Új Néplap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-08 / 261. szám

8. oldal Jászkun Kakas - Rejtvény 1997. november 8., szombat Irodalomkedvelő anyuka: Valami bűzlik Danikában... Jelenés Ma éjjel álmomban megjelent egy hang, és így szólt:-Na, mi van? Kivert a víz. Meg sem tud­tam nyikkanni. Mi lenne?! Reggel első dolgom volt, hogy kielemezzem az álmot. Az jött ki, hogy esetleg nekem is kéne valamit csinálni. Munka vagy ilyesmi, gondolom. Nem egy szívderítő álom, annyi szent. Mindenesetre az álmok - mint azt Anyám óta tudjuk - nem hazudnak. Ezért azonnal életmódot változtattam. És az­óta éjt nappallá téve alszom, várom a következő jelenést, és ha újra jő, majd megkérdem Tőle, mi a francot akar? Meny­nyivel könnyebb neki éjsza­kánként „jelennie” ha én nappal robizok?! Semmit nem szabad elkap­kodni. Abból nem sül ki semmi jó. De az is lehet, hogy nem kell ebből a piti ügyből ekkora faksznit csinálni. Biztosan sok kaját álmodtam éhgyomorra, ennyi az egész. Egyszerűen azt kellett volna mondanom neki:- Hogyhogy mi van?! Semmi! Az van, hogy hagyjál aludni! De azóta nem alszom igazán jól. BL Valaki lop Amikor Laposbukszán bevezet­ték a kijárási tilalmat, már va­lamennyi portán áram alatt vol­tak a léckerítések. Mert lopnak a faluban! Szemestakarmányt, szopós bárányt, gálicos pálin­kát, rozsdás talicskát, tetőcse­repet. Bármit, ami sűrűbb a le­vegőnél, vagy nincs lebeto­nozva. A laposbukszai polgárőrség Lenke mama bögrecsárdájában tartotta alakuló ülését. Előbb józanul fölmérték a helyzetet, majd úgy berúgtak, mint Jero- min, az albán testvérközösség egyetlen szamara. Valamivel éjfél után a fel­végi dűlőúton arra a gyanúsan imbolygó alakra egyszerre ha­tan vetették rá magukat. Túl sokan: Suhajda Tóni szakasz­vezető, Laposbuksza egysze­mélyes rendőrőrse nyolc napon túl gyógyult. De amikor ismét tudta már mozgatni az állkap­csát, igyekezett jó képet vágni a vagyonvédő polgári kezdemé­nyezéshez. Egyebet nem is igen tehetett, ugyanis addigra már az agyonfoltozott gumibotját is réges-régen ellopta va­laki. wébé- Illába tiltakozott a múzeum, a privatizációs pályá­zatot mégis a kutyaeledel-gyáros nyerte.- Ez a szegény gyerek csak azt akarja, hogy kicsit fog­lalkozz vele...- Nem is igaz, hogy durván emelkedtek a gázárak! Most, hogy csak az őrlánggal fűtünk, pont ugyanakkora számlát kapunk, mint egy éve! Végóra. - Azt mondja, hogy képtelen addig meghalni, míg eszébe nem jut, mit szánt utolsó szavainak... Aktuális mendemondások Hajléktalan: Addig nyújtózkodj, ameddig a papundeklipapírod ér. Maffiózó: Addig üst a pasast, ameddig meleg. Maffiózó fia: A gránátalma nem esik messze a fájától. Magángazda: A kocka el van vetve - és az őszi árpa? Utcalány: Mindenki a saját nyilvános- háza előtt söpörjön. Álrendőr: Nem a rendőrruha teszi az embert. Kamionos: Legjobb az egyenes nélküli - út. útdíj Borhamisító: A jó hamis bornak is kell a cégér. Létminimum alatt élő: Jobb egy lúdnyak tíz tyúk­nyaknál - de nem a kisnyugdí­jasnak. Közmunkás: A közmunka nemesít? Gyűjtötte: Donkó A vicc poénját, amelyet a főso­rokban rejtettünk el, november 13-ig várjuk szerkesztősé­günkbe. Címünk változatlan: Új Néplap, 5001 Szolnok, Pf. 105. Az Oldás és kötés című, no­vember 1-jén megjelent rejtvé­Pletyka nyünk helyes megfejtése: „Tudná tartani, amíg felteke­rem a gombolyagomat?” A helyes megfejtést bekül­dők közül ezen a héten az alábbi olvasóknak kedvezett a szerencse: Fekete Zoltánné (5361 Tiszaigar Rákóczi u. 24.), Kovács Imréné (5300 Karcag Liget u. 4.), Molnár Jánosné (5000 Szolnok, Nagy I. krt. 12.). Nyereményüket postán küldjük el. Szenzáció! A vi iá g( >n el /A SO ként (egyel őre kísérli éti jel leggel) az tí íj Nép la o P k< izl li í V JJi/ i pontos id őt! íme: 1( 1:32:2' OO ' 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom