Új Néplap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-26 / 276. szám

4. oldal Gazdasági Tükör - Körkép 1997. november 26., szerda A középmezőny végén. Hazánk belépett az informa­tikai társadalmak sorába: több tízezer munkahely és néhány ezer családi otthon már rákapcsolódott az In­ternetre - hangzott el tegnap egy szakmai tanácskozáson. Nyugati felmérések szerint az informatikai fejlettséget illetően az USA, Svédor­szág, Dánia áll az élen. Ma­gyarország a középmezőny végén, a sereghajtók előtt helyezkedik el. Még mindig a Lada. A GFK Piackutató Intézet je­lentése szerint a közleke­désben részt vevő gépkocsik között - 20 százalékkal - a Lada vezet. Utána Wart­burg, Trabant, Fiat, Skoda, Opel és Ford a gyakorisági sorrend. A népszerűségi lis­tán viszont a Volkswagen az első, a Ford a második, az Opel a harmadik, a Lada pedig a negyedik. Jön a tartós túró. Külön­leges beruházásba kezdett a Nádudvari Agráripari Szö­vetkezet: jégkrémgyártó üzemét túrógyárrá alakítja át. Itt januártól évi 2000 tonna, nálunk még nem for­galmazott tartós étkezési te­héntúrót állítanak elő. Élénkülés a tőzsdén. A Budapesti Értéktőzsdén kedden 119,29 pontot emel­kedett a tőzsdeindex, a BUX-záróértéke 6573,89 pont. A húzórészvények zöme árfolyamnyereséggel zárta a napot: a Mól 4155, a BorsodChem 5390, a TVK 3405, a Graboplast pedig 9950 forinton zárt. A Matáv enyhén erősödött, az Egis komoly nyereséggel, 8750 forinton zárt. Javul gazdaságunk ázsiója Londoni üzenet: a magyar politikusok gratulálhatnak maguknak Javított mind az idei, mind a jövőre várható magyar GDP-nö- vekedésre korábban megadott előrejelzésén a világ egyik leg­nagyobb értékforgalmi háza, a Nomura. Londoni piacelemző irodája szerint „a magyar politikusok gratulálhatnak maguk­nak” a gazdasági mutatók miatt. Az év végi összesítést készítő szakemberek Londonban kö­zölték: a bruttó hazai termék idei teljes évi növekményére eddig érvényben tartott 2,5 szá­zalékos prognózist 3 száza­lékra, az 1998-ra előrejelzett 3 százalékot pedig 4 százalékra módosította. A Nomura szerint a magyar kormány különösebb hírverés nélkül áthelyezte a gazdaságpo­litika hangsúlyát a kereske­delmi egyensúly helyrebillenté- séről a reálbérek növekedésére. Az új politikát azonban, ame­lyet a választások közeledése magyaráz, megtámogatja a gazdaság kínálati oldalának gyors erősödése. Ezt tükrözi az export feltűnő bővülése, amely a piacelemzők adatai szerint a tavalyi első félévhez képest 39 százalékkal magasabb lett. (Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban az export ugyanebben az időszakban 2,8-3,8 százalék között nőtt.) A Nomura különösen figye­lemreméltónak tartja, hogy a gazdasági növekedés gyorsulá­sát, a térség többi országától el­térően, Magyarországon nem a külső egyensúlyi helyzet rom­lása, hanem javulása kíséri. A ház szakértői úgy vélik: a kivitel kiugró emelkedésének fő hajtóerejét az országban megtelepedett nemzetközi nagyvállalatok, mindenekelőtt az autógyárak adták. Az összképen egyetlen sötét folt az infláció, amelynek csök­kenési üteme a szakértők sze­rint lassul, és tovább fog las­sulni a lakossági fogyasztás jö­vőre várható 2 százalékos emelkedése miatt. A Nomura az 1997. végi fogyasztóiár-inf- lációra korábban megadott 17,2 százalékos jóslatát 18 száza­lékra, az 1998-ra adott 11,5 százalékos előrejelzését 14,5 százalékra módosította. Hogyan adózzunk az idén? Levonható kedvezmények Az összevont adóalapból le­vonható kedvezmények kö­zül a lakáscélú megtakarítá­sokat, az üzleti hitel kamat- kedvezményét tekintjük át. A lakáscélú megtakarítások utáni adókedvezményt csak az 1997. január 1-je előtt megkötött szerződésekre le­het igénybe venni, s utoljára majd 2001-ben. Ez az összeg az adott évi megtakarítás 20 százaléka, de legfeljebb évi 12 ezer forint. Ha a lakáscélú betét a felvételét követő 30 napon belül lakás-takarék­pénztárba kerül, akkor az is lakáscélú felhasználásnak minősül. Adókedvezmény jár a la­káscélú felhasználásra felvett hitel tőke- és kamattörleszté­sére fordított összeg után, amennyiben ezt a pénzintézet­tel 1993. december 31-e után kötött szerződés igazolja. A kedvezmény mértéke 20 szá­zalék, de legfeljebb 35 ezer forint. A szerződéskötést azért kell hangsúlyoznunk, mert az szja-törvény szerint az 1994—95-ben nem új lakás vásárlására fordított hitel tör­lesztésére a kedvezmény nem vehető igénybe. Az üzleti hitel 25 százalé­kos kamatkedvezménye csak az 1997. január 1-je előtti szerződésekre, azok kifutá­sáig vehető igénybe. Már nem jár adókedvez­mény a szövetkezeti üzletrész vásárlása után sem. Cs. J. A fertőzés komoly károkat okozhat az állományban Szakemberek a májmételyről Májmétellyel fertőzött szarvasokat találtak a Szigetközben. A szakemberek feltételezése szerint a parazitákkal vízi csigák fertőzték meg a vadakat. Pánikra azonban nincs ok, mert a fer­tőzött állat húsának fogyasztása az emberre nézve veszélytelen. Kár legfeljebb a vadgazdálkodókat és exportőröket érheti. Dr. Majoros Gábortól, az Ál­lat-egészségügyi Intézet parazi- tológusától megtudtuk: ha aránylag kis számban kerül be a kórokozó a vadon élő állat szervezetébe - nem okoz na­gyobb bajt. A vadak májában megtelepedő peték ugyanis az ürülékkel távoznak. Á kikelő lárvák azonban a nedves terüle­teken élő vízi csigákban keres­nek menedéket, ahol gyorsan elszaporodnak, majd kirajzanak és tömegesen tapadnak rá a fű­szálakra. Ezeket legelik le a ké­rődző agancsos vadonélő és há­ziállatok. Csakhogy míg a szar­vasok, őzek nem pusztulnak bele a betegségbe, addig a le­gelő háziállatok - a szarvas- marhák, a birkák, a juhok - sú­lyosan megbetegedhetnek és el is hullhatnak. A beteg állat húsa - a májon kívül - alkalmas em­beri fogyasztásra, a fertőződés veszélye teljesen kizárt. A vadgazdálkodásban jelen­tős károkat okozhat a betegség terjedése. A mételytől megtá­madott jószág sorvadni kezd, mája nem funkcionál megfele­lően, agancsainak súlya csök­Vadgazdálkodás szövetkezeti ágazatként Jászdózsán A szomszéd földje mindig „vadabb’? Fácánnevelőt alakítanak ki Jászdózsa közigazgatási területén a ’96-os vadászati törvény életbe lépéséig a szomszédos települések négy vadásztársasága folytatott vadászati tevékenységet. Az új törvény adta lehetősé­geket kihasználva a Tarnamenti Mezőgazdasági Szövetkezet önálló ágazataként kezdték meg a vadgazdálkodást. Miután az új törvény alapján a földtulajdonosok rendel­kezhetnek, hogy területükön kinek adják a vadászati jo­got, megindult a rivalizálás az egyes vadásztársaságok között. Kovács István, a me­zőgazdasági szövetkezet el­nöke elmondta, a helybeliek és a szövetkezet kezdemé­nyezésére, az önkormányzat támogatása mellett megpró­bálták kihasználni a törvény adta lehetőségeket, hogy ön­álló a vadgazdálkodáshoz foghassanak. A meghatalmazások ösz- szegyűjtése fájdalmasan érintette az eddig ott vadászó társaságokat. A területükkel határos jászapáti társasággal, valamint az annak idején a dózsai határban vadászó árokszállási társasággal sike­rült gond nélkül megegyezni az új helyzetről, de a másik három - jákóhalmi, herényi, tarnaörsi korábban itt va­dászó társasággal még min­dig vannak területi vitáik. A további problémák elkerülé­sére - más területén kilőtt ál­latok, az itt folytatott bérva­dásztatás - a dózsaiak bíró­ságon jelezték aggályaikat a nehezen követhető határsá­vok egyértelmű kijelölésére. A szövetkezet kérte és kapta bérbe az elkövetkező tíz évre a vadászati jogot a dózsai földeken. A szakmai elvárásoknak megfelelő terü­leti alapú vadásztársaságot nem tudtak volna alakítani, így létrehozták a Tarnamenti Bérkilövő Vadásztársaságot, amely a vadászati tevékeny­séget szervezi. A szövetke­zet a vadgazdálkodás aktuá­lis feladatait vállalta magára, a kettőjük között megkötött együttműködési megállapo­dás alapján. Szakszerű vadgazdálkodás­sal, és kedvező időjárás mel­lett várakozásuk szerint fo­lyamatosan tartható lesz terü­letükön a meglévő közepes, jó 'vadsűrűség. Már elkezdték a fácánnevelő kialakítását. Je­lenleg hétezer négyzetméteres területet fedtek már le a nö­vendék fácánok nevelésére. Jövőre a régi baromfitelepet átalakítják, és komplex fácán­nevelőt rendeznek be. banka A kunhegyes! Ilosvai Varga István Művelődési Központ Képzőművészeti Körének a kiállítása december 10-ig látható a művelődési központ emeleti galériáján. Az al­kotást kedvelő gyerekek a helyszínen szaktanárok segítségével sajátítják el a rajzolás és fes­tés fortélyait. . fotó: mészáros ken és formája is megsínyli a betegséget. Az ilyen állat nem exportálható, trófeája értékte­len zsákmány a hivatásos vadá­szok számára. A földművelésügyi tárca jár­ványügyi szakemberei a fertő­zés kapcsán az állat-egészség­ügyi rendelkezésekre hívják fel a figyelmet, mert azok részlete­sen szabályozzák a paraziták el­leni védekezés módját és a gyógykezelést is. A szigetközi fertőzés körülményeit már vizsgálják és az eredménytől függően hamarosan megteszik a szükséges intézkedéseket. Az Állat-egészségügyi Inté­zet a vadászok kérésére diag­nosztizálja az elejtett, befogott, bel- és külpiaci értékesítésre szánt vadakat. Újvári Gizella A takarékoskodás csak a parlagfűnek használ Ami elviszi a hozamot Búzából a tavalyi 3,9 mil­lió tonnával szemben az idén 5,3 millió tonna ter­mett. A hektáronként 4,2 tonnás termésátlag 28 szá­zalékkal volt jobb, mint az elmúlt esztendőben, ugyanakkor 14 százalék­kal maradt el az 1986-90 évek hozamaitól - számol be a GKI Gazdaságkutató Rt. jelentése. Hiába volt jó az idei búza­termés, ha annak a szoká­sosnál lényegesen nagyobb hányada - mintegy a fele - nem ütötte meg az étkezési minőséget, állapítják meg a gazdaságelemzők. A szak­emberek szerint az ilyen nagyarányú rossz minőségre nem fogadható el magyará­zatként az aratáskori kedve­zőtlen időjárás és a sok csa- ‘■padék. Sokkal inkább arról van szó, hogy a talajok évek óta tartó kizsarolása károsan befolyásolja a termés meny- nyiségét és minőségét. To­vábbra is rendkívül alacsony a műtrágya, különösen a ká­lium és foszfor felhasználá­sának mértéke. 1997 első félévében fo- lyóáron számolva 14 száza­lékkal csökkent a növény­védő szer felhasználása. E „spórolás” miatt terjedtek el - többek között - a mező- gazdasági és egészségügyi szempontból is veszélyes gyomnövények,. mint...pél­dául a parlagfű. U. G. „Hurka, kolbász, malacfarka, disznóölés napja van ma” Ilyenkor, András-nap körül éjszakánként már sokszor köd gomolyog a határban, az utcákon, a kertes házak udvarán, így senki sem látja, hogy mikor fagy kopogósra a vályúban felejtett víz, az ébren szendergő hajnalban pedig egyre többször malac­visításra riad. Néhány évtizeddel korábban még jeles eseménynek számított a disznótor, megérkezett a köze­lebbi, távolabbi rokonság apraja, nagyja. Szalmával perzseltek, este nyolc után kezdődött a va­csora, és addig nyúlt, amíg el nem álmosodon, törődött a ven­dégsereg. Olykor érdekesebbnél érdekesebb történetek övezték a jeles családi eseményt, amelyek közül most átnyújtunk egy cso­korra valót. „Nem fogy már a kukorica Odavan a mangalica, Égnek mered keze-lába Jaj, istenem, ki csinálta? Hogy ki? Ritkán a hentes, leg­többször egy hozzáértő böllér. Akár a kunhegyesi, kunmadarasi határban a századforduló körül. Már az este is bekönyökölt az ab­lakon, noha lámpát még nem gyújtottak. A nagyszobában ön­feledten játszott a gyermeksereg, az emberek már a kolbászhúst darabolták, és a kicsik mellett ott melegedett a 87 éves nagymama is a kemence padkáján. Égyszer csak a mama lefordult. Megijed­tek a lurkók, rohantak kifelé. Ér­kezett a segítség, dianával töröl- gették a homlokát, mellkasát, de hát halál ellen akkor sem volt or­vosság. Felöltöztette két asszony illően, majd egy teknőben kivit­ték a nagykonyhába, és fehér le­pedőt terítettek rá. Közben azért haladt a munka, igaz, nem lett nagy vacsora, ha már a disznótor halotti torba fordult. Este még megnézték a mamát, majd ráhúz­ták az ajtót, mert azt a helyiséget soha nem zárták. Reggel keresték: lett nagy ria­dalom, se mama, se teknő. Vala­kik a sötétség óráiban megtréfál­ták őket, jóféle, disznótoros re­ményében kocsival érkeztek, és elvitték a fehér ruhával letakart teknőt. Nekiindultak keresni az elhunytat a végtelen határban, és Pusztakettős környéken akadtak rá. Gyanítom, mekkora lehetett a tolvajok meglepetése, amikor megnézték, mit is loptak, és ki­derült, hurka, kolbász helyett egy töpörödött öregasszony kopo­gósra fagyott teste a „zsák­mány”. Talán még most is sza­ladnak. „Itt van a gazdának utolsó pint bora, ilyen cudar féreg ez a filoxera Bizony az, éppen ezért ilyenkor vigyázni kell a borral, de még inkább a pálinkával, mert köny- nyen megárt. így történt ez a Kunságban is. Éjszaka egyre jött a hízófogó sereg, mert délre vé­gezni kellett - volna. A nap fel­hajtással kezdődött: négyen fel­hajtottak közel egy liter pálinkát. Utána még egy keveset, és fél kettő után üvegesedő szemekkel keresték az ólat. A gazda bemá­szott, hogy nógassa a disznót, a sógor meg egy jókora bunkóval várakozott az ajtó mellett, hogy leüti a röfögőt. Valami hiba csúszhatott a célzásba, mert az ütést a tulajdonos, annak is a háta kapta. Egyet nyekkent, és úgy maradt az ártatlan, a hízó meg visszaballagott a helyére. Nagy lett a ribillió, gazduram akkorát kapott, hogy a debreceni kórházban kötött ki. Ékes bizo­nyítékaként annak, előbb le kell vágni a hízót, és utána ajánlato­sabb a nátha ellen öblögetni. „Megjelentem a fülével, itt vagyok most iziben, akinek már foga nincsen, Harapja az ínyivei.” Igen ám, de amíg oda eljut az ember, meg kell perzselni az eb­adtát. Mostanság ez gázzal tör­ténik, de hát esetünkben a disznó nem akart kimúlni a megyehatár széli kis faluban. Zseniális ötlet­nek bizonyult: bedugják a per­zselő csövét a szájába, gázt ve­zetnek bele, és addig nyeli, míg megfúl. így is történt, tele lett az állat gázzal. Utána meggyújtot ták a perzselő végét és „borot válni” kezdték a lánggal a sző rét, pirítani a bőrét. Ment ez eg; darabig, de berobbant a jószág ban lévő rengeteg gáz, és hatal más durranással darabokra sza kította a négylábút. A maradvá nyaiból jutott az ott állók képéh éppen úgy, mint a közeli eperí ágaira, merthogy azt is meg kel lett mászni, mire a felét úgy ahogy összeszedegették. „Ki-ki köszörülje a bicskája élét, disznótorost hozok, azért köszörüljék a bugylijuk élét, aprítsák a kolbászt, ne a tányér szélét.” Aprították volna, ámbátor az Új szász környéki tanyán harapó volt a 240 kilós négylábú. Me; kellene fogni, de hogyan? Fői mabontó ötlete támadt a gazd testvérének. Lévén rendkívül hi deg abban a januárban, felöntöt ték egy veder vízzel az aklot, é percek múlva olyan lett, akár korcsolyapálya. Ezen majd el esik a jószág. így is lett, csak ai ról feledkeztek meg, ők is hason lóan járnak. Nagy keservesen a állat szájába raktak egy moslék keverő fát, és nekiestek. Arr ügyeltek, hogy harapni ne tud jón, bár olykor négyőjüket i forgatta a kupacban. Ráadásul hátsó lábával az egyik szomszé dot alaposan telibe találta vala mivel lejjebb a derekánál. Nag kár nem esett a szerszámmá mert 66 éves volt az „áldozat’ de azt a napot ma is emleget pedig már nyolcvan felé ballag. Manapság már pisztollyal le vik fejbe a moslékfalót, azutá gyorsan leszúiják, így ritkán tői ténnek efféle esetek. A bele tisztításával sem bíbelődne! nem is értenek hozzá, és var ahol hurka, kolbász sem készü mert csak a hús kell. Az me bele a mélyhűtőbe. Mire lebuki a nap, nyoma sincs a disznóvá gásnak. Hazamegy mindenk csak a család marad és esetle esti olvasnivalónak ez a néhán történet. D. Szabó Mikié

Next

/
Oldalképek
Tartalom