Új Néplap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-06 / 259. szám

1997. november 6., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Átlagon felüli bérnövekedés a versenyszférában / Elen a posta Az idén - a januártól szep­temberig tartó időszakban - 57 550 forint volt a verseny- szférában dolgozók havi bruttó átlagkeresete, ami 21,8 százalékkal több az előző évinél. A versenyszférában szellemi munkát végző dolgozók havi átlagkeresete az összes fogla- koztatotténál nagyobb mérték­ben - 24,6 százalékkal - ha­ladta meg a tavalyit, és meg­közelítette a 90 ezer forintot. Az adatok szerint egyébként ez az összeg pontosan bruttó 88 690 forint. A fizikai dolgo­zók havi keresete 19,6 száza­lékos növekedés mellett bruttó 42 940 forintra emelkedett. A KSH jelentése szerint a legnagyobb mértékben a pos­es a pénzügy tí)i és távközlési ágazat dolgo­zóinak keresete nőtt. A pénz­ügyi tevékenységgel foglalko­zók körében 28,4 százalékkal emelkedtek az amúgy is a legmagasabbnak számító kere­seti átlagok. A gazdasági ága­zatok szerényebb növekedést mutatnak. A vendéglátásban is csak 19,1 százalékkal nőttek a bruttó keresetek. Szeptemberben a teljes munkaidőben foglalkoztatot­tak havonta átlagosan bruttó 59 900 forintot kerestek a ver­senyszférában, ami 21 száza­lékkal több a tavalyinál. Az első kilenc hónapban 38 230 volt a havi nettó átlagkereset, ami 23,6 százalékos növeke­dést jelez. Ez idő alatt a fo­gyasztói árindex 18,4 száza­lékkal nőtt. Mindent a szemnek... Csaknem 250 hazai és külföldi kiállító mutatja be vagyonvédelmi termékeit, új biztonság- technikai berendezéseit az immár nyolcadik alkalommal megrendezett Security és Safety szakkiállításon a Budapest Sportcsarnokban. Számos kuriózum látható; a legtapasz­taltabb mackós is zavarba esik, ha találkozik az új fúrás­biztos széffel. FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Kételyek a költségvetés körül Az Országgyűlés Számvevő- széki Bizottsága tegnap a tár­sadalombiztosítás 1996. évi zárszámadásával, illetve a két tb-alap jövő évi költségveté­sével foglalkozott. A tb-alapok zárszámadási tör­vényjavaslatával kapcsolatban leginkább két ponton bírálták a gazdálkodást a számvevők; részben a vagyonnal való gaz­dálkodás, részben pedig a be­hajtási tevékenység miatt. Az Állami Számvevőszék jelentése megállapítja: a társadalombiz­tosítás vagyongazdálkodásáról szóló törvény immár 1993 óta nem született meg. A jogsza­bály hiánya nagymértékben ne­hezítette a vagyongazdálko­dást, és annak az ellenőrzés so­rán való minősítését. Az alapok befektetett eszközeinek 1996. december 31-ei záróállománya egyébként 33 milliárd forint, amelynek kétharmada a Nyug­díj-biztosítási, egyharmada az Egészségbiztosítási Alapé. A tb-alapok jövő évi költ­ségvetésével kapcsolatban az ÁSZ nem értékeli megalapo­zottnak a bevételi oldalt. E ké­telyekkel a Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság képviselői is egyetértettek. Egyúttal kifejtet­ték azt, hogy a jövő évben gon­dot jelenthet az új nyugdíjrend­szerre való átállás pénzügyi előrejelzése. Igen jelentős bi­zonytalansági tényező ugyanis, hogy vajon hányán lépnek majd át a hárompilléres új nyugdíj- szisztémába. Jelentősen csökkent Magyarország nettó külföldi adósságállománya A pénzügyminiszter pozitív jövőképe Medgyessy Péter indokolatlannak tart minden intézkedést, amely tovább gyorsítaná a gazdasági növekedés idei, várha­tóan 4 százalékos ütemét. A pénzügyminiszter szerdán a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége által rendezett gazdaságpolitikai fórumon óva intett egy túlfűtött teljesítménynövekedés egyensúlyt rontó következményeitől. Medgyessy nem hagyott két­séget afelől: elégedett az első nyolc hónap gazdasági ered­ményeivel. Ezek alapján vár­ható, hogy a fizetési mérleg év végi hiánya nem haladja meg lényegesen az egymilliárd dol­lárt. Jelentősen nőtt az ipar termelékenysége, miközben az állam nettó külföldi adós­ságállománya 5-6 milliárd dollár közé csökkent. A kedvező folyamatoknak köszönhetően a pénzügymi­niszter nem látja akadályát annak, hogy megfontolják a forint leértékelési ütemének mielőbbi csökkentését, illetve a kamatok csökkentését. Medgyessy hangsúlyozta a jegybank felelősségét az egyensúlyi problémák meg­előzése terén. A gazdasági ki­látásokról az MNB és a kor­mányzat prognózisai a főbb vonalakban megegyeznek, jö­vőre 13 százalék körüli inflá­cióra számítanak. Ezt valószí­nűsíti az is, hogy a munkavál­lalókkal és a munkaadókkal már megegyeztek a jövő évi béremelés mértékében. A bé­rek semmiképpen nem nőhet­nek gyorsabban, mint a terme­lékenység, és a közalkalma­zottak fizetése sem emelked­het gyorsabban, mint a ver­senyszférában kifizetett bérek - mondta a pénzügyminiszter, s hozzátette: indokolatlannak tartja a jövőre tervezett 13-14 százalékos infláció mellett a 30 százalékot is meghaladó béremelési követeléseket. Úgy vélte, hogy a kormányzat nem tud további engedményeket tenni ez ügyben. Medgyessy Péter ugyanakkor elismerte, hogy az idei 18 százalék kö­rüli infláció a gazdaság telje­sítménye alapján alacsonyabb is lehetett volna. Tudósok vitája a népszavazásról A népszavazás intézményére szükség van, mert védi a politi­kai rendszert az elitnek a társadalomtól való elidegenedésé­től. Alkalmazásáról ugyanakkor megoszlanak a vélemények és eltérő a nemzetközi gyakorlat is. A népszavazással kapcsolatos eltérő jogtudósi álláspontok jól tükröződtek a Friedrich Ebert Alapítvány, valamint a Magyar Tudományos Akadé­mia Állam- és Jogtudományi Intézete által szervezett teg­napi konferencián. Kukorelli István tanszékve­zető egyetemi tanár szerint gondot jelent az egyensúly, az összhang és az együttműködés feltételeinek megteremtése a népszavazás és az Országgyű­lés között. Az előbbi ugyanis a közvetlen demokrácia esz­köze, az utóbbi viszont a kép­viseleti demokrácia intézmé­nye. A népszavazásról 1989- ben megalkotott törvény az utca és a nép kivételes jelentő­ségének figyelembevételével született, ám 1990 után parla­mentközpontú politikai rend­szer alakult ki az országban. A professzor úgy látja: az Or­szággyűlés a parlamenti de­mokrácia védelmében „láza­san kereste a kiskapukat a ko­raszülött törvény megkerülé­sére”, miközben a hatályos jogszabály normáin többször is túltette magát. Dezső Márta egyetemi docens rámutatott: Európa legtöbb országában a népszavazást a kormány, az ál­lamfő vagy a parlament kez­deményezi. Szerinte a népsza­vazással kapcsolatos idei nyári alkotmánymódosítás nemzet­közi összehasonlításban is szokatlanul nagy lehetősége­ket nyitott a közvetlen demok­rácia alkalmazása előtt. Halmai Gábor alkotmány- jogász, egyetemi tanár szerint a népszavazásra bocsátandó kérdések előzetes kontrolljára szükség van, de - mint mondta - ezt semmiképpen sem kel­lene a népszavazás kérdésében gyakran közelről érintett par­lamenti többségre bízni. Előbb érkezhet a magasabb özvegyi nyugdíj, mint a határozat Lesz, akinek két jogcímen emelnek A napokban levelet kaptak a nyugdíjfolyósító nyilvántartá­sában szereplő özvegyek, amelyben tájékoztatták őket az öz­vegyi nyugdíjak rendszerének jövő évi változásáról. A cím­zetteknek nincs tennivalójuk, a módosításról határozatot kapnak, és januárban várhatják a magasabb nyugdíjat. Gerencsér László, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazga­tóság főigazgató-helyettese elmondta, hogy az új törvény szerint a jövőben az özvegyek saját jogú nyugdíjuk mellé megkapják elhunyt házastár- sukénak a 20 százalékát is. A Nyugdíjfolyósító Igazga­tóság külön kérés nélkül ki­számítja, hogy az együttes összeg meghaladja-e a jelen­legi járandóságot, és ha igen, januártól azt postázza. Jelen­leg az idősek vagy a saját jogú, vagy az elhalt házastár­suk után járó nyugdíjat kapják. Csak azok részesülhetnek el­hunyt házastársuk nyugdíjából is, akiknek a saját jogú jára­déka nem éri el a 20 400 fo­rintot. A kiszámításnál az elhunyt nyugdíját az idei szintre „hoz­zák fel”, beszámítva az azóta bekövetkezett minden eme­lést. Az új rendelkezés ország­szerte mintegy 450 ezer sze­mélyt érint, legalábbis ennyi nyugdíjas özvegy szerepel a nyilvántartásokban. Lehetsé­ges azonban, hogy valamilyen okból nem teljes a lista, ezért aki úgy véli, hogy érinti a ren­delkezés, de nem kapott tájé­koztatót, érdeklődjön a nyug­díjbiztosítónál.- A rendkívül sok és bonyo­lult munkát igénylő előkészí­tés miatt elképzelhető, hogy januárban előbb viszi majd ki a postás az érintetteknek a ko­rábbinál nagyobb nyugdíjat, mint az erről szóló határozatot - mondta a főigazgató-helyet­tes. - A rendszer átalakítása miatt csak az özvegyek egy részénél növekszik a tényleges ellátás. Az éves rendszeres emelést azonban minden nyugdíjas megkapja, közöttük az özvegyek is. Ennek mér­téke várhatóan 19,5 százalék lesz. (deregán) Horn az egészségügyről. A miniszterelnök szerint jövőre az egészségügyi kiadások meg tudják őrizni reálértéküket. Horn Gyula ezt a budapesti Szent Margit Kórházban tett lá­togatása alkalmából mondta, s hozzátette: lehetővé kell tenni, hogy a reformok nyomán az egészségügyi dolgozók és a be­tegek is érezzék, hogy javul az ország helyzete. Lesz-e vizsgálóbizottság? Az ellenzéki pártok különböző megfontolásokból ugyan, de szükségesnek vélik, hogy par­lamenti bizottság tisztázza: mi történt valójában a Metész hét­fői tüntetésén. A kisebbik koa­líciós párt indokolatlannak tartja ilyen testület felállítását, míg a szocialisták a jövő héten foglalnak állást az ügyben - de­rült ki egy tegnapi körkérdésre adott válaszokból. Felháborodott honatyák. Az Országgyűlés Bank- és Adóskonszolidáció Körülmé­nyeit Vizsgáló Bizottságának tagjai elítélendőnek és felhábo­rítónak tartják, hogy a Pénz­ügyminisztérium mindeddig nem véleményezte a testület ál­tal elkészített összefoglaló je­lentést, noha ennek eredeti ha­tárideje október 15. volt - kö­zölte Varga Mihály, a bizottság fideszes elnöke újságírókkal a testület szerdai, zárt ülését kö­vetően. Milliárdok Paksnak. A kormányzat ebben az évben 2,2 milliárd forintot költ a Paksi Atomerőmű biztonságosságá­nak növelésére. Az ezzel kap­csolatos fejlesztéseket a Nem­zetközi Atomenergia Ügynök­ség vizsgálata alapján végzik el - közölte Ligeti Pál, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium főosztály- vezetője. Elmondta azt is: az ügynökség véleménye szerint a hasonló technológiával mű­ködő erőművek közül a paksi a legbiztonságosabb. A titkosszolgák maradnak. A kormány átvizsgálta a titkos- szolgálatok struktúráját, és úgy döntött, nincs szükség átszer- , vezésükre. így a jövőben is a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, a Nem­zetbiztonsági Szakszolgálat, valamint a katonai elhárítás és felderítés tevékenykedik az or­szág biztonsága érdekében - közölte Kónya Imre, az Or­szággyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke. Honvédelmi szakkiállítás. Egy hét múlva a Kőbányai Vá­sárvárosban C+D ’97 elneve­zéssel Közép-európai Védelmi Felszerelés és Repülési Szakki­állítás nyűik. A szervezők beje­lentették: a bemutatón húsz or­szág 111 kiállítója vonultatja fel hadiipari újdonságait. Beszélgetőpartnerünk: a „szomszédoló” Borbély László színművész Szörnyecskék is lakoznak bennünk A népszerű tévésorozat, a Szomszédok Rezső pincéreként szinte az egész ország ismeri Borbély Lászlót. Azt azonban ke­vesen tudják róla, hogy nemcsak a világot jelentő deszkákon mozog otthonosan, hanem - vállalkozóként - az üzleti életben is. Ez utóbbi minőségében motorja, szervezője a Pozitív Gon­dolkodók Fesztiváljának, amelyet november 29-30. között rendeznek meg a budapesti Merlin Színházban.-Sajátos témájú találkozónak ígérkezik ez. Ón csupán üzleti okokból vállalta tető alá hoza­talát?- Egyáltalán nem. Sokkal ; inkább azért, mert meggyőző­désem, hogy a pozitív gondol­kodás egyfajta út a harmonikus életformához. Olyan szemlélet, ; amely a személyes felelősség, ! az önismeret fontosságát emeli I ki. Az önismeret persze kínos is lehet, hiszen sok jó tulajdonsá­gunk mellett felfedi a bennünk | rejlő „szörnyecskéket” is. Ez azonban elkerülhetetlen ahhoz, hogy mindenki felismerje: a sa­ját életéért önmaga felelős! Sőt bizonyos mértékig mások éle­téért is, hiszen, ha valaki ön­magában képes harmóniát te­remteni, az kisugárzik a kör­nyezetére, az vonz, az magával ragadja a többieket is.- Hogyan találkozott a pozi­tív életszemlélettel?- Magamtól jutottam el ad­dig, hogy az élet nem működhet valamiféle összerendező érte­lem nélkül. Olyan világban Borbély László fotó: feb élünk, amelyet már-már a ká­osz, a szerzési vágy jellemez. S ezzel szembeszállni aligha le­het kormányrendeletekkel. Rá kell döbbennünk saját felelős­ségünkre, de ehhez először is el meg kell ismernünk és el kell fogadni önmagunkat. Az újfajta szemléletmód el­sajátításához próbál a fesztivál életvezetési ötletekkel, külön­leges színházi, zenei produkci­ókkal segítséget nyújtani.- De hogy lehet pozitív gon­dolkodásra serkenteni például azokat, akik nem találnak mun­kát vagy napi kenyérgondokkal küzdenek?- A bajok egyik ellenszere a talpra állás, a problémamegol­dás művészetének elsajátítása. Jómagam sok olyan, súlyos problémákkal szembesülő em­berrel találkoztam, akik saját magukat húzták ki a „hajuknál fogva” a bajból. Mertek változ­tatni életükön, pályájukon. Mindenkinek, akinek elege van az önsajnálatból, ajánlom, hogy jöjjön el a Pozitív Gondolko­dók Fesztiváljára a Merlin Színházba. Németh Zsuzsa Régi idők tortája. A bor és a gasztronómia, valamint - felvételünk tanúsága szerint - a különleges sütemények je­gyében rendezik meg a héten a Taverna-napokat. Tegnap a budapesti Gourmand Cukrászdában Szűcs Árpád cukrász- mester, a Taverna-kupa győztese, a jövő évi luxemburgi cukrászverseny meghívottja készített el néhányat a Ven­déglátó-ipari Múzeum receptjei alapján a régi idők finom­ságaiból, köztük egy marcipán gobelint, fotó: feb/diósi imre ét Fi Lm j e a Ti MOZIBAN y27: y29 Színes ANqoL'AMERÍl FILMVÍGJÁTÉK Főszereplő: Rowan AtUíi i

Next

/
Oldalképek
Tartalom