Új Néplap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-23 / 299. szám

6. oldal Gazdasági Tükör 1997. december 23., kedd Dollár helyett forint. A jegybank tegnap közzétett adatai szerint november vé­gén mintegy 2,6 milliárd dollár volt a lakossági devi­zaszámlákon, 400 millió dollárral kevesebb, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Ugyanakkor a lakosság nettó pénzügyi megtakarítá­sai dinamikusan, 27 száza­lékkal emelkedtek és elérték a 3043 milliárd forintot. Kamioncsncs. A határál­lomásokon megkezdődött a karácsonyi csúcsforgalom, s emiatt lelassult a teherforga­lom is. Elsősorban a kamio­nok kényszerülnek hosz- szabb várakozásra. Tegnap a kilépő teherforgalomban Hegyeshalomnál 7, Nagy­laknál 10, Tompánál 13, Röszkénél pedig 30 órát kel­lett várakozni. ÉMÁSZ-részvények. Első­sorban alanyi kárpótoltak vásárolhatnak kárpótlási jegy ellenében az Észak- magyarországi Áramszol­gáltató Rt. még állami kéz­ben lévő részvényeiből. Az ÁPV Rt. december 29. és február 13. között összesen 198 638, egyenként 10 ezer forint névértékű névre szóló törzsrészvényt kínál fel. Csökken az európai gazdák jövedelme Az Európai Unióban termelő pa­rasztok reáljövedelme átlagosan 3,1 százalékkal csökkent az idén. Egyes országokban kisebb emel­kedés volt, a brit farmerek reáljö­vedelme azonban 23 százalékkal visszaesett. A legjobban a hol­land mezőgazdasági termelők re­áljövedelme nőtt, 6,7 százalék­kal, főleg a baromfi- és a szar­vasmarha-tenyésztésből és a friss zöldségből. Ezeknek mind a ter­melése, mind az ára nőtt. Az EU-szerte tapasztalt cse­kély reáljövedelem-növekedést, illetve visszaesést főleg a gabona és az állati termékek árának csökkenése okozta. A paraszti jövedelmek reálértéke 1989 és 1993 között egy helyben topo­gott, majd 1994-ben átlagosan 9,3 százalékkal, 1995-ben 5,1 százalékkal, végül 1996-ban 5,5 százalékkal nőtt, és ezzel húsz­éves csúcsra érkezett. Portugáliában a reáljövede­lem-csökkenés 14 százalékos volt az idén, Franciaországban 0,3 százalékos növekedést re­gisztráltak, Németországban 3,9 százalékos volt a javulás. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 336,84 Francia frank 33,91 Japán jen (100) 155,03 Német márka 113,58 Olasz líra (1000) 115,80 Osztrák schilling 16,14 Svájci frank 140,76 USA-dollár 202,21 ECU 224,86 Az új év első napjára várható az igazi tél érkezése - csikorgó hidegekkel Állták a fagyot a vetések Nem okozott károkat a földe­ken az idei első fagyhullám. A hótakarónak köszönhetően az ország leghidegebb részein sem károsodott a vetés, ott, ahol mí­nusz 17-20 fok is volt. A szőlővesszők - mivel a földtől magasabban vannak - szintén épségben megúszták az erős talaj menti lehűlést. Mí­nusz 25-30 fokig a gyümölcsö­sök sincsenek veszélyben. CSAPADÉKELOSZLÁS 1997. december 18. Forrás: WEATHER BUREAU ^LBUS GRAFIKA 1997.12.19. vonalak - az izohiéták - azokat a helyeket össze, ahol a csapadék mennyisége egyenlő volt A növényházakban terme­lőknek tetemes plusz kiadáso­kat okozott a hideg, mert erő­sebben kellett fűteniük. Ráadá­sul nem volt elegendő napsütés sem, amely csökkenthétté volna az energiaszükségletet. A következő napokra enyhe időjárás várható - mondja Stol- lár András agrometeorológus. Napfényre is csak módjával számíthatunk. A havazás gyakran vált majd havas esőre. Az enyhe, párás, ködös, csapadékos időjárás va­lószínűleg csak a karácsony utáni vasárnapig tart. Az óesz­tendő végén ismét csökken a hőmérséklet, újévkor pedig megérkezik az igazi tél: erősen szeles, derült, csikorgóan hideg idő. (újvári) Bővül a jákóhalmi drótüzem kapacitása Hatvan-nyolcvan embernek adna munkát a jákóhalmi üzem Mintegy 400 millió forintos árbevételre számítanak a kö­vetkező évben Jászjákóhal- mán a drótkosár-, illetve hu- zalpolcgyártó üzemben. Ebben az évben folyamatosan történt az új, főleg az Electro- luxnak szállító üzem költözte­tése Jákóhalmára s az ottani fo­gadókészség megteremtése. Az eredetileg Erdőtelken üzemhe­lyiséget bérlő cégnél néhány napon belül befejezik a drótko- sárgyártó gépsorok áttelepíté­sét, és ’98 első negyedévében a teljes gyártási kapacitás a jás­zsági településre kerül. Szeremi Sándor üzemigazgató el­mondta, hogy Erdőtelken az egyre növekvő mértékű bérleti díjat már nem tudták beépíteni az eladási árakba, költségessé vált az ottani termelés, ezért döntöttek az átköltözés mellett. Megrendeléseik nagysága miatt gondolkodni kell a gyár­tási kapacitás növelésén is. A következő évben mintegy négyszázmilliós árbevételre számítanak. Erre minden lehe­tőségük megvan, hisz Jákóhal­mán saját tulajdonukban lévő egyhektáros területen eddig mintegy kétezer négyzetmétert építettek be. Az Electroluxon kívül szállítanak Ausztriába, Svájcba és Németországba. Megtudtuk, egyik új termékük­ből a német partnereik évi egymillió márkás beszállításra számítanak. A kedvező képet mutató ter­vek ellenére gondot jelent a dolgozói létszám feltöltése. A termelés már megindult. Teljes kapacitás esetén körülbelül 60- 80 ember számára tudnának munkát biztosítani, de az már most látszik, hogy ezt a helyi­ekkel nem tudják megoldani. A Jászság egész területéről pró­bálják kiválasztani a megfelelő munkásokat. -banka­De mi hasznunk belőle? Luxemburgban - nem kis vita után - döntöttek az EU-t alkotó államok politikai vezetői arról, hogy hazánkkal is megkezdik a tárgyalásokat felvéte­lünkről az Európai Unióba. Kevéssel korábban, mint ismeretes, a NATO is felvételünk mellett fog­lalt állást. Kérdés, hogy e számunkra kétségtelenül pozi­tív fejlemények jámak-e olyan előnyökkel, ame­lyeket esetleg már 1998-ban is érvényesíteni tu­dunk? Kínálnak-e olyan lehetőségeket, amelyek­kel már jövőre is élhetünk - nem várva a tagfel­vétel 2002-2005-re tehető időpontjáig? Mert na­gyon is igaz a régi római mondás, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. Nos, úgy vélem, a két döntés, kivált a NATO- csatlakozásunkat igenlő állásfoglalás jelentősen fokozhatja a külföldi tőkebefektetők, hitelintéze­tek, a megtakarításaik egy részét magyar érték­papírokban tartó, Un. tárcabefektetők bizalmát hazánk iránt. Országunk megítélése a hitelképes­ség, a befektetések biztonságos volta szempont­jából az elmúlt két évben folyamatosan javult - köszönhetően a belső és a külső egyensúlyhiány sikeres mérséklésének, a privatizálás következe­tes végigvitelének és a megindult növekedési fo­lyamatnak. A tőke- és pénzpiac - hosszú és rövid lejáratú befektetéseivel, erősen csökkenő kamat­lábaival - eddig is nagyra értékelte, hogy a be­fektetések nálunk magas hozamot ígérnek. Az a körülmény, hogy az esetleges külsőfenye­getéseket eleve elriasztja a NATO védőpajzsa, s hogy a nagyszámú jelentkező közül bennünket azok szűk körébe soroltak, akikkel tagfelvételi tárgyalásokat kezdenek, újabb bátorítás a kül­földi partnereknek, a hazai üzletembereknek és a megtakarítóknak egyaránt. Ez utóbbiak szintén fontosak, hiszen számukra is adott a választás le­hetősége hazánk és más országok közt. Az EU-tárgyalásokra való alkalmasság maga is minősítés. Azt jelenti, hogy Magyarország - jogrendszerével, piaci intézményeivel, egyen­súlyhiányának mérséklésével - a külföldi üzlet­ember számára az általa elvárt biztonságot nyújtja. Ez pedig, földrajzi helyzetünkkel, mun­kaerőnk színvonalával és bérköltségeivel együtt - tőkevonzó erőt, s egyben több százalékpontot ki­tevő kamatmegtakarítást jelent - ami nem cse­kélység. Bácskai Tamás 45 ezer tonna alma van hűtőtárolókban Egymilliárdos támogatás Az Alma Terméktanács mér­leget készített arról, hogy mennyi támogatást nyújtott az állam az ipari alma feldol­gozásához. A számvetés eredménye: 15 feldolgozó cég összesen több mint 1 milliárd forintot igényelhetett vissza az adó­hivataltól. A tervezett 270 ezer helyett 280 ezer tonna alma átvételére kap­tak ártámogatást azok, akik az október 1-je és november 30-a között átvett ipari almánál vál­lalták a 21 forintos kilónkénti árat. A feldolgozóknak kilón­ként 3 forint 80 fillér ártámoga­tást biztosított a költségvetés. A terméktanács véleménye szerint azonban célszerű lenne változtatni azon a gyakorlaton, hogy a termés nagyobb részét ipari célra hasznosítják. Mint Inántsy Ferenc, a termékta­nács titkára elmondta: idén a termésnek csak egyharmada jutott étkezési célokra, s az export alig tízezer tonna volt. Becslések szerint még mintegy 45 ezer tonna alma van hűtőtárolókban, ennek zömét exportra szánják. A feldolgozott ipari alma össze­sen 422 ezer tonna volt. Az ebből nyert sűrítmény egy ré­szét még a feldolgozók tárol­ják, mert a világpiaci ár jóval alacsonyabb a vártnál. Élénkülő agrárdiplomácía Jövőre várhatóan élénk lesz a magyar agrárdiplomáciai tevé­kenység. A szaktárca ugyanis offenzívát indít a magyar mező- gazdasági termékek még jobb eladhatóságának, valamint ma­gyar törekvések megismertetése érdekében. E tevékenység so­rán elsősorban az Európai Unió déli szárnyának országaira, a FÁK-államokra, a CEFTA-együttműködés bővítésére, és a délkelet-ázsiai térséggel fenntartott kapcsolatok dinamiku­sabba tetelere koncentrálnak. Az FM jövő évre vonatkozó előrejelzéséből kitűnik: hazánk EU-integrációjának előrehalad­tával, 1998 első felében megin­duló csatlakozási tárgyalások szükségessé teszik, hogy az unió déli tagországaival a kap­csolataink az eddiginél dinami­kusabbak legyenek. Ezt a ma­gyar agrárdiplomácia elsősor­ban a gyakoribb, magas szintű kétoldalú találkozókkal sze­retné elérni. Magyarországnak ugyanis fontos, hogy a hasonló fejlettségi színvonalú Spanyol- ország, Portugália és Görögor­szág tapasztalatait megismer­hessük. A Közép-európai Szabadke­reskedelmi Megállapodás (CEFTA) működésének ked­vező tapasztalatai és az iránta megnövekedett érdeklődés kö­vetkezménye az a döntés, hogy ősszel a CEFTA-országok por­torozsi kormányfői találkozó­ján úgy döntöttek a jelenlévők: lezárják az agrárkoncessziós tárgyalásokat. Előreláthatólag e megbeszéléseket a jövő év ele­jén befejezik. A szaktárcánál úgy ítélik meg, hogy célszerű tovább bővíteni a FÁK-orszá- gokkal fenntartott gazdasági és termelési együttműködést. E fo­lyamatnak fontos eleme - első­sorban az európai FÁK-orszá- gokkal - a vállalatközi és regi­onális kapcsolatok fejlesztésé­nek előmozdítása. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar külgazdasági együttműködési rendszerében jelenleg még viszonylag kicsi a délkelet-ázsiai országokkal fenntartott kapcsolatok jelentő­sége. Ám a szakemberek úgy ítélik meg, hogy e térség orszá­gaival fontos tovább bővíteni a kapcsolatokat. (MTI) __________A VILÁG PIACAIN______________ A ggályok a Távol-Kelet miatt Általános árcsökkenés jelle­mezte az elmúlt napokban a nemzetközi piacokat: tonnán­ként 3-4 dollárral is gyengült a búza- és a kukoricajegyzések árfolyama. A visszaesést a pi­acelemzők elsősorban az ázsiai pénzügyi krízis miatt mérséklődő keresletnek tulaj­donítják. A chicagói határidős piacon a múlt hét elején még stabilnak tűntek, s a korábbi szinten mo­zogtak az árak. A hét közepén azonban olyan vélekedések terjedtek el, hogy a Nemzetközi Valutaalap által Dél-Koreának összeállí­tott, eddigi legnagyobb ösz- szegű pénzügyi segélycsomag sem lesz elegendő a stabilizá­lódáshoz. Ennek nyomán az árak fokozatosan esni kezdtek. Az Agrograin elemzői szin­tén arra intenek: nem hagyható figyelmen kívül, hogy Dél- Korea a világ legnagyobb ku­korica-importőre és nagy té­telben vásárol takarmánybúzát is. Jelenleg, amikor 85 száza­lékkal gyengült a helyi valuta, az áru ellenértékének kifize­tése rendkívüli nehézségekbe ütközik. Ez egyébként problémákat okozhat régiónkban is, mivel a fekete-tengeri kikötőkből ösz- szesen már 1,5 millió tonna ke­let-európai áru került a dél-ko­reai piacra. Ezzel párhuzamo­san folytatódnak a kínai szállí­tások is. Wágner Katalin Galambmustra Karcagon A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségé­nek Karcagi, „V” 139. Sz. Egyesülete a hét végén a gimnázium tornatermében tartotta az idei nagykun területi galambkiállí­tást, melyre a tenyésztők négyszáz galambot hoztak el. Mint Bazsó István egyesületi el­nöktől megtudtuk, a kiállítást ha­gyományőrző és -teremtő céllal is rendezték, hiszen Karcagon negyven éve folyik szervezett ga­lambtenyésztés. A mai rohanó vi­lágban azonban egyre kevesebb figyelem jut a természetre és an­nak szépségeire. így a galambte­nyésztés is gyakran alábecsült je­lentőségében, pedig ez a tevé­kenység a szabadidő eltöltésén túl fontos az ember természet iránti kötődésében. Éppen ezért az egyesület szeremé az ifjú nemzedékekkel is minél széle­sebb körben megismertetni és megszerettetni ezt a szép hobbit. Erre jó alkalom volt a mostani ki­állítás is. A megmérettetésre Új­szásztól Kábán át Szeghalomig jöttek kiállítók. Fehér István vezető bíráló és társai a 400 galambból 80-nak ad­tak kiváló és 15-nek fajtagyőztes címet. Kiállítóik a karcagi ön- kormányzat és a tiszafüredi Legá- tor Kft. támogatásának köszönhe­tően serleget vehettek át dr. Fa­zekas Sándor polgármestertől. A legtöbb induló a Texán csoport­ban volt. Itt a fajtagyőztes címet Benedek Zoltán és Bazsó István, a csapatversenyt pedig Bézi Ist­ván (mindhárman karcagui te­nyésztők) érte el. Az amerikai óriás-postagalamboknál több kü- löndíjat is kiadtak. A fajtagyőztes Jacsó János (Karcag) és Tóth Károly (Kisújszállás). Aktívan részt vesznek településük szépítésében Az iparosok elégedetlenek a kamarával A Karcagi Ipartestület hét évvel ezelőtt alakult újjá. A testü­let céljai között szerepel a magyar kézművesek kis- és közép- vállalkozásai versenyképességének, stabilitásának, foglalkoz­tatási képességének növelése. A Karcagi Ipartestület mun­kájáról Kurucz István elnököt kérdeztük. Az ipartestület első, alakuló közgyűlését 1888. szeptember 30-án tar­tották. Az 1901-ben megvá­lasztott Kása József elnök minden szaktudását a szerve­zet előbbre jutása érdekében hasznosította, és anyagilag is hosszú éveken át támogatta azt. Az ő idejében kezdődött el a testületi otthon építése, mely 1903 novemberében ké­szült el. Az épületet 1950-ben államosították. A karcagi ön­kormányzat 1992 júniusában az ingatlan emeleti részének tulajdonjogát visszaadta az iparosoknak. Kurucz István példaértékűnek tartja a kép­viselő-testület döntését, és azóta is jó az iparosok viszo­nya a karcagi önkormányzat­tal, valamint az Ipartestületek Országos Szövetségével. Az alsó szintre továbbra is igényt tartanak az iparosok, és annak visszaszerzése ér­dekében mindent megmoz­gatnak. Az elmúlt években a szer­vezet több személyt is java­solt városi díjakra, melyet az önkormányzat meg is ítélt. A vezetőség rendszeresen ju­talmazza ipartestületi tagjai­nál azokat a tanulókat, akik mind szakmailag, mind pedig a tanulásban jó eredményeket értek el. A szakmunkásvizs­gára megfelelő végzettségű szakembereket jelölnek. Az elmúlt években az ipa­rosság aktívan részt vett a vá­ros építésében, szépítésében is. Elvégzett társadalmi mun­kájukkal szobrokat alapoztak, kőműves-, ács-, tetőfedő-, út­építő- és földmunkákat vé­geztek az intézményeknél és a köztereken. Az Iposz tagjai részére térítésmentes és ked­vezményes szolgáltatásokat is biztosít a tanácsadástól a könyvelésen át az iparosköz­vetítésig. A kötelező kamarai tag­sággal a karcagi iparosok nem értenek egyet, nincsenek megelégedve a köztestület tevékenységével. Három éve csak a tagdíjat fizetik, és azon kívül, hogy küldik nekik az újságot (sokan vissza is küldik azt), semmit nem kap­tak a kamarától. Helytelen­nek tartják, hogy 50 százalé­kos tagdíjat követelnek a gyesen lévőktől és sorkato­náktól. Azt pedig elítélik, hogy idős, 70-80 éves tagok­tól több tízezer forintos tagdí­jat követelnek, holott azok ennyit nem is keresnek, így inkább sorban leadják ipari engedélyüket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom