólag jobban lehet a labdát irá­nyítani, és több gólt lehet rúgni, mint a hagyomá­nyossal. A támogatásra pályázni kell. A kérelmet a Szaba­dalmi Hivatalhoz lehet be­nyújtani, az odaítélésről szakmai bizottság dönt. Ha a találmányt nem sikerülne értékesíteni se itthon, se külföldön, a kölcsön ösz- szegét veszteségként az ál­lam magára vállalj ajkoós) Tőzsdei dijak. Az idén is megválasztották a legjobb tőzsdei brókereket, brókercé­geket és újságírókat a Buda­pesti Értéktőzsdén. Az év leg­jobb brókere Báthory Balázs, a CAIB Értékpapír Rt. alku­sza lett, a legjobb határidős bróker címét Bokorovics Ba­lázs, a Cashline Bróker Ér­tékpapír Rt. munkatársa kapta. Az év legjobb bróker­háza címet a CAIB Értékpípr Rt. nyerte el. Az év legjobb tőzsdei újságírója Korányi G. Tamás, a Napi Gazdaság bör­zetudósítója lett. Nyereséges a Posta. Az idén másfél-kétmilliárd fo­rint adózás utáni eredmény­nyel zár a Magyar Posta Rt., s ezzel lehetővé válik, hogy jövőre hét-tízmilliárdot for­dítsanak a szolgáltatás fej­lesztésére - közölte Máté Mária gazdasági vezérigaz­gató-helyettes. Elkelt a Super-Közért. A túlnyomórészt osztrák tulaj­donban álló Spar Magyaror­szág Kft. a héten 18 millió dollárért megvásárolta a Super Közért részvényeinek 99,9 százalékát. Pénz a Forma-l-re. Hamarpsan dönt a kormány arról, hogy mekkora támoga­tást nyújt a Hungaroringen szükségessé vált fejlesztések­hez. Az előzetes számítások szerint a Forma-l-es futam megszervezéséhez - amely várhatóan 50-60 ezer külföl­dit vonz - mintegy 450 millió forint kellene, s további csak­nem hasonló összeg a bok­szutca átépítéséhez, két új boksz építéséhez, és a cél­egyenes újraaszfaltozásához. Kisgazdaságok: fogyóban a hízó Az ötmilliós állományt érdemes 7-8 milliósra növelni A hazai sertésállomány az idén ötmillió körül alakult. Szakem­berek esélyt látnak arra, hogy ez a létszám a következő évek­ben tetemesen nőjön, mert a világpiaci tendenciák a sertéshús iránti kereslet növekedését ígérik. A földművelésügyi tárca adatai szerint a gazdasági társaságok­nál az idén kis mértékben nö­vekedett az állatállomány, a szövetkezeteknél ellenben 8, az egyéni gazdaságoknál pedig 19 (!) százalékkal csökkent. Az állattenyésztés illetékesei úgy vélik: a gazdasági társasá­gok sertésállományának növe­kedése szorosan összefügg e szervezetek versenyképességé­nek javulásával. Ha magas szakmai és technológiai szín­vonalon termelnek, a külpiacon keresett minőséget állítják elő, tartós szerződéses kapcsolato­kat tudtak kialakítani a húsfel­dolgozókkal, garantált a bizton­ságos értékesítés. Az egyéni gazdálkodók ter­melési kedvének csökkenése elsősorban a tenyésztés ala­csony jövedelmezőségével ma­gyarázható. A mindössze né­hány sertést nevelő termelők jó része nem képes kigazdálkodni költségeit. Vágósertéseik mi­nőségi szempontból nem felel­nek meg az exportkövetelmé­nyeknek, így döntő részben ha­zai piacra termelnek. A lakos­ság húsellátásában azonban je­lentős a szerepük, ezért terme­lési kedvüket indokolt támoga­tásokkal ösztönözni. Az agrártárca szakemberei, a tenyésztők és a húsfeldolgozók egyetértenek abban, hogy az ál­lományt fokozatosan bővíteni kell. A rendelkezésre álló bio­lógiai alapok, a meglévő tartási és feldolgozó kapacitások lehe­tővé teszik a sertéslétszámnak a jelenlegi ötmillióról hét­nyolcmillióra történő növelését is. Ennek érdekében a követ­kező években a fejlesztési tá­mogatásoknak elsősorban • a biológiai alapok fejlesztését, a technológiai, takarmányozási feltételek javítását kell szol­gálniuk. Újvári Gizella BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Néhány nap­pal az év vége előtt a legtöbb ember szám­adást készít az elvégzett mun­káról és annak eredményeiről. Aki egész esztendőben gon­dosan és legalább némi hozzá­értéssel művelte kertjét, az nem lehet most elégedetlen. Igaz, a kora tavaszi fagyok megtizedel­ték a gyümölcstermést, de a zöldségfélék és a szőlő pótolta a terméskiesést. Sajnos, a kiskerti termelés költségigénye növekedett. Drá­gábbak a növényvédő szerek, a műtrágyák, ám némi vigasz le­het, hogy a saját termények biz­tosan nem tartalmaznak az egészségre ártalmas vegyszer­maradványokat! Pénzben nem fejezhető ki, de nagy értéket képvisel a kertnek az a haszna is, amelyet a terme­lés sikerélménye nyújt a kert gondozója és családja számára. Sok lakásban kinyíltak a ka­rácsonyi kaktusz virágai. Elő­fordul azonban, hogy a nyíló bimbók lehullanak; ennek az oka abban keresendő, hogy a kaktusztövet áthelyezték más helyre, ahol az előzőtől eltérő hőmérsékleti és fényviszonyok uralkodnak. Ezt a kaktusz nem viseli el! Még forgatni sem szabad a cserepet, mert az is a virághozam rovására megy! Valamikor, régen csupán az erdőkben fordult elő egy na­gyon mutatós vadvirág, a fekete hunyor, amelynek fehér virága ilyenkor december végén, ja­nuár elején nyílik. (Feketének azért nevezik, mert a bogyója fekete.) Mostanában ez a szép virág terjedőben van a kertek árnyékos helyein is. Érdemes ültetni belőlük néhány tövet, mert valóban különleges lát­ványt nyújtanak a hó alól elő­bukkanó virágok. Rövidesen kezdődik az új esztendő. Hadd búcsúzzak önöktől egy háromszéki kö­szöntővel: Adjon isten minden jót, Ez új esztendőben! Jobb időt, mint tavaly volt, Ez új esztendőben! Vedd el mind a nem jót, Ez új esztendőben! Mitől félünk mentsen meg. Amit várunk, legyen meg, Ez új esztendőben! Kedvező helyzetben a juhágazat Kedvezőnek ítélik meg a juh­ágazat helyzetét a szakembe­rek. A száraz, meleg őszi idő­járás ugyanis hosszan tartó legeltetést tett lehetővé a ku­korica- és a cukorrépatarló­kon, így a juhászatokban a nyájak jó kondícióban telel- tethetők. A legtöbb helyen kellő meny- nyiségben áll rendelkezésre a szálas- és a szemestakarmány. Vannak olyan gazdák azon­ban, akik a tél folyamán is le­geltetésre alapozzák a takar­mányozást - tűnik ki a Föld­művelésügyi Minisztérium legfrissebb ágazati összegzé­séből. A szakértők szerint a juhá­szatok jelentős része a közel­jövőben fejlesztést tervez. En­nek gátja lehet azonban, hogy a tenyész-jerkebárányokhoz csak korlátozottan juthatnak hozzá. Sok tenyésztőt ugyanis köt az állományszám-tartási és -pótlási kötelezettség. Emellett az anyajuhállományok jelentős hányada fiatalításra szorul. A megszületett nőivarú szaporu­latot a gazdák többsége ezért tenyésztésbe fogja. Mindezt a felvásárlók is igazolják, mivel nagyon kevés jerkebárány ke­rül exportra. Az árak a kará­csonyi szezonra felszöktek. Súlykategóriától függően az átvételi árak 700-730, illetve 650-710 forint között mozog­nak kilogrammonként. (MTI) REHE-Budapest Kft. - piaci tervek A REHE-Budapest Épület- gépészeti Szolgáltató Kft. idén 300 millió forint árbe­vételre számít a tavalyi 180 millió forinttal szemben - közölte John Albin, a kft. ügyvezetője a Magyar Táv­irati Irodával. víz-, gáz- és klímaberende­zések szerelésével foglal­kozó társaság jövőre leg­alább 30 százalékkal kí­vánja növelni forgalmát, amit szolgáltatásaik bővíté­sével szeretnének elérni. Az épületgépészeti szere­lési munkák mellett a kap­csolódó szakipari feladatok ellátását és a felszerelt be­rendezések karbantartását is vállalják. Kialvóban a privatizáció lángja Továbbra is állami kézben marad 400 milliárd forint értékű vagyon Mire a kormány mandátuma lejár, befejeződik a privatizáció. Legalábbis az a része, amelyet az APV Rt. volt hivatott lebo­nyolítani. A gazdaság 15-20 százaléka marad állami kézben. Másképp kifejezve: a korábbi csaknem 2000 helyett körülbelül 340 cég működik tovább állami vállalatként.- A válaszra váró egyik legfon­tosabb kérdés az, hogy mi le­gyen a sorsa az állami vagyon megmaradó részének - nyilat­kozta munkatársunknak Csiha Judit privatizációs miniszter. Tartsa meg véglegesen az ál­lam, vagy csupán addig, amíg az adott vállalat működésének feltételeit, teljesítményét sike­rül följavítani, és azután ki- sebb-nagyobb részét megfelelő áron értékesítse?- A tét roppant nagy, hiszen több mint 400 milliárd forintot érnek azok a cégek, amelyekre az állam a jövőben is igényt tart, és ezek részvényeinek több mint felét, azaz 200 milliárdot meghaladó értéket a tervek sze­rint piacra dobunk. Menet közben derül ki, hogy konkrétan egy-egy cégnek mekkora hányada marad állami kézben, ezt nem presztízs- szempontok, hanem a piaci íté­let alapján kell eldönteni. Azoknak a cégeknek az értéke is megközelíti a 100 milliárd forintot, amelyektől az állam szívesen megválna, de megfe­lelő áron egyelőre nem tudja magánosítani, elkótyavetyélni viszont nem akarja. Mindenképpen tartós állami tulajdonban maradnak a straté­giai jelentőségű cégek, sőt ezek körét az idén meg is növelte a parlament. így ebbe a kategóri­ába sorolnak olyan vállalatokat is, amelyek rangot kivívott, jel­legzetesen magyar termékekkel jelentkeznek a világpiacon: például herendi vagy zsolnai porcelánnal, netán a kalocsai paprikával. Ugyanebbe a cso­portba tartozik a mezőgazdaság pillérének számító 28 agrártár­saság is. Az Elektromos Művek és a hozzá kötődő társaságok szintén részben állami tulaj­donban maradnak. A tömeges privatizációt kö­vetően megmaradó vagyontö­meget felelősen, jól kell kezelni és működtetni. Az bizonyos, hogy az ÁPV Rt. rövidesen megszűnik. Azok a tervek reá­lisak, amelyek vagyonkezelő holding, egységes vagyongya- rapítási szervezet létrehozását tűzték ki célul. Gubcsi Lajos vezetés Határidők cégvezetőknek December 30.- A befektetési szolgáltatók je­lentése nyitott pozícióikról. December 31.- A szakképzési hozzájárulás teljesítése fejlesztési támoga­tással;- foglalkozás-egészségügyi adatszolgáltatás;- a NYEENYI-lapok lezárása;- éves zárás az egyéni vállal­kozóknál;- a felszámolók igazolása a 65/1997. (IV. 18.) Korm. ren­deletben foglalt feltételek telje­sítéséről;- az 1995. évi XC. törvény ha­tályba lépése előtt megrendelt, gyártott - az előírásoknak meg nem felelő - csomagolóanya­gok felhasználhatóságának vége;- pénztárgép-forgalmazási kor­látozás;- az ózonréteg védelmével kapcsolatos korlátozás;- a jövedéki törvény átmeneti rendelkezésein alapuló tenni­valók teljesítése;- a vámmegbízhatóság új felté­teleinek teljesítése; Január 1.- Adatszolgáltatás a magán- nyugdíjpénztárnak, tagdíjbefi­zetés;-az értékpapír-kibocsátók tá­jékoztatója, éves jelentése;- áttérés az üzemanyagkúttal összekötött pénztárgépek al­kalmazására;- az állatgyógyászati készítmé­nyek forgalomba hozatali en­gedélyeinek megújítása. Illetékek Az illetéktörvény egyes ren­delkezéseit módosítja az 1997. évi CIX. törvény. Eszerint amennyiben a magánnyugdíj­pénztár tagjának egyéni szám­láján felhalmozott összeget a pénztártag halála folytán a kedvezményezettje - vagy en­nek hiányában örököse - örökli, rokonsági foktól füg­gően 11, 15 vagy 21 százalé­kos öröklési illetéket kell fi­zetnie. Ha viszont a tagsági vi­szony folytatása mellett a pénztárban hagyja, vagy másik magánnyugdíjpénztárba viszi át az örökölt összeget, mente­sül az illetékfizetési kötele­zettség alól. Jövőre az ingatlan és a gép­jármű pénzügyi lízingjével egyaránt foglalkozó vállalko­zások ingatlanszerzésük után az ingatlan - terhekkel nem csök­kentett - forgalmi értékének 2 százalékát kötelesek megfizetni visszterhes vagyonátruházási illeték címén, feltéve, hogy a fenti két tevékenységükből származik a nettó árbevételük legalább 75 százaléka. Külföldi cég magyarországi fióktelepé­nek cégbejegyzési illetéke 200 000 forint lesz. Az anya­könyvi kivonat kiállítása ezen­túl akkor is illetékmentes, ha a szülők házassági anyakönyvi j kivonatát a gyermek anya- [ könyvezéséhez kell kiállítani, illetve az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivona­tát a haláleset anyakönyvi ki­vonatához kell újra kiállítani. Ezentúl illetékfeljegyzési jog il­leti meg a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag tulajdono­sával, valamint a társasházkö­zösséget a tulajdonossal szem­ben az üzemeltetési és felújí­tási, illetve a közös költség megtérítése iránt indított el­járásban. Körözött tárgyak 1998. március 20-át követően a rendőrség által körözött (elve­szett és ellopott) tárgyak adatai bárki számára hozzáférhetőek és bármely adatkezelési rend­szerben szabadon felhasználha­tóak lesznek. Az erről szóló 1997. évi CXV. törvény szerint a körözési adatot - költségtérí­tés ellenében - 15 napon belül kell kiadni a kérelmezőnek. Szélesebb körben választható az átalányadó Jövőre több szakma képvi­selői választhatják az áta­lányadózást. A bevételi ha­tár is emelkedett, évi 3 mil­lió forintról 3,5 millió fo­rintra - tájékoztatott Mé­száros Gyuláné, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal főosztályvezetője. Az Országgyűlés által elfoga­dott törvénymódosítás alapján a jövő évben már a tételes áta­lányadózás is szélesebb kör­ben választható. így egy kö­szörűs vagy egy kosárfonó például évi 100 ezer forint adó megfizetése fejében vál­hat tételes átalányadózóvá. A gazdasági kamarák sze­repének növekedésével össz­hangban 1998-ban a befizetett kamarai tagdíj 50 százaléka - legfeljebb 10 ezer forint - a vállalkozói személyi jövede­lemadót csökkenti. Ugyanezt az összeget azonban a bevéte­lek között kell feltüntetnie a vállalkozónak. A módosítás következtében az eddigi 27 százalékról 35 százalékra emelkedik a vál­lalkozói osztalékalap utáni adó. Ezt a szabályváltozást először csak 1999-ben, a jövő évi osztalékalap utáni befize­tésnél kell alkalmazni. A kedvezmények közül Mészárosné kiemelte: a mun­káltató által adómentesen nyújtható étkezési hozzájáru­lás felső határa havi 2000 fo­rintról 2200 forintra emelke­dik, az adómentes utalvány értéke pedig 1200 forintról 1400 forintra nő. Az adójóvá­írás mértéke a jelenlegi havi 3600 forintról 4200 forintra emelkedik. Ugyanakkor el­mondta azt is: adómentes be­vételnek minősül jövőre a fa­lusi vendégfogadásból szár­mazó bevétel, amennyiben nem haladja meg az évi 400 ezer forintot. Nem kell adózni a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk el­lenértékéből adott kedvez­mény után sem, amely a csekk értékének 50 százalé­káig terjedhet. Visszamenőleges hatállyal (1994-ig) állapít meg a tör­vény adómentességet a nyug­díjasok, illetve özvegyük számára nyújtott áramdíj­kedvezményre. Az APEH illetékese emlé­keztetett arra, hogy az elfoga­dott törvénymódosítás lehe­tővé teszi a hallgatói tandíj kedvezményének halasztott igénybevételét. A súlyosan fogyatékosok adókedvezmé­nye havi 1200 forintról 1500 forintra emelkedik. A jogo­sultság feltételei, és az igazo­lás módja nem változik. Jövőre a magánszemélyek­nek a jövedelem kiszámításá­nál nem kell figyelembe ven­niük azt az összeget, amelyet társadalombiztosítási ellátásra más fizet meg helyettük. Ugyanígy lehet eljárni a ma­gánnyugdíjpénztárba fizetett tagdíjjal, valamint a munkál­tató által vállalt tagdíj-kiegé­szítéssel is. A törvénymódosítás alap­ján ’98-tól a nyugdíjjárulék 25 százaléka lesz levonható az adóból. Ugyancsak adó- csökkentő tétel lesz a ma­gánnyugdíj-pénztári saját tagdíj kiegészítéseként fize­tett összeg 50 százaléka. Előfizetők Vásárlói Klubja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom