Új Néplap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-11 / 289. szám
* ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUN A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK “ ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK ' UJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * GJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK 4 UJ NEPLA Kunmadaras Ez a tető már nem ázik be A lakosok és az önkormányzat megelégedésére a korábbi lapostető helyett magastetőt kapott a József Attila Művelődési Ház, és így a település legszebb épülete lett. A képviselő-testület az utóbbi években már többször mérlegelte a művelődési ház lapos- tető-szerkezetének felújítását. Ebben az évben az épület állagmegóvása érdekében a felújításhoz szükséges pénzt költségvetésében biztosította az önkormányzat - tudtuk meg Géléi Józsefre' igazgatótól. A magastetőt Bozsódi Zsig- mond tervei alapján a karcagi Kozepker Építőipari Szövetkezet készítette el. Néhány hete volt a műszaki átadás, azóta a mozi épületéből visszaköltözött régi helyére a művelődési ház, és színes programokkal várja a madarasiakat. A nagyközség vezetői és a lakosok szerint is, a több mint 10 millió forintos felújítással a kultúra háza egyben a település dísze is lett. Hogy az épület fala ne romoljon tovább, az udvarán elvégezték a felszíni vízelvezetési munkákat. A művelődési ház vezetője bízik abban, hogy jövőre folytatni tudják az épület külsőbelső felújítását. Az épület korszerűsítése jövőre folytatódik Tantárgy a számítástechnika A képviselő-testület jelentős anyagi támogatásának köszönhetően az általános iskolában az utóbbi időben nagymértékben fejlesztették a számítógépes hálózatot. Mintegy másfél millió forintot fordítottak a számítástechnikai szaktanterem kialakítására, a géppark korszerűsítésére. így a diákok ötödiktől tanórai keretek között tanulják a számítástechnikát. A tizennyolc, 486-os, 586-os típusú gépen a tanulók megismerkednek a szövegszerkesztés, a programozás alapjaival. A számítógépeken kívül nyomtató és szkenner segíti az iskolai oktatást. A gyerekek megkedvelték a számítástechnikát Ötven ember munkahelye Több helyen kapós a madarasi kenyér Készül a friss kenyér A Madarasi Kenyér Kft.-t az önkormányzat - mint egyszemélyes tulajdonos - négy évvel ezelőtt alapította, kilenc dolgozóval. Jelenleg ötven embernek ad a cég folyamatosan munkát, és a szakmunkás-utánpótlás is biztosított. Az idei évben mintegy 130 millió forintos árbevétellel számolhatnak - tudtuk meg Lajtos Márton ügyvezetőtől. A cég minden évben nyereséges volt. Az alapító a pénzt mindig visszaforgatta a pékség fejlesztésére. Induláskor csupán háromféle kenyeret készítettek az üzemben, ma már hatféle kenyér és huszonegyféle péksütemény (kifli, pogácsa, perec, puffancs) közül választhatnak a vásárlók. A cég három saját boltja mellett Kunmadaras, Berekfürdő, Tiszaszentimre, Karcag, Tomajmonostora, Kunhegyes, Tiszaörs, Nagyiván boltjaiba - összesen több mint nyolcvanba - szállítja és szállíttatja két helyi fuvarozóval a kenyeret. Hétköznap 30 mázsa, hét végén 40-45 mázsa kenyér és 7-8 ezer péksütemény kerül az üzletek polcaira. Az ügyvezető napi kapcsolatban áll megrendelő partnereikkel. Ez is, és ajó minőségű liszt kiválasztása is hozzájárul ahhoz, hogy az üzem nyereséges lehet. Itt teljesen törvényes keretek között folyik a termelés, az adó fizetése is, ez nem minden hasonló tevékenységgel foglalkozó cégről mondható el - közölte Lajtos Márton. A cég vezetője igyekszik évente 15-20 százalékos bér- fejlesztést is biztosítani a dolgozóknak- Az üzemben minden évben fejlesztik a technológiát. így dagasztógépet, új kemencét, zsemleosztógépet is vettek. Most a tulajdonos hozzájárulásával a volt tűzoltólaktanya épületét alakítják át. Tavaly tetőt kapott az épület, most pedig a raktár, iroda, szociális rész kialakításán dolgoznak. A fejlesztés harmadik ütemében lesz a technológiai áttelepítés, melynek tervezése most van folyamatban. Már berakták a nyílászárókat, elkészültek a világítással, víz, gáz bevezetésével, a belső falakat is felhúzták, most végzik a pucolást. A bővítésre azért is szükség van, mert most teljes kapacitással, három műszakban dolgoznak. Az önkormányzat támogatásának köszönhetően jövő év végére sikerül megvalósítani az üzem bővítését. De ki fizeti a gyermekeket? Az idei év eredményeiről, a jövő évi tervekről és lehetőségekről kérdeztük a polgármestert. Márki Sándor szerint Kunmadaras jövőjét a reptér sorsa nagyban meg fogja határozni. Az idei év legfontosabb eredményének a művelődési ház tetőszerkezetének munkálatait, a Madarasi Kenyér Kft. önerős fejlesztését és az ön- kormányzati bérlakások állagmegóvására fordított 1,1 millió forintos karbantartást tartotta a polgármester. Aszfaltozásra több mint ötmillió forintot fordítottak, és 1092 négyzetméternyi volt a járda- felújítás. A képviselő-testület jóváhagyta a ravatalozó ’98-as felújítására vonatkozó terveket is. Ez szintén önerőből valósul meg, mint a többi beruházás is. A polgármestertől megtudtuk, az önkormányzat 5 pályázatot nyújtott be a megyei területfejlesztési tanácshoz. A 66 elmaradt településből 55 pályázatát támogatta a tanács, és idén 30 pályázatot forráshiány miatt nem támogattak. A madarasi testület kénytelen volt tudomásul venni, hogy az általuk beadott pályázatok közül egyik sem volt támogatásra jogosult. A Márki Sándor pályázatok benyújtásának feltétele tervkészítés volt, így ez plusz - egyelőre felesleges - kiadást jelentett a településnek. Márki Sándor szerint az ivóvíz minőségjavítása elsődleges szempontként kellett volna, hogy szerepeljen a tanácsnál. Ezzel szemben aszfaltburkolat javítására nyertek el. így az ivóvíz minőségének javítása elengedhetetlenül fontos a jövő évi költségvetési koncepció készítésénél. Erre és a szennyvíztisztító telep fejlesztésére újabb pályázatot ad be jövőre a település. Az intézmények működését biztosítottnak látja a polgármester, azonban a gyermekvédelmi törvény hatalmas plusz anyagi kiadást rótt rájuk. Az állami fonás csak 281 gyermek ellátására elegendő, holott eddig 1101 a bejelentett igény. így a testület él az önkormányzati törvényben biztosított felterjesztési jogával, és jelzi a szaktárca felé, hogy sokkal nagyobb erre a feladatra a forrásigényük. Miután a szülők a pénzt fogják választani, és nem az étkezési támogatást, így várhatóan több gyermek fog majd éhesen kiszédülni a pádból, és ez újabb, más támogatási formájú terheket ró az önkormányzatra . . . A polgármester úgy véli, a reptér sorsa meghatározó lesz a település szempontjából '98- ban, amikor a munkanélküliség csökkentése a cél. Erre közmunkaprogramot is indítani akar az önkormányzat. Dolgoznak a madarasi romák A Szociális Építők Kht. ez év március 3-án hozott közmunkát először a településre. Akkor tíz embernek biztosítottak munkát, év végéig pedig összesen harmincán vesznék részt a programban - derült ki Botos Ernő brigádvezető tájékoztatójából. A településen a közmunkaprogramban részt vevők az útkarbantartási, -építési munkákban, a háziorvosi intézmény tető- szerkezetének javításában vettek részt. Itt a kht. a munkákhoz az anyagot is biztosította. Botos Ernő szerint a cigány kisebbségi önkormányzat és a települési önkormányzat jó kapcsolatának köszönhetően sikerült több hónapra folyamatos munkát biztosítani a községben jö- vedelempótlós személyeknek. A program keretében végezték el a művelődési háznál az esővíz elvezetését is. A tíz hónap alatt mintegy 13 millió forintnyi bér és anyagköltséget biztosított számukra a kht. A helyi romák szeretnék folytatni jövőre is a közmunkaprogramot, és mintegy 100 ember foglalkoztatását tervezik. Ehhez most írják a pályázatot. A program helyi szervezői bíznak abban, hogy sikerül nyerniük, és akkor addig sem állnak segélyért az önkormányzatnál a jövedelempótlós romák, hanem á településük érdekében dolgoznak. Munkájukat most Gőz Imre kommunális csoportvezető ellenőrizte és kísérte figyelemmel. Programajánló A művelődési ház decemberi ajánlata: ma az iskola és a zeneiskola karácsonyi ünnepségét tartják, 19 órától pedig a jószágtartó egyesület gazdái tanácskoznak. Tizenkettedikén sakk szakkör lesz, a moziban pedig Susi, a tekergőt vetítik. Tizenharmadikán a mozgássérültek és az Őszirózsa népdalkor ünnepi műsorát, 15-én az Együtt Egymásért Alapítvány fenyőünnepét tartják; 16-án az áfész nőbizottsága nosztalgiadélutánt rendez, 23-án metálkará- csony lesz a fiataloknak; 26-án a moziban a Herkulest vetítik, 31-én pedig szilveszteri bulit rendeznek a település lakosainak. Keddenként az őszirózsa népdalkor, szerdánként a néptánc szakkör van a házban. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet A fotókat készítette: Csabai István Aki sosem szeret tétlenkedni is elegendő lenne. Ezt is maguk termelték, és a szőlőskertben is akad munka mindig. A családfő télen sem szeret tétlenkedni, akkor szokott kosarakat, kasokat fonni. A legnagyobb a képen is látható szalmahordó kas. Lucza Elek októberben töltötte be a nyolcvanadik életévét. Szabadidejében - és ez mostanában egyre több van, hiszen már nem bírja a jószágokkal való foglalkozást - kosárfonással, seprűkészítéssel foglalkozik. A családfő korábban a Ne- fagnál dolgozott, onnan ment nyugdíjba. Feleségével szépen élnek együtt. Három gyermekük már régen kiröppent a szülői házból. Ki Budapesten, ki Tiszaszentim- rén, ki Kunmadarason alapított családot. Szentimrére még csak-csak átmennek havonta, de Kőbányáról már gyermekük jár haza meglátogatni őket. Elek bácsi gyermekkorában az Újvároson Kovács Sándor kaskötőmestertől tanulta meg a kosárfonás alapjait. Most nyugdíjasként már ráér, így üvegeket köt be, vagy éppen cirokseprűt készít megrendelésre. Az alsókonyhában kialakított műhelyében 300 füzér paprika akár egy nyájnyi birka pörköltként való fűszerezésére Lucza Elek és felesége Fontos a hagyományápolás Az összevont óvodai egység Kálvin úti óvodájának négy csoportjába 91 gyermek jár, akik közűi negyven százalék az etnikai kisebbséghez tartozik. Az intézmény öt év óta főleg a néphagyomány ápolással foglalkozik. Mint Hernek Gáborné óvodavezetőtől megtudtuk, négy délelőttös és egy délutános óvónő foglalkozik a gyerekekkel. Napközibe csak azok járhatnak, akiknek dolgozik az anyukája, szociális körülményeik miatt azonban sok kisgyermek ebédel bent az óvodában. Foglalkozásaik a néphagyomány köré épülnek, így a téli ünnepkörbe tartozó jeles napokkal most ismerkednek a kicsik. Évente rendeznek játszóudvart, ahol a szülőkkel együtt játszanak és készítenek termésből, csuhéból játékot a kicsik. Idén égetőkemencét is építettek az udvarra, és az eladott kerámiák árából Készülnek a karácsonyi rajzok melyet a gyerekek és az óvónők ; készítettek - csoportonként 15-15 ezer forintnyi játékot kapnak a karácsonyfa alá az ovisok. Az óvodában idén hozták létre A múltra építjük a jövőt alapítványt, melynek bevételéből például udvari fajátékokat készíttetnek majd, és folytatják a néphagyomány-ápolást is. így megismerkednek a kosárfonással, az agyagozással és csipkeveréssel is a gyerekek.
