Új Néplap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-26 / 276. szám

2. oldal Világtükör 1997. november 26., szerda „Polgári fordulatot” vár a jövő évben esedékes választá­soktól Orbán Viktor és Duray Miklós. A Fidesz-MPP elnöke, aki Pozsonyban tárgyalt az Együttélés vezetőjével, esélyt lát arra, hogy az Európai Unió tárgyalásokat kezd majd Szlo­vákiával az uniós tagságról. Borisz Jelcin kész Groznijba látogatni. Az orosz elnök beje­lentette: a helyszínen kívánja tanulmányozni a csecsenföldi újjáépítést. Utalt arra, hogy az idén májusban aláírt kétoldalú szerződés áttörést jelentett a po­litikai kapcsolatokban. Titkos tervezetet dolgozott ki az izraeli miniszterelnök a pa­lesztinokkal kötendő megálla­podásra. A dokumentumban nem szerepel a „palesztin ál­lam” kifejezés. Ehelyett Netan­jahu szavatolná a palesztinok­nak, hogy joguk lesz „autonó­miában és szabadságban” élni. Súlyos kétségeket vet föl az Egyesült Államok világpoliti­kai szerepvállalási készségével kapcsolatban az a tény, hogy az amerikai kongresszus nem sza­vazta meg az ENSZ-szel szem­beni tartozás törlesztését - je­lentette ki az ENSZ-főtitkára. Az amerikai törvényhozás a közelmúltban törölte azt a 926 millió dollárt, amely a tartozás nagy részének a kifizetésére szolgált volna. Nő a Majna-Duna-csatoma jelentősége. A vízi úton évi há­rommillió tonnáról 6,7 millió tonnára nőtt a szállított áru mennyisége a 171 kilométeres víziút 1992-es megnyitásától 1995-ig. Tavaly a teherszállítás 6,2 millió tonnára esett vissza. Félmillió állattenyésztő legalább 100 olasz város köz­pontjában tüntetett kedden. Eh­hez jött a tejtermelők tiltako­zása is, jóllehet a kormány beje­lentette, hogy a tejkvóták túllé­pése miatt kiszabott közösségi büntetés jelentős részét az ál­lam magára vállalja. 16-an meghaltak, 22-en meg­sérültek a venezuelai La Saba- neta börtönben, ahol rövidzárlat következtében tűz ütött ki. 1994-ben ugyanitt több mint száz rab halt meg a szemben álló bandák összecsapásaiban. Tavaly a caracasi La Planta börtönben 25 fogoly vesztette életét, amikor a foglárok tüzet nyitottak az elítéltekre. Közös nyilatkozatban ítélte el öt közép- és kelet-európai új­ság főszerkesztője a Szvaboda című független fehérorosz napi­lap betiltását. A bezárás ellen a lengyel Gazeta Wyborcza veze­tőjén kívül a Magyar Hírlap, a cseh Lidové Noviny, a szlovák SME és az orosz Obscsaja Ga­zeta főszerkesztője tiltakozott. Bosznia betiltja a taposóaknákat Még mindig negyedmillió szerkezet lapul a földben Bosznia egyelőre nem hagyható magára, mert még nem ala­kult ki tartós stabilitás - jelentette ki a német külügyminisz­ter. Moszkvai vélemény szerint viszont a hét végi választások előrelépést jelentenek a válság rendezésének útján. Nem hoznak érdemi változást a balkáni országban a boszniai Szerb Köztársaságban megtar­tott választások. Ezért a nem­zetközi békefenntartó erő, az SFOR jelenléte továbbra is in­dokolt. A NATO vezette kato­nai köteléknek az előírt határ­időig, június végéig a helyszí­nen kell maradnia - mondta Klaus Kinkel. A német kül­ügyminiszter szorgalmazta, hogy azt követően az új nem­zetközi erőnek a mostaninál szélesebb hatáskört biztosítsa­nak. A nyilvánvalóan fontos katonai célkitűzések mellett az új kötelék nyújtson nagyobb támogatást a demokratikus vi­szonyok megteremtéséhez, va­lamint a gazdasági újjáépítés­hez. Emellett kapjon egyér­telmű megbízatást a háborús bűnösök elfogásához is. A Kreml álláspontját ismer­tetve Valeríj Nyesztyeruskin viszont úgy fogalmazott, hogy a parlamenti választások „nagy előrelépést jelentettek az alkotmányos-politikai vál­ság demokratikus rendezésé­nek útján, s előrevitték a béke- folyamatot is”. Szarajevóban egyébként be­jelentették, hogy Bosznia- Hercegovina csatlakozik a ta­posóaknák betiltásáról szóló nemzetközi szerződéshez. A taposóaknák nem egészen két év alatt 539 személyt súlyo­san, 244-et pedig könnyebben megsebesítettek. Az ENSZ adatai szerint Boszniában ed­dig 18 026 aknamezőt térké­peztek fel, amelyeken becslé­sek szerint mintegy negyed- millió akna lapul a földben. A köztársaság területén mintegy hárommillió aknát telepítettek a harcok idején. Ausztriának a NATO-ban a helye „A NATO-csatlakozási költségeket eddig mértéktelenül ma­gasra becsülték” - nyilatkozta a bécsi Kurier című napilap­nak az osztrák alkancellár-külügyminiszter. Wolfgang Schusselt úgy tájé­koztatta a cseh külügyminisz­ter, hogy a NATO a három tárgyalások során semmilyen követelést nem fogalmazott meg ezen országok katonai költségvetésével kapcsolat­ban. Nincs szó arról, hogy az észak-atlanti szövetség meg­követelné a minimális katonai kiadások szintjét - erősítette meg az alkancellár. Schüsselt a múlt héten több európai fővárosban úgy tájé­koztatták, hogy csak a tagsági díj, az országok által a NATO- költségvetéshez fizetett összeg volt a tárgyalások témája. A hazája NATO-csatlakozását nyíltan szorgalmazó politikus azzal érvel, hogy az osztrá­koknak nem kell átállási költ­ségekkel számolniuk, hiszen a hadsereg máris igyekszik NATO-kompatibilissá tenni felszereléseit. Nyelvi háború Belgiumban A törvény betűje és szelleme nem egyezik a valósággal Aligha nevezi magát bárki is belgának, inkább flamandnak, vagy vallonnak. Ki-ki aszerint, hogy mi az anyanyelve. Európa egyik legkisebb és egyik legdemokratikusabb álla­mát nagyon régen megosztja az áldatlan nyelvi villongás. Európa nyugati felében szinte akadálytalanul átjárhatók a ha­tárok, ám a népek, népcsopor­tok bizonyos szembenállásán a falak leomlása mit sem vál­toztatott. Belgium az egyik legjobb példa erre. Brüsszel körzetét például kifejezetten válságövezeteknek minősítik, mert közigazgatásilag Fland­riához tartozik, holott itt több­nyire franciául beszélnek. A nemsokára esedékes helyhatósági választások előtt az illetékesek a feszültségek éleződésétől tartanak. Már megesett korábban is, hogy a nem hollandul beszélőket Flandriában megpróbálták tá­vol tartani a szavazóurnáktól. A vallon körzetekben termé­szetesen ennek a fordítottja szokott előfordulni. S ez utóbbi régió egyik legfrissebb szenzációja: vallonok egy csoportja szeretné napirendre tűzni az elszakadást, Vallónia Franciaországhoz történő csa­tolását szorgalmazza. Az ország nyelvi megosztá­sát 1962-ben határozták el. Ekkor született meg a flaman- dul beszélő Flandria és a fran­ciául beszélő Vallónia. Az ak­kori törvény még hangsú­lyozta, hogy a „nyelvi szige­tek” lakossága minden vonat­kozásban korlátlan cselekvési szabadságot élvez. A nyelvi térkép azonban még ennél is tarkább. Eupen- ben, Malmedyben és más ke­leti tartományokban mintegy nyolcvanezer ember beszél németül. Egy csaknem tízéves törvény nekik is minden jogot biztosít, „beleértve a Valló- nián belüli teljes kulturális és nyelvi autonómiát”. Leg­alábbis papíron... Hírháttér Borús hangulatú csúcs Óvatos, a hosszú távú fejlődésbe vetett optimizmus jellemezte az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) ál­lam- és kormányfőinek kétnapos, Kanadában rendezett találkozó­ját. Ám a derűlátást érezhetően beárnyékolta az ázsiai térséget immár hónapok óta sújtó valutakrízis, az a tőzsdeválság, ami Ma­lajzia és Indonézia, Thaiföld és Dél-Korea után Japánt is utolérte. A nyolc évvel ezelőtt alakult, s a régiónak immár másfél tucatnyi országát összefogó tömörülés csúcsértekezletein hagyományosan a szabadkereskedelem elősegítését, a vámleépítés ütemezését, s más, a gazdaság ösztönzését előmozdító lépéseket szoktak megvitatni. A mostani, vancouveri tanácskozás borúsabb légköre azonban ettől eltért: Clinton elnöktől Hasimoto japán miniszterelnökig, Albright asszonytól a kínai államfőig mindenki inkább a térség gondjaival, illetve a lelassult fejlődés hatásával foglalkozott. Az ugyanis kez­dettől világos volt, hogy a sokáig példaképként emlegetett ázsiai gazdaság botladozásai máshol is baljós következményekkel járnak: globalizálódó világunkban egy hongkongi tőzsdekrach másnapján New Yorktól Londonig és Budapestig érezhetők a következmények. Az APEC sikerét vagy kudarcát az európai vezetők is megkülön­böztetett figyelemmel követik, hiszen ha megvalósulna a 18 tagál­lam, köztük a Kínához, Japánhoz és az USA-hoz hasonló gigászok célkitűzése, akkor a világ legnagyobb, az Európai Uniót is lepipáló szabadkereskedelmi övezettel kellene számolni. A mostani csúcs azonban a jelen gondjaival foglalkozott. Szondy Gábor Irak kibékülne a világgal Szaddám nem engedi a paloták átkutatását Irak szeretné, ha időhatárok közé szorítanák az iraki tö­megpusztító fegyverek meg­semmisítését ellenőrző ENSZ- bizottság tevékenységét. Bagdad közleményben szor­galmazza, hogy gyorsítsák fel a világszervezet ellenőrző bizott­ságának tevékenységét. Iraki érvelés szerint Bagdad már tel­jesítette az ENSZ határozatait, és így annak fel kellene oldania azokat a büntető intézkedése­ket, amelyeket Kuvait leroha- nása után rendelt el. Szaddám Húszéin és hívei szerint időnként más országok repülőivel kellene felváltani az amerikai U2-es kémrepülőket. és az ENSZ Biztonsági Taná­csának többi állandó tagállama is küldhetné felderítő gépeket Irak fölé. Az ENSZ ellenőrei tegnap ipari, mezőgazdasági, illetve olajipari helyszíneket vizsgál­tak át, de nem találtak tiltott fegyvereket. A világszervezet munkatársait sehol nem akadá­lyozták, bár az ellenőrök nem próbáltak Irak által „kényes­nek” nyilvánított helyszínekre bejutni. Amerikai illetékesek szerint Irak 63 létesítményt próbál kivonni az ellenőrzés ha­tálya alól, vélhetően azért, mert fegyvereket, vegyi anyagokat illetve dokumentumokat rejte­getnek Szaddám palotáiban. Brüsszelben panaszkodnak a magyar rendőrségre Az apa továbbra is hallgat Őrizetben marad a Brüsszel­ben letartóztatott Pándy Ág­nes. A 39 éves asszonyt gyil­kosságokban, illetve egy gyil­kossági kísérletben való rész­vétellel vádolják. A belga lapértesülések szerint egy magyar asszonynak és lá­nyának a csontjait is megtalál­ták a magyar-belga lelkész brüsszeli házában. Áz újságok Adi Bertának nevezik a 12 éves kislányt, az anya nevét nem közlik. Az asszony állítólag há­zassági hirdetésre jelentkezett, és miután hat hónapig lányával együtt Brüsszelben élt, nyomta­lanul eltűnt. A brüsszeli ügyészség szóvi­vője elmondta: az Interpolon keresztül a magyar rendőrség­hez két hete intézett kérdése­ikre mindmáig várják a választ. A nyomozók az együttműkö­dési készség hiányával vádol­ják a magyar rendőrséget. A vizsgálati eljárást zavaró kö­rülménynek tartják azt a hétfői magyar rendőrségi közlést, amely Ágnes felelősségének csökkentését sugallta. Brüsszelben továbbra is ter­vezik, hogy szembesítik apát és leányát. Napirenden van az a lá­togatás is, amelynek során az asszonyt kiviszik a gyilkossá­gok helyszínére, az Ydnap ala­pítvány székházába. Pándy Ág­nes vallomása szerint vala­mennyi családtagot abban a házban gyilkolták meg. Visszahívott Opelek Az Opel autógyár negyedmillió autót kénytelen visszarendelni egész Európában a márkaszervi­zekbe. A márkakereskedők segít­ségével minden érintettet levél­ben tájékoztatnak. Egy német lap szerint a bordás ékszíjjal van a gond. Az Opelnél az 1993. augusztus és 1996. január között gyártott összes 1400, vagy 1600 köbcen­timéteres, 16 szelepes motorral felszerelt személyautót átvizsgál­ják és szükség esetén javítják a szervizekben. Ez többnyire a Corsákra, Astrákra és esetleg Tigrákra vonatkozik. A visszahí­vás már hónapok óta zajlik. Az FBI főnökét meggyilkolták? Hoover, az amerikai szövet­ségi államrendőrség híres-hír­hedt vezetője sok éven keresz­tül állt az FBI élén. Herbert Hoover titokban még a vezető politikusokat is figyeltette, így sokan tartottak tőle. Egy kutató állítása szerint végül a rendőrfőnök maga is ráfizetett erre. Nem természe­tes halállal halt meg 1972-ben, 72 évesen. Megmérgezték. A szenzációszámba menő állítás James Starrstól, a wa­shingtoni egyetem kórbonctan- professzorától származik. Sze­rinte Hoover, akinek enyhén magas vérnyomásán kívül semmi baja nem volt, nem hal­hatott meg heveny szívelégte­lenségben, amint az a halotti bi­zonyítványán áll. Ennek való­diságát annál is nehezebb el­lenőrizni, mivel az FBI-főnököt a lehető leggyorsabban elföl­delték, mellőzve a boncolást is. Egyébként a Harvard Egye­tem lapja már 1973-ban névte­len forrásra hivatkozva jelen­tette, hogy az előző évben - te­hát a halál esztendejében - be­tört valaki Hoover házába, és mérget kevert a lakó tisztálko­dószerei közé. Starrs kérését, hogy adják ki neki a Hoover halálával kap­csolatos iratokat, az illetékes hatóság elutasította. A profesz- szor ezért most bírósághoz for­dult az ügyben. FEB Ha gépjármű-felelősségbiztosítás, akkor Még 1000 Ft a kedvezmény új ügyfeleinknek, ha ügyfélszolgálati irodáinkban vagy a vidéki postákon személygépkocsi gépjármű-felelősségbiztosítást kötnek. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Springer-Magyarország Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Felelős szerkesztő: BERKI IMRE • Szerkesztő: Tóth András Tervezőszerkesztő: Einvág Zoltán • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NÁNAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tér l. I. sz. Irodaház, Pf.: 105. Telefon: 56/424-444, fax: 56/422-853, e-mail: ujneplap@axels.hu • Készíti a Cofinec Hungary Rt. - Petőfi Nyomda, 6001 Kecskemét, Mindszenti krt. 63. • Felelős vezető: Fábián Endre nyomdaigazgató • Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére terjeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „Rónahír” Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Nyugati u. 5-7. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. Telefon: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással a Postabank Rt. 11993609-03301214 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok, Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény, Bercsényi út 5. Tel.: 57/412-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon: 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út 4. Tel.: 56/390-959, 35. mellék vagy 06-60-454-865, Kunhegyes, Kossuth út 40. Tel.: 59/326-961. • Előfizetési díj egy hónapra 595 forint, negyedévre 1785 forint, fél évre 3570 forint, egy évre 7140 forint. • Az áruspéldányok ára: 29,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1644 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7.30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133 tagjelölt országgal, Csehor­szággal, Lengyelországgal és Magyarországgal folytatott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom