Új Néplap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-24 / 274. szám
1997. november 24., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Lelkésznék találkoztak A berekfürdői Megbékélés Háza adott otthon a hét végén a Tiszántúli Református Egyházkerületben élő lelkésznék konferenciájának. Dr. Bölcskei Gusztáv püspök igehirdetése után felesége, dr. Bölcskeiné Agai Ilona nyitotta meg a háromnapos lelkészné konferenciát, melyet a rendszerváltás után most rendeztek meg először. Mint elhangzott, a mostani találkozó azért is fontos, mert azóta felnőtt egy új lelkészné generáció, akiket az idősebbek tanácsokkal láthatnak el, hiszen a világi foglalkozású lel- késznéknek férjük oldalán sok egyházi feladatuk van. A fiatal felségeknek meg kell találniuk a református szolgálat szépségét is, mely nem könnyű, hiszen a gyermeknevelés, a világi munka mind-mind kihívás a számukra. A három nap alatt a főfoglalkozású lelkészfeleség feladatai mellett a világi foglalkozású lelkésznők férjeire háruló szolgálatról is szó volt. A több évtizedes tapasztalatokkal rendelkező lelkésznék beszámoltak arról is, hogyan tudták áthidalni a szolgálat és a család feszültségeit. de Kunmadarason is Kevés a jövedelem Kunmadaras lakosai, vállalkozói nem igazán tartoznak a legjobb adófizetők közé - derült ki az adó beszedésének helyzetéről készült tájékoztatóból. A magánszemélyek az első félévben az előírtnál mintegy 483 ezer forinttal kevesebb kommunális adót fizettek be; A gépjármű-tulajdonosok között is vannak tartozók, akiket a hivatal adóügyi előadója szintén felszólított a fizetésre. A vállalkozók kommunális adójának megállapításához a bevallásaikat elkészítették a társas vállalkozók. Ez alapján határozta meg részükre a hivatal az 1996 év utáni adót és az idei adóelőleget. A településen huszonkilenc társas vállalkozás háromszázhuszonöt dolgozót alkalmaz, részükre 485 ezer forint adóelőleget róttak ki. Közülük ketten nem teljesítették időre adófizetési kötelezettségüket. Kunmadarason hatvany- nyolcan fizetnek iparűzési adót. A fizetési fegyelem általában jónak mondható a településen - derül ki a tájékoztatóból. A számadatok tekintetében vannak egészen alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozók és közepesek is. A legnagyobb, korrigált nettó árbevétel 39,8 millió volt, a legtöbben azonban 100 ezer forint alatti adóalapról számoltak be. Milliókat hoznak az Alföldre Városi rendőrbált rendeztek szombat este a szolnoki Pelikán Szálloda éttermében. Az immáron harmadik alkalommal megrendezett bálon fellépett a Záher tánccsoport, a Nádas György-Boncz Géza humorista duó és az Integrál zenekar. fotó: i. cs. Brüsszeli pénzekért lobbiznak Az Euro-Nefag Regionális Térségfejlesztési Kft.-t tavaly novemberében alapította a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Rt. (Nefag) és a megyei közgyűlés. A cég európai uniós pénzért, beruházási, fejlesztési technológiai programok finanszíroztatásá- ért lobbizik - ismertsége miatt - főként alföldi cégeknek.- A hosszú távú kölcsönök rendkívül kedvező feltételek mellett igényelhetők - tájékoztatta lapunkat Zelnik István ügyvezető igazgató. - A kapott hitelt 1-2 év türelmi idő után, 5-6 éves futamidő alatt kell visszafizetni, 6 százalék körüli éves kamattal. Kis- és nagyvállalatok, szövetkezetek részére kínáljük képviseletünket. Mint megtudtuk, az eltelt rövid idő már eredményeket is hozott. Megvalósult egy konkrét.- 142 millió forintos fejlesztés az Országos Közlekedésfinanszírozási Rt. számára, 10 Volvo traktor vásárlására. Előkészítés alatt van két nagyobb projekt. A szolnoki iparihulladék-feldolgozó üzem építéséhez 600 millió, míg egy előregyártott házgyári elemeket gyártó üzem telepítéséhez 2 milliárd forintot kívánnak szerezni. A mezőhéki Táncsics Mezőgazdasági Szövetkezet három éves beruházási, fejlesztési programját uis- „patronálják” óOhmiilió forint megszerzésével, amiből a mezőhékiek a mezőgazdasági gépparkjukat, a gabonaszántó üzemüket újítanák fel, és egy élelmiszerfeldolgozó üzemet telepítenének nyugat-európai csúcstechnológia alkalmazásával. A pénz gyakorlatilag megvan, az első 200 millió forintos tétel folyósításához a mezőhékieknek kell lépni, konkrét technológiai igényeket megjelölve. Az Euro-Nefag erdőtelepítések, faipari ültetvények létesítéséhez is tud kedvezményes hitelt, vissza nem térítendő támogatást szerezni, ha konkrét üzleti tervek vannak a megvalósításra, illetve az állam is vállal szerepet a beruházás finanszírozásában. Simon Cs. József Az eladásokból befolyt bevételt új lakások építésére fordítják Egyre több a nem fizető lakásbérlő Karcagon mintegy három évtizeddel ezelőtt kezdődött meg a tanácsi bérlakások építése, majd mintegy tíz évig nem folytatódott a program. Ebben az évben az önkormányzat a kórház területén hat, a Széchenyi sugárút végén pedig tíz lakást építtetett. Három évvel ezelőtt az ön- kormányzat tulajdonában mintegy 600 férőhely és lakás volt, ma a bérlemények száma mintegy 200-ra apadt. Telepszerű, többszintes épületekben alig maradt önkormányzati tulajdonú lakás. A megmaradt lakások 17,5 százaléka komfort nélküli, 10,5 százaléka félkomfortos, 75 százaléka szociális jellegű. A korábbi bérlakások eladásából származó bevételeket főleg új, különböző igényszintű lakások építésére akarja fordítani a város, a meglévők felújítását pedig bérleti díjakból befolyó ösz- szegből kívánják megoldani. Az önkormányzat igyekszik anyagi segítséget adni a fiatal házasoknak lakásvásárlásra. Ez évente mintegy 50- 60 családnak jelent segítséget. A város bejelentette csatlakozási szándékát a Jóléti Építők programjában való részvételre is. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbe adása gazdaságos a városban. A legnagyobb igény a főtéri üzlethelyiségek iránt van. A nagykun fővárosban több család van, akik anyagi okok miatt nem tudják fenntartani bérlakásukat, az ő elhelyezésüket is meg kell oldani. Az utóbbi években azonban egyre több a nem fizető bérlő is, akik részben romló életkörülményeik, részben felelőtlen költekezés miatt nem fizették a lakbért. Mire kilakoltatásra került volna a sor, addigra azonban minden kilakoltatandó talált magának valamilyen lakhelyet, így a klasszikus értelemben vett kilakoltatás nem volt a városban. A Széchenyi sugárút végén épített tíz lakásból háromban olyanok találtak otthonra, akik nem tudták fizetni nagyobb lakásuk bérleti díját. Az önkormányzat által elfogadott lakás- és helyiséggazdálkodási program tovább kívánja folytatni - igény szerint - a közművesített lakótelkek kialakítását és értékesítését. Daróczi Erzsébet A kisebbségi foglalkoztatási program segíthetne Hasznosításra vár a seprűüzem Tiszaburán kisebb-nagyobb szünetek kivételével évekig dolgozhattak a helyiek a seprűüzemben. A régi moziból kialakított „seprűgyár” ajtaján azonban már évek óta lakat van. A legutolsó vállalkozó élsősor- ban az alapanyag-beszerzés nehézségeire, a gazdaságtalan működésre hivatkozva mondta fel a bérleményt, így évek óta nem készült új seprű az önkormányzat tulajdonában lévő, megközelítően 400 négyzetméteres épületben. Pedig a gépek (szintén önkormányzati tulajdonban) a helyükön állnak. Az önkormányzat elhatározta, hogy megpróbálja hasznosítani a tulajdonát. Miután a tudomásukra jutott, hogy a kormány külön pénzalapból tudja finanszírozni a kisebbségi foglalkoztatási terveket, felkeresték levélben a szolnoki Lungo Drom szervezetét, vázolva az üzem „felélesztésével” kapcsolatos igényüket. Az ön- kormányzat eredeti funkciójában akarja újra beindítani az üzemet, de megfelelő vállalkozói érdeklődés esetén nem zárkózik el más ipari, esetlegesen kereskedelmi hasznosítástól sem. Egyelőre azonban a legkézenfekvőbb megoldáson törik a fejüket a burai vezetők: ennek része a gépek felújítása, az épület, a hozzá tartozó kiszolgáló egységek tatarozása. így egy műszakban negyven dolgozónak tudna munkát adni a seprűüzem. Az előzetes kalkulációk szerint ehhez 10 millió forintos állami támogatás szükségeltetne. Az elbírálók figyelmébe csupán annyit lehetne előzetesen ajánlani, hogy Tiszaburán a cigány lakosság körében közel 100 százalékos a munkanélküliség, s a helyi önkormányzat idén 27 millió forintot költ szociális kiadásokra.. . Közhasznú törvény születik Új elnök a megyei népfőiskolán A fűtetlen terem ellenére több mint két órán keresztül hallgatták és faggatták a megyei népfőiskolái társaság tagjai szombaton Nemoda Istvánt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda főmunkatársát, nonprofit szakértőt, aki Demokrácia és civil társadalom címmel tartott előadást a szolnoki TESZ-házban. Az érdeklődés egyrészt a jól felkészült előadónak szólt, másrészt a parlamenti végszavazás előtt álló közhasznú szervezetekről szóló törvénytervezet részletei iránti - civil körökben érzékelhető - ismeretek hiányosságát jelezte. Az előadó nem titkolta, hogy a tervezet félmondataiban érződik, nem letisztult a közhasznú törvény. Ennek ellenére, amint egy hozzászóló megjegyezte, megalkotásával 10-15 évet ugrottunk előre.- Nincs konszenzus sem a szektorban, sem a politikában. A magyar társadalom még nem érett egy nonprofit törvény elfogadására, ezért készült el helyette keret jelleggel a közhasznú szervezetekről szóló törvény - jelentette ki Nemoda.- A kormány érzékeli, hogy nem épít stabil alapokra, ezért magában a törvénytervezetben rögzíti, hogy két év múlva a törvény működésének tapasztalataira vissza kell térni - mondta. Az előadást követően tisztújító közgyűlést tartott a megyei nép- főískőlái taísásá£. Elnöknek választották Turóczyné dr. Veszteg Rozáliát, a társaság eddigi titkárát, míg Nagyné Kiss Mária titkárként dolgozik majd. scsj A fennállásának 70. évfordulóját ünneplő szolnoki Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakképző Iskola I. sz. tagintézménye szombaton a Városi Művelődési Központban rendezett díszünnepségen emlékezett meg az iskola életének hét évtizedéről. Az ünnepséget követően osztálytalálkozók és előadások zajlottak az iskolában, majd este hagyományos technikusbál zárta a kétnapos ünnepségsorozatot. FOTÓ: I. CS. Másfél év kellett a kompromisszumhoz Eltűnhetnek a bányagödrök Nagyiván önkormányzata még 1995-ben elhatározta, hogy tájba illően rekultiválja a falu határában lévő három bányagödröt, amelyek alapanyagaiból a lakosok hajdanán házaik megépítéséhez a vályogtéglákat készítették. Az elképzeléseket 1995-ben azzal is támogatta a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM), hogy biztosította a község vezetését: állja a tervezés költségeit. Az előtervek egyeztetése során azonban az egyik szakhatóság, a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) észrevételezte, hogy a mintegy 5 hektáron lévő három bányagödör közül kettőnél nagyon értékes védett növények és védett madarak költőhelyei találhatók, ezért ragaszkodnak ezen részek érintetlenül hagyásához. Lényegében ez volt az oka, hogy másfél évig kellett várni a tervek véglegesítésével. Most azonban úgy néz ki, hogy pont kerülhet a szakhatósági egyeztetések végére, hiszen a területileg illetékes bányakapitányság a védett területek megvásárlásával hozzájárult a bányagödrök rekultivációjához, a feltöltéshez és a fásításhoz. Igaz, így módosult az eredeti elképzelés, hiszen meg kell hagyni a védett élőhelyeket, de az is valószínű, hogy Nagyiván belterületéről eltűnnek a bányagödrök is, hiszen ez irányú pályázatát már elküldte a KTM-nek a falu vezetése, s mint azt már leírtuk: a minisztérium előzetesen támogatta a falu környezetbarát és tájrehabilitációs elképzeléseit. percze Másodszor rendeztek bált az idősek otthonáért A pénz úgy tűnik, elegendő lesz Szombaton este második alkalommal rendeztek alapítványi bált Jászdózsán, hogy támogatókat toborozzanak a község új szociális otthonának felépítéséhez. A helyiek és a kis jászsági községből elszármazottak eddig is példás összefogással törekedtek arra, hogy végre működhessen az intézmény. Javában tart az új szociális otthon falazása Palotai Lászlóné, a községi szociális otthont létesítő alapítvány kuratóriumának elnöke lapunknak elmondta: az országos fejlesztési alapokhoz benyújtott pályázataik, úgy tűnik, támogatásra találtak. Egyrészt elfogadták az új intézmény szakmai programját, másrészt jó esély van arra, hogy a továbbépítéshez szükséges anyagiakat is megszavazzák a bírálók. A pályázatok összesen 32 milliós anyagi hozzájárulást jelentenének az építéshez, a működés megkezdéséhez. Ehhez még társulna az önkormányzat által biztosított saját erő, és az alapítvány támogatói által felajánlott pénz is. Ezek együtt, úgy tűnik, elegendőek lesznek ahhoz, hogy 1999-re felépüljön és elkezdje működését a szociális otthon. bcs Veszélyben egy fotógyűjtemény Kunszentmárton történetében nagy kincs az a tízezer üvegnegatív, melyek a helytörténeti múzeum tulajdonában vannak. A város első fényképésze, Sá- ray Szabó Albert keze munkáját dicsérik ezek a történelmi jelentőségű dokumentumok. Egyetlen gond van csak, hogyan sikerül megőrizni az állagukat? Egy pályázat során nyert kisebb összegből a múzeum annyit tudott tenni, hogy védődobozba tették mind a tízezer üvegnegatívot, de ez nem a végső megoldás. Az érzékeny lemezek így is könnyen törhetnek, s pótlásukat ilyenkor már nem lehet megoldani. Egy újabb terv szerint a Nemzeti Kulturális Alaphoz fognak pályázni az intézmény, hogy vegyenek egy szkenner készüléket, aminek a segítségével számítógépre vihetik az évszázados képeket. pe
