Új Néplap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-25 / 275. szám

1997. november 25., kedd Adótanácsadó 5. oldal Hogyan adózunk 1998-ban? Jövedelmi adótábla 1998-ra (a százalékos adókulcsok jövedelmi sávonként) Fü§§őie§es tengely: adókulcs a sávban. Vízszintes tengely: az éves jövedelem összege, ezer Ft-ban kifejezve. A munkavállaléi járulék mértéke: 1,5%. A nyugdíj- és eü. járulék mértéke: 7,0%+3,0%. A nyugdíjjárulék adékedvezmény, mértéke: 25,0%. A járulékfizetési felsi határ: 1 565 150 Ft/év. Adéjéváírás: a bérjivedelem 20,0%-a, de legfeljebb 41000 Ft. (Folytatás a 4. oldalról) A mezőgazdasági szféra változásai A mezőgazdasággal összefüggő változások közül a legjelentősebb a három hektárt meg nem haladó termőföldtulajdonnal vagy haszon- élvezettel rendelkezőket érinti. A termőföld bérbeadásából vagy a földjáradék címén kapott bevétel egésze jövedelemnek számít és azt továbbra is 20 százalék adó terheli. Nem kell azonban a termőföld haszonbérbeadásából származó jöve­delem után ezt az adót megfizetnie annak, akinek a tulajdonában és/ vagy haszonélvezetében az adott év egésze során 3 hektárnál keve­sebb termőföld van. Fontos kisegítő szabály, hogy akinek tulajdonában eddig még nem nevesített részarány földtulajdon van, annál a termőföld értékét hek­táronként 20 aranykoronával felszorozva kell figyelembe venni. Új eljárási rendelkezés az is, hogy a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatása a föld fekvése szerint illetékes ön- kormányzati adóhatóság feladata és egyben az ebből származó teljes bevétel is az önkormányzatot illeti meg. Az adót az önkormányzati adóhatóságnál kell bevallani és megfizetni minden év március 20-ig. Ha a magánszemélynek több önkormányzat illetékességi területén is van bérbeadott földje, akkor ezt önkormányzati adóhatóságon­ként külön-külön is meg Leli tennie. Ha a termőföldet jogi személy vette bérbe, akkor az adót a jogi személynek a bérleti díjból a lefizetéskor le kell von­nia. Nem terheli azonban a bér­lőt ez az adómegállapítási és adólevonási kötelezettség, ha a jogi személy és a haszonbérbe­adó magánszemély írásos nyi­latkozatot ad arról, hogy a tulaj­donában lévő és/vagy a haszon- élvezeti jogával terhelt termő­föld együttes mértéke, a kifize­tés időpontjában az adómentes határt - 3 hektárt - nem lépi át. Azokban az esetekben, amikor a bér­beadó magánszemély a termőföld bérleti díját nem jogi személytől, hanem más magánszemélytől kapta, vagy a jogi személytől termé­szetben kapta, illetve ha az adó összegét ez utóbbi elmulasztotta le­vonni, az adót a bérbeadónak kell megfizetnie, mégpedig a jö­vedelem megszerzésének ne­gyedévét követő hónap 12-ig. A mezőgazdasági őstermelő - és e fogalmon belül a mezőgazda- sági kistermelő is értendő - adó­zási szabályai lényegesen nem változtak. Az 1997. évi LXXXVIII. törvénnyel év köz­ben is módosult a személyi jö­vedelemadó oly módon, hogy az őstermelői tevékenységi körbe tartozik (1997. január 1-jével visszamenőleges hatállyal) a ve- tőmag-bértermelés, az állatneve­lés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása is. Ezekben az esetekben az ős­termelői tevékenységből szár­mazó bevétel megállapításakor a teljesítéskor átadott állat vagy termék értékét - bruttó árát - kell az őstermelő bevételeként figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy az évi 250 ezer forintos, a 1,5 millió forintos és az évi 4 millió forintos bevételhatárhoz kapcsolódó különféle rendelke­zések alkalmazásánál is e sza­bály szerint kell eljárni. Azok a mezőgazdasági ős­termelők, akik úgy döntöttek, hogy e tevékenységből származó jö­vedelmük megállapításánál a tételes költségelszámolást választják, a jövedelem megállapításakor a termelésre átvett - kihelyezett termék vagy állat - kihelyezéskori értékét költségként figyelembe vehetik. Osztalékra, osztalékelőlegre vonatkozó változások Az 1997. évi szabályok szerint még csak 27 százalékos adómér­ték alá eső osztalék után jövőre az adó mértéke már 35 százalékos lesz. Ez a szabály úgy lép életbe, hogy valójában csak 1999-től kell alkalmazni, ugyanis a törvény átmeneti rendelkezései szerint az 1997. évben keletkezett adózás utáni eredményből 1998. évben ki­fizetett összegre még a 20-27 százalékos adómértékeket kell al­kalmazni. Hasonlóan 20 és 27 százalékos adómértékek vonatkoz­nak azokra az osztalékokra is, amelyet a cég az 1995. és az 1996. években keletkezett adózás utáni eredményéből 1998-ban fizet ki. Ha a cég az 1995. év előtt keletkezett eredménytartalékból fizet osztalékot, akkor ezt még 1998-ban is 10 százalékos adóval lehet kifizetni. Az Alkotmánybíróság 35/1997. (VI. 11.) számú határozatában 1997. december 31-ével hatályon kívül helyezte az osztalékelőleg utáni 27 százalékos adómértéket. Az osztalékelőleg adója 1998. január l-jétől tehát csak 20 százalék. Ezt mint adóelőleget kell fi­gyelembe venni az osztalék megállapításakor, azaz az 1999-ben megállapított 20 vagy 35 százalékos adómértékkel kiszámított osz­talék adójába beszámítani. Egyszerűsítő rendelkezés, hogy nem kell adóbevallást adnia an­nak, akinek az adóévben 10 ezer forintnál kevesebb osztalék- jövedelme van és ebből az adót levonták, és egyéb okból sem köte­lezett adóbevallás adására mert például csak nyugdíja van. Tőzsdei ügyletek Fontos rendszerszerű változás 1998-tól, hogy a nyereséges ha­táridős, opciós ügyletek utáni adóba a bevallás alkalmával beszá­mítható a veszteség is, azaz csak a tényleges nyereség után kell a változatlan mértékű, tehát 20 százalékos adót megfizetni. dr. Andrási János Az adómentesség fontosabb változásai A szociális és más ellátások adómentes körébe tartozó juttatások kiegészülnek a nevelési díj mellett folyósított külön ellátmánnyal. Ez az el­látmány - amely egyébként úgy adózik, mint nyugdíj - a gyermekek védelméről és a gyám­ügyi igazgatásról szóló törvény alapján nyújtott juttatás. A nevelt gyermekek ruházatának vá­sárlására, egyéb szükségleteinek biztosítására szolgál. Bővül az adómentes kör az idős korúak jára­dékával és a munkanélküliek jövedelempótló támogatásával is, amelyek 1998. évtől szintén adómentesek. A börtönbüntetés letöltését kö­vető időszakban a magánszemély újrakezdését is segíti az az intézkedés, amely szerint a bünte­tési idő alatt végzett munka ellenértéke (amely adózási szempontból a nyugdíjjal esik azonos elbírálás alá), mellett az ezen időszak alatt a büntetés-végrehajtási intézet által kifizetett más pénzbeli vagy természetbeli juttatás is 1998-tól adómentesnek minősül. Adómentes továbbá az a szociális segély is, amelyet a szabadságvesz­tés-büntetését letöltött, szociálisan rászoruló magánszemélynek a pártfogó felügyelő nyújt. Adómentes bevételnek minősül 1998-tól az évi 400 ezer forintot meg nem haladó, falusi vendégfogadásból származó bevétel. Ennek fel­tétele, hogy a falusi lakóház üzletszerű haszno­sítása kizárólag a vendégfogadásra irányuljon, és a magánszemély ez irányú tevékenységét a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasz­nosításáról szóló kormányrendelet szállásadói tevékenység folytatására előírt rendelkezései szerint végezze. Jövőre a kormány és a miniszterelnök által adományozott emléktárgy értékéből is adómen­tes lesz a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom egyti- zed részét meg nem haladó mértékű összeg. Adómentesé válik a pedagógusnak szak­könyv vásárlására jogszabály alapján adott összeg. Adómentes az elemi kárnak, katasztró­fának minősített káresemény esetén nyújtott ál­lami segély is. Adómentes természetbeni juttatásnak minő­sül a magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk értékének 50 százaléka, de legfeljebb egy magánszemély esetében évi 10 ezer forint összegű kedvez­mény. A munkáltató által természetben nyújtott étkeztetés értékéből adható adómentes összeg havi 2000 forintról 2200 forintra, az utalvány értéke pedig havi 1200-ról 1400 forintra nő. JÖNNEK A MÍNUSZOK Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fiók 5000 Szolnok, Magyar u. 8. Telefon: (56) 422-555 (pénztári órák: hétfőtől-péntekig 08-13 óráig) Szolgáltatásaink: Állampapír-forgalmazás (Magyar Államkötvény, Kamatozó Kincstárjegy, Diszkont Kincstárjegy) • Másodpiaci forgalmazás (vétel, eladás) • Újrabefektetési lehetőség • Ingyenes értékpapírszámla • Vételkor és eladáskor átutalás folyószámláról folyószámlára C1TROÉN ASSISTANCE (06-20) 365-724 C IT RÓ ÉN LEASING C | T R O É N Fedezze fel a különbséget További részletekért keresse a legközelebbi Citroen márkakereskedőt: BODEX KERESKEDŐHÁZ KFT. 5000 Szolnok, Thököly u. 83. Tel: 56/378-987, Fax: 56/374-519 Végre egy örömteli téli mínusz: -5% minden Citroen Jumper árából december végéig!* így Ön akár 170 000 fo­rintot is megspórolhat. De a Jumper nemcsak egyszerűen takarékos: kényelme a személygépkocsikkal vetekszik. Az egyedülálló modulrendszerű felépítésnek köszönhetően a számtalan lehetséges kombinációból vállalkozása típusától függően, igényei szerint választhatja ki az Ön számára opti­mális méretű Jumpert. A motor teljesítőképessége nagy se­besség mellett is érvényesül és kis fogyasztással társul. A jármű megbízhatósága és tartóssága a garancia arra: Ön is megérti, mennyi haszonnal jár a Citroen Jumper. Keresse fel a legközelebbi Citroen márkakereskedőt és győződjön meg Ön is a Jumper előnyeiről! * A raktárkészlet erejéig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom