Új Néplap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-03 / 256. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1997. november 3., hétfő A felvásárlási árak 20 és 80 forint között vannak Négymillió hektós bortermés Minisztériumi segítség az értékesítési gondok enyhítésére A Szőlő és Bor Terméktanács mintegy hétszázezer tonnára be­csüli az idei várható szőlőtermést. A minőség a tavalyinál jobb, a cukortartalom viszont - főként a későn érő fajtáknál, például a Furmintnál és a Hárslevelűnél - a vártnál alacsonyabb. Az árakat elsősorban a cukorfok, a termőhely, továbbá a szőlő­fajta határozza meg. A szaktárca egyébként mintegy 800 ezer hektoliter bor exportjához tud közvetett segítséget adni. Az értékesítés körüli viták az idén is „menetrendszerűen” fellángoltak. Az agrártárca il­letékesei szerint ennek főként a tárolókapacitások telített­sége és a gyenge minőség az oka. A felvásárlási árak minő­ségtől függően 20 és 80 forint között szóródnak. A kékszőlő kelendőbb A gyengébb, alacsony cukor- tartalmú alföldi, vagy tokaj- hegyaljai szőlőt - ez utóbbi­nál az idén a szárazság miatt elmaradt az aszűsodás, nem indult be a töppedési folyamat - általában 20-30 forintos áron veszik át a feldolgozók. Ugyanakkor egyes maga­sabb minőségű fehérbor-sző­lőfajta, mint például a Char- donnay, a Sauvignon, a Tra­mini ára 40 és 50 forint között mozog. A kékszőlő értékesítése kapcsán kevesebb a gond, mert a vörösborok iránt meg­lehetősen nagy a kereslet. Az egri, a villányi, a szekszárdi termővidéken szüretelt kivé­telesen jó minőségű kéksző­lőért, vagy a magas mustfok- tartalmű, korai érésű soproni Cabernet kilójáért 70 forintot vagy annál is többet fizetnek a felvásárlók. A földművelésügyi tárca szakemberei állítják: a bajba jutott termelőkön a miniszté­rium csak áttételesen tud segí­teni. Közvetett segítség Ennek egyik módja: a mintegy 800 000-1 millió hektoliterre becsült borfeles­leg értékesítéséhez nyújtott lepárlási és exporttöbblet-tá­mogatás. Az állami segítség hatására valamelyest kiürül­tek a pincék, növekedett a tá­rolótér-kapacitás. A tokaj-hegyaljai szőlős­gazdák gondjait pedig az ÁPV Rt. hitele enyhíti. A tár­saság az állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőház Rt. részére 200 millió forintot biztosított arra célra, hogy a termelőktől felvásárolhassa az előző évi elfekvő borkész­letet. Jelentős kivitel Dömötör József, a Szőlő- Bor Szövetség és Termékta­nács főtitkárhelyettese el­mondta munkatársunknak, hogy a leszüretelt mennyi­ségből az idén 4-4,3 millió hektoliter bor állítható elő. Ez elegendő mind a belföldi, mind a külpiaci igények ki­elégítésére. Hazánk évente át­lag 1 millió hektó bort expor­tál. A felhalmozódott felesle­geket már sikerült azzal csök­kenteni, hogy 4-500 ezer hek­toliter szőlőmustot, szőlőlét exportáltunk a környező or­szágokba, főként Szlovákiába és Horvátországba. A magyar borkivitel zöme egyébként Németországba és Angliába irányul, de várha­tóan jelentős mennyiség talál gazdára a FÁK-országok pia­cain, Finnországban, Svédor­szágban, Kanadában, sőt Ja­pánban is. Újvári Gizella Nemzeti társaság? Nincs szükség a villamos- energia-ipar további priva­tizációjára, ezt nem indo­kolják az Unió direktívái sem - állapították meg szakmai fórumukon a Ma­gyar Energetikai Társaság szakértői. Megítélésük szerint viszont indokolt volna létrehozni nemzeti villamostársaságot a még állami kézben lévő MVM Rt.-bői, a Paksi Atom­erőmű Rt.-bői, az OVIT- ból és a még el nem adott szenes erőművekből. Új mézcentrum Zöldmezős beruházásként, 140 millió forint költség­gel épült fel Dunavarsány- ban az ország legkorsze­rűbb mézfeldolgozó üzeme. A műit pénteken felavatott új létesítmény­ben évente 4 ezer tonna mézet kezelnek, illetve csomagolnak majd. Tulajdonosváltás A Nokia bezárja székesfe­hérvári gyárát, ahol eddig hangszórókat gyártottak - jelentette be a cég ügyve­zető igazgatója. A finn gyártól valószínűleg az amerikai Harman Interna­tional Industries vásárolja meg a hangszóróüzletágat. céG mmiés Határidők cégvezetőknek November 4.- A beféktetési szolgáltatók je­lentése a nyitott pozícióikról;- közlekedési korlátozás. November 5.- Tejtámogatás igénylése;- a kifizetők által levont szja- előleg befizetése;- gyakorított áfa-befizetés. November 7.- A földművelésügyi hivatal tájé­koztatása a szövetkezet által fel­vett tagi kölcsönök összegéről. November 9.- A számítógéppel vezetett vámáru-nyilvántartás hitelesítte­tése a vámhivatallal. Borlepárlás A 66/1997. (IX. 26.) FM rende­let szerint legfeljebb 40 forint/li- ter intervenciós támogatás kap­ható az OBI által minősített, át­lagosan TI v/v százalékos sző­lőbor lepárlásához. A rendelet mellékletében írt feltételekkel azok a - jövedéki engedéllyel rendelkező - magas és közép­fokú borpárlat készítésére al­kalmas üzemek pályázhatnak a támogatásra, amelyek 55 forint/ liter alapáron vállalják a bor fel­vásárlását. A támogatás csak a november 30-áig felvásárolt bort érinti. A lepárló üzem azonnal köteles kifizetni az egy tulajdonostól átvett, 100 hl-nél kevesebb bor vételárát. Ennél nagyobb mennyiség esetén a fi­zetés a felek megállapodása sze­rinti időpontban történik. Az üzem minden hónap 15-éig, de legkésőbb 1998. január 15-éig tájékoztatni köteles a Földműve­lésügyi Minisztérium Agrár- rendtartási Hivatalát az alapár kifizetéséről. A támogatásra jo­gosult lepárló üzem köteles ki­mutatást készíteni az átvett bor mennyiségéről, és azt havonta, a következő hónap 7-éig, össze­sítve megküldeni az Agrárrend­tartási Hivatal részére. A kimu­tatáshoz csatolni kell az átvett borról készült bizonylatok má­solatát. A kimutatás alapján az üzem igazolást kap a kifizethető támogatás mértékéről, amely alapján havonta, legfeljebb azonban ez év december 15-éig igényelhető a támogatás a terüle­tileg illetékes elsőfokú állami adóhatóságtól. A felvásárlás legkisebb mennyisége 50 hl. A minősítéshez szükséges minta­vétel és a szállítás költsége a bortermelőt terheli. A lepárlásra jogosult üzemek listáját a Napi Gazdaságban, illetve a Világgaz­daságban teszik közzé. A beszál­lításhoz és az átadáshoz csatolni kell a minőségvizsgálatról szóló határozatot, illetve a hegybíró igazolását, amely tartalmazza a bor tulajdonosának nevét, adóa­zonosító jelét vagy adószámát, az őstermelői igazolvány számát, a bor mennyiségét, a tulajdonos, il­letve a hegybíró olvasható aláírá­sát, valamint az igazolás keltezé­sét. Ennek hiányában a lepárló üzem nem veheti át a bort. Csak laboratóriumi vizsgálattal Exportálható a durumbúza Mennyiségi korlátozás nélkül vihető ki az ország­ból az idei termésű du­rumbúza a földművelés- ügyi miniszter döntése alapján, közölték tegnap az FM Agrárrendtartási Hivatalában. Durumbúzát azok a termé­szetes és jogi személyek, va­lamint jogi személyiség nél­küli szervezetek vihetnek ki az országból, akik vagy amelyek megfelelnek a még 1990-ben hozott többszörö­sen módosított kormányren­delet feltételeinek, és tagjai az Országos Gabona Ter­méktanácsnak. A kivitelre november 1 -je és a jövő év március 31-e között van lehetőség. Ebben az időszakban az engedé­lyeket folyamatosan és több alkalommal is kiadják az il­letékes hatóságok. Az engedély feltétele azonban, hogy az exportálni szándékozók igazolják az erre kijelölt laboratóriumok vizsgálatával, hogy a kérel­mezett mennyiségű durum- búzával rendelkeznek. Az engedélykérelmeket ugyan­csak november 1 -je és jövő év március 15-e között lehet benyújtani a földművelési tárca Agrárrendtartási Hiva­talához. Európai csatlakozásunkat is nehezítheti Csúcstechnikában lemaradtunk Egy január 1-jén életbe lépett rendelkezés következtében a Szakképzési Alapban 1,6 milliárd forintos többletpénz ke­letkezett, ugyanis nemcsak a társas, hanem az egyéni vállal­kozóknak is be kell fizetniük az alkalmazottak bruttó fize­tése után másfél százalékot. Az év végéig még további pén­zek folynak be ebbe az alapba. Mi lesz a sorsuk? - kérdez­tük Solti Gábort, az IPOSZ oktatási és nemzetközi igazgató­ját, az Országos Szakképzési Tanács tagját.- Ez a többlet felkészületlenül érte a kormányzatot éppúgy, mint az Országos Szakképzési Tanácsot - mondja Solti Gá­bor. - Ez utóbbi egyébként csak konzultatív szervezet, a döntés a Munkaügyi Minisz­térium kezében van. Az év eleje óta kiderült az is, hogy az alanyi jogon, pályázat út­ján visszaigényelhető össze­gek nem érték el a korábbi, tavalyi szintet sem, ami ag­gasztó jel, tudniillik arra utal, hogy egyre kevesebben vál­lalkoznak saját szakmájuk utánpótlásának kinevelésére. S meglehet, hogy ennek nem csupán anyagi természetű okai vannak. Az IPOSZ évek óta harcol azért, hogy a tanulótartás kö­rülményei jobbak legyenek, főleg azoknál a kis- és közép- vállalkozóknál, akik 1-2 vagy 5-10 tanulót nevelnek. Any- nyit sikerült elérnünk, hogy fejenként 6000 forint adó­alap-csökkentésként elszá­molható a kisműhelyekben. Ez sajnos nem fedezi a tanu­lótartás, a hároméves oktatás költségeit. A szakközépiskolák tan­műhelyei megkapják ugyan az állami fejkvótát, de például a kft.-knek már csak „szer­számpénzt” adnak. A fejkvóta igényléséhez számos forma­nyomtatvány szükséges, ame­lyek nyelvezete túlbonyolí­tott, érthetetlen. Nincsenek korszerű technológiával be­rendezett képzőközpontjaink sem. Még mindig hihetetlenül sokat költünk az iskolai tan­műhelyekben folyó szakmai alapképzésre, ebből adódóan úgynevezett alapképzési túl­kínálat alakult ki. A jövőben tehát a szakkép­zési alap vagy a munkaerő­fejlesztési alap meghatározott részét a fejlett technológiára épülő szakoktatásra kellene fordítani. Jelentős az elmaradásunk az Európai Közösséghez ké­pest is. Ha uniós csatlakozá­sunk versenyképes kis- és kö­zépvállalkozások nélkül való­sulna meg, tömeges munka- nélküliségre kell továbbra is számítanunk. Noha a magyar gazdaság elmozdult a kis- és középvállalkozások irányába, azonban a szakképzési alap decentralizált elosztása - me­gyei szinten - egyelőre a régi, rossz mechanizmusok alapján történik. Csak remélni tudjuk, hogy ez hamarosan megválto­zik, mert akkor ezáltal is egy lépéssel közelebb kerülhet­nénk az uniós elvárásokhoz. Csernyánszki Judit N . NEM | SORKÖTELES! # - mert a Budapest Növekedési Befektetési jegy jj sorbanállás nélkül, kényelmesen jegyezhető bármelyik Budapest Bank fiókban A Bármekkora összeget lekötés nélkül helyezhet el az alapban, gifcj. a befektetési jegy megvásárlásával bárki részesülhet a világ egyik legdi- JP namikusabban fejlődő tőkepiacán elérhető hozamokból, jŐjA működése első évében 48.7%-os (1997 okt. 20.) hozamot biztosított az állampa- pírok mellett a részvénybefektetések magasabb kockázatát is vállaló befektetőknek, a tőkeszámlára helyezett befektetési jegyekkel további 4-6%-kal növelhető az elérhető hozam. Az alacsonyabb kockázatot kedvelő befektetők részére: Budapest Első Befektetési Alap biztonságos állampapír-befektetési forma ^ tőkeszámlára helyezhető rugalmas, lekötés nélküli befektetés M M N H N SS feteftiwat# 2-66-44-33 éOO'NFÓ 269-6272 H INTERNET: http://www.bpalap.hu v'í ‘ A Budapest Bank Rt.Jász-Nagykun-Szolnok megyei Bókjai: 5000 Szolnok, Hősök tere l.Tel.: 56/410-501 5100 Jászberény, Lehel vezér tér 13.Tel.: 57/411-641 5350 Tiszafüred, Fő út 36.Tél.: 59/352-065 5400 Mezőtúr, Dózsa Gy. u. 42-44. Tel.: 56/350-241 KAPHATÓ A BUDAPEST BANK RT. FIOLÁIBAN Kérje az alapok hivatalos tájékoztatóját a jegyzési helyeken!

Next

/
Oldalképek
Tartalom