Új Néplap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-09 / 236. szám
Karcag ők a legkisebb iskolások A Györffy István Általános Iskolában szeptemberben három első osztály indult. A b, c osztály tagjai már most tanulnak idegen nyelvet, az alternatív testnevelés keretében pedig jövőre úszásoktatásra is járnak majd a legkisebb iskolások. Pro Űrbe Díjat kapott a tanár úr Órát lehetett igazítani hozzá Amikor a karcagi gimnáziumban becsengettek, néhány másodperc múlva már fenn volt nálunk az emeleten, az osztályban, és várta a hetes jelentését. Ha mentünk valahová, és indulásig egy perc volt hátra, mindenki biztos lehetett abban, hogy az utolsó előtti pillanatokban kerékpárral vagy gyalog, berobog. Akiről szó van, B. Major László gimnáziumi matematikatanár, vagy ahogyan mi hívtuk, Laci bácsi. 1919. augusztus 25-én született Budapesten. Csurgón érettségizett, ezt követően tejüzemi gyakornok. 1940-43 között védte a hazát, majd Debrecenben református tanítóképzőt végzett. Karcagra pályázott, sikerült, így került ide. Később matematikából főiskolai, ezt követően egyetemi diplomát kapott. 1952-1980 között a karcagi gimnáziumban tanított, és hat évig igazgatóhelyettes is volt. 1951-ben házasodott, a feleli. Major László tanár úr híres szavajárása az volt: kérem, úgy cselekedjenek, éljenek, hogy mindig kis dolgokból lesznek a nagyok sége is szakmabeli, magyar-történelem szakos tanárnő. Sajnos néhány hete temette hű társát, hitvesét, akit a gyógyíthatatlan kór elrabolt tőle. Gyermekük nem született. Jobban mondva temérdek „gyereke”, diákja volt Laci bácsinak, hiszen van család, ahol a nagyszülőket, majd a szülőket és az unokát is pallérozta. Szigorú, igazságos nevelő hírében állt, és annyira érthetően magyarázott, hogy abból valami még a legkonokabb matematikaellenes nebulóra is ragadt. Ha osztályfőnök volt - és nekünk az -, lakhatott a világ végén a diák, egyszer családlátogatásra elutazott hozzá, így az egyik fújja-hordja téli reggelen minket is felkeresett Kunhegyesen. Híres szavajárása volt a kérem, meg az, hogy kis dolgokból lesznek a nagyok. Én, mint egykori diákja, ezek közül a „kis” dolgok közül igyekeztem néhányat felvillantani, hiszen a Pro Űrbe Díj hivatalos indoklásában az áll, hogy az elismerést több évtizedes, kiemelkedő pedagógiai munkájáért vehette át. És bizony ez következetes, kitartó, egészen apró részletekből tevődött össze. D. Sz. M. A lósport avatott ismerője Nem is olyan könnyű a ló „oldalán” egyensúlyozva az ostorpattogtatás Munkatársaink Dobos Lászlóné elsőseit látogatták meg. A 26 gyermek közül szeptemberben heten már tudtak olvasni, számolni, így ők differenciált feladatokat kapnak. A többiek matematikából most tanulták az ötöst, a hét közepén pedig elkezdenek írni. Májusban már jártak az iskolában, így az nem volt idegen számukra. Tizennyolcán napközisek az osztályból, s Nagy Imre tanító bácsival köijátékot is játszanak, ha kész a másnapi lecke. Dobos Lászlóné szerint elsősei nagyon ügyesek, szófogadóak, az óvodából felkészülten érkeztek. A Mint a feleségtől megtudtuk, a a férje foglalkozik a sertés- és szarvasmarha-felvásárlással, a húsboltjuk ellátásával, ő pedig a Sárgaház vendéglőt vezeti, melynek épülete eredetileg irodaháznak készült, de két év óta üresen állt. így sokat gondolkodtak azon, mit kellene benne üzemeltetni, s több ötlet közül szülők sokat gyakorolnak gyermekeikkel, s elmondható, hogy a szülő-gyermek-pedagó- gus kapcsolat ideális ebben az iskolában. Rögtönzött közvélemény-kutatásunkból kiderült, a kicsik szeretnek iskolába járni, mert csillagot kapnak szép munkájukra, s jó, hogy megtanulnak olvasni, számolni. Orsi egy szép verset is elmondott nekünk. végül a melegkonyhás vendéglő mellett voksoltak. Az eltelt négy hónap igazolta a döntésüket. A különterem miatt többen a hangulatos étteremben tartják üzleti megbeszéléseiket is. A különleges ízekről pedig Rápolti Imre szakács gondoskodik, így akár isztambuli hátszínt is rendelhet a vendég. A karcagi lovasnapokon nagy sikert aratott Szívós Gyula csikósbemutatója. A huszonhat éves fiatalember tizenöt éve lovagol, két évig versenyzett. Ma a lovaglás csak hobbi számára. Szívós Gyula 1982-ben a cső- döristállónál, Dudás Bálint irányításával kezdett el lovagolni. Amikor tanítója nyugdíjba ment, átment a Május 1. Szövetkezet Vasvári-tanyájára, ahol Nagy András egyengette tovább lovaspályafutását. Gyu- szi két évig sikeresen vett részt díjugartó versenyeken, ahol kezdte ellesni a csikósszámok kulisszatitkait is. Amikor abbahagyta a versenyzést - mely nem volt könnyű döntés, ám miután nem voltak támogatói, nem tudta vállalni az egyre drágább sportot -, a csikósszámokkal kezdett foglalkozni. Közben bútorasztalos és állat- tenyésztő szakmát szerzett, jelenleg a HAGE sertéstelepén dolgozik karbantartóként. A karcagi bemutatón a 12 éves Furioso North Star fajtájú Matyit fektette, ültette. Ez utóbbi nem is olyan könnyű, hiszen az a lónak természetellenes tartás. Szívós Gyula gyermekeivel, az ötéves Gyulával és a hároméves Gergővel is megszerettette már a lovaglást, felesége azonban nem hódol ennek a szenvedélynek. Az édesapa szeretné, ha gyermekei sikeresebb versenyzők lennének majd, ő maga pedig a csikósbemutató legmagasabb fokára törekszik. Nyugdíjasok szabadegyeteme A Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ nyugdíjasklubja meghirdette az 1997-98-as évre szabad- egyetemi sorozatát, melynek témája az irodalom és zene összefüggése. Az előadásokon így szó lesz a Bánk Bánról, a Rigolettó- ról, a Traviatáról, a Don Carlosról, az Otellóról, az Anyeginről, a Faustról és a Háry Jánosról. Mint Hitter Piroska klubvezetőtől megtudtuk, az előadások nyilvánosak, minden érdeklődőt szívesen látnak a nyugdíjasklubban. Az előadások első részében az író életrajzáról, a mű tartalmáról lesz szó, majd a zeneművész életútját követik nyomon, s az előadók szólnak arról is, hogyan lehet az irodalmi tartalmat zenei eszközökkel még érzékletesebbé tenni. Az előadásokat a művelődési központban tartják minden hónap negyedik szerdáján 15 órakor. A klub vezetője egy „Útiláz” című összeállítást is tervez, így aki az öt világrészben velük utazik majd, az szellemileg feltöltődik. Hitter Piroska várja az érdekes történeteket kastélyokról, várakról, szobrokról, kis- és nagy emberekről. Megszépül a múzeum A Györffy István Nagykun Múzeum épülete igencsak rászorult a felújításra. A műemlék jellegű épület tetőfelújítását nemrég végezték el, a további munkákhoz az önkormányzat a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanácshoz adott be pályázatot. A tanácstól elnyerte a város a bekerülési költség 70 százalékát, azaz 11,5 millió forintot, a költségek további részét az önkormányzatnak kell biztosítania. A legutóbbi soron kívüli ülésén a képviselő-testület erről is döntött, valamint arról, hogy a munkálatok idén megkezdődnek. Mint Szikra Zoltán főépítésztől megtudtuk, az Országos Műemlékvédelmi Hivataltól a homlokzatfelújításra és a pince víztelenítésére kaptak engedélyt. így hamarosan kiírják a munkákra a pályázatot, s kezdetét veheti a felújítás. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet és D. Szabó Miklós A fotókat készítette: Csabai István A fiatalok megkedvelték az éttermet Ebben az osztályban heten már olvasnak Új színfolt a Sárgaház vendéglő A Família ’97 Kft. fő profilja az élőállat-felvásárlás. Emellett húsboltjukban töltelék- és tőkehúst árulnak, s négy hónapja egy vendéglőt is nyitott Nagy János és felesége, akiknek most tíz alkalmazottjuk van. A tervezőasztaltól a pult mögé Szakmáját tekintve Kovács József - a Kun-Ker Impex Kft. tulajdonosa - villamos- sági mérnök, most azonban villamossági szaküzlete van. Mint elmondta, korábban műszaki fejlesztéssel foglalkozott két helyi vállalatnál, aztán az önállóság mellett döntött. Felesége támogatta elképzelését, ő a kft. másik tulajdonosa. Először külkereskedelemmel kezdtek foglalkozni, közvetlenül a gyártótól hoztak villamossági anyagokat, kábeleket, majd megnyitották üzletüket is, ahol közel 2500 féle termék közül választhatnak a vásárlók Bucsától Tiszafüreden át Püspökladányig. Kínálatukat most bővítették kis háztartási gépekkel. A feleségnek, aki korábban adminisztrátorként dolgozott, nehéz volt a kezdet, de ma már ismeri a villamossági szakmát. Ha mégis olyat kérdez tőle a vevő, amire nem tud válaszolni, felhívja a férjét, aki megadja a választ, vagy beszerzi az egyedi alkatrészt, mert mindketten arra törekednek, hogy vásárlóik elégedetten távozzanak az üzletből. Judit lányuk ötödikes, fiuk még óvodás, az édesapa azonban abban bízik, hogy gyermekei „belenőnek” az üzleti életbe, s továbbviszik, amit ők elkezdtek. Persze még mindketten jócskán a pályaválasztás előtt állnak. A boltban 2500 féle termék közül választhat a vásárló • • „Üdvözlet Karczagról!” A napokban jelent meg Elek György szerkesztésében az Üdvözlet Karczagról! című könyv, mely a helyi képeslapokat mutatja be 1897-1945-ig. A kötetet a Karcagi Nyomda Kft. adta ki. Mint a szerzőtől megtudtuk, közel tizenöt éve készült ennek a kötetnek a kiadására, de csak 1997 elején nyílt rá lehetősége. Akkor említette meg tervét Tankó Csabának, a nyomda vezetőjének, aki felvállalta a könyv kiadását. Elek György ekkor elkezdte összegyűjteni a képeslapokat. így megnézte a szerencsi Zempléni Múzeum képeslapgyűjteményét, valamint a Györffyi István Nagykun Múzeum anyagát. Mezőtúrról Szabó András, Szolnokról Karcagi Gá- borné nyújtott értékes segítséget a szerzőnek. A könyv végén egy térkép is található - eredetije a karcagi múzeumban van -, melyet Szűcs Sándor rajzolt, s 1784-től 1868-ig ábrázolja a karcagi határt. A szerző Boldog békeidők címmel bevezető tanulmányt is írt, melyben bemutatja a dualizmus kori Karcagot, a határát, iparát, kereskedelmét, irodalmi életét, valamint az összegyűjtött képeslapokról is szolgál információval. J
