Új Néplap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-01 / 255. szám
Kedves Olvasó! Ma először jelentkezünk Életrevaló című életmódmagazinunkkal. Ezután minden hónap első hetében olvashatják ezt az összeállításunkat, amelyben az egészséges életmóddal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk. „Asztalunk tája” című rovatunkban táplálkozási tanácsokat, táplálkozással kapcsolatos tapasztalatokat olvashatnak, „Kíváncsiak vagyunk rá” című rovatunkban olyan kérdésre keresünk választ, amely sok olvasót érint, érdekel. Nem maradhat ki oldalunkból az egészséghez hozzátartozó mozgás, sport, valamint az orvoslás gyakorlati kérdései sem. Mit várhatunk a háziorvostól? Mit várhatunk el a háziorvosunktól? Receptfelírást, beutalók megírását? Vagy talán többet is? Erről beszélgettünk dr. Ladoniczky Zoltán szolnoki főorvossal, háziorvossal. A kóros eredmények közlése nem keltett pánikot Újszülöttek és az ultrahang Egy újszülöttnek lehetnek olyan egészségügyi problémái, amelyek láthatók, és olyanok, amelyek nem vehetők észre - csak gép segítségével. Éppen ezért született az a kezdeményezés, amely lehetővé teszi az úgynevezett érett (nem koraszülött) újszülöttek ultrahangos vizsgálatát.- A családorvoslás lényege a beteg sorsának, egészségi állapotának a menedzselése - fogalmazza meg a főorvos. - Még fontosabb az, hogy a hozzá bizalommal forduló páciens esetében a betegségek megelőzéséért is tegyenek. A családorvos lehetőségei megnőttek a körzeti orvoséhoz viszonyítva. A modem családorvoslásra úgy készítettek föl bennünket, hogy birtokában legyünk olyan újfajta diagnosztikai eljárásoknak is, amelyek eddig teljesen ismeretlenek voltak.- Például?- A végbélvizsgálat és -rákszűrés, vagy a hátsó garat megtekintése, az ott lévő elváltozások diagnosztizálása. Ehhez igen jó felszereléseket árulnak, és a kártyapénz egy részét erre kell fordítani. Az is közeli cél, hogy a családorvosnak ultrahangkészüléke legyen. Ez ma még kuriózum, de meg lehet és meg kell tanulni a használatát.- Sokan azt várják még ma is a családorvosoktól, hogy írja föl a receptet és adjon beutalót.- Olcsóbb, ha nem egy szakintézet vizsgálja ki a beteget, hanem a háziorvos végzi el azokat az alapvető vizsgálatokat, amely ék alapján eldöntheti, Félre a stresszel, a rossz közérzettel! Az Elle című francia magazin néhány jó tanáccsal szolgál ez ügyben: tegyünk meg mindent, hogy a nap 24 órájában semmit és senkit ne kritizáljunk. Még a legkisebb izgalmat is kerüljük. Felnőtt fejjel se tagadjuk meg önmagunktól gyermekkorunk kedvenc ételeit: a sült krumplit, a vattacukrot, a mogyoróvajat. Nyugodtan kérdezzük meg, ha meglátunk egy csodás szőnyeget, hogy nem kapunk-e árengedményt. A munkahelyünkön érdeklődjünk a fizetésemelésünk felől. Énekeljünk egy dalárdában. Ez edzi a légzésünket, és jó hangulatba hoz. hogy a beteget be kell küldeni szakintézetbe vagy sem. Ehhez eszközök és ismeretek kellenek. Intézetek, klinikák, oktatókórházak szívesen segítenek abban, hogy a háziorvos bővítse az ismereteit.- A beteg tehát leteszi a sorsát, az egészségét a háziorvosa kezébe.- Ez teljesen bizalmi kérdés. Létrejön köztük egy olyan szerződés, ami az orvos vagy a beteg élete végéig tart vagy addig, amíg olyan kritikus szituáció jön létre, hogy a beteg elmegy máshová.- És ha a páciens elégedetlen a háziorvosával?- A betegnek meg kell beszélni az orvossal, hogy milyen panaszai vannak. Ha az orvos nem küldi tovább, akkor két eset lehetséges. Vagy olyan jó baráti viszony van köztük, hogy az orvos igazába bele lehet nyugodni. Vagy felszínes a kapcsolatuk, és akkor nem lehet belenyugodni.- A páciensnek milyen felelőssége van abban, hogy kit választ, illetve hogy továbblép-e, ha elégedetlen ?- Az ő döntésében is sok a felelősség, hiszen a saját életéről van szó. Mint ahogy az is felelősség, hogy igazat mond-e az orvosának. Sokat kiránduljunk: behunyt szemmel, mezítláb fussunk a réten, érezzük a természet közelségét. Olvassuk el újra és újra első szerelmes leveleinket. Az élet legszebb dolgait ne halasszuk másnapra, hanem már ma élvezzük ki őket teljesen. Elegyedjünk gyakran beszélgetésbe, akár a közértben vagy egy színházi pénztárnál állunk is sorba. Gyorsabban múlik az idő, és arcizmaink is ellazulnak. Gondoljunk többet önmagunkra, és foglalkozzunk kevesebbet másokkal. Csak akkor tehetjük embertársainkat is boldoggá, ha mi magunk jól érezzük magunkat. Az országban harmadikként a Hetényi kórházban kezdték el az újszülöttek ultrahangos szűrését. A szűrés lehetőség, amelyet a szülők választhatnak. Eddig több mint ezerkétszáz újszülött esetében kérték a szülők ezt a szűrést. A gyerekek „életkora” 2 nap és 1 hónap között volt. A vizsgálat során koponya- , has-, húgyúti, mellékvese-, Remény van arra, hogy a jövőben talán nem így lesz: egyszerre több orvoscsoport munkálkodik ugyanis azon, hogy egy beültethető látóprotézist fejlesszen ki. A kutatók figyelme a jelenleg leggyakrabban előforduló retinamegbetegedés, a retinitis pigmentosa felé irányul. Ennek során a retinán barnás pigmentpontok keletkeznek. A beteg már gyermekkorában észleli a látászavarokat, később látótere folyamatosan beszűkül, végül csak egy keskeny résen lát ki (csőlátásnak is nevezik). Az ilyen beteg térben képtekardiológiai szűrés történik. A koponyavizsgálatnál az esetek 2,1 százalékában találtak elváltozást - 1,2 százalékos gyakoriságú volt a vérzés, amely ha szűrés nincs, rejtve marad, hiszen tünete nem volt. Durva eltérést, szülészeti traumára utaló eltérést nem találtak. A vese és a húgyutak vizsgálatánál 6,9 százalékos volt len tájékozódni, közlekedési nehézségei vannak, például minden lépcsőben megbotlik. Ennek az az oka, hogy az úgynevezett fotoreceptor sejtek elhalnak a retinán. Ezek alakítják át a fényingereket az idegek számára is továbbítható jelekké. A másik gyakori retinaelváltozásként a makula degenerációját tartják számon. A makula a retinának az a területe, ahol akadálytalanul hatolhatnak át a fénysugarak az ideghártyára. Ez a legélesebb látás övezete. Ha a betegség elhatalmasodik, a beteg az egyenes vonalak heaz eltérés, kilenc esetben mellékvesevérzést észleltek, amelyek mind „csöndesen” zajlottak. A vizsgálatokat összegezve megállapítható, hogy az érett újszülöttek nyolc százalékában találtak valamilyen elváltozást az ultrahangszűrés nyomán. A tapasztalatok arra is rámutatnak, hogy a vizsgálatokat négy-öt hetes korban érdemes elvégezni. A kóros eredmények közlése nem keltett pánikot a szülőkben, mert megkapták a kellő, lelkiismeretes felvilágosítást is. lyett hullámvonalakat lát, majd fekete foltok jelennek meg, a betegség végül teljes vakságba torkollik. A baltimore-i egyetem kutatói elektromos impulzusokkal ingerük a retina ép idegsejtjeit, amelynek hatására továbbítják a jeleket az agyi látóközpontba. A Harvard Orvostudományi Intézetében már készítettek egy olyan fóliát, amely ilyen mik- rokontaktusok egész hálózatát hozza létre a beteg szemben. Jelenleg állatkísérletek folynak, hogy megállapítsák, mennyire viseli el az élő szervezet az eszköz tartós viselését. A tübingeni egyetemen pedig mikrodiódákkal kísérleteznek, amelyeknek jelzéseit egy chip vezérli. Enni kockázatos? Enni kockázatos? Igen, kockázattal járhat, ha táplálkozásunkat a rossz szokások irányítják. Idén a Táplálkozási Fórum - az Unilever támogatásával - általános iskolások szokásait vizsgálta. Ötszázhatvan nyolcadikos tanulót kerestek meg - 413 válaszolt a kérdésekre. Két évvel ezelőtt is készült hasonló felmérés - az UNICEF megbízásából - az Országos Élelmezéstudományi Intézet által. Akkor 414 hatodikos diákot kérdeztek meg. Mindkét felmérés azonos eredménnyel zárult: már a gyerekek táplálkozása sem mentes a kockázati tényezőktől, azaz a helytelen táplálkozási szokások már gyermekkorban kialakulnak és rögzülnek. A felmérések azt mutatták, hogy már a gyerekek táplálkozásában felismerhető a nagyobb állati eredetű zsiradék-, koleszterin-, nátrium- és sófogyasztás. (Igaz, még nem olyan mértékben, mint a felnőtteknél.) Ezzel párhuzamosan elégtelen a rostokban gazdag élelmiszerek fogyasztása. A fejlődéshez, növekedéshez, az immunrendszer működéséhez elengedhetetlenül szükséges fehérjékből az ajánlott napi meny- nyiség 70 százalékához sem jut hozzá a gyerekek több mint 10 százaléka. A megkérdezett gyerekek több mint felének a táplálkozása súlyosan kalciumhiányos. A felnövekvő nemzedék az úgynevezett minőségi éhezést is ismeri. Erre utal, hogy például az A-, a B1 -, B2-, B6- és a C-vita- min-fogyasztás is elégtelen 30-70 százalékuknál. ' Amellett tehát, hogy már a tizenéves kor elején jelen vannak a táplálkozásban az érelmeszesedéses megbetegedések kockázati tényezői, a táp- anyaghiánnyal is számolni kell. Még sajnálatosabb, hogy okként tíz gyerek közül hat esetben a szegénység, négy esetben a szülők nemtörődömsége szerepel. A felmérések arra is rámutatnak, hogy a diákok 50-80 százaléka ismeri a helyes táplálkozás kritériumait - ezt a nyolcadikos gyerekeknél mérték fel. A gyakorlatban azonban ezeket az ismereteket nem mindig hasznosítják, sőt sokszor a rendszeres evéssel is baj van. A megkérdezett nyolcadikosok 10 százaléka nem reggelizik, ennél valamivel több azonban azoknak a száma, akik nem ebédelnek, és vannak közöttük olyanok is, akik soha nem vacsoráznak. Az oldalt szerkesztette: Paulina Éva Félre a stresszel! Hullámvonalak, majd fekete foltok, végül teljes vakság Mikroelektronika a látásért Egyelőre csak az állatkísérletek folynak Sok millió ember szenved világszerte olyan szembetegségben, amely vaksággal végződik. A retina sejtjeinek elhalása eddig feltartóztathatatlan folyamatnak számított. Müller Anetta tizenkét évesen Tiszaörsről már autóbusszal járt edzésekre Tiszafüredre. Mellesleg kitűnő tanuló volt az általánosban, és ragaszkodó típus lévén ezt a szintet megtartotta a középiskolában is. Föl is vették Egerbe testnevelés-földrajz szakra. Mivel ott sem volt másféle jegye a jelesnél, köztársasági ösztöndíjat kapott, meg „Jó tanuló, jó sportoló” elismerést. Atlétikában, többpróbában korosztálya negyedik-ötödik legjobbja lett országos viszonylatban. Huszonkét évesen sikeresen felvételizett a Testnevelési Egyetemre, és megint kitűnő, megint köztársasági ösztöndíjas Sokan kételkedtek, de ő hitt a gyógyulás egyetlen útjában, a mozgásban A napi gyógytorna felért egy csodával A huszonéves tanárnőt tegezik diákjai lett. Ráadásul gyógypedagógusi diplomát is szerzett. Ha most azt gondolná az olvasó, hogy ez a hölgy száz diopt- riás szemüveget visel, és annyit tanul, hogy széle, hossza egy, nagyot téved. Hiszen 174 centi 58 kilóval, sportos megjelenéssel. Nyár óta tanársegéd Szolnokon, a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolán. De hát a sorsa aligha ezért, pontosabban fogalmazva: aligha csak ezért érdekes. Inkább azért, mert szűk esztendeje az orvosok egy része fabatkát sem adott volna, hogy újra szépen, egyenesen tud majd járni. Bizony akadt, aki a tolókocsi rémképét emlegette, pedig világéletében sportszerűen élt. Történt, hogy a Testnevelési Egyetemen egy súlyos baleset érte 1996. május 17-én. Az ÚTÉ pályáján három méter magasra tették neki rúdugrásban a lécet. Olyan szerencsétlenül ért talajt, hogy a jobb térde szalagjai szétszakadtak. Életében először elájult a borzasztó fájdalomtól, pedig nem gyenge lelki alkatú. Pár nap múlva megműtötték, majd kapott egy egész lábat befedő, „mutatós” gipszcsizmát, hogy csak oldalazva bírt haladni vele. Nem gyógyult meg a sérülés helye, ezért hetvennapos kórházi ápolás következett. Nem akart hajlani a térdízülete, ezért műtétsorozaton esett át. Bizony a helyében sokan feladták volna, és valóban nőtt a kételkedők tábora. A gyógyulásnak egyetlen útja maradt: ha egy álló évig naponta hat órát tornászik, úszik, szóval dolgoztatja fájós lábát. Hihetetlen, de ő ezt megtette. Lehetett karácsony, szilveszter, húsvét, nem volt pardon, egészsége, járása érdekében végigdolgozta, szenvedte, -küzdötte a napi hat órát. Ma már jószerével eltűnt a sérülés nyoma: fut, kerékpározik, aerobikórát tart a főiskolásoknak vagy éppen úszik. Tanársegéd Szolnokon, a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolán. A nagy többség tegezi, hiszen jószerivel egyidős diákjaival. Mondják, elég sokat követel, de hát önmagával sem volt soha elnéző. Ami az étrendjét illeti, mindent eszik, de egyszerre keveset. Inkább naponta többször: különösen gyümölcsöket, zöldségféléket, főzeléket, tejtermékeket, joghurtot. A cigaretta meg az ital nem az ő műfaja. Hobbija természetesen a sport, a mozgás meg az angol, mert doktorálni szeretne. Olykor moziba, színházba jár, és változatlanul edzi, foglalkoztatja sérült jobb térdét. Bebizonyította, hogy lehetett volna tolószék vagy örök életre bicegő, sántító járás is, de esetében csoda történt, hiszen úszik, fut, aerobikozik a diákokkal együtt. Ezt a csodát az orvosok szaktudásán kívül minden bi- ■ zonnyal saját akaraterejének, szorgalmának, kitartásának is köszönheti. D. Szabó Miklós > Golyók egy tenyérben. Ránézésre hétköznapiak, de ha jobban megfigyeli a szemlélő a képet, már a háttérből kiderül, hogy nem egészen szokványos a szituáció. A természetgyógyászattal bármilyen szinten foglalkozók azonban tudják, hogy ezek a golyók csak ránézésre hétköznapiak. Egyébként az ősi Kínából származnak, és gyógyító hatásuk van. Az érdeklődők a szolnoki ezoterikus napon találkozhattak vele. fotó: illyés csaba