Új Néplap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-17 / 294. szám

1997. december 17., szerda ft » o\ f f) ) iNéplap SZÍNES OLDALAK 9. oldal Mellesleg csodálatos szőnyegeket sző 82 évesen napi kilencven kilométert pedálozik Noha Hodobay Melánia eredetileg úrilánynak született, hi­szen édesapja 1922-35 között Miskolc polgármestere, és már gyerekkorában hamarabb tudott németül, mint magyarul, azért a munkát is megismertették vele. Nem óvták, védték, mindig azt vallották: tanulj nyelvet, nyelveket, de a kezedet se kíméld, a dolog végét fogd meg, mert nem ártott az még meg senkinek! Hej, de sokszor áldotta ezeket az atyai, szülői intelmeket a későbbi évtizedekben a ma Abonyban élő, 83. évét taposó Böröcz Andrásné Hodobay Melánia. Nem akármilyen fából farag­hatták az 1915. november 29- én e világra érkezett hölgyet, mert például még a nyáron is jól bevált, 1935-ös gyártmányú női kerékpárjával Ausztriában két hét alatt több száz kilomé­tert pedálozott. Mindössze any- nyi könnyítést engedett - ha ezt egyáltalán annak lehet nevezni -, hogy a napi 80-90 kilométe­res távot lányával, Máriával tette meg, aki ismert triatlonis- ta. Mecsi néni - mert a környeze­te így hívja - aligha szűkölkö­dik eseményekben, megpróbál­tatásokban. Sokszor kellett használnia az eszét, a kezét, és talán ennek a rengeteg kihívás­nak is köszönhető, hogy a szel­leme ma is hibátlan. A mondó­kájába német szavakat, kifeje­zéseket kever, sőt olykor ezek hamarabb eszébe jutnak, mint a magyar megfelelők. Nem vé­letlenül, hiszen a német nevelő­nője volt, sőt Ausztriában vé­gezte a kereskedelmi szakkö­zépiskolát. A család valahonnan Eperjes környékéről ered, és a nagyap­ja például görög katolikus pap volt, aki a századforduló táján tíz esztendőt az Amerikai Egyesült Államokban szolgált, afféle egyházszervezőként. 1939-ben esküdtek, és lett Böröcz Andrásné. A férje víz­ügyi főmérnök, akit ekkor Új­vidékre helyeztek, majd a há­borút követően Pest, illetve Szolnok következett. 1949-ben költöztek Abonyba, eredetileg pár hónapra tervezték az ottlé­tet, hiszen a község közel volt a megyeszékhelyhez. Az abo- nyi létből azután évtizedek let­tek. Hat gyerekük született, saj­nos az egyik kisfiú nyolc hóna­posán meghalt. Valahogyan úgy alakult az élet, hogy egye­dül kellett felnevelnie az öt ap­róságot. Igen ám, de főleg az ötvenes, hatvanas esztendők­ben aligha számított jó pontnak az, aki efféle úricsalád sar­ja. így azután munkát sem nagyon kí­náltak neki. Szerencsére, gyerekkorá­ban nem óv­ták ettől a te­vékenység­től, és néhány hét alatt meg­tanulta a sző­nyegszövés, szőnyegké­szítés csínját- bínját. Ebből él­tek, így tar­totta el, ne­velte a csalá­dot. Azután a szakmából életre szóló hobbi lett, és a szövőszé­ken már javában készülnek a karácsonyi ajándékok. Ame­lyek ugye Mecsi néni esetében aligha lehetnek mások, mint csodálatosnál csodálatosabb szőnyegek. Szép nagy családot nevelt fel ez a kinézetre nem nagy, de va­lahol végtelenül meleg szívű, ugyanakkor kitartó, erős édes­anya. A legidősebbik Melánia, Pesten lakik, náluk egy gyerek, két unoka született. András a következő. Hatvanba sodorta a véletlen, Pestre a Földművelés- ügyi Minisztériumba jár dol­gozni, náluk két gyerek, három unoka van. Mihály, vagy aho­gyan hívják, Misi Szolnokon él, a Hungária Biztosító fiókve­zetője, nekik két egyetemista gyerekük van. Irén ének-zene­tanár szintén Szolnokon, négy gyereket nevelnek. Mária, vagy Mari Abonyban maradt a ma­mával, szintén zenetanár, jeles triatlonista is. Édesanyjához hasonlóan megszállott bicajos, és nem csak az ottani iskolába, de a környékbeli helységekbe is a kétkerekűvel jár órákat ad­ni. Elvégre manapság aligha­nem ez a legolcsóbb jármű, rá­adásul minimális fogyasztása miatt illik a pedagógusok kere­setéhez. Legtöbbször Misi látogatja, bár jönnek a többiek is. De hát ő lakik közel, és a fél évszáza­dosnál is korosabb kerékpárját is ő reperálja. Mert az is igaz, azóta kapott ennél moderneb­bet, újabbat, de hát vagy az volt a hibája, vagy ez, amiért nem kellett. Kellett viszont a gyere­keknek, unokáknak. Jövőre megint nekiveselke­dik Marival Ausztriának, de most új útvonalat próbálnak ki. A határig elvonatoznak, attól kezdve meg a hű kétkerekűé a vezető szerep. Hogy még med­dig? Szavaival élve, amíg a Jó­isten, az egészsége engedi, akár további évtizedig, esetleg to­vább. Mindenesetre én ezt az óhajt szó szerint leírom. D. Szabó Miklós így kerékpározik egy 82 éves nagymama, Böröcz Andrásné Mecsi néni Abonyban. ' FOTÓ: M. J. Fejlődő Vöröskereszt A Vöröskereszt megyei szerve­zete 1998. január 1-jétől főfog­lalkozásban alkalmaz területi titkárt Mezőtúron, a vöröske­resztes munka fellendítése érde­kében. Terveik szerint a rászorulók szélesebb körére terjesztik ki a szociális árusítást, az adomá­nyokkal történő segítést. Munkájukhoz a jelenleginél nagyobb alapterületű helyisége­ket vesznek bérbe az önkor­mányzattól - kedvezményes díj ellenében - a városháza épületé­nek déli szárnyában. scs. Állástalanok a Jászságban Dolgoznának, ha lenne hol... Egy munkanélkülivé vált nő - ha ne adj’ Isten még gyermeke is van - elhelyezkedése új munkahelyen szinte lehetetlennek tű­nik, kiábrándult, reményvesztett a sok visszautasítás után. A jászberényi munkaügyi központ a tartósan munka nélküli nők számára novemberben három turnusban, háromnapos csopor­tos tréningeket szervezett. A jászberényi körzetben össze­sen 3319 regisztrált munkanél­küli közül 1438-an jövedelem- pótló támogatásban részesül­nek, ezenkívül további 759 csak a regisztrációban szerepel, de semmilyen járadékra már nem jogosult. A tartós munkanélkü­liség túlnyomó többséget képvi­sel. Támogatásukra a már jól is­mert közhasznú munkavégzé­sen, közmunkán, különböző to­vábbképző tanfolyamokon túl, a központ munkatársai csoportos tréningeket is szerveznek. Kerékgyártó Zsuzsa munka- vállalási tanácsadótól megtud­tuk, hogy novemberben évek óta munkát kereső nők számára szerveztek ilyen tréninget. A csoportfoglalkozások célja volt, hogy tisztázzák az egyes munkanélküliek helyzetét, to­vábblépési lehetőséget találja­nak számukra. Nem titkolt szán­dékuk volt, hogy a rengeteg ku­darcot, visszautasítást megélt nőknek ismét felkeltsék az akti­vitásukat. Kellemes tapasztalat volt a tréningen való részvételi arány, a megjelentek aktivitása. Az ott­honi egyedüllétből kiszakadva, társaságba kerülve sokuknak már az egy kis erőt jelentett, hogy látták, nincsenek egyedül a problémájukkal, sőt segíteni is szeretnének rajtuk. A foglalkozások alkalmával kiderült, kevés információhoz jutnak az új lehetőségekről, jog­szabályi változásokról, esetle­ges jogorvoslati lehetőségeik­ről. Tegnap a tréningeken részt vevők egy záró foglalkozáson vehettek részt, melyen össze­gezték tapasztalataikat. Megdöbbentő volt hallgatni a keserű véleményüket. Egyikü­ket gyermeke születését és a há­roméves otthonlétet követően főnöke - ígéretét megszegve - nem vette vissza dolgozni, mun­kanélküliként folyamatosan hi­tegette, majd egy idő után kije­lentette: „...nekem olyan ember kell, akinek se kutyája, se macs­kája, akinek nem lesz beteg egyik napról másikra a gyereke.” Az álláskereséskor minden jól megy addig míg meg nem kérdezik: Nős? Van gyere­ke? A választ hallva, az ajtók be­zárulnak. Egyikük megjegyez­te: „...azóta már lehetne egy má­sik gyermekem is, de mostani helyzetemből okulva nem vállaltam.” A jelen lévő hölgyek szerint olyan munkalehetőségeket - be­dolgozás, négy-, hatórás mun­kaidő - kellene teremteni, melyek egy bizonyos fokig al­kalmazkodnak a gyermeket ne­velő anyák lehetőségeihez. „Mindenre annyi pénz folyik el feleslegesen - mondták -, talán erre is lehetne szakítani.” És valóban, ha nagy szavakat akarunk használni, hogyan is állhat meg a népesség fogyása akkor, ha a gyermeküket neve­lő, munkanélkülivé vált anyák előtt bezárul minden munkaadó ajtaja? bcs. Minden esetben OOOO További információ: 06-80-450-450 • Internet cím: www.westel . hu ummwui mSTEL •<DlíriiIFOH KFT Arra az esetre, ha mindent a zsebében szeret tartani. f-----------------------------------------------------------------------> K ISMÉRETŰ KÉSZÜLÉKEK ■________________________________________________ A Westel 0660-as mobiltelefon mérete miatt sem­mit nem kell otthon hagynia. Folyamatosan meg­újuló készülékeink egyre könnyebben kezelhetők, egyre több színben kaphatók és egyre kisebbek. Ráadásul az ország egész területéről bárhonnan, bármikor a legkedvezőbb mobilpercdíjakkal hasz­nálhatók. A szövőszék mostanság ritkán pihen, mert köze­lednek a karácsonyi ünnepek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom