Új Néplap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-19 / 270. szám

4. oldal Hazai Tükör 1997. november 19., szerda Székház a kisebbségnek Horn a magyarországi szlovákságról Egy ország európaiságát az is meghatározza, hogy miként viszonyul a területén élő ki­sebbségekhez - jelentette ki Horn Gyula, aki tegnap föl­avatta az Országos Szlovák Kisebbségi Önkormányzat újonnan kialakított budapesti központját. A miniszterelnök hangoztatta: a kormány elkötelezett politikája, hogy minden lehetséges esz­közzel elősegítse a magyaror­szági kisebbségek, így a hazai szlovákság identitásának, nyel­vének, kultúrájának fejlődését. Emlékeztetett arra, hogy a szlovák oktatási és kulturális központ, valamint a békéscsa­bai szlovák kulturális ház fel­avatása után immár a kisebb­ségi önkormányzat új székháza is megnyithatja kapuit. Jozej Kalman, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese kö­szönetét fejezte ki a magyar kormánynak a székház megnyi­tásáért. Kifejtette, hogy a Szlo­vákiában élő kisebbségek bizo­nyos tekintetben átlagon felüli jogokkal rendelkeznek, kormá­nya tehát elválja, hogy a ki­sebbségek más országokban is hasonló támogatásban részesül­jenek. Szavaira reagálva újságírók­nak Horn megjegyezte: nagyon örülne, ha a két országban va­lóban semmi baj nem lenne a kisebbségek jogainak érvénye­sítésével. Hazánkban egyébként még ebben az évben átadják rendel­tetésének a lengyel, a cigány és a német önkormányzat épületét. Gégész szakorvos Udvarácz balesetéről Nyelvet nem lehet lenyelni A ferencvárosi kapus a hétfői edzésen nem nyelte le a nyel­vét, az elernyedt nyelvtől a gégebemenet zárult le. A bal­eset végzetessé válhatott volna, ha nem érkezik időben a gyors segítség. Dr. Rejtő Kálmán, a Haynal Imre Egészségtudományi Egye­tem gégeklinikájának a docense az újságokból értesült a maga praxisában is ritkaságnak szá­mító esetről. Arról - mint mondta - nincs szó, hogy a sportember a játékostársával történt ütközéskor leharapta és így lenyelte volna nyelve egy darabkáját. Az ép testrészecske lenye­lése fiziológiai lehetetlenség. Az ízlelés szerve olyan szilár­dan ül ugyanis a nyelvgyökön, és olyan erős izomköteg, hogy nem képes a helyén megfor­dulni. Elernyedt állapotban vi­szont könnyen hátracsúszhat a gégebemenet fölé, elzárhatja azt és akár fulladást is okozhat. Az ütközést, majd az ájulást követően ez történhetett Üdva- rácz Milánnal. Bekövetkezett a fulladás előtti állapot, aminek külső jelei is vannak. Szeren­csére azonnal feltalálta magát Nyilasi Tibor edző, kinyitotta a kapus száját - ami ájult ember­nél nem kíván nagy erőfeszítést - és az ujjával előrehúzva a nyelvet felszabadította a torkot. A neves szakorvos hozzá­fűzte: „békés” körülmények között is gyakran kerül ernyedt állapotba nyelvünk. Ilyenkor, ha le nem is nyeljük, legfeljebb horkolunk. (der) Kedvezményes könyvvásár. Háromnapos kedvez­ményes könyvvásárt nyitottak meg tegnap a budapesti Fák­lya Klubban. A kéttucatnyi kiadó pedagógiai szakkönyve­ket, tankönyveket, a pályaválasztással, a továbbtanulással kapcsolatos füzeteket, ifjúsági műveket kínál árenged­ménnyel tanároknak, diákoknak. fotó: feb/kallus györgy Nincs kábítószer-ellenes stratégiánk A legfontosabb feladat a megelőzés Az országgyűlés tegnapi ülésén beszámolt tevékenységéről az az egy éve alakított eseti bizottság, amelynek feladata a kábí­tószer-fogyasztás visszaszorításának elősegítése. Letette az országgyűlés aszta­lára a jelentését és a javaslatait az a parlamenti eseti bizottság, amelyet egy évvel ezelőtt hoz­tak létre a kábítószer-fogyasz­tás visszaszorítása érdekében. Juhász Gábor (MSZP), a bi­zottság elnöke a probléma sú­lyosbodásáról tudott beszá­molni: nőtt a kábítószerek ke­reslete és kínálata, a fiatal korosztályok körében terjed a kábítószer-fogyasztás. Hazánk már tranzit- és célországa is az illegális kábítószer-kereskede­lemnek. A bizottság megálla­pította, hogy Magyarország­nak nincs kábítószer-ellenes stratégiája, s az üggyel foglal­kozó szervezetek között nem megfelelő az együttműködés. A hozzászólók elsősorban a megelőzés fontosságát hang­súlyozták, hiszen a már drog­függő betegeknek legfeljebb egytizede fordítható vissza a végzetes úton. Egy hatpárti interpelláció formájában eddig sosem volt esemény is történt a tisztelt házban. Két kormánypárti és négy ellenzéki képviselő együtt kérdezte a kulturális tárcától, hogy miért nem sze­repel a jövő évi költségvetés­ben az a 20 millió forint, amit a kormány tavasszal határo­zatban ígért meg a finnugor népek együttműködésének támogatására. Szabó Zoltán ál­lamtitkár elismerte, hogy egy­szerűen elfelejtkeztek erről a tételről, de pótolják. Az országgyűlés 79 igen, 146 nem szavazat és 29 tar­tózkodás mellett nem szavazta meg a november 3-ai Metész- tüntetéssel kapcsolatos kérdé­seket vizsgáló bizottság felál­lításának sürgősségét. E nélkül kétséges, hogy a parlamenti ciklus végéig fel tud-e állni, il­letve érdemi munkát végez­het-e egy ilyen bizottság. Környezetvédelmi adu. Eu­rópai csatlakozási tárgyalásaink során aduként használhatjuk fel az ország aránylag kedvező környezetvédelmi állapotát - jelentette ki egy gödöllői ta­nácskozáson Baja Ferenc kör­nyezetvédelmi miniszter. A ha­zai állapotok felmérését, a tár­gyalási stratégia elkészítését a Magyar Tudományos Akadé­miára bízták, s erre a feladatra a kormány 700 millió forintot utalt át az MTA-nak. Szociális Charta. Várhatóan még ebben a választási ciklus­ban sor kerül az Európai Szoci­ális Chartához való csatlakozás parlamenti ratifikációjára - kö­zölte Kakuszi István, a népjó­léti tárca helyettes államtitkára az Érdekegyeztető Tanács Szo­ciálpolitikai Bizottságának keddi ülésén résztvevőkkel. Visszavonultak« Miután a kormánnyal folytatott bértár­gyalásaik eredményre vezettek, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szö­vetségének tagszervezetei le­mondanak arról, hogy szomba­ton megtartsák az általuk beje­lentett országos tiltakozó meg­mozdulást. Erről a szervezet el­nökségének keddi ülésén hatá­roztak az érintettek. Döntés után. Az ORTT pa­naszbizottsága a médiatörvény több pontjának szeptemberi megsértése miatt tegnap elma­rasztalta a Magyar Televízió Família Kft. című műsorát. A dokumentum szerint jogsza­bályt sértettek a műsor készítői, amikor a törvény szerint nem szponzorálható műsorhoz fo­gadtak el támogatást a honvé­delmi és a külügyi tárcától. Emlékezés Kovács Imrére. Kedden tudományos ülésen emlékezett meg Kovács Imre író-politikus emigrálásának 50. évfordulójáról a Magyar Politi­katudományi Társaság és a Ko­vács Imre Társaság. Az ülésen elhangzott: a Nemzeti Paraszt­párt legendás vezetője minden helyzetben erélyesen fellépett a jobb- és baloldali politikai szél­sőségek ellen. Takarékossági hónap. A la­kosság nettó megtakarítása ok­tóberben elérte az eddigi leg­magasabb, 76,1 milliárd forin­tos havi mértéket. Legnagyobb értékben a forintbetétek és a nem pénzintézeti értékpapírok állománya emelkedett. Tovább nőtt - 5,1 milliárd forinttal - a háztartások hitelállománya is. Cáfolat Pándy-ngyben. Nem helytálló az a belga lapértesü­lés, hogy a magyar rendőrség Pándy András dunakeszi házá­ban emberi csontokat talált volna - jelentette ki Sági Zol­tán, az ORFK sajtóirodájának megbízott vezetője. S. A. Új keret, módosuló feltételekkel November elejéig 56 milliárd forint értékben pályáztak a gazdálkodók a meghirdetett ötvenmilliárd forintos tőkepótló hitelre. A bankok eddig 33,8 milliárd értékben kötöttek szer­ződést. November végén várható a következő ötvenmilliár- dos csomag felbontása is, ám a kölcsön feltételei módosulnak. Szállási Endre, a Földművelés- ügyi Minisztérium főosztály- vezetője lapunknak elmondta: integrátor szervezeteken keresz­tül nyolcezer termelő, saját jo­gon hatszáz magántermelő nyúj­tott be hitelkérelmet a földmű­velésügyi hivatalokhoz. A pá­lyázatokat továbbra is fogadják, s amint az első hitelkeret kime­rül, a tárca azonnal megnyitja a kpvetkező ötvenmilliárdos csomagot. A termelők jelenleg árbevéte­lük arányában igényelhetnek a hitelből, ezért azok, akik nem tudták előző évi bevételüket igazolni, kiszorultak a kedvez­ményezettek köréből. Ezen a gyakorlaton most változtatni fognak: a hitelhez jutás meg­könnyítése érdekében a követ­kező „csomagban” elkülöníte­nek egy tízmilliárd forintos ke­retet az egyéni kistermelők, il­letve azon gazdálkodók szá­mára, akik előző évi árbevételü­ket nem tudták igazolni, vagy azt olyan alacsony összegben ál­lapították meg, ami alapján a je­lenlegi szabályok szerint nem jogosultak a kedvezményes hi­tel igénybevételére. E körbe so­rolják a kezdő vállalkozókat is. Az eddigi tapasztalatok ösz- szegzése során az is kiderült, hogy egyes bankok szigorú fel­tételeket szabnak és nagy, oly­kor 200-280 százalékos biztosí­tékot követelnek a termelőktől a hitel folyósításához. Még a nyolcvanszázalékos állami ga­ranciavállalás mellett sem szí­vesen kölcsönöznek azoknak, akik nem tudják a pénzintézet által előírt garanciát felmutatni. Ezért a szaktárca jövőre úgy módosítaná a rendeletet, hogy a pénzintézetek csak az állami ke­zességvállaláson felüli kölcsön­összegre kérhetnének vagyoni biztosítékot. Megszűnne az a korlátozás is, amely az árbevétel 25 százalé­kában maximálja a felvehető kölcsön nagyságát. Újvári Gizella Néha még a politikusok is csinálnak valamijét Mindenki fürdik a sikerben A november 16-ai NATO-népszavazást mindegyik politikai erő a saját sikereként értékelte. A parlamenti pártok a győze­lem miatt, a parlamenten kívüliek pedig a 14 százaléknál is több „nem” szavazatból vontak le messzemenő következteté­seket a jövő évi választásokra vonatkozóan. Schlett István politológus óvatosabban fogalmaz a politikusoknál.-Mire lehet következtetni a népszavazás eredményéből?- Az szinte bizonyos, hogy a jelenleg is a Parlamentben lévő pártok ülnek a következő választás után is a képviselői padsorokban - kezdi az ELTE Állam- és Jogtudományi Ka­rának egyetemi tanára. - Hogy mely párt, mekkora tőkét tud kovácsolni a NATO-népsza- vazásból, arra nem lehet fele­lősségteljes választ adni. Ám az valószínű, hogy a kor­mánypártok többet tudnak majd fürödni a sikerben, mint az ellenzék. A koalíciós part­nerek közül is főként az MSZP könyvelheti el a sikert, már csak azért is, mert az ügy a miniszterelnöknek, a külügyi és a honvédelmi tárca tulajdo­nosának terem babérokat.- Mi a legfontosabb üzenete a voksolás kimenetelének?- Belpolitikai szempontból az, hogy a sokat szidott pártok mégiscsak félre tudták tenni egymás iránti érzelmeiket egy fontosabb cél megvalósulása érdekében, s szavazóikat sike­rült mozgósítaniuk. Tehát a re­ferendum már csak ebből a szempontból is egyértelmű si­kerként könyvelhető el, tet­szik, nem tetszik, minden csat­lakozást támogató politikai erő számára. S ez ki fog tartani a választásokig, hiszen fél év alatt semmi új momentum nem derül ki a NATO-csatla- kozás mibenlétéről. Ez egyál­talán nem baj. Néha még a po­litikusok is csinálnak valami jót, s ezt nem kellene megkér­dőjelezni. (szalóky) A hallgatók igényei szerint folyamatosan alakulnak, változnak a műsorok Legtöbben a Kossuthra ébredünk Martin Kovács Miklós négy éven keresztül a rádió New York-i tudósítója volt. Hazatérése után előbb főszerkesztő-helyettes lett, majd májusban kinevezték a Kossuth rádió adófőszer­kesztőjének. Amikor a leghallgatottabb magyar adó új mű­sorstruktúrájáról kérdezem, mindenekelőtt leszögezi: csak a pillanatnyi állapotról beszélhet, amely korántsem végleges. Ál­landóan csiszolják, javítják a műsort, elsősorban a hozzájuk érkezett visszajelzések, a hallgatók véleménye alapján. Az idén márciusban például megreformálták a Kossuth hír­műsorait. Azóta a már reggel kilencig tartó krónikát egyre többen hallgatják, s nőtt az ér­deklődés a korábbinál tíz perc­cel hosszabb Déli, s az egyórás Esti krónika iránt is. Martin Kovács a Gallup fel­mérését mutatja, amelyből ki­derül: a reggeli, a déli és az esti hírműsor idején figyelnek átla­gosan a legtöbben a Kossuthra, ezen belül reggel a fővárosiak, délben pedig a vidékiek a leg- megrögzöttebb hírfalók. Az adófőszerkesztő és csa­pata a nyáron készítette elő a Kossuth többi műsorának meg­reformálását, s a legtöbb válto­zás októbertől lépett életbe. Ez elsősorban a hétvégi műsorok esetében szembeötlő. Szomba­ton délelőtt egymást követik a könnyed hangú, zenével fűsze­rezett, háttérrádiózásra is al­kalmas műsorok: a Kopogtató, majd Budai Ilona népzenei mű­sora, azután a Kerek-perec, amely elsősorban vidéki hely­színekről jelentkezik, s helyi, fanyar történeteket mesél el, számos zenei betéttel dúsítva. Hagyományosan sokan hallgat­ják az ezt követő Családi tükör és az újabb, Pótkerék című mű­sorokat. Minden hónap első szombatján van kabaré is. Persze, a Kossuth közszolgá­lati adó, amit Martin Kovács Miklós egyáltalán nem sajnál. Mint mondja, örömmel vállal­ják a meglepően nagy hallga- tottságú egyházi adásokat, s azokat a rétegműsorokat is, amelyek a politika körül forog­nak, vagy kulturális missziót töltenek be. A hallgatók köré­ben a legnagyobb sikert kétség­telenül a „betelefonálós”, egye­nesben szerkesztett, valamint a hagyományosan érdekvédő műsorok aratják. A Kossuth adó a hallgatókért folyó, egyre élesedő harcban tartja első helyét. Ezért is vál­lalják a prózai, munkaigényes, drágább műsorok szerkesztését. Igaz, Martin Kovács szerint nem is igen tehetnének egyebet, legfeljebb annyit, hogy a jövő­ben még jobban figyelembe ve­szik a hallgatók véleményét, s még rugalmasabban követik az abban bekövetkező változá­sokat. Tardos János Ötkilós Semtex-fogás Egy kisvárost is levegőbe repített volna Határ menti fegyverkeres­kedelem nyomára bukkan­tak a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság szer­vezett bűnözés elleni osztá­lyának nyomozói. Dávid Gyula alezredes, a me­gyei főkapitányság bűnügyi igazgatója elmondta: titkos- szolgálati módszerekkel kap­tak hírt arról, hogy bizonyos magyar személyek Szlová­kiából fegyvert és robbanó­anyagot akarnak vásárolni. A szlovák rendőrség szer­vezett bűnözés elleni szolgá­latával közösen végrehajtott akció során egy meg nem ne­vezett helyen öt kiló Semtex robbanóanyagot - ami egy kisváros felrobbantásához is elegendő -, elektromos gyúj­tószerkezeteket, Kalasnyikov géppisztolyokat és Parabel- lum pisztolyokat találtak. Az ügy kapcsán a szlovák rend­őrség egy nagyobb bűnözői csoport és további robbanó­anyagok, valamint fegyverek nyomára bukkant. Molnár László, a Mechani­kai Művek szakértője munka­társunknak elmondta: a Sem­tex korábban főleg repülőgép­robbantások kapcsán vált hír­hedté, nehéz ugyanis a ha­gyományos ellenőrző szerke­zetekkel felfedezni. Gyurma­szerű anyag, amelynek külö­nös sajátossága irtózatos rob­banóereje, és az, hogy mínusz 40-től plusz 50 fokig műkö­dőképes marad. (d. g.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom